Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-04 / 284. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 4. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A spanyolországi Burgosban olyan per kezdődött, amelyre az egész földkerekség élénk érdeklődéssel figyel. Az érdeklődés egyi'k, de távolról sem egyetlen oka az, hogy a tárgyalást látványos diplomatarablás előzte meg: mint ismeretes, San Sebastian városban baszk nacionalisták elrabolták Eugene Beihl nyugatnémet főkonzult és politikai foglyok kiszabadítását kérte érte cserébe. A burgosi tárgyalás körülbelül egy hétig tart majd, a San Sebastian-i emberrablók után pedig gőzerővel folyik a hajsza. Egyelőre csak annyi világos, hogy a két esemény feltétlenül és szorosan ösz- szefügg egymással. A kettős ügy nyomán óhatatlanul fel- idéződik a kanadai példa, ott is egy magát elnyomottnak érző nemzeti kisebbség élt az emberrablás módszerével. A hasonlóságot a tanulságra is kiterjeszthetjük: mindkét esetben helytelen módszert alkalmaztak igazságos cél érdekében. A hasonlóság ezzel aztán véget is ér. A spanyol ügyet ugyanis számtalan olyan tényező árnyalja, amely a Franco-rezsim jelenbe átívelő múltjából következik. Minden jel arra mutat, hogy Burgosban a generalisszimusz „klasszikus korszakára” emlékeztető terrorper kezdődik — olyan tárgyalás, amelynek célja korántsem az igazság kiderítése, hanem elsősorban az, hogy az állam teljes hatalmával sújtsanak le egy jogaiért küzdő csoportra. Tizenhat ember áll a katonai bíróság előtt Burgosban, köztük két pap és két nő. A tizenhatból hatra csaknem bizonyosan halált kér az ügyész, a többiekre pedig ó nem tévedés — összesen 752 esztendő börtönt. Az a vád ellenük, hogy közreműködtek két évvel ezelőtt egy Meliton Manzanas nevű rendőrtiszt megölésében Manzanast két esztendeje lőtték agyon, a francia határ közelében lévő Iran városkában. A gyilkosság színhelye szinte az egyetlen „bizonyíték”. A baszk-lakta területek ugyanis a francia határ közelében húzódnak. Miért követel ilyen drákói ítéletet az ügyész? Azért, mert a burgosi per kulisz- szái mögött a spanyol belpolitika hatalmi harca áll. Az egykori Falange régi gárdája áll szemben Carrero Blanco admirálissal az élen a Lopez Bravo külügyminiszter vezette „technokratákkal”, tehát azokkal, akik viszonylag liberálisabb kormányzati módszerek hívei. A Blanco tengernagy mögött álló burgosi bírák feladata nem kevesebb, mint megmutatni, „hová vezet az engedékenység”, felmelegíteni a rendőrtiszt meggyilkolásával kapcsolatos hisztériát és a „liberálisok” ellen fordítani azt. A burgosi vádlottak nem várhatnak könyörületet bíráiktól, akik nyilvánvalóan és egyértelműen hálásak a nyugatnémet főkonzul elrablóinak. Hálásak, mert az emberrablás népszerűtlen és a bírák azt remélik, hogy ettől a vádlottak is azzá lesznek. Nem csoda, ha a baszk nemzeti mozgalom azonnal elhatárolta magát Beihl elrablásától és azt a lehetőséget is megcsillantja, hogy a főkonzul eltüntetése mögött szabályos falangeista provokáció húzódik meg. <KS) Szolidaritási gyűlés Párizsban Szerdán este a francia fővárosban az indokínai népekkel vállalt szolidaritás jegyében gyűlést tartottak több mint 2000 résztvevővel. A gyűlésen, amelyet a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának felhívása nyomán rendeztek meg, Xuan Thuy államminiszter, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője elnökölt. Jelen volt Chau Seng, a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány különleges feladatokkal megbízott minisztere, Bodhisane Thongsay, a Franciaországban élő laoszi diákok szövetségének főtitkára, Nguyen Thi Binh asz- szony, a DIFK külügyminisztere, valamint a francia, az angol, az olasz, a holland és a svéd kommunista párt több felelős vezetője. A szónokok élesen bírálták az Egyesült Államok indokínai eszkalációs politikáját INDENFELÖ LONDON Százezer fontig (körülbelül hétmillió forint) terjedő pénzbírsággal, egyes esetekben „a bíróság megsértése” ürügyén börtönbüntetéssel is lehet majd sújtani az angol szakszervezeteket, — illetve sztrájk-szervezőket, — akik megsértik a sztrájkellenes törvények szigorú rendelkezéseit, — ezt tartalmazza a konzervatív kormány csütörtökön nyilvánosságra hozott törvényjavaslata. Hétfő : aláírás Varsában A bonni minisztertanács csütörtökön felhatalmazta Brandt kancellárt és Scheel külügyminisztert a lengyel— nyugatnémet szerződés aláírására. Az ünnepélyes aláírás hétfőn délben történik meg. Vendégként számos közéleti személyiség kíséri el Brandt-ot, a többi között a bochumi egyetem rektora, Günter Grass író, Beitz, a Krupp-vállalat felügyelőbizottságának elnöke, Vetter, a szakszervezeti szövetség elnöke, a katolikus és az evangélikus szövetség eh nőkéi. NÁTO-tanácskozás Csütörtökön délelőtt Brüsz- szelben megkezdődött a NATO szokásos decemberi ülés-sorozatának második felvonása: a hadügyminiszterek szerdai tanácskozása után, amelyen Franciaország képviselője az idén sem vett részt, megnyílt a NATO miniszteri tanácsának ülése a 15 tagország külügy-, hadügy- és pénzügyminisztereinek részvételével. Az utóbbi napokban megélénkült a kambodzsai hazafiak hazai tevékenysége. A szabadságharcosok különösen a főváros, valamint Kompong Cham és Skoun térségében súlyos veszteségeket okoztak a bábrezsim csapatainak. Kénünkön: sebesült kormánykatonát visznek hátra a tűzvo- italfooL* «,kii I i „ (Telefoto — AP-MTI-KS) SZANTIAGO A chilei kormány államosította az ország legnagyobb textilüzemét, amelynek tulajdonosa szeptember óta nem fizettek ki munkabéreket és a baloldali kormány hatalomraj utasakor Argentínába távozott. PRÁGA A szocialista országok tudósainak csoportja, amely a világűr békés felhasználásának lehetőségét tanulmányozza, egy hétig tanácskozott a csehszlovák fővárosban. ♦ DJAKARTA VI. Pál pápa csütörtökön délelőtt megérkezett Dj akartába. Az indonéz fővárosban a katolikus egyházfőt Suharto államelnök fogadta. A pápa 16 órát tölt az indonéz fővárosban, ahol rendkívüli biztonsági óvintézkedéseket foganatosítottak. WASHINGTON Edward Kennedy szenátor szerdán felszólította Melvin Laird hadügyminisztert, — hogy magyarázza meg, milyen jogon gyűjt bizalmas jellegű adatokat a hadsereg azokról az amerikai állampolgárokról. akik részt vesznek a háborúellenes tiltakozó mozgalomban. A demokratapárti politikai vezető rámutatott, hogy az NBC televízió előző esti adásaiból kiderült, hogy a katonai felderítő szervek megengedhetetlen tevékenységet folytatnak a polgári lakosság körében. Kennedy szenátusi beszédében és Lairdhez intézett levelében sürgette egy olyan törvény elfogadását, amely korlátozná „a politikai életben való beavatkozást a katonai szervek részéről”. LISSZABON Tíz nappal a guineai agresszió után Marcello Cae- tano portugál miniszterelnök nagyszabású alkotmányreformot jelentett be a nemzet- gyűlésben. amely ..teljes belső önkormányzatot” helyez kilátásba a portugál gyarmatbirodalom országainak. Nyilvánvaló a több mint négy évtizede rendőrállamként ismert Portugália erőfeszítése, hogy semlegesítse a világközvéleményt. Nyilatkozat az európai biztonság megszilárdífásának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről „A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben résztvevő államok politikai tanácskozó testületének berlini tanácskozásán megvizsgálták az Európában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyan előS2gíti a helyzet egészségesebbé válását az európai kontinensen, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítását. Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széleskörű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozáson képviselt államok üdvözlik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi kis- és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarjál: mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandók a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság, s az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK szerződése parafá- lásának nagy nemzetközi jelentőségét. A második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzetnek és a jelenlegi euróoai államhatárok sérthetetlenségének elismerése, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani, s nem szabad erőszakhoz, vagy az erőszak al- kalmazásával való fenyegetéshez folyamodni, — mindez rendkívül nagy jelentőségű az európai béke sorsa, s az európai népek békés jövője szempontjából. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Német Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilv->n kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályainak megfé’elő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljesjogú tagként az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe — mindez létfontosságú követelése korunknak és fontos tényezővel járulna hozzá az európai és a nemzetközi biztonsághoz. A tánácskozásorr képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kapcsolatának fejlődését, ha az NSZK egyértelműen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rabló politikát megtestesítő diktátum- tők A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak Ebben az összefüggésben kifejezésre jutott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-éurópai enyhülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteinek s az NDK jogos érdekeinek és szuverén jogainak. A tanácskozás résztvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az európai béke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kelfő feltételei. Alapjában vévé megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet résztvevőinek összetételét, s széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmények biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló valamennyi kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok mellett most többoldalú tanácskozást igényel, minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel fogadták a finn kormány új kezdeményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő találkozókat tartanának Helsinkiben, az összeurópai értekezlet összehívásának kérdésében. A tanácskozáson képviselt államok kijelentették: készek részt venni ilyen találkozókon, amelyek előmozdítani hívatottak az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttműködését szorgalmazó mozgalom. A tanácskozáson résztvevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy az európai népek békeakarata megvalósuljon. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy az európai enyhülés és békés együttműködés ellenségei néni szüntették be veszélyes tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a NATO agresszív köreinek fokozott tevékenységére, az NSZK re- vansvágyó és militarista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az európai kontinensen megindult kedvező folyamatok fejlődését. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy az európai békeszerető erők képesek leküzdeni a béke ellenségei által támasztott akadályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a világ e térségében. A tanácskozás résztvevői az európai biztonság, a feszültség enyhítése és a leszerelés kérdéseiben megerősítik azt az állásfoglalásukat, amelyet az 1966. június 5-1 bukaresti nyilatkozatban juttattak kifejezésreA tanácskozás résztvevői kifejezték országuk pártjának és kormányának azt az elhatározását, hogy a továbbiakban is összehangolt cselekvéssel lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren, Európa és az egész világ biztonságának érdekében. Ebből a célból mindegyikük továbbra is a béke, az enyhülés és a széleskörű nemzetközi együttműködés tevékeny politikáját folytatja. A Bolgár Népköztársaság nevében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi ‘ Bizottságának első titkára, LU- bomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében: Wladyslaw Gomul- ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Józef Cy- rankiewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: Walter ITlbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. Ilié Verdét, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. I. Brezsnyev, p Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Véget kell vetni az imperialista provokációknak Afrika független országai ellen Az alábbiakban közöljük a Varsói Szerződésben részvevő országok politikai tanácskozó testületének ülésén elfogadott határozat szövegét a gyamatosítók által a Guineai Köztársaság ellen elkövetett agesszióról. „A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság. a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői, a Varsói Szerződésben résztvevő országok politikai tanácskozó testületének berlini tanácskozásán a következő nyilatkozatot tették a gyarmatosítóknak a Guineai Köztársaság elleni agresz- sz lójával kapcsolatban. Az imperializmus újabb gaztettet követett el a szabadságszerető Afrika ellen. November 22-én a portugál (Folytatás a 3. oldaloni] j
