Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

1970. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezték a gáthelyreállítások e.ső szakaszát Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság körzeté­ben befejezték a nyári nagy árvíz idején megrongált gá­tak helyreállításának első szakaszát. Mintegy 25—30 millió forintot költöttek ed­dig a védelmi vonalak újjá­építésére. Jövőre több mint 50 millió forintot fordítanak erre a célra. Forgó László, az igazgató­ság vezetője elmondotta, hogy a makói buzgár-csoport által megrongált legkritiku - sabb szakaszon elkészült egy 400 méter hosszúságú föld­alatti résfal. Ezt úgy képez­ték ki, hogy 10 méter mély­ségben és 50 centiméter szélességben kiemelték a la­za szerkezetű földet, amely­nek helyére agyagos vízzáró réteget tettek. A későbbiek­ben tovább épül és végső soron 2 000 méter hosszú lesz a védőfal, amely kizárja a buzgárok kialakulását. Az újjáépítés idejére a sérült főtöltés-szakasz víz­oldalán 180 méteres ideigle­nes körgát épült a biztonsá­gi előírásoknak megfelelően. Ezt> csak a teljes helyreállí­tás után bontják le. a be­épített 10 000 köbméter föl­det a gátak erősítésére hasz­nálják fel. A Tigza jobbpartján a Ma­kóinál kisebb, de szintén na­gyon veszélyes csongrádi buzgár-sornál föld feltöltés­sel kezdték meg a töltés erő­sítését, amit 1971-ben foly­tatnak. A körtvélyesi és a zalotai sérült szakaszokat többféle védelmi anyagból készült, úgynevezett leterhe­lő paplannal stabilizálták. Szentes határában a szívó • gyi részen és a Tisza-töltés lábánál 2 kilométer hosszú­ságban kőből és kavicsból rakott úgynevezett szivárgót készítettek az átszivárgó vi­zek elvezetésére. Amint az időjárás megengedi, már ko­ra tavasszal folytatják és 1971 végére teljesen befeje­zik az alsótiszavidéki gá­tak helyreállítását. Gépjármű­felelőség biztosítás Január 1-től — mint isme­retes — minden gépjárműre egyaránt kötelező a gépjár- müfelelűsség-biztosítás. Ugyancsak januárban ese­dékes a biztosítás évi díja, magánautósoknál az első fél­évi részlet. Ezzel kapcsolatban az Ál­lami Biztosító a gépjármű- tulajdonosok számára kedve­ző intézkedést hozott. Meg­szüntette ugyanis az eddigi biztosítási igazolványt, amely miatt minden évben fel kel­lett keresni a biztosító ille­tékes fiókját. Az igazolvány helyett kitöltött postai utal­ványt küldenek minden gép - járműtulajdonosnak, aki az utalvány postai bélyegzővel ellátott feladószelvényével igazolhatja a díjbefizetést. Az Állami Biztosító ügy­feleinek olyan nyomtatványt is küld. amelyen minden vál­tozás közölhető, amelynek bejelentésére az Állami Biz­tosító ügyfeleit a génjármű- felelősség-biztosításról szóló kormányrendelet kötelezi. Számadás és felkészülés Ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága A megyében működő KISZ szervezetek és szervek 1970. évi munkájáról tegnap adott számot a KISZ Szolnok me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Az egész esztendő munkáját értékelve — mint ezt a vb jelentése megállapította — nyugodtan mondhatjuk, hogy ifjúságunk minden korosztá­lya és rétege önzetlenül és példamutatóan látta el fel­adatát. A fiatalok nemcsak a tanulásban, hanem a termelő munkában is megállták he­lyüket. A felszabadulásunk- 25. évfordulóján értékelt szo­cialista munkaversenyben például több mint tízezer if­júmunkás vett részt, a me-f zőgazdaságban dolgozó fiata­lok közül pedig nyolcezren indultak a jubileumi mun­kaversenyeken. A diákfiatalok országosan is kimagasló eredményeket értek el a nyári építőtábo­rokban. A fiúk 206 százalé­kos teljesítményükkel lettek elsők, a jászberényi tanító- képzősök és a mezőtúri tech­nikusok pedig az egyetemis­ták előtt nyerték el a KISZ KB zászlóit. Részt vettek a fiatalok az árvíz elleni küzdelemben is, közülük huszonheten az „Ár- vízvédelemért Emlékérem” kitüntetést kapták. Tizenegy- ezer diák segített az őszi be­takarításban, háromezren még a Bács megyei állami gazdaságokban is dolgoztak. Az április 12-i kommunis­ta vasárnapon megyénkből huszonhatezer fiatal dolgo­zott társadalmi munkában la­kóhelyén, üzemében, iskolájá­ban. A munka díját szinte mindenütt a vietnami szoli­daritás számlájára fizették be. álló helyisége, ami még az országos 13 százalékos arány­nál is sokkal rosszabb. A kongresszus határozó aínak szellemében A KISZ megyebizottság jö­vő évi munkaprogramjában számtalan hasznos ötlet és konkrét munkaforma szere­pel. Természetesen ez nem mind olyan feladat, aminek nagy tömegbázist kell terem­teni. A feladatokat úgy kell tekinteni, hogy a fiatalok ér­deklődésének, életkoruknak, réteg-sajátosságaiknak megfe­lelően megtalálják a maguk számára megfelelő tevékeny­ségi területet. Egyik legfontosabb feladat a párt X. kongresszusa hatá­rozatainak megismertetése, megértetése az ifjúsággal. Mozgósítani kell a megyében működő KISZ szerveket, szervezeteket a kongresszus célkitűzéseinek és a negye­dik ötéves terv feladatainak megoldásában való aktív részvételre. A párt Ifjúságpolitikája és ’módosított Szervezeti Sza­bályzata széles lehetőséget nyitott a fiatalok közéleti te­vékenysége előtt. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a kiszesek — nagyobb aktivi­tással, több kezdeményezéssel — éljenek is az adott lehe­tőséggel. A X. kongresszus határoza­ta megállapítja, hogy „az ifjúság fejlődése visszahat egész társadalmunkra”. Ép­pen ezért a KISZ-nek a jövő­ben még tudatosabban kell fi­gyelembe venni azt, amit ez a határozat így fogalmazott meg: „a fiatalok élenjáró kommunista osztagai nem­csak az ifjúságra hatnak nagymértékben, hanem a felnőttekre is. Az ifjúkom­munisták tettrekészsége és lelkes munkája megelégedést, örömet és növekvő bizalmat vált ki a felnőtt dolgozók kö­rében. A fiatalok részvétele a szocialista brigádokban, lel­kes munkájuk a társadalmi élet más területén segíti a felnőtt dolgozók mozgósítását a különböző feladatok elvég­zésére”. A IX. pártkongresszus vi­lágosan fogalmazott, amikor megállaoította. hogy ,.a ma­gyar nép szilárd alapokon és magasabb szinten munkál­kodhat a szócializmus telies felépítésén”. Ezt az alapjá­ban azonos, de minőségében ú.1 célt tűzte társadalmunk, s egyben a KfSZ fiatalok elé is a X. nárttr-mo-ocszus: „foly­tassuk magasabb szinten ha­zánkban a szocializmus épí­tését”. Z. A. 1970 a jubileumok éve, a párt X. kongresszusára való felkészülés éve volt Hazánk felszabadulásának 25.; Lenin születésének 100. évfordulója és a X. pártkong­resszus egyaránt kiemelkedő esemény volt nemcsak a fel­nőttek, hanem az ifjúság éle­tében is. A jubileumi évfordulók so­rán szinte egymást érték az ünnepi taggyűlések, megem­lékezések, vetélkedők a KISZ alapszervezetekben. Huszonnégy középfokú tan­intézetben. mintegy nyolcezer tanuló részvételével rendez­tek KISZ napokat. Majdnem hatezren vettek részt a ju­bileumi társadalomtudományi vetélkedő sorozaton és har­mincötezer fiatal Indult a felszabadulási lövészverse­nyeken. A Lenin centenárium al­besiélni kell a hiányosságokról is Nemcsak az újítási mozga­lomban tapasztalható vissza­esés, hanem a „Szakma Ifjú Mestere” és a „Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus” mozgal­makban is. Egyrészt a kol­lektív szerződések nem voltak eléggé ösztönzőek. másrészt a KISZ vezetőségek keveset tö­rődtek a szervezéssel, bele­nyugodtak abba, hogy a szakszervezeti és a gazdasági vezetők ügyé ez is. Annak ellenére, hogy emelkedik a fiatalok életszín­vonala, növekvő mértékben részesülnek szociális juttatá­sokban, a lakóskérdésben még mindig nipcs jelentős előrelépés. A KIS? lakásépí­tési akció, a költségek indo­kolatlan növekedése és az építkezési vállalkozók hiánya kalmából 28 alapszervezet vette fel Lenin nevét, s a megyében 300 Lenin-kör mű­ködött. A KISZ politikai ok­tatás különböző formáiban több mint huszonháromezer fiatal tanult. A KISZ helyes politikai meggyőző munkáját bizonyít­ja a „Vádoljuk az imperia­lizmust” akció sikere; húsz­ezren vettek részt benne. Tömegesen jelentkeztek a fiatalok a X. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett mun­kaversenyre, — ők is vállal­ták, hogy az árvízkárok mi­előbbi helyreállítására Segí­tik az egy százalékos mozga­lom sikerét. Mindezek azt bizonyítják, hogy a fiatalók többsége be­csülettel helytállt. Ennek el­lenére miatt csak vontatottan halad. Nem javultak megfelelő ütemben — főleg a mezőgaz­daságban — a fiatalok mun­kafeltételei sem. Továbbra is sok helyen okoz gondot, hogy a lányok, fiatalasszonyok szá­mára kevés az elhelyezkedé­si lehetőség, bérezésük nem azonos a hasonló munkát végző férfiakéval. Ezeknek a problémáknak a megoldásában nagy feladat hárul még a KTSZ-re. de nemcsak rájuk, hanem vala­mennyi társadalmi szervezet­re is. Ugyancsak a társadal­mi, gazdasági vezetők segít­ségére van szükség a „legyen helyisége minden alapszerve­zetnek” akció sikere érdeké­ben is. Megyénkben jelenleg az alapszervezetek mindösz- sze 8 százalékának van ön­Megyénk ^ r B •• s B B r r B «a nykL úhV■ I* 1a 1*Iá új ötéves terve Jó alapul szolgálna az idei sikerek — Kimagaslóan sikeres évet zárunk 1970-nel — új­ságolta a minap Kerekes Ferenc, a 7-es Volán Válla­lat igazgatója. Régóta nem volt példa ilyen jó eredmé­nyekre megyénk autóközle­kedésében, s ezek kedvező indulási alapot adnak a ne­gyedik ötéves terv megkez­déséhez is. Voltaképpen most először A vállalat mostani 180 darabos autóbuszparkja pél­dául 1975-ig 104 , új autó­busszal gyarapszik, s ez le­hetővé teszi a zsúfoltság nagymérvű csökkentését és az utasszóllítás teljesítmé­nyeinek 45—50 százalékos növelését. 1972-től száz sze­mélyes autóbuszokat állít­hatnak Szolnok és Jászbe­rény elővárosi forgalmába, 1973-tól pedig száznyolcvan személyes csuklós buszokat e két város helyi forgalmá­ba és a martfűi munkásszál­lítás lebonyolításába. Egyelőre mérsékelt ütemű .fejlesztést rögzít a terv a taxi-közlekedésben, bár a teljesítményeket itt is csak­nem 20 százalékkal növelik öt év alatt. Ugyancsak vi­szonylag szolid a tehergép­kocsi-fejlesztés mértéke a készített a vállalat saját kö­zéptávú tervet, amelynek ke­reteit a Volán Tröszt 1975-ig szóló koncepciója határozza meg. Országosan öt év alatt 7 milliárd 360 millió forint beruházási összeg fordítható a közhasználatú autóközleke­dés fejlesztésére. Ebből te­kintélyes hányaddal részese­dik Szolnok megye, a 7-es Volán Vállalat is. jelenleg előirányzott dárab- szám' tekintetében. Hogy az árufuvarozás teljesítményei mégis 13—20 százalékkal nő­nek a tervidőszakban, azt főként az új beszerzésű gép­kocsik nagyobb szállítóké­pessége és a kocsipark ki­használásának fokozása te­szi lehetővé. Ennél az ágazatnál orszá­gosan és megyénkben is na­gyobbak a szállítási igé­nyek a fejlesztési lehetősé­geknél. A legújabb értesülé­sek szerint azonban valószí­nű, hogy a tervezettnél na­gyobb arányú fejlődéssel szá­molhatunk. Ezek az infor­mációk ugyanis arra enged­nek következtetni, hogy to­vább javulnak az autóközle­kedés kilátásai a tehergép­kocsik beszerzésével kap­csolatban. Munkaidőcsökkentés, keresetnövelés Az új ötéves terv munka­ügyi fejezete mind országo­san, mind Szolnok megyé­ben 1972-ig előírja a havi 210’ órás munkaidő biztosítá­sát a Volán forgalmi dolgo­zóinak. Jelenleg ugyanis — különösképpen a gépkocsive­zetők — ennél lényegesen több munkaórát teljesítenek havonta. Csupán az ö lét­számukat több mint kétszáz­zal kell -növelnie a vállalat­nak £hhoz, hogy a munka­idejük tervezett csökkenté­sét végrehajthassa. A követ­kező két • esztendőben mint­egy száz—száz gépkocsiveze­tőt képeznek ki e célból me­gyénkben a vállalat saját szervezésű ingyenes tanfo­lyamain. i A munkaidő csökkentésé­nek természetesen nagy költ- ségterheivel is számolni kell. öt év alatt ezek összesen 42 millió forintra rúgnak. S a létszámnövelés következ­tében a termelékenység sem nő; ellenkezőleg, csökkenni is fog. az autóbusz-áeazat- bän például mintegy 20 szá­zalékkal. Mindez az elhatá­rozott munka'dőcsökkentés terhes velejárója. De szóljunk ennek az üd­vös velejáróiról is. Egyfelől: aki rövidebb ideig dolgozik, annak ezáltal eleve javulnak az élet- és munkakörülmé­nyei, de másrészt — a mi viszonyaink közt — javul a keresete is. Amennyiben ke­vesebb munkáért úgy an any - nyi bért kap az illető. Már­pedig az autóközlekedés dol­gozóinak munkaidőcsökken­tése is keresetcsökkenés nél­kül történik majd. Ha ezt vesszük alapul, s hozzászá­mítjuk még az öt évre ter­vezett 13, illetve 15 százalé­kos bérfejlesztést, akkor az autóbusz-gépkocsivezetők ke­resete 1975-ig ,10, a teher­gépkocsivezetőké pedig 28 százalékkal nő a 7-es Volán Vállalatnál. A, kalauzok bér- fejlesztését több mint 15. a rakodómunkásokét 15 száza­lékban határozza, meg a vál­lalat ötéves terve, másokét ennél valamivel mérsékel­tebb arányban. Csaknem 86 millió beruházásra A megyei autóközlekedés dolgozóinak munkakörül­ményeit javítja — igen szá­mottevően .— az a «85 millió 900 ezer forint értékű beru­házás, amelyet új létesítmé­nyek építésére fordít válla­latunk. De tegyük hozzá, hogy ennek jórésze az uta­zóközönség és a fuvaroztatók javát is szolgálja. Az összeg Iegnagyőbb há­nyadát, 52 milliót forgalmi telepek építésére költik, s csaknem 12 millióért létesí­tenek új autóbusz-állomáso­kat. A forgalmi és más dol­gozók szociális létesítményei­re 4,8 millió forintot fordí­tanak. Ez utóbbi épül a kar­cagi- pályaudvaron, a szolno­ki központi telepen és pá­lyaudvaron, valamint a kis­újszállási pályaudvaron. Űj forgalmi telepet kap Szolnok, Kunszentmárton. Karcag, Mezőtúr, új autó­busz-állomást Tiszafüred, Szolnok, Töröksientmiklós. Karcag és Jászberény. Ugyanezt építenek Martfűn is közösen a Tisza Cipő­gyárral, ha lehet. Csaknem négy és fél millióért kor­szerű tanműhely beruházá­sát is megvalósítják Szolno­kon, a vállalat épülő köz­ponti telepén. M. I. Irányelvek a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására A művelődésügyi minisz­ter irányelveket adott ki a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szo­ló korábbi kormányhatáro­zat végrehajtásához. Az irányelvek- hangsúlyozzák; a művelődésügyi ágazathoz tartozó intézmények, válla­latok dolgozóinak jelentős része nő. Számarányuk az oktatási intézményekben meg­haladja a 65 %-ot, a művé­szeti területen a 45 %-ot. Ez különösen indokolttá teszi, hogy az oktatási-nevelési, a művészeti és kulturális in­tézmények, illetve vállalatok kiemelt feladatnak tekintsék a nők szociális helyzetének, életkörülményeinek javítá­sát. Biztosítani kell annak az alkotmányos alapelvnek az érvényesülését, hogy egyen­lő értékű munkáért a nők a férfiakéval egyenlő munka­bért kapjanak, elejét kell venni az esetenként még elő’forduló hátrányos megkü­lönböztetésnek. Fokozott gondot Kell fordítani arra, hogy a művelődésügyi intéz- rrténvek. vállalatok vezeté­sében a nők aránya javul­jon. Az alsófokú oktatási in­tézményekben „az igazgatói, igazgatóhelyettesi munkakört jelenleg mindössze 28 száza­lékban töltik be nők. Ez az arány a középiskolákban még alacsonyabb: 20.5 szá­zalék. Kívánatos azért, hogy a mostaninál nagyobb szá­zalékban kapjanak nők megbízást igazgatói, igazga­tóhelyettesi, szakfelügyelői, a felsőoktatási intézmények­ben pedig tanszékvezetői &> más vezetői feladatok ellátá­sára. Az egyetemek, tudo­mányos intézetek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kutatómunkában nagyobb számban vegyenek részt nők; segítsék elő, hogy tudomá­nyos minősítést szerezhesse­nek. A felsőoktatási intézmé­nyekben mindössze 21 szá­zalék az oktatói munkakö­rökben dolgozó nők aránya. Arra kell törekedni, hogy ez az arányszám növekedjék. A minisztérium támogat­ja a szülési vagy anyasági szabadság után munkába ál­ló, illetve többgyermekes, valamint a, gyermekeiket egyedül nevelő pedagógusnők heti kötelező munkaidejének öt napra történő elosztását. Lehetőleg kerülni kell a kis- és többgyermekes anyák tanítás előtti és utáni ügye­letre történő beosztását, a kétműszakos — délelőtti, délutáni — beosztást, a gya­kori üres órákat, stb- Töre­kedni kell arra, hogy a két­műszakos alsó- és középfo­kú oktatási intézméryekben a szombat délutáni tanítás a heti óraszám megfelelő el­osztásával megszűnjön. Á debreceni konzervgyár nyersanyag­ellátásáról Hogyan kerülhet több uborka a piacra, milyen újabb eljárásokkal fedezhe­tik a debreceni konzervgyár csaknem ötszáz ' vagonos szükséglétét? Erről tanács koztak kedden a Debrecen­ben megrendezett szakmai napon a tsz-ek. állami gaz­daságok szakemberei, tudo­mányos kutatók és konzerv­gyári vezetők. A hatezer vagon kapacitá­sú új üzem 1971-ben áll tel­jes termelésre, s'a negyedek ötéves tervben további öl­vén százalékos (erme1é«iiöve- kedést terveznek, a nyers­anyag ellátásra 16 ezer hol­don termeketnék különböző zöldségféléket. A tavaszi munkák kezdé­séig hat szakmai nanot ren­deznek a gyár vezetői a ter­melő gazdaságok szakembe­reivel, s együttesen beszélik meg a lehetőségeket. A ked­di első tanácskozáson a szántóföldi és a fólia alatti uborkatermclés lehetőségeit vették számba. A gyár tudo­mányos kutatók Irányításá­val három hajdúsági tsz-ben egv-egy hektáron megkezdi a fólia alatti uborimterrnesz- tést és ezt a térülőiét a kö­vetkező esztendőkben gyors ütemben növelik. Ezzel a módszerrel jóval nagyobbak a termésátlagok és biztonsá­gosabb a termelés. Száznégy új autóbusz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom