Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

4 SWHSNOK MEGYEI NÉEtAE 1970. Äecembef £ A „dinamitkirály" végrendelete Hetvenöt évvel ezelőtt, 1895. november 27-én Alfréd Nobel svéd vegyész aláírta híres végrendeletét, amellyel hatalmas vagyonát a róla el­nevezett díjak létesítésére hagyományozta. A. Nobel a XIX. század nagy feltalálója a „dinamit­király” — az 1863-ban fel­fedezett dinamit és más rob­banóanyagok, a gyutacsok gyártásával, valamint a ba- kui olajmezők kiaknázásával hatalmas vagyonra (mintegy 50 millió svéd korona) tett szert. Nobel élete ellentmondá­sokkal, vívódásokkal telített. Találmányaival az emberisé­get akarta szolgálni ugyan­akkor élete végéig a pusztí­tás eszközeit gyártotta. Ter­ve, hogy az örök békét meg­teremtheti a félelem, vagyis egy elképzelhetetlen, borzal­mas robbanóanyag felfede­zése, olyan elmélet maradt, amelyben már maga nem hitt. Világosan látta kudar­cát, levonta következmé­nyeit, s elhatározta: halála után átengedi hatalmas va­gyonát azoknak, akik a tu­dományt, az emberiséget, a békét szolgálják. 1895. november 27-én Pá­rizsban, a Svéd Klubban, aláírta végrendeletét, ame­lyet négy tanú aláírásával hitelesített. Az aláírással létrejött az az alapítvány, amely Nobel teljes vagyonát képezte. A vagyon évi ka­mataiból — 5 egyenlő rész­re osztva — azokat díjaz­zák, akik a fizika, a kémia, az orvostudomátny vagy fi­ziológia, az irodalom, vala­mint a béke terén az embe­riség érdekében nagyot al­kotnak, sokat tesznek. A Nemzetközi Nobel-díjat évenként adják ki az alapí­tó halálának évfordulóján, december 10-én. Az elmúlt hét évtizedben hat magyar tudós kapta meg e neves díjat, a követ­kezők : Fizika: Wigner Jenő 1963- ban, kémia: Zsigmondy Ri­chard 1925-ben; és kémia: Hevessy György 1943-ban; orvosi: Bárány Róbert 1914- ben; orvosi, fiziológiai: Szent-Györgyi Albert 1937- ben; orvosi: Békésy György 1961-ben. Egy litván művészcsalád nagyszerű hagyományai Volnoduvnak, az ősi litván mítoszok hősének tölgyfából kifaragott figurája hozta meg a dicsőséget Dal ja Raljkajtené- nek, a híres Csurlenisz család legfiatalabb képviselőjének. E család, amely egész sereg kiválóságot adott a litván mű­vészet legkülönbözőbb terüle­teinek, — még a század elején kezdte meg dicsőséges pályafu­tását. <Az első kiválóság, a ne­ves festő és komponista Mika- lójusz Csurlenisz volt (1875— 1911), akinek vásznai megtöltik ma a kaunaszi köztársasági mű­vészeti múzeum több termét. Gyakori vendég ebben a mú­zeumban Csurienisz nővére, Va­leri ja Csurlionite, képzőművész és művészettörténész. Húga, Jda- viga, a vilniuszi konzervatórium professzora, több népszerű dal és zongoradarab szerzője. Madarak és gépmadarak Az utóbbi tíz év alatt a Bundeswehr 950 repülőgépe ütközött össze különböző faj­ta madarakkal. Hivatalos becslések szerint az ennek következtében keletkezett kár 85 millió márkára rúg. Az üveg mindig eltörik Ha egy óránként 800 kilo­méteres sebességgel haladó sugárhajtású repülőgép pél­dául egy 900 gramm súlyú vadkacsába ütközik, az ütés ereje 30 000 kilogramm. A pilótafülke üvege minden esetben széttörik. Egy Star­fighter pilótája így vesztette el az egyik szemét. Most nagyarányú akció indult a német katonai repülőterek környékének megtisztítására a madaraktól, anélkül, hogy a madarakat kiirtanák. A repülőterek környékén levő füves területeket most a növekedést gátló vegysze­rekkel szórják be. Ennek két o'ka van. Ahol nem nő fű, ott nincsenek földi giliszták sem és nem telepednek le a madarak. E Négy repülőgép lezuhant, egy pilóta életét vesztette és 15 súlyosan megsebesült. 80 sugárhajtású repülőgép mo­torja rongálódott meg any- nyira, hogy újjal kellett pó­tolni. vegyszerek továbbá a mada­rakat is érintik azáltal, hogy ártanak gyomruk nyálkahár­tyájának, Nem pusztulnak el, de felismerik, hogy a re­pülőtéren szerzett táplálék káros. Ezenkívül a katonai repü­lőterek környékén be akar­ják tiltani a szántást. A ki­futópályák közelében levő szántásokon ugyanis sok madár tartózkodik és nehéz őket elkergetni. Ez a pilóták számára életveszélyes. A madár is magasan repül Az egyik repülőtéren hang­szalagra rögzítették a sirá­Szélhámosok nagy elődei A televízió Kék fény adá­sai tiszteletreméltó buzga­lommal igyekeznek beoltani a hiszékenyeket egy kis bi­zalmatlansággal, remélvén, hogy a tanulságos példák hatására nehezebben dől­nek majd be a szélhámosok trükkjeinek. A Kék fényben feltárt ese­tek valóban az áldozatok ijesztő naívságára mutatnak, de az az igazság, bőven van rá példa, hogy a kisze­melt áldozatok többsége — mindig könnyű préda a ka­landorok számára, nemcsak manapság, hanem régeb­ben is. Még az első világháború előtt történt, hogy egy Dobé Nándor nevű borbély elad­ta a Rottenbiller utca kőbur­kolatát és a rendőrőrszem szeme előtt szedette fel és szállíttatta el az értékes építőanyagot. Egy másik egykori szélhámos a Keleti Pályaudvar körül szedi« ál­dozatait: vidékről étkező atyafiaknak adott bérbe egész napi használatra villa­moskocsikat. Mai kis szélhámosok nagy elődje volt Strassnoíf Ig­nác, akinek számos hazai és külföldi kalandja közül is kiemelkedik az az eset, ami­kor huszárfőhadnagyi ru­hában, herceg Eszterházy- ként kereste fel Vaszary Ko­los hercegprímást és egy ember életének megmentésé­re 8000 forintot kért és ka­pott az egyházfejedelemtől. És Strassnoff nem is hazu­dott különösebben. Egy ba­rátja valóban öngyilkosságra készült 800 koronás becsület­beli adóssága miatt, hogy 8000-et kért? Hát igen, köz­vetítői jutalék is van a vi­lágon. Igazságtalanok lennénk, ha kihagynánk a felsorolás­ból Horváth Menyhértet. Horváth az egyik Festetich herceg természetes fia és az évszázad egyik legnagyobb nemzetközi csalója volt. Bár frissen szabadult 1928-ban a fegyházból, Ivar Kreuger, a svéd gyufakirály — maga is nagystílű szélhámos — tár­sául fogadta. Elhíresztelték, hogy felfedeztek Svédország­ban egy aranybányát, amely­nek termelése felülmúlja Dél-Afrika összes bányáinak hozamát A bányarészvénye­ket persze szétkapkodták. Kreuger még bűntársát is kipróbálván játszani, Hor- váthnak nem pénzt, hanem „értékes” bányrészvényeket akart adni részesedésként. Horváth erre leleplezte a „hálátlan” Kreuger szélhá­mosságait. s a gyufakirály az öngyilkosságba menekült. A jászberényi Vörös Csillag Mg. Tsz azonnali felvételre keres TEHENÉSZEKET és RÉSZES DOHÁNYOSOKAT. Lakást biztosítunk. Fize­tés megegyezéssel. Mi várható? A bélyegkiadási terv sze­rint a Magyar Posta az idén már csak az esztergo­mi Keresztény Múzeum fest­ményeiből ad válogatást, de­cemberben blokk és hét bé­lyegből álló sorozat jelenik meg. Erőteljesen folynak a jövő év első kiadásának elő­készítő munkálatai, a Buda­pesten tartandó vadász és horgász világkiállítást nyolc értékből álló sorozat pro­pagálja majd. A világűrku­tatás új, szenzációs eredmé­nye, a Holdjáró—1 működé­se megváltoztatja a posta terveit, mert értesülésünk szerint a szovjet automata berendezést kis íven örökítik meg. Bélyegeink értékelése A filatélia nem ismer ha­tárokat, összeköti a Föld kü­lönböző részén élő gyűjtő­ket. Bélyegeinket mindenütt szeretik, az érdeklődést leg­jobban a nemzetközi kata­lógusokból mérhetjük le, amelyek közül az európai kiadványokról már koráb­ban hírt adtunk. A megjele­nés késői időpontja miatt csak most számolhatunk be az Egyesült Államok gyűj­tőit tájékoztató Scott kataló­gusról. A tengerentúli álla­mok bélyegeinél nagyon sok az árváltozás, az euró­pai sorozatoknál kevesebb a módosítás. A magyar kiadá­lyok riadt rikoltozását és hangszórók segítségével , a repülőtérre közvetítették. Ez a módszer bizonyos sikert hozott: a repülőgépek és a madarak összeütközéseinek száma évi 6-ról 2-re csök­kent. Eddig abból indultak ki, hogy a madarak legfeljebb 1500 méter magasságig re­pülnek. Időközben megálla­pítást nyert, hogy a vadka­csa és a vadliba 15 kilomé­ter magasságban is repül, úgyhogy a nagy sugárhajtá­sú repülőgépek is veszély­ben forognak. Arra töreked­nek, hogy idejében figyel­meztethessék a repülőgépek pilótáit. A korszerű radarbe­rendezések lehetővé teszik a madárcsapatok idejében va­ló észlelését. Hamarosan le­hetségessé válik az is, hogy a levegőben levő repülőgé­peknek jelentsék, milyen fajta madarak keresztezik útvonalukat. sok közül a külföldön ki­alakult általános vélemény­nek megfelelően az 1871— 1900 közöttiek értéke a Scott katalógusban is magasabb, mint az előző évben. Számos modern sorozat és blokk (beleértve a legújabbakat is) az eddiginél magasabb áron szerepel. Az 1871. kőnyomatos 15 krajcáros 550 (a tavalyi ár 500), a réznyomatos 80 (65), ua. rézvörös változat­ban 1000 (900), az 1900. Tu­rul 168 (141), az 1934. LEHE blokk 30 (25), az 1935. Rá­kóczi 11 (9,5), az 1945. Szak- szervezet 24 (20), az 1950. Virág 6 (4,5), 1953. Népvise­let 15 (11,5), az 1958. Tv blokk 9 (7), 1960. Olimpia blokk 12 (10), 1966. Festmény blokk 9 (5), II. Festmény blokk 3 (1,5), ua. sorozat 3 (1,47), 1968. Olimpia blokk 1,8 (1,2), Apollo—8 blokk 2 (1,2) USA dollár. ~í> A parasztok veszélyesen élnek — Baleseti statisztika az NSZK-ból A mezőgazdaságban napon­ta történnek balesetek. „A mezőgazdaságban veszélye­sen élnek az emberek” — ál­lapította meg Vilgertshofer államtitkár a sajtónak adott nyilatkozatában, amikor a ba­jor biztosítási kamara és a parasztszövetség a balesetek szomorú mérlegét megvonta. Ezért született meg a döntés, hogy a jövőben külön bemu­tatókon hívják fel a figyel­met azokra a veszélyekre, amelyek a gazdaságokban előfordulnak. A statisztika szerint min­den munkanapon átlag két ember hal meg a mezőgazda­ságban munkabaleseték kö­vetkeztében. Abszolút szá­mokban kifejezve: 442 gazda esett baleset áldozatául, 58 676 súlyosan megsérült. A mezőgazdasági balesetek sok­rétűek. Nem ritka, hogy a pa­rasztokat felboruló traktorok zúzzák halálra, amikor a sú­lyos gépek lejtőkön lecsúsz­nak, vagy felbillennek. A munkagépek kezelése is gyakran életveszélyesnek bi­zonyul, mert a biztonsági elő­írások betartásáról gyakran megfeledkeznek. De az asszonyok sem élnek kevesebb veszély közepette a paraszti háztartásban. A ha­lálos kimenetelű szerencsét­lenségek leggyakoribb oka a különböző mérgező anyagok szakszerűtlen tárolása. A baleseti veszély a mező- gazdaságban a gazdaságok Cukorrépa-betakarítás A cukorrépa-betakarítás új módszerét alkalmazzák Fran­ciaországban. A szokásos an­gol gépek helyett, amelyek egy menetben az egyik sort tetejezik le, a másik sornál a répát emelik ki, a francia rendszernél a betakarító gép három különálló gépezetre oszlik és egyszerre öt vagy hat sort szed fel. Az első be­rendezés a leveleket és a ré­pa tetejét metszi le és egy sorba rendezi a gép oldalán. A második berendezés öt vagy hat sor répát szed ki a földből, majd egy sorba he­lyezi, majd egy harmadik be­rendezés összegyűjti ezeket, leveri a gyökerekről a ráta­padt földet és átemeli a szál­lítókocsiba. gépesítésének ütemével azo­nos mértékben nő. Ezen a te­rületen az illetékes szakmai szervezeteknek megfelelő fel- világosító munkát kell végez­niük. Hiszen a halálos balese­tek sok esetben azt jelentik, hogy a hátramaradottaknak fel kell adniuk a gazdaságot. Még a súlyos sérülések is gyakorta veszélyeztetik a csa­lád egzisztenciáját. Azonban nemcsak a balese­tek tekintetében élnek szám­talan veszély közepette, ha­nem azok miatt a katasztró­fák miatt is, amelyek a me­zőgazdaságban bármelyik nap előfordulhatnak. Első helyen áll ezek között a tűzvész- Egyedül az elmúlt évben Ba­jorországban 1400 gazdaság­ban ütött ki tűz. Csak az épü­letekben keletkezett kár meg­haladta a 38 millió márkát. És ebben még nincs benne az állatok elpusztulása és a mezőgazdasági gépekben ke­letkezett veszteség, ami ugyancsak milliókat tesz ki. Ma már nincs olyan ka­tasztrófa, ami ellen a mező- gazdaságban ne lehetne biz- totosítást kötni. A parasztok azonban újra és újra elfelej­tik, hogy a gépesítés fokának növekedésével gazdaságuk ér­téke is nő. Ha egy gazdaság villámcsapás vagy tűzvész következtében leég, a kár­becslés gyakran a várakozás alatt marad, mert a gazda­ságra értékénél alacsonyabb összegben kötöttek biztosítást. francia módra Nyilvánvaló, hogy a be­rendezés több embert, trak­tort és szállítókocsit kíván. 500—600 acre (1 acre 0,46 hek­tár) cukorrépa betakarítására alkalmas egy szezonban, de kevés farmer termel ennyi cukorrépát. Most viszont, hogy gazdaságilag az angliai farmerek a több cukorrépa termelésére kényszerülnek a termelők felülvizsgálják, ho­gyan lehetne a költségeket csökkenteni. Sokan próbál­koznak csoportba, vagy szin­dikátusba tömörüléssel, hogy együttesen több termőföldet művelhessenek és erre a cu­korrépa betakarítás új, fran­cia módja igen megfelelőnek bizonyul. Pótalkatrész-problémák az angol mezőgazdaságban Az elégtelen pótalkatrész­ellátás problémája Angliában is foglalkoztatja a farmere­ket. Az angol farmer klub értekezletén résztvevő gaz­dáknak úgyszólván mindegyi­ke már szenvedett kárt a pótalkatrészek késedelmes szállítása folytán. A résztvevők hangoztatták, hogy vannak olyan mezőgaz­dasági gépgyárak, amelyek külön „gyári hazudozó”-t tartanak, aki biztosítja a megrendelőket a pótalkatrész postára adásáról, holott azt még le sem gyártották. A pótalkatrész problémát angliai körülmények között részben a hitelek magas ka­matlába okozza. A szükséglet előre nem mérhető fel ponto­san. Ha a gépkereskedő nagy mennyiségű alkatrészt tart raktáron, de az idény alatt annak csak egy részét értéke­síti, a feleslegek után járó kamatterheket topábbra is viselnie kell, amennyiben az árut hitelre vásárolta. Argentína segít a húsexportőrök helyzetén Az argentínai kormányzat szükségállapot-intézkedéseket hoz a húsexport válságának felszámolására- Intézkedései közé tartozik majd az export­adók csökkentése és az ex­portra termelő konzervgyá­raknak nyújtandó hitelek. Ezeket az intézkedéseket Carlos Moyano Llerena gaz­daságügyi miniszter jelentet­te be. Hozzáfűzte, hogy a kormányzat beavatkozik az élőállat-piacon is úgy, hogy fenntartsák a fiatal élőmar­hánál az egy új peso (0,25 dollár) kilónkénti árat. 2300 éves bor A moszkvai Puskin képző- művészeti múzeum archeoló­gusai és a Kirgiz Állami Egyetem hallgatói, akik a Krím-félszigeten, a Mitridat hegységben folytattak ásatá­sokat (itt volt annakidején az ősi boszporuszi királyság Ami az exportadók meg­ígért csökkentését illeti a húsáruknál — ezek az adók most a terméktől függően 5— 15 százalékosak — a kormány­zat még nem közölt százalék- arányokat. A jelenlegi súlyos export­adók és a növekvő élőállat­árak nagyarányú üzemleállá­sokra vezettek. A miniszter azt is bejelen­tette, hogy a jövőben 400 kilogrammos vagy ennél na­gyobb súlyú fiatal élőmarhá­kat csak az exportkereskede­lem céljaira vágnak majd le. fővárosa) kővel kirakott bo­rospincét találtak. A pincé­ben valóságos raktár volt a időszámításunk előtti IV. szá­zadból származó amforákból. A szakemberek megálla­pítása szerint ez a „bor” több mint 2300 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom