Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

1979. december 30 SZOLNOK MEGTEI PíZPLAP 9 A népművelés harmadik ötéves tervének teljesítése, a negyedik ötéves terv közművelődési feladatai A megyei pártbizottság határozatának kivonatos ismertetése A Szolnok megyei párt vb 1966. szeptember 6-i ülésén tárgyalta a megye közműve­lődésének helyzetét és öt évre szóló irányelveket fogadott el. A megyei pártbizottság az agit-prop bizottság és a pro­paganda és művelődési osz­tály széleskörű felmérése — szociológiai vizsgálatok, hely­színi ellenőrzések, beszámol­tatások — alapján megálla­pítja, hogy a népművelés az általá­nos gazdasági, társadalmi, politikai■ fejlődés következ­ményeként, mint annak ré­sze, az elmúlt öt év során tartalmában, módszerében, formai gazdagságában a vb által elfogadott irányelvek szerint fejlődött; a párt politikai és gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek eredményes végrehajtása a megyében a művelődési élet­re is pozitív hatást gyako­rolt, s ugyanakkor, eseten­ként újabb ellentmondáso­kat is szült. I­1966-os állapotokhoz vi­szonyítva a megyében tovább bővült a közművelődés ha­tóköre. Gyorsan terjedtek a tömegkommunikációs eszkö­zök; a helyi szervek sok hely- történeti jellegű kiadványt jelentettek meg, sokan tekin­tették meg a megyéről ké­szült filmeket; tovább növe­kedett a tömegszervezetek és mozgalmak kulturális tevé­kenysége, ilyen jellegű ren­dezvényeinek látogatottsága; lényegesen többen vettek részt író—olvasó találkozó­kon, könyvismertetőkön; nö­vekedett a Szovjetunióba és a népi demokratikus országok­ba utazók, az országjáró tú­rákon résztvevők száma; emelkedett a színházbérlettel rendelkezők száma. A megyét általánosan jel­lemző eredményeken belül jelentős eltérések jellemzik a közművelődés hatókörének alakulását, 1. A községekben bővült a közművelődésben rendszere­sen résztvevők köre: emel­kedett a művelődési otthonok látogatottsága és a könyvtári tagok száma, többen fizetnek elő a rádió- és televízió mű­sorokra, s ugyanakkor keve­sebben hallgatják a TIT ál­tal rendezett előadásokat, csökkent a mozilátogatók szá­ma. A városokban ugyanak­kor — a színház és a szak- szervezeti könyvtár kivételé­vel — valamennyi közműve­lődési intézményben csökkent a látogatottság. 2 3 2. A munkások körében ál­talánosan javult a közműve­lődés iránti érdeklődés. Emel­kedett a könyvtári tagok, a színházlátogatók száma, több a saját könyvtárral, rádióval, televizióval rendelkezők szá­ma, többen olvasnak napila­pokat és folyóiratokat. E fo­lyamatban döntő szerepe van a szocialista brigádmozgalom elterjedésének. Nem kielégítő még mindemellett a 44 órás munkahétre való áttérés adta nagyobb lehetőségek kihasz­nálása, csupán esetleges és alkalomszerű a közművelődé­si intézmények kapcsolata az Üzemekkel és a szocialista brigádokkal. Továbbra sem alakult ki a megnövekedett számú bejáró munkások köré­ben eredményesen alkalmaz­ható közművelődési tevékeny­ség. 3. A mezőgazdaságban fog- lakoztatottak körében emel­kedett a művelődési otthonok látogatottsága, az ismeretter­jesztő rendezvényeken, tsz akadémiákon, országjáró ki­rándulásokon való részvétel. Ugyanakkor az iparban fog­lalkoztatottaknál lényegesen , kevesebben rendelkednek rá­^ dióval, televízióval, saját könyvgyűjteménnyel, keve­sebb a könyvtári tagok szá­ma. Rendkívül alacsony az általuk művelődésre fordított idő is. A tárgyalt időszakban a parasztság nagyobb töme­geit átfogó közművelődési te­vékenység még nem bontako­zott kL 4. Az értelmiségi és alkal­mazotti réteg soraiból többen látogatják a közművelődési intézményeket, szabadidejük jelentős hányadát fordítják művelődésre, szakkörök, klu­bok, kiállítások, író—olvasó találkozók, színház, múzeum látogatásra. Körükben elter­jedtebbek a tömegkomm"oi- kációs eszközök. A lakosság e rétege — helyzetéből követ­kezően — a közművelődési tevékenység legaktívabb ala­nya. 5. Az ifjúság közművelő­désben való részvétele réte­genként —- annak jellemző vonását magán viselve — el­térő. Aránylag kevesen vesz­nek részt a KISZ által szer­vezett kulturális rendezvé­nyeken. A közművelődési in­tézmények szervező és propa­ganda tevékenysége még nem hatékony a munkás- és pa­rasztfiatalok köreben. 6. A tanyai lakosságot sike­rült a korábbiaknál jobban bevonni a kultúra hatóköré­be. Nagy erőfeszítések történ­tek ennek érdekében, de ez a tevékenység még mindig nem terjed ki a tanyán élők nagyobb részére. A közművelődési munka az elmúlt négy évben az irányelvekben rögzítettek­nek megfelelően fejlődött, igazodott a társadalmi igé­nyekhez, hatékonyan segí­tette a párt előtt álló fontos politikai, gazdasági, kultu­rális feladatuk megvalósí­tását 1. Javult a szocialista tu­dat erősítésére, a politikai ak­tivitás növelésére, a világ­nézet, az erkölcs és ízlés fej­lesztésére irányuló munka minősége és hatékonysága. Központi helyet kapott a köz­művelődési munkában is a nemzetközi élet jelenségeinek, főbb összefüggéseinek ismer­tetése, megértetése — különö­sen az USA vietnami agresz- sziójával, a közel-keleti konf­liktussal kapcsolatos kérdé­sek. Eredményes volt a gaz­dasági mechanizmus reform­jának tartalmában hatékorly, módszereiben differenciált propagandája, jól segítette a lakosság körében a helyes közgazdasági szemlélet kiala­kulását Az elmúlt négy év­ben a közművelődési tevé­kenység szerves részévé vált a honvédelmi nevelés, a la­kosság ideológiai felkészítése az aktív honvédelem felada­taira. 2. Az elmúlj években ünne­pelt nagy jelentőségű törté­nelmi évfordulók a közműve­lődési tevékenység egészére pozitív hatást gyakoroltak. A sokrétű és színes, eredményes munka átfogta a lakosság többségét, s hatására rendkí­vül értékes folyamatok kez­dődtek: Az érdeklődés közép­pontjába került pztelmúlt fél évszázad története, a párt és a munkásosztály szocializmu­sért folyó harca, a forradalmi hagyományok, a Szovjetunió és a magyar nép közötti ba­ráti kapcsolatok fejlődése, szocialista építőmunkánk. Széleskörű helytörténeti és honismereti tevékenység bon­takozott ki. 3. A megyében mindenütt kialakult a családi ünnepek megrendezésével foglalkozó aktivahálézat. Ennek követ­keztében mindenütt nőtt az egyházi szertartások nélküli, társadalmilag szervezett név­adások, házasságkötések, te­metések száma. A politikai, világnézeti tevékenység azon- bán még nem tudta a vallá­sos nézeteket legyőzni, ezért a vallás által kialakított szoká­sok még minden társadalmi rétegben széleskörűen elter­jedtek, s megszüntetésük még sok munkát kívánó, hosszú folyamat. 4. A közművelődés alkalma­zott módszereit illetően: Nőtt a szakköri tevékenység, a klubfoglalkozások, az ország­járás, a filmismertetések, tsz- akadémiák, szabadegyetemek, nyelvtSTTíelyarpok népszerűsé­ge. E formák többsége kor­szerű általános és szakmai is­mereteket nyújt, de csak szűk rétegekre terjedhet ki. 5. Tartalmasabb és színvo­nalasabb lett a művészi ízlés fejlesztését szolgáló közmű­velődési tevékenység. Rend­szeresebbek a hangversenyek, tárlatok, művészeti témájú előadások, irodalmi estek. He­lyes a megyében működő mo­zik és a színház műsorpoliti­kája. A viszonylag sokrétű művészi ízlés fejlesztés hatá­sára a munkások, értelmisé­giek, a tanulóifjúság egy ré­sze mind jobban érdeklődik a szocialista művészetek iránt, de a lakosság jelentős részé­nek művészi Ízlését még kon­zervatív vonások jellemzik. Az ifjúság és az értelmiség egy részénél fellelhető a mai nyugati világ polgári, kispol­gári ízlésének hatása, amely a nyugati életforma utánzá­sában, a munkanélküli élettel párosuló mértéktelen szórako­zás vágyában, élvhajhászás- ban, a szocialista eszmék és művészeti produktumok lebe­csülésében, tagadásában nyil­vánul meg. Hí. A megyei közművelődési intézmények hálózata teljes, munkájuk tovább fejlődött, de az egyre növekvő társa­dalmi és egyéni igényeknek nem tudtak teljesen megfe­lelni Nem kielégítő a váro­sok új lakótelepeinek köz- művelődési objektumokkal való ellátása. A többszekto- rúságból következően előfor­dult, hogy az intézmények telepítésekor a csoportérde­kek érvényesültek a társa­dalmi érdek rovására. 1. Az intézményhálózat leg­gyengébb láncszemei válto­zatlanul a művelődési ottho­nok. Lényeges centrumai ezek a művelődésnek és a kultu­rált szórakozásnak, de mun­kájuk jelenleg csak egy-egy nagyobb akció, politikai év­forduló esetén a kívánt sok­rétű. A közművelődéssel szemben támasztott növekvő igények és az anyagi személyi ellátottság szerény volta kö­zötti ellentmondás leginkább ezen intézmények munkájá­ban érződik. Majdnem fele ezeknek a kidolgozott alap­vető normatíváknak sem fe­lel meg. Felszerelésük szegé­nyes. Mindezek következté­ben az életszínvonal emelke­désével, a lakáskultúra, a vendéglátóipar, a közlekedés fejlődésével, a tömegkommu­nikációs eszközök gyors elter­jedésével igényessé vált la­kosság egyre kevéssé vesz részt a művelődési otthonok rendezvényein. 2. A könyvtárak hálózata, könyvállománya és évenkénti fejlesztése megfelel az alap­vető követelményeknek. Alapterülete azonban a leg­többnek kicsiny, felszerelése nem megfelelő. Szolnokon egy új megyei könyvtár létreho­zása feltétlenül indokolt 3. A megyében működő mo­zik többsége korszerű. A Szigligeti Színház állapota, berendezése, technikai felsze­reltsége a fejlesztés ellenére sem megfelelő, nem elég kor­szerű, 4. A közművelődési célokra fordítható — jelentősen növe­kedett — összegek a társa­dalmi céloknak jobban meg­felelő. koordinált és koncent­rált felhasználásában meg­nyugtató előrelépés nem tör­tént 5. A megyei párt vb 1968- ban megvizsgálta a közműve­lődés káderhelyzetét A ho­zott határozat végrehajtása megkezdődött, figyelemre méltó előrelépés is történt, de ennek ellenére a káderhelyzet nem kielégítő. Viszonylag ala­csony a függetlenített népmű­velők között a párttagok ará­nya, nagy részüknek a mun­ka jellegéhez viszonyítva ala­csony az ideológiai képzettsé­ge. Alacsony a szakképesített népművelők aránya. Mind­ezek mellett a népművelők nagyobb részének politikai magatartása, munkája össz­hangban van az irányelvek követelményeivel, a politi­kai célkitűzések végrehajtá­sában aktív. A képzettebbek rendszeresen helyesen reagál­nak az antimarxista, kultúr- politikailag káros megnyilvá­nulásokra Egyrészük azon­ban nem képes erre. E kér­désben az előrehaladást nehe­zítette. hogy nem kielégítő a népművelők erkölcsi, társa­dalmi megbecsülése, anyagi dotálása t 6. Megyei, Járási, városi szinten, nagyközségekben es nagyobb üzemekben javult a pártszervezetek közművelő­dést irányító munkája. Ugyanez a községi és üzemi pártszervezetekre, alapszerve­zetekre nem mondható el. A közművelődés tanácsi irányí­tását megyei, járási, városi szinten ugyancsak a megfe­lelő fejlődés jellemzi. A tömegszervezetek és mozgalmak sajátos közműve­lődési tevékenysége az irány­elvek szerint fejlődött Növe­kedett a KISZ, a szakszerve­zeteit, a TIT, a Hazafias Nép­front, az MHSZ, a Vöröske­reszt, a MÉSZÖV, a KIS'ZÖV, a termelőszövetkezetek fele­lősségérzete a közművelődés ügye iránt Mindemellett a tömegszervezetek és mozgal­mak munkájában még sok a kívánnivaló. A KISZ szerve­zetek hatóköre viszonylag szűk az ifjúmunkások és pa­rasztfiatalok körében. A szak- szervezetek tevékenysége csökkent a munkászálláso- kon élő és bejáró munkások között. A termelőszövetkeze­tek területi szövetségei még csak helyenként képviselik a tsz-tagok kulturális éfdekeit 7. Nem fejlődött eléggé a közművelődés koordinációja. A járásokban, városokban, községekben egy-két hely ki­vételével, koordináló testü­letek nem is működnek, a munka egységes tervezésének az alapvető feltételei is hiá­nyoznak. IV. A közművelődési tevé­kenység közelebbi és távo­labbi feladatainak tervezé­sénél számolni kell a ne­gyedik ötéves terv idején v^fhgtó, a gazdasági, politi­kai, társadalmi életet jellem­ző dinamikus fejlődéssel, a tervezett minőségi és struk­turális változásokkal, a la­kosság jövedelmi viszo­nyainak, életkörülményei­nek jelentős átalakulásával. A tervezett szocialista át­alakulás megvalósítása, a szocializmus teljes felépíté­sének magasabb szinten való folytatása, a termelési viszo­nyok továbbfejlesztése szo­cialista gondolkodású, polir tikailag képzett, jóval ma­gasabb terhelési. szakmai Ismeretekkel rendelkező em­bereket feltételez, akik hozr záértően és tudatosan veszr nek részt az egész társada­lom átformálásában. Számolni kell a negatív té­nyezőikkel is, így az imperia­listák fellazító törekvései­vel, amely a jövőben is fel­tehetően erőteljesén irányul a kulturális életre, annak lé­nyeges területeire. Mindezek alapján a köz- művelődés szerveinek és in­tézményeinek továbbra is alapvető feladata a szocia­lista kultúra értékeinek tu­datos terjesztése. Célja: a szocialista világnézetű, kol­lektív gondolkodású és er­kölcsű, jó ízléssel rendel­kező szocialista embertípus kialakításának elősegítése. Mindezek érdekében tovább kell javítani a köz­művelődés eszközeivel is a politikai felvilágosító és tájé­koztató munkát biztosítani kell annak általános néző­pontja mellett helyi konkrét­ságát. A X. kongresszus anyagát, majd folyamatosan az országgyűlés, a kormány határozatait a népművelők­kel is fel kell dolgozni; biztosítani kell, hogy a közművelődési intézmények­ben az erők és eszközök maximális felhasználásával széles körű és hatékony tö­megpolitikai munka foílyék; elő kell segíteni a szocia­lista szellemű közélet kiala­kítását, fejleszteni kell a társadalom iránt érzett fele­lősséget, a szocialista tuda­tosságot, a közművelődés eszközeivel is fel kell lépni az esetenként megnyilvánu­ló társadalomellenes maga­tartással, a cinizmussal, fe- gyemezetlenséggel, harácso- lással, önzéssel, gondolati restséggel szemben; erősíteni kell a szocialista hazafiságra, a proletár in­ternacionalizmusra neve­lést, tudatosítani kell, hogy a párt vezetésével a munkás- osztály harca az egész em­beriség érdekében folyik. Indokolt, hogy a megye la­kossága jobban ismerje meg a Szovjetunió, a szocialista országok és azok szerveze­tei. a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységét, törté­nelmi jelentőséget és ha­zánk szocialista fejlődésére gyakorolt Itatását; a marxista világnézeti ne­velés hatékonyságának nö­velésével harcolni kell a sze­mélyiséget torzító vallásos­ság, a vallási hiedelmek elő­ítéletek ellen. Koncentrálni kell az új szocialista szokás­módok további elterjedésére: az alapműveltség és az ál­talános műveltség növelése érdekében elő kell segíteni az iskolai oktató-nevelő munkát, segíteni kell a fi­zikai dolgozók gyermekeit a tanulásban, részt kell vállal­ni a felnőttoktatás feladatai­ban, fokozni kell a szakmai ismeretterjesztéshez nyúj­tott segítséget; a sokoldalú ember kiala­kítása érdekében tovább kell szélesíteni az ízlés fejlesz­tésére irányuló munkát, bő­víteni kell a lakosság, külö­nösen az ifjúság körében az esztétikai ismeretek terjesz­tését. Anyagi és politikai eszközökkel egyaránt kiemel­ten kell támogatni a szocia­lista művészeti alkotások széles körű ismertetését. A szakszerveretek, szövetkeze­tek színház- és hanaver- senvbérletekkel és mozibér­letek vásárlásával segítsék elő, hogy a kis keresetű dol­gozók is gazda nőd janak mű­vészi- élményekben. ív. 1. A hatékonyabb munka feltételezi a nénművelők módszertani kultúráiénak növelését. Tovább kell fej­leszteni a közművelődési in- t.ézménvek tevékenységét. El kell érni, hogy a művelő­dési otthonok és klubok vál­janak a társadalmi érint­kezés közénmntiaivá, a lakosság művelődési igé­nyeit differenciáltan kielé­gítő. kulturált szórakozást biztosító intézményekké. __ A könyvtárak hagyomá­nyos funkciójuk ellátása mellett váljanak a folyama­tos önművelés műhelyeivé és az informálódás központ­jaivá. A múzeumok az utóbbi évek színvonalas munkájá­nak folytatásával vállalja­nak nagyobb részt a termé­szettudományos ismeretek terjesztéséből és a honisme­reti mozgalom segítéséből. A színház műsorpolitiká­jában kapjon nagyobb he­lyet a mai életünk megérté­sét szolgáló magyar, szov­jet és szocialista országok drámairodalma. Szolnokon és a nagybb vidási városok­ban kezdeményezzék a szo­ciálisa gondolkodást és íz­lést hatékonyan formáló ka­maraelőadásokat. 2. Tovább kell szélesíteni a közművelődés hatókörét Kiemelten kell foglalkozni a munkások műveltségi szín­vonalának fejlesztésével. A parasztság körében a szocia­lista brigádok tagjaira, a tsz vezetőkre, munkacsapat vezetőkre, szakmunkásokra kell a tó figyelmet fordítani. Fontos feladat a városok új lakóterületeinek, a perem- kerületek művelődési igé­nyeinek kielégítése. Nagyobb súlyt kell helyezni a tanyai lakosság kulturális színvo­nalának emelésére. A ci­gánylakosság műveltség szintjének emelése érdeké­ben a közművelődési prog­ramokban részletesen meg kell jelölni a feladatokat 3. Központi feladatnak kell tekinteni a közművelődés te­rületén foglalkoztatott ká­derek politikai, szakmai képzését, rendszeres tájékoz­tatását 4. A megyei pártbizottság felkéri az állami vállalatok­ban, szövetkezetekben, szak- szervezetekben dolgozó kom­munistákat hogy segítsék a kulturális alapok társadalmi érdekeknek megfelelő, leg­ésszerűbb felhasználását. A járási, városi, községi párt- és tanácsszervek, közműve­lődési tanácsok kezdemé­nyezzék az adott helyen ren­delkezésre álló összegek je­lentős részének koncentrált felhasználását 5. A közművelődési tevé­kenység irányítását minden fokon, a párt, tanácsi és tö­megszervezetekben hatéko­nyabba kell tenni. El kell ér­ni, hogy* a pártmunka szer­ves része legyen az alap­szervezetekben is a közmű­velődés ügye. Indokolt a ta­nácsoknál a járási és köz­ségi vonatkozású feladatkö­rök részletes kimunkálása, új irányítási módszerek al­kalmazása. A koordináció ér­dekében célszerű létrehozni az első számú vezetők be­vonásával, a városi, járási közművelődési tanácsokat A megyei közművelődési ta­nács tevékenységét hatéko­nyabbá kell tenni. A tanácsi irányítás és ellenőrzés esz­közeként létre kell hozni a közművelődés szakfelügye­leti rendszerét. 6. 1971 első félévében me­gyei közművelődési kommu­nista aktíva ülést kell tárd tani. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom