Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

1979. december 30

SZOLNOK MEGTEI PíZPLAP

9

A népművelés harmadik ötéves tervének teljesítése, a negyedik ötéves terv közművelődési feladatai

A megyei pártbizottság határozatának kivonatos ismertetése

A Szolnok megyei párt vb 1966. szeptember 6-i ülésén tárgyalta a megye közművelődésének helyzetét és öt évre szóló irányelveket fogadott el. A megyei pártbizottság az agit-prop bizottság és a propaganda és művelődési osztály széleskörű felmérése — szociológiai vizsgálatok, helyszíni ellenőrzések, beszámoltatások — alapján megállapítja, hogy

a népművelés az általános gazdasági, társadalmi, politikai■ fejlődés következményeként, mint annak része, az elmúlt öt év során tartalmában, módszerében, formai gazdagságában a vb által elfogadott irányelvek szerint fejlődött;

a párt politikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseinek eredményes végrehajtása a megyében a művelődési életre is pozitív hatást gyakorolt, s ugyanakkor, esetenként újabb ellentmondásokat is szült.

I1966-os állapotokhoz viszonyítva a megyében tovább bővült a közművelődés hatóköre. Gyorsan terjedtek a tömegkommunikációs eszközök; a helyi szervek sok hely- történeti jellegű kiadványt jelentettek meg, sokan tekintették meg a megyéről készült filmeket; tovább növekedett a tömegszervezetek és mozgalmak kulturális tevékenysége, ilyen jellegű rendezvényeinek látogatottsága; lényegesen többen vettek részt író—olvasó találkozókon, könyvismertetőkön; növekedett a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba utazók, az országjáró túrákon résztvevők száma; emelkedett a színházbérlettel rendelkezők száma.

A megyét általánosan jellemző eredményeken belül jelentős eltérések jellemzik a közművelődés hatókörének alakulását,

1. A községekben bővült a közművelődésben rendszeresen résztvevők köre: emelkedett a művelődési otthonok látogatottsága és a könyvtári tagok száma, többen fizetnek elő a rádió- és televízió műsorokra, s ugyanakkor kevesebben hallgatják a TIT által rendezett előadásokat, csökkent a mozilátogatók száma. A városokban ugyanakkor — a színház és a szak- szervezeti könyvtár kivételével — valamennyi közművelődési intézményben csökkent a látogatottság. 2 3

2. A munkások körében általánosan javult a közművelődés iránti érdeklődés. Emelkedett a könyvtári tagok, a színházlátogatók száma, több a saját könyvtárral, rádióval, televizióval rendelkezők száma, többen olvasnak napilapokat és folyóiratokat. E folyamatban döntő szerepe van a szocialista brigádmozgalom elterjedésének. Nem kielégítő még mindemellett a 44 órás munkahétre való áttérés adta nagyobb lehetőségek kihasználása, csupán esetleges és alkalomszerű a közművelődési intézmények kapcsolata az Üzemekkel és a szocialista brigádokkal. Továbbra sem alakult ki a megnövekedett számú bejáró munkások körében eredményesen alkalmazható közművelődési tevékenység.

3. A mezőgazdaságban fog- lakoztatottak körében emelkedett a művelődési otthonok látogatottsága, az ismeretterjesztő rendezvényeken, tsz akadémiákon, országjáró kirándulásokon való részvétel. Ugyanakkor az iparban foglalkoztatottaknál lényegesen

, kevesebben rendelkednek rá^ dióval, televízióval, saját

könyvgyűjteménnyel, kevesebb a könyvtári tagok száma. Rendkívül alacsony az általuk művelődésre fordított idő is. A tárgyalt időszakban a parasztság nagyobb tömegeit átfogó közművelődési tevékenység még nem bontakozott kL

4. Az értelmiségi és alkalmazotti réteg soraiból többen látogatják a közművelődési intézményeket, szabadidejük jelentős hányadát fordítják művelődésre, szakkörök, klubok, kiállítások, író—olvasó találkozók, színház, múzeum látogatásra. Körükben elterjedtebbek a tömegkomm"oi- kációs eszközök. A lakosság e rétege — helyzetéből következően — a közművelődési tevékenység legaktívabb alanya.

5. Az ifjúság közművelődésben való részvétele rétegenként —- annak jellemző vonását magán viselve — eltérő. Aránylag kevesen vesznek részt a KISZ által szervezett kulturális rendezvényeken. A közművelődési intézmények szervező és propaganda tevékenysége még nem hatékony a munkás- és parasztfiatalok köreben.

6. A tanyai lakosságot sikerült a korábbiaknál jobban bevonni a kultúra hatókörébe. Nagy erőfeszítések történtek ennek érdekében, de ez a tevékenység még mindig nem terjed ki a tanyán élők nagyobb részére.

A közművelődési munka az elmúlt négy évben az irányelvekben rögzítetteknek megfelelően fejlődött, igazodott a társadalmi igényekhez, hatékonyan segítette a párt előtt álló fontos politikai, gazdasági, kulturális feladatuk megvalósítását

1. Javult a szocialista tudat erősítésére, a politikai aktivitás növelésére, a világnézet, az erkölcs és ízlés fejlesztésére irányuló munka minősége és hatékonysága. Központi helyet kapott a közművelődési munkában is a nemzetközi élet jelenségeinek, főbb összefüggéseinek ismertetése, megértetése — különösen az USA vietnami agresz- sziójával, a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos kérdések. Eredményes volt a gazdasági mechanizmus reformjának tartalmában hatékorly, módszereiben differenciált propagandája, jól segítette a lakosság körében a helyes közgazdasági szemlélet kialakulását Az elmúlt négy évben a közművelődési tevékenység szerves részévé vált a honvédelmi nevelés, a lakosság ideológiai felkészítése az aktív honvédelem feladataira.

2. Az elmúlj években ünnepelt nagy jelentőségű történelmi évfordulók a közművelődési tevékenység egészére pozitív hatást gyakoroltak. A sokrétű és színes, eredményes munka átfogta a lakosság többségét, s hatására rendkívül értékes folyamatok kezdődtek: Az érdeklődés középpontjába került pztelmúlt fél évszázad története, a párt és a munkásosztály szocializmusért folyó harca, a forradalmi hagyományok, a Szovjetunió és a magyar nép közötti baráti kapcsolatok fejlődése, szocialista építőmunkánk. Széleskörű helytörténeti és honismereti tevékenység bontakozott ki.

3. A megyében mindenütt kialakult a családi ünnepek megrendezésével foglalkozó aktivahálézat. Ennek következtében mindenütt nőtt az egyházi szertartások nélküli, társadalmilag szervezett névadások, házasságkötések, temetések száma. A politikai, világnézeti tevékenység azon- bán még nem tudta a vallásos nézeteket legyőzni, ezért a vallás által kialakított szokások még minden társadalmi rétegben széleskörűen elterjedtek, s megszüntetésük még sok munkát kívánó, hosszú folyamat.

4. A közművelődés alkalmazott módszereit illetően: Nőtt a szakköri tevékenység, a klubfoglalkozások, az országjárás, a filmismertetések, tsz- akadémiák, szabadegyetemek, nyelvtSTTíelyarpok népszerűsége. E formák többsége korszerű általános és szakmai ismereteket nyújt, de csak szűk rétegekre terjedhet ki.

5. Tartalmasabb és színvonalasabb lett a művészi ízlés fejlesztését szolgáló közművelődési tevékenység. Rendszeresebbek a hangversenyek, tárlatok, művészeti témájú előadások, irodalmi estek. Helyes a megyében működő mozik és a színház műsorpolitikája. A viszonylag sokrétű művészi ízlés fejlesztés hatására a munkások, értelmiségiek, a tanulóifjúság egy része mind jobban érdeklődik a szocialista művészetek iránt, de a lakosság jelentős részének művészi Ízlését még konzervatív vonások jellemzik. Az ifjúság és az értelmiség egy részénél fellelhető a mai nyugati világ polgári, kispolgári ízlésének hatása, amely a nyugati életforma utánzásában, a munkanélküli élettel párosuló mértéktelen szórakozás vágyában, élvhajhászás- ban, a szocialista eszmék és művészeti produktumok lebecsülésében, tagadásában nyilvánul meg.

Hí.

A megyei közművelődési intézmények hálózata teljes, munkájuk tovább fejlődött, de az egyre növekvő társadalmi és egyéni igényeknek nem tudtak teljesen megfelelni Nem kielégítő a városok új lakótelepeinek köz- művelődési objektumokkal való ellátása. A többszekto- rúságból következően előfordult, hogy az intézmények telepítésekor a csoportérdekek érvényesültek a társadalmi érdek rovására.

1. Az intézményhálózat leggyengébb láncszemei változatlanul a művelődési otthonok. Lényeges centrumai ezek a művelődésnek és a kulturált szórakozásnak, de munkájuk jelenleg csak egy-egy nagyobb akció, politikai évforduló esetén a kívánt sokrétű. A közművelődéssel szemben támasztott növekvő igények és az anyagi személyi ellátottság szerény volta közötti ellentmondás leginkább ezen intézmények munkájában érződik. Majdnem fele ezeknek a kidolgozott alapvető normatíváknak sem felel meg. Felszerelésük szegényes. Mindezek következtében az életszínvonal emelkedésével, a lakáskultúra, a vendéglátóipar, a közlekedés fejlődésével, a tömegkommunikációs eszközök gyors elterjedésével igényessé vált lakosság egyre kevéssé vesz részt a művelődési otthonok rendezvényein.

2. A könyvtárak hálózata,

könyvállománya és évenkénti fejlesztése megfelel az alapvető követelményeknek.

Alapterülete azonban a legtöbbnek kicsiny, felszerelése nem megfelelő. Szolnokon egy új megyei könyvtár létrehozása feltétlenül indokolt

3. A megyében működő mozik többsége korszerű. A Szigligeti Színház állapota, berendezése, technikai felszereltsége a fejlesztés ellenére sem megfelelő, nem elég korszerű,

4. A közművelődési célokra fordítható — jelentősen növekedett — összegek a társadalmi céloknak jobban megfelelő. koordinált és koncentrált felhasználásában megnyugtató előrelépés nem történt

5. A megyei párt vb 1968- ban megvizsgálta a közművelődés káderhelyzetét A hozott határozat végrehajtása megkezdődött, figyelemre méltó előrelépés is történt, de ennek ellenére a káderhelyzet nem kielégítő. Viszonylag alacsony a függetlenített népművelők között a párttagok aránya, nagy részüknek a munka jellegéhez viszonyítva alacsony az ideológiai képzettsége. Alacsony a szakképesített népművelők aránya. Mindezek mellett a népművelők nagyobb részének politikai magatartása, munkája összhangban van az irányelvek követelményeivel, a politikai célkitűzések végrehajtásában aktív. A képzettebbek rendszeresen helyesen reagálnak az antimarxista, kultúr- politikailag káros megnyilvánulásokra Egyrészük azonban nem képes erre. E kérdésben az előrehaladást nehezítette. hogy nem kielégítő a népművelők erkölcsi, társadalmi megbecsülése, anyagi dotálása

t

6. Megyei, Járási, városi szinten, nagyközségekben es nagyobb üzemekben javult a pártszervezetek közművelődést irányító munkája. Ugyanez a községi és üzemi pártszervezetekre, alapszervezetekre nem mondható el. A közművelődés tanácsi irányítását megyei, járási, városi szinten ugyancsak a megfelelő fejlődés jellemzi.

A tömegszervezetek és mozgalmak sajátos közművelődési tevékenysége az irányelvek szerint fejlődött Növekedett a KISZ, a szakszervezeteit, a TIT, a Hazafias Népfront, az MHSZ, a Vöröskereszt, a MÉSZÖV, a KIS'ZÖV, a termelőszövetkezetek felelősségérzete a közművelődés ügye iránt Mindemellett a tömegszervezetek és mozgalmak munkájában még sok a kívánnivaló. A KISZ szervezetek hatóköre viszonylag szűk az ifjúmunkások és parasztfiatalok körében. A szak- szervezetek tevékenysége csökkent a munkászálláso- kon élő és bejáró munkások között. A termelőszövetkezetek területi szövetségei még csak helyenként képviselik a tsz-tagok kulturális éfdekeit

7. Nem fejlődött eléggé a közművelődés koordinációja. A járásokban, városokban, községekben egy-két hely kivételével, koordináló testületek nem is működnek, a munka egységes tervezésének az alapvető feltételei is hiányoznak.

IV.

A közművelődési tevékenység közelebbi és távolabbi feladatainak tervezésénél számolni kell a negyedik ötéves terv idején v^fhgtó, a gazdasági, politikai, társadalmi életet jellemző dinamikus fejlődéssel, a tervezett minőségi és strukturális változásokkal, a lakosság jövedelmi viszonyainak, életkörülményeinek jelentős átalakulásával.

A tervezett szocialista átalakulás megvalósítása, a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása, a termelési viszonyok továbbfejlesztése szocialista gondolkodású, polir tikailag képzett, jóval magasabb terhelési. szakmai Ismeretekkel rendelkező embereket feltételez, akik hozr záértően és tudatosan veszr nek részt az egész társadalom átformálásában.

Számolni kell a negatív tényezőikkel is, így az imperialisták fellazító törekvéseivel, amely a jövőben is feltehetően erőteljesén irányul a kulturális életre, annak lényeges területeire.

Mindezek alapján a köz- művelődés szerveinek és intézményeinek továbbra is alapvető feladata a szocialista kultúra értékeinek tudatos terjesztése. Célja: a szocialista világnézetű, kollektív gondolkodású és erkölcsű, jó ízléssel rendelkező szocialista embertípus kialakításának elősegítése. Mindezek érdekében tovább kell javítani a közművelődés eszközeivel is a politikai felvilágosító és tájékoztató munkát biztosítani kell annak általános nézőpontja mellett helyi konkrétságát. A X. kongresszus anyagát, majd folyamatosan az országgyűlés, a kormány határozatait a népművelőkkel is fel kell dolgozni;

biztosítani kell, hogy a közművelődési intézményekben az erők és eszközök maximális felhasználásával széles körű és hatékony tömegpolitikai munka foílyék;

elő kell segíteni a szocialista szellemű közélet kialakítását, fejleszteni kell a társadalom iránt érzett felelősséget, a szocialista tudatosságot, a közművelődés eszközeivel is fel kell lépni az esetenként megnyilvánuló társadalomellenes magatartással, a cinizmussal, fe- gyemezetlenséggel, harácso- lással, önzéssel, gondolati restséggel szemben;

erősíteni kell a szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra nevelést, tudatosítani kell, hogy a párt vezetésével a munkás- osztály harca az egész emberiség érdekében folyik. Indokolt, hogy a megye lakossága jobban ismerje meg a Szovjetunió, a szocialista országok és azok szervezetei. a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységét, történelmi jelentőséget és hazánk szocialista fejlődésére gyakorolt Itatását;

a marxista világnézeti nevelés hatékonyságának növelésével harcolni kell a személyiséget torzító vallásosság, a vallási hiedelmek előítéletek ellen. Koncentrálni kell az új szocialista szokásmódok további elterjedésére: az alapműveltség és az általános műveltség növelése érdekében elő kell segíteni az iskolai oktató-nevelő munkát, segíteni kell a fizikai dolgozók gyermekeit a tanulásban, részt kell vállalni a felnőttoktatás feladataiban, fokozni kell a szakmai ismeretterjesztéshez nyújtott segítséget;

a sokoldalú ember kialakítása érdekében tovább kell szélesíteni az ízlés fejlesztésére irányuló munkát, bővíteni kell a lakosság, különösen az ifjúság körében az esztétikai ismeretek terjesztését. Anyagi és politikai eszközökkel egyaránt kiemelten kell támogatni a szocialista művészeti alkotások széles körű ismertetését. A szakszerveretek, szövetkezetek színház- és hanaver- senvbérletekkel és mozibérletek vásárlásával segítsék elő, hogy a kis keresetű dolgozók is gazda nőd janak művészi- élményekben.

ív.

1. A hatékonyabb munka feltételezi a nénművelők módszertani kultúráiénak növelését. Tovább kell fejleszteni a közművelődési in- t.ézménvek tevékenységét. El kell érni, hogy a művelődési otthonok és klubok váljanak a társadalmi érintkezés közénmntiaivá, a lakosság művelődési igényeit differenciáltan kielégítő. kulturált szórakozást biztosító intézményekké. __

A könyvtárak hagyományos funkciójuk ellátása mellett váljanak a folyamatos önművelés műhelyeivé és az informálódás központjaivá.

A múzeumok az utóbbi évek színvonalas munkájának folytatásával vállaljanak nagyobb részt a természettudományos ismeretek terjesztéséből és a honismereti mozgalom segítéséből.

A színház műsorpolitikájában kapjon nagyobb helyet a mai életünk megértését szolgáló magyar, szovjet és szocialista országok drámairodalma. Szolnokon és a nagybb vidási városokban kezdeményezzék a szociálisa gondolkodást és ízlést hatékonyan formáló kamaraelőadásokat.

2. Tovább kell szélesíteni a közművelődés hatókörét Kiemelten kell foglalkozni a munkások műveltségi színvonalának fejlesztésével. A parasztság körében a szocialista brigádok tagjaira, a tsz vezetőkre, munkacsapat vezetőkre, szakmunkásokra kell a tó figyelmet fordítani. Fontos feladat a városok új lakóterületeinek, a perem- kerületek művelődési igényeinek kielégítése. Nagyobb súlyt kell helyezni a tanyai lakosság kulturális színvonalának emelésére. A cigánylakosság műveltség szintjének emelése érdekében a közművelődési programokban részletesen meg kell jelölni a feladatokat

3. Központi feladatnak kell tekinteni a közművelődés területén foglalkoztatott káderek politikai, szakmai képzését, rendszeres tájékoztatását

4. A megyei pártbizottság felkéri az állami vállalatokban, szövetkezetekben, szak- szervezetekben dolgozó kommunistákat hogy segítsék a kulturális alapok társadalmi érdekeknek megfelelő, legésszerűbb felhasználását. A járási, városi, községi párt- és tanácsszervek, közművelődési tanácsok kezdeményezzék az adott helyen rendelkezésre álló összegek jelentős részének koncentrált felhasználását

5. A közművelődési tevékenység irányítását minden fokon, a párt, tanácsi és tömegszervezetekben hatékonyabba kell tenni. El kell érni, hogy* a pártmunka szerves része legyen az alapszervezetekben is a közművelődés ügye. Indokolt a tanácsoknál a járási és községi vonatkozású feladatkörök részletes kimunkálása, új irányítási módszerek alkalmazása. A koordináció érdekében célszerű létrehozni az első számú vezetők bevonásával, a városi, járási közművelődési tanácsokat A megyei közművelődési tanács tevékenységét hatékonyabbá kell tenni. A tanácsi irányítás és ellenőrzés eszközeként létre kell hozni a közművelődés szakfelügyeleti rendszerét.

6. 1971 első félévében megyei közművelődési kommunista aktíva ülést kell tárd tani. ,