Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
1970, november 5. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Tiszafüreden építették fel az Alumíniumgyár 1. számú gyáregységét. Az új üzemet vékonyfalú alumíniumedények, teafőzők, lábasok, ételhordók, stb. — gyártására létesítették. A próbaüzemeltetés december végéig tart, s 1971-ben megkezdődik az üzemszerű termelés. Képünkön; Részlet az új gyárból. (MTI foto: Erezi K. Gyula felvétele—KS) Csak a cégtábla marad? Szocialista részvénytársasággá alakul a MEK Rendkívüli küldöttgyűlést tartott tegnap a szolnoki MÉK. S amikről ott szó esett — nem is kis vitában. •— azt mutatja, nagy átalakulás kezdődött náluk. S nemcsak a cégtáblában. Különben már ebben is vita volt. Kiss István, a SZÖV- ÉRT osztályvezetője azt S az eddig kialakult álláspontok ebben Bereczki Lajost igazolják. A MÉK 1958- ban alakult cég. Hivatása a zöldség, gyümölcs, burgonya Kereskedelem. Az élelmiszergazdaság kertészeti ágának eddig is jelentős tényezője volt a MÉK. A gazdasági életben és a szövetkezeti mozgalomban az utóbbi években történt nagy változások azonban azt sürgették, ehhez igazodjon, velük korszerűsödjön a MÉK is. Így változzon meg szervezeti felépítésében, s működésében is. A SZÖVOSZ és a TOT együttes tanácskozásán kialakította irányelveit, itt a megyében a fogyasztási szövetkezetek választmánya, s a két tsz szövetség küldöttgyűlése szintén megfogalmazta elképzeléseit. Minderről Csengeri Bálint, a MÉK igazgatója szólott előadásában. Ö vázolta azt is, az átalakulás során azt az elképzelést lenne célszerű megvalósítani, hogy az eddigi vállalati nyereségérdekeltségű megyei mezőgazdasági értékemondta felszólalásában, nem cégtábla változás ez. Bereczki Lajos, a szolnoki tsz szövetség titkára viszont rögtön úgy reagált erre: tagszövet- kezeíeiknek egyenesen az az óhajuk, csak a cégtábla maradion, de tartalmában teljesen megváltozzon a vállalkozás. sítési központ a jövőben a fogyasztási és a termelőszövetkezetek nagy szövetkezeti vállalata legyen. Pontosabban szövetkezeti nagykereskedelmi vállalat amelynek az alapító szövetkezeteken kívül tagjai lehetnének szak- szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb vállalatok is. És ez a váilalat nem az év végi nagy nyereségre törekedne, s nemcsak a kertészeti termékek, hanem valamennyi szabadforgalmazási mezőgazdasági termék érié- kesítésére, tárolására és feldolgozására is. A hallottak alapján úgy tűnik, az átalakulás során a MÉK afféle szocialista részvénytársaság lesz. Ez elsősorban felépítési elvére áll. Tagjai 50 ezer forint részjegyalap megváltásával társulnának. A vállalat élén az igazgatótanács áll majd, amely tagjaiból elnököt és elnökhelyettest választ. Továbbá igazgatóságot és ellenőrző bizottságot, alkalmazza a vállalat igazgatóját és dönt az alapvető ügyekben. renc. a jászfényszarui Béke Tsz elnöke, titkára pedig Csengeri Bálint, a MÉK igazgatója lett. A tizenhárom tagú előkészítő bizottság decemberig készíti el az alapítandó vállalat okirat javaslatát. Nem lesz könnyű dolguk. Még meglévő érdek- ellentéteicet kell összehangolniuk. A fogyasztási szövetkezetek álláspontja például az, — ennek Palotai István, a csépai, Csontos Béla. a tószegi ÁFÉSZ elnöke, Radócz Mátyás, a MÉSZÖV elnökségének tagja adott hangot —, hogy egy részjegy egy szavazatot érjen. A szolnoki tsz szövetség elképzelése viszont az, hogy az a szövetkezet, amely magasabb értékű részjegyet vált, S a vállalat forgalmában is nagyobb részt vállal, nagyobb szavazati joga is legyen. Ki lehet tagja? Az már tisztázottnak látszik — Suba István, a nagykunsági tsz szövetség titkára, Szekeres Ákos, az egyeki Üj Élet Tsz elnöke. Szentesi László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Bartos Lász- a csépai Petőfi Tsz elnöke is ezt az álláspontot képvi-' selte —, a vállalatnak megyén kívül is lehetnek tagSzövetkezeti nagykereskedelmi vállalat A fogyasztó is jól jár A szocialista jelző pedig azért kívánkozik a vállalat fogalma elé, mert éppen az lesz érdekes működésében, hogy nem az év végi maximális nyereségre töreksziK. A vitában résztvevők — Suba István a nagykunsági tsz szövetség titkára. Bakó Kálmán, a kungyalui Zöldmező Tsz elnöke, Bereczki Lajos, a szolnoki tsz szövetség titkára, Palotai István, a csépai ÁFÉSZ elnöke, Radócz Mátyás, a MÉSZÖV elnökségi tagja — például úgy fogalmazták meg: annyi nyereség elérésére törekedjen a vállalat, amely saját fenntartásához és fejlesztéséhez elegendő. De tagjai nem év végén, s néni az év végén képzett nyereségből, hanem évközben a felvásárlásban és a forgalmazásban biztosított előnyökből részesedjenek. A tervekből egyértelműen kitűnik, hogy az átalakulással , mindenki jól jár. A terme- j lók elsősorban azért, mert in vállalat feladata az lesz, ! kegy ahnden terméket felvásároljon, s azokra vevőt biztosítson. A fogyasztó pedig úgy érdekelt, hogy bár a vállalat magasabb áron vásárol a termelőktől, mégis olcsóbban tud megjelenni a piacom Egyszerűen azért, mert nincs szándékában — működési alapelvéből adódóan — magas árrést alkalmazni. Előkészítő bizottság alakult Ä küldöttgyűlés előkészítő bizottságot választott, amelynek az elnöke Csikós FeÄ BVM kunszentmártoni gyárának szocialista brigádjai ■ teljesítették a X. kongresszus tiszteletére tett munkaverseny vállalásaikat. A 39 szocialista brigád most versenyfelhívást küldött 3 járás valamennyi üzejai, de csak azok. akiknek érdekeltségük fűződik hozzá. Tehát nem attól függ, hogy megváltja-e valaki a nem is alacsony részjegyet, hanem attól, részt tud-e venni a vállalat működésében. Érdekes vita volt a tegnapi. Nagyon merészek az elképzelések. S bár a gazdasági életben megszoktunk az utóbbi időben bátor Kezdeményezéseket. a nagy szövetkezeti vállalat alapítása nem kis jelentőségű elképzelés. B. I„ mébe. Indítványozzák, hogy novembert mindenütt kongresszusi hónapnak nyilvánítsák. Vállalják, hogy a X. kongresszus tiszteletére novemberben az egy főre jutó tervezett termelési értéket két Százalékkal túlteljesítik. Ú'abb munWaversenyválialás a X. kongresszus tiszteletére Jövedelemkülönbségek és szociálpolitika 111. Az ésszerű — igazságos Előző két cikkünkben eljutottunk addig, hogy vázlatosan az olvasó elé tárjuk a mai helyzetet, s a szükség- szerű megoldások indokait. Vázlatosan, hiszen nem volt mód arra — még egy több részből álló cikk esetén sem —. hogy minden tényezőt akárcsak felsoroljunk. A jövedelemkülönbségek egyik döntő tényezőjéről, a szociálpolitikáról azonban semmiképpen nem lenne elegendő, ha csak az utalás erejéig szólnánk. Korábban említetA szociálpolitika eredményei a szó szoros értelmében kicserélték a dolgozó embert körülvevő világot. 1941 - ben a lakosság négy százaléka volt nyugdíjas, 1968-ban ez 19 százalékra emelkedett...! 1930-ban 170 ezer házicselédet tartottak nyilván, napjainkban alig néhány száz a háztartási alkalmazottak száma... A változások legfőbb elindítója a párt 1948 júniusában elfogadott programnyilatkozata volt, — mely megállapította a szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének szükségességét, s kimondta: „A szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének Szó sincs arról, hogy bármiféle változás következnék be a szociálpolitika alanel- veiben, hogy a szocialista társadalom csökkenteni akarná az emberekről való gondoskodás formáit. Arra van szükség, hogy a szociálpolitika tökéletesebben szol- gália az össztársadalmi érdeket, s egészséges munka- megosztást hozzon létre az állam s vállalatok között. Ezt viszont szinte minden párttaggvűlésen, pártértekezleten szóvá tették, sürgették megyénkben is. Ami eddig történt, az sem volt kicsiség. Hiszen 1938-ban — az utolsó „békeévben”! — az ipari munkások öregségi járadéka átlagosan havi 18 pengő volt, az özvegyeké pedig 8.40 pengő.. Már emlékezni is nehéz erre? De hiszen az első, egységes nyug- díitörvényt mindössze 18 éve 1952-ben alkották meg! — Lám, milyen gyorsan természetessé, életünk szerves alkotóélemévé válnak a dolgok! Ami eddig történt... A harmadik ötéves tervben több mint negyven százalékkal emelkedtek a pénzbeni juttatások. Növekedtek a nyugdíjak, a két gyerek utáni tűk: napjainkban a jövedelmek 75 százaléka származik a munkából, s 25 százaléka társadalmi juttatás. — 1950-ben a megoszlás még 82, illetve 18 százalék volt. Az 1950—1970 közötti két évtizedben a lakosság összes jövedelmei a kétszeresére nőttek, a társadalmi juttatások viszont megháromszorozódlak. Mindennapjainkban tehát fontos szerepet játszik az, hogy mit ad akár pénzben, akár természetben juttatásként a társadalom. alapja a termelés, a nemzeti jövedelem fokozása.” Ez a megállapítás érvényes ma is. A felszabadulás után végbement gyökeres változások az elosztási rendszer szerves részévé tették a szociálpolitikát. Az ilyen természetű kiadások gyorsabban nőttél;, mint a nemzeti jövedelem. A népesség 97 százaléka biztosított, az állam évente 10 milliárd forintot fizet ki nyugdíjakra, s 3 milliárdot családioótlékra. Azt azonban látni kell a szociálpolitika nem kizárólag állami feladat. Van abban teendője a vállalatoknak, társadalmi szervezeteknek is. családi pótlék 75 forint helyett 300 lett, bevezetésre került a gyermekgondozási segély... Csak óvodákra 300 millió forintot költöttek a tervidőszak alatt, a szakmunkásképző iskolákra fél- milliárd forihtot... Egymillió ember veszi igénybe naponta a kedvezménves üzemi étkeztetést, évente egy milliárd forintot költenek munka- és védőruhára. S hogy a változás dinamizmusát, gyorsaságát is érzékeltessük: 1950-ben mindössze 303 millió forintot fizettek ki családi pótlék címén. 1969-ben 3 milliárdot: 1950-ben az állam 172 millió forinttal járult hozzá a gyógyszerfogyasztáshoz, 1960-ban 2.2 milliárd forinttal...! S végül: egy társadalom biztosítottra 1950-ben 492 forint iutott, 1969-ben pedig 2668 forint, miközben a biztosítottak száma 4.4 millióról tízmillióra nőtt... Szolnok megyében a társadalombiztosításra fordított költség az utóbbi négy esztendőben is mintegy 120 millió forinttal növekedett. Jelentősen nőtt az az összeg is. amit a gyermekek után családioótlékként a megyében kifizettek. Négy éve ez az összeg 76 millió forint volt évente, idén már meghaladja a 110 millió forintot. Ami pedig színién nagyon figyelemreméltó, hogy a tsz családok is részesülnek ebben a juttatásban. Nem furcsa, hogy valamiként mindez „kifelejtődik” abból, amit magunk között baráti beszélgetéseken, életszínvonal- nrk nevezünk? Korszerűbb formák Ahogy a bérek, bérjellegű jövedelmek esetében, úgy a szociálpolitikában is korszerűbb formákkal kell felváltani a régieket. Az oktatás, egészségügyi ellátás, a kultúra, a sport, az élet ezernyi területe szolgál gyakorló-terepül a szociálpolitikához, tehát a formáknak is mindenütt tökéletesedniük kell. Az országgyűlés ülése — a miniszterelnök felszólalása éonúgy, mint a képviselőké rámutatott, hogy a reáljövedelem egy főre jutó 25—27 százalékos növekedése, a reálbérek egy keresőre jutó 16— 18 százalékos emelkedése döntő mértékben csakis akkor érhető el, ha fokozódik a társadalmi munka hatékonysága, növekszik a ter- melékenvség. Ez a kiindulópont. s a növekvő életszínvonal is erre hat vissza, kialakítva így azt a folytonosságot, mely a haladás éltető efleme. A következő esztendők méhében rejlő változásokat a párt Központi Bizottságának irányelvei a X. kongresszusra tömören így fogalmazták meg, . egyben a teendőket is megjelölve: „A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növelése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjék a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez... Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme... A szociálpolitikai intézkedések jő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét •• Mészáros Ottó Kicserélt világ Változatlan elvek Á Tisza és a hajós élet Közismert, hogy a Tisza 595 kilométeres magyar szakasza a tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezése óta végig hajózható. Korabeli feljegyzések szerint valamikor élénk forgalmat bonyolítottak le a vízijárművek, különösen mezőgazdasági termékeket szállítottak a víz hátán. A hajózás régen és ma is a természet, az időjárás függvénye. Nyáron sokszor a gázlóknál mért alig 70—80 centiméteres vízállás bénítja meg a teherrel megrakott uszályok, hajók közlekedését. Máskor az áradás vet gátat a vízi jármű vek zavartalan haladásának. Mégis a sok évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy az év nagyobb részében adottak a feltételek, jő a vízállás a teherszállító uszályok, személyhajók közlekedéséhez. Ennek ellenére — főleg a viziközlekedés lassúsága miatt — elsorvadóban van a hajós élet. A Szolnok—Szeged személyhajó járatot kihasználatlanság miatt a MAHART még 1965-ben megszüntette. Ezután még néhány esztendeig közlekedett a „Délibáb”, a kétszáz személyt befogadó személyhajó, á Szolnok—Tiszabura—Vezseny közötti szakaszon. 1968-ban azonban ez a járat is megszűnt. A múlthoz képest jelentősen visszaesett a teherforgalom. Ma már csekély Számú vontatóhajó tartózkodik állandó jelleggel a Tiszán. Annak ellenére, hogy, a víziszállítás .nagyon olcsó és gazdaságos, a gabona és a cukorrépa szállítás hosszú idő óta szünetel. A Tiszán csak építőanyagot, műtrágyát és Szeged környékéről tankuszályokon olajat szállítanak a szőnyi olaj- finomítóba. Napjainkban sok vita folyik arról, hogy érdemes-e foglalkozni a víziszállítás helyre- állításával, az olcsóbb víziút kihasználásával? A Tisza mentén élő gazdasági vezetők azt vallják, hogy nagy szükség lenne a víziútra, mivel a nagy őszi csúcsforgalmak idején kevés a közúti és vasúti szállító kapacitás. Indokolt a téma napirenden tartása azért is, mert épül a második tiszai vízlépcső Kiskörén. Üzembe helyezése után a felduzzasztott folyószakaszon egész éven át akadálytalan hajózásra nvílik lehetősét a Kisköre és Tiszalök közötti folyószakaszon is. A Szolnok megyei tanács kezdeményező lépésként foglalkozik azzal a gondolattal, hogy szerényebb befogadóképességű személyhajót vásárol és a folyó megyei szakaszán lehetőséget teremt több Tisza menti község lakóinak szállítására. Jó szolgálá- tot tehetne egy személyhajó iskolai tanulmányi kirándulások . és rövidebb turista utak lebonyolítására is.
