Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 12; Hire leöltheti a turista a devizát? A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét büntetőügy kapcsán a Nemzeti Banktól turista­utazás céljára kapott külföl­di fizetőeszköz felhasználá­sával foglalkozott, s a kér­désben elvi álláspontot fog­lalt el. Állásfoglalásában abból in­dult ki, hogy a szocialista népgazdaságban a deviza- készlettel való gazdálkodást is a tervszerűség jellemzi. A devizakódex különböző kötelezettségeket és tilal­makat tartalmaz, amelyek megszegése sérti, vagy ve­szélyezteti a tervszerű de­vizagazdálkodás rendjét. A devizahatóság a külföldi fizetőeszközt meghatározott célra utalja ki. A kiutalás a turista-utazás alkalmával is meghatározott célra törté­nik, azért, hogy a rendelke­zésre bocsátott külföldi fize­tőeszköz fedezze a turistaút jellegének megfelelően álta­lában, szokásosan felmerülő különböző kiadásokat. Ebből következően téves az az időnként felmerülő állás­pont, hogy mivel az utas megvásárolta a külföldi fize­tőeszközt, azzal teljesen sza­badon rendelkezik, s kizáró­lag a saját elhatározásától függ, hogy miként és mire használja fel. Téves és túlhaladott viszont az az álláspont is, hogy a kiutalt deviza felhasználá­sával kapcsolatosan a tu­rista részletes elszámolásra lenne kötelezhető, egymagában azon az alapon, hogy valamilyen okból az eredetileg megjelöltnél rövi- debb ideig tartózkodott kül­földön. Ha azonban a kint tartózkodás ideje rendkívül rövid, s ugyanakkor a ki­utalt külföldi fizetőeszközt teljes egészében, vagy túl­nyomó részében áruvásárlás­ra fordítja, akkor már a tu­rista-utazás céljától eltérő felhasználásról van szó. Egy­magában azonban a külfödön tartózkodás időtartama még nem lehet alapja a deviza­bűntettben való bűnösség megállapításának. Minden­kor az e6et körülményeinek gondos egybevetésével lehet csak eldönteni, hogy a devi­zahatóság által megjelölt cél­tól eltérő, tehát rendeltetés- ellenes. s ehhez képest bün­tetendő felhasználásról van-e szó vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nyomatékosan rámutatott arra is, hogy tilos és büntetőjogi felelősségre- vonással jár, ha a devizát eleve azzal a céllal igényli valaki, hogy azon külföldön kereskedelmi árut vásároljon, másszóval „formális” turista-utazást tesz. csupán egy-két napig tartózkodik külföldön, fő­ként áruvásárlásának lebo­nyolítására. Természetesen más gazdasági bűntettet is megvalósít az, aki a külföldi fizetőeszközön üzérkedés céljából vásárol kereskedelmi árucikkeket. Hatszázezer sze m ély gépkocsi évente A poetikus „Zsiguli” nevet viselő, régi volgai csónakot ábrázoló emblémával díszí­tett, kecses formájú könnyű személygépkocsik első tétele elhagyta a Togliatti városban megépített autógyár futósza­lagját. Hatszázhatvanezer személygépkocsi évente — ez a volgai óriás tervezett ka­pacitása. Már ebben az év­ben több, mint 20 ezer gép­kocsi indul útjára. Az új kiskocsi szerkezeté­ben felhasználták a gépkocsi- gyártás gyakorlatában isme­retes legújabb megoldásokat. Az üzembe a Szovjetunió 60 vállaltából a legkiválóbb minőségű kiegészítő alkatré­szek érkeznek. Az autó ösz- szeszerelése szempontjából szükséges legfontosabb alap­elemeket azonban itt gyárt- I ják tucatnyi üzemben. A házgyári építkezés módszerével egy-egy lakótelep olyan gyorsan elkészülhet, hogy a telefonhálózat bővítői nem tudnak lépést tartani ezzel az irammal. Márpedig a lakások­ba beköltöző sok ezer ember már kezdettől fogva állandó kapcsolatban szeretne lenni a külvilággal, igényt tart a tele­fonra. Ebből kiindulva az egyik nagy nyugatnémet híradástech­nikai gyár az igények „rugalmas” kielégítésére ún. guruló telefonközpontot készít, amely nem más, mint egy kerekek­kel ellátott kocsi, benne kb. 1000 előfizetőt „kiszolgáló” be­rendezéssel. A kerekeken a helyszínre szállított kis telefon- központot csatlakoztatják az erősáramú hálózathoz. Egy mai Hamlet New Yorkban Szent-Györgyi Albert, a világhírű természettudós, a rákellenes küzdelem egyik nagy reménysége az utóbbi időben élesen fellépett egy másik, embert veszélyeztető rákfene, az emberiség létét fenyegető atomőrület ellen is. S a félelmetes logika, amely elvezette sok tudományos ti­tok végső eredőjéhez, itt is megmutatta a fertőzés gócát; a mostani amerikai kor­mányzatot. Az örült majom című könyv közreadásához, a Tizenöt perc zéróig című atom- és imperializmus-elle­nes riadó amerikai lapban való közzétételéhez nem kis bátorság kellett. De a szer­ző érezte, hogy az emberi­ség sorskérdéséről, az atom­halál által fenyegetett em­beri nem lenni vagy nem len- nijéről van szó. S ennek a modern, mai New York-i Hamletnek mindig volt ér­zéke a sorskérdések iránt... Szent-Györgyi Albert há­rom évtizeddel ezelőtt, 1941. áprilisában, amikor már lát­ni lehetett, hogy a magyar­ság elindult egy olyan úton, amely a létét veszélyezteti, előadatta Szegeden a Ham­letet a Városi Színházban, s 1942. március 15-ére diák­színjátszói Petőfi ősbemuta­tót terveztek. a Tigris és Hiénát. De vegyük sorba. Az Esti Kurír egyik 1941. januári sárgult példányában olvas­hatjuk; „Szent-Györgyi Al­bert rektor kezdeményezésé­re a szegedi egyetem ifjúsá­ga rendkívül érdekes moz­galmat indított. Szeged 200 éves színházi múltjának át­mentése céljából 60 tagú társaságot alapított, amely nemcsak a régi szegedi diák- hagyományokat kívánta fel­eleveníteni, hanem pótolni kívánja azt a kulturális hiányt is, amelyet a mai színházi politika miatt a vá­ros közönségét lépten-nyo- mon érte.” A segítség mindenre ki­terjedt. A próbák a dékáni hivatalban folynak. A ren­dező egy 19 éves, zseniális­nak tartott volt pataki diák, akinek ottani rendezését megnézni a Nemzeti Színház igazgatója leutazott a fővá­rosból Borsodba. A magyar színházi világ nagy ígérete, Horváth István bölcsészhall­gató egvébként a Maiorral, Gobbival féllegális, antifa­siszta előadó-esteket rendező Hont Ferencnél tanult ma­gánúton dramaturgiát... A szegedi Városi Színház­ban 1941. április 1-én tar­tott „nagy premieren” ott volt mindenki, aki szereti a színházat és az ifjúságot, egész Szeged. Az esvik pá­holyban a világhírű rektor mosolygó arccal, ez alkalom­mal „Hamlet-iga^gatói” mi­nőségben — írja a Film, Színház, Irodalom tudósítója. Óriási, az egész magvar saj­tóban regisztrált sikert ara­tott a „szegedi Hamlet”. A bankó nem boldogít Mark Twain egymillió fontos bank­jegyét, amely ideiglenes tulajdonosa előtt megnyitotta a nagyvilági élet kapuját, mindig a leleményesség jel­képének tekintettem. Lám mire ké­pes az írói fantázia... Sem mikor az elbeszélést ifjúi szomjúsággal először olvastam, sem később, mikor a filmvásznon viszont­láttam, nem gondoltam volna, hogy magam is majdnem hasonló, elké­pesztő kalandokba keveredem. Igaz, azt sem sejtettem, hogy nem­zeti bankunk jóvoltából egyszer majd nálunk is felbukkan az egy­millió fontos papírpénz magyar meg­felelője: az ötszáz forintos bankó. Mert igaz ugyan, hogy ötszáz forint a zürichi pénzpiacon valamivel ke­vesebbet ér, mint egymillió angol font, de ki a csoda jár a zürichi pénzpiacra!? Én a Kolozsi téri piacra járok és ott ötszáz forintos bankjegy csaknem olyan csodákra képes, mint egymilliós kollegája a Regent Streeten. Ha azt mondom: „csaknem, olyan” csodákra, ebből már kitetszik, hogy a csodák természetében van némi elütő vonás is. No nem a lényeget, hanem a formát illetően. Ha jól em­lékszem az amerikai író hősét, aki egymillió fontossal akart fizetni, kö- rülámulták, hódolattal kitárták előtte karjukat, apartement nyitottak neki a szállodában, korlátlanul élvezte a kereskedők hitelét, satöbbi. Az én esetemben nem kisebb megrökönyö­déssel fogadták az ötszázast, nem tár­ták ki ugyan a karjukat, de jobb mutatóujjukat homlokukhoz illesztve körkörös mozdulatokat tettek, ami körülbelül annyit tesz: nyilván meg­hibbant az ipse. hogy egy liter tejért ötszáz forintossal akar fizetni. Mert így kezdődött. Reggel a fele­ségem összeírt egy listányi komissiót. vegyek tejet, kenyeret, kávét, ciga­rettát. szódavizes patront, szőlőt, mo­sóport, satöbbi. Kezembe nyomta a kutyanyelvet, amire mindez fel volt jegyezve, meg egy lila ötszáz forin­tost, mint bankjegykibocsátásunk új­szülöttjét, — nosza vásároljak. A tejesnél — már mondtam — mi- , nek néztek. A péknél a sorbanállók legazembereztek, nem hozok apró­pénzt. feltartom őket. A trafikos meg­mutatta a kasszát, amiben két tíz­forintos árváskodott. A gyümölcsös azt mondta, hogy kiló szőlő helyett vegyek fél mázsát. A festékes üzlet­ben azt tanácsolták, váltsam fel a Közértben, a Közértben, hogy vált­sam fel a trafikosnál, a trafikos, hogy menjek apróért a gyümölcsöshöz, a gyümölcsös a festékes boltba irányí­tott, vagyis a kör bezárult. Most itt állok a bankfiók előtt, várom, hogy kinyisson. Szegény csa­ládom közben odahaza éhezik, nincs egy pohár tejük, egy falat kenyerük, egy szál cigarettájuk sem. Nemde az egymillió fontos bank­jegy meséje — azzal a különbséggel, hogy ott a nagybankó puszta léte ele­gendő volt a jóllakáshoz, itt pedig a koplaláshoz?! Ebből is látnivaló, hogy a pénz nálunk nem boldogít. Minél nagyobb pénz. annál kevésbé. Utóhang: Okultam az esetből. Más­nap csupa húszfilléressel indultam vásárolni. Lehtilvéztek. elzavartak összeszidtak kővel dobáltak, kiátkoz­tak. legorombítottak. hátbavágtak megtapostak. Tessék mondani, mit jelent az. hogy törvényes fizetőeszköz? Novobáczky Sándor A dohánymonopólium új szabályozása Olaszországban Luigi Preti olasz pénzügy- miniszter nyilvánosságra hoz­ta annak a törvényjavaslat­nak a főbb pontjait, amely­nek értelmében az eddigi „dohány- és sómonopóliumot” egy új pénzintézet váltja fel, azoknak a kötelezettségeknek az értelmében, amelyeket Olaszország a közös piaci szerződésben vállalt. Emlékezetes, hogy az EGK miniszteri tanácsa ez év feb­ruár 7-én elhatározta, hogy Olaszországnak — a többi or­szághoz hasonlóan — alkal­mazkodnia kell a dohányke­reskedelem liberalizálásának rendszeréhez. Más szavakkal: a külföldi cigarettagyártók­nak lehetőségük lesz közvet­len eladásra Olaszországban. A törvényjavaslat értelmé­ben csak a pénzügyminiszté­rium lesz illetékes az Olasz­ország területén folyó do­hánytermesztéssel és feldolgo­zással kapcsolatos adóügyi kérdésekben dönteni. A törvényjavaslat értelmé­ben létrehozandó „Dohány- és Söripari Pénzügyi Intézet” (IFITAS) magánrészvénytár­saságként fog működni. Alaptőkéjét a kincstár adja, amelynek azt a társaság fennállásának ötödik évétől kezdve törleszti vissza, jöve­delme 75 százaléka erejéig. Az IFITAS önmagát tartja majd fenn a tőkepiacon, kö­telező részvénykibocsátások segítségéveL Gondban a farmer és a háziasszony Drágább kenyér, drágább hús, drágább cukrászsüte­mény és magasabb marha­hús-árak. Valószínűleg ez lesz a következménye az utóbbi néhány héten tapasztalt meg­döbbentő gabonapiaci ár­emelkedésnek Angliában. Az aratás megkezdése óta a ha­zai és az import gabonaárak tonnánként öt fonttal növe­kedtek, s a kereskedők pa­naszkodnak, hogy soha nem tapasztaltak ehhez hasonlót. Az angol élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatok több­sége egyelőre nem tudta fel­mérni a költségek várható alakulását, azok pedig, akik már némi számvetést végez­tek, még mindig remélik, hogy az árak felszökése csak átmeneti. A helyzet kétségkívül még nagyon cseppfolyós. A gabo­napiacokon a légkör augusz­tus közepe táján forrósodott fel amikor híre jutott, hogy az Egyesült Államok kuko­ricatermését, vagyis a világ kukoricatermésének felét egy új gombabetegség támadta meg. A helminthosporium maydisről, közismert nevén levélrozsdáról, az első hírek júniusban jutottak el Angliá­ba, de akkor még csak arról volt szó, hogy ez a betegség Florida, Georgia és Missi­ssippi államokban pusztít, ahol az amerikai kukoricave­tések mindössze három szá­zaléka található. A pánik akkor tört ki, ami­kor a meleg, párás szelek a betegséget északra, a közép­nyugati kukoricatermő álla­mokba vitték. A sajtó már 25—50 százalékos veszteség lehetőségéről kezdett írni, s Chicagóban a gabonahatár- időüzlet úgy fellendült, mint az utóbbi 122 évben sohasem. Legnagyobb mértékben a ku­koricaárak szöktek fel, ami­nek hatása nyomban meg­mutatkozott Angliában is: a kukoricát tonnánként 32—34 fontért kezdték árulni. Egy évvel ezelőtt az amerikai ku­korica még csak 24—25 font­ba került tonnánként. Jelentősen felszökött a ku­koricát bizonyos esetekben helyettesítő búza, árpa, szója­bab stb. ára is. Az amerikai kukoricavesz­teséget csak a betakarítás be­fejezése után lehet majd tel­jes egészében felmérni. Anglia erősen megsínyli az újonnan kialakult helyzetet, mivel évente körülbelül ki­lencmillió tonna gabonát im­portál. Ebből mintegy három--' millió tonna a kukorica, s az importkukorica-mennyiség kétharmadát az Egyesült Ál- lalamoktól szerzik be. Az idei angol termésről semmi lénye­geset nem tudunk. A hivatalos becslések még nem ismerete­sek, de általában az a véle­mény, hogy búzából mintegy négymillió tonnát takarítanak be, szemben a tavalyi három­millióval. Viszont igen gyen­gének ígérkezik az árpater­més, s az árpa tudvalevőleg Anglia legfőbb mezőgazdasá­gi terménye. Senki sem le­pődne meg, ha az árpatermés másfél millió tonnával keve­sebb lenne a tavalyináL Az egyiptomi mezőgazdaság problémái A régi mondás, hogy „Egyip­tom a Nílus ajándéka” még mindig igaz és jól mutatja ennek a folyónak jelentőségét Egyiptom szempontjából. A Nílus időtlen idők óta öntör zi és trágyázza, Egyiptom földjét, s a lakosság legfőbb tevékenysége mindig arra irá­nyult, hogy optimálisan hasz­nálja ki ezeket a lehetősége­ket. A Nílus jellegzetességei kö­zé tartozik, hogy a június és december közötti időben árad. Ez a rendszeres áradás tette lehetővé a folyó völgyé­ben elterülő területek rend­szeres művelését. Egyiptom mezőgazdaságá­ban a legszűkebb keresztmet­szet a víz. A csapadék úgy­szólván jelentéktelen, a me­zőgazdasági termelés tehát kizárólag öntözéses alapon folytatható, s ezért főleg a folyó völgyére és delta-vidé­kére korlátozódik. Egyiptom területe kereken 1 millió négyzetkilométer, ennek azonban mindössze 3,5 száza­léka áll mezőgazdasági mű­velés alatt. A terület többi része — néhány oázis kivéte­lével — sivatag. A kicsi, de igen sűrűn lakott mezőgaz­dasági területre szorult me­zőgazdasági népesség élelme­zése képezi Egyiptom leg­nagyobb gazdasági problémá­ját. amelyet a kormány egy­részt földreform útján, más­részt pedig az öntözött terü­let jelentős bővítése révén kíván megoldani. A Szolnoki Építő és Szakipari Szövetkezel FELVESZ kőműveseket, segédmunkásokat, komplett brigádokat ló kereseti lehetőséggel szolnoki munkára. JELENTKEZÉS: Szolnok, Ady Endre u. 63; szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom