Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 12; Hire leöltheti a turista a devizát? A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét büntetőügy kapcsán a Nemzeti Banktól turistautazás céljára kapott külföldi fizetőeszköz felhasználásával foglalkozott, s a kérdésben elvi álláspontot foglalt el. Állásfoglalásában abból indult ki, hogy a szocialista népgazdaságban a deviza- készlettel való gazdálkodást is a tervszerűség jellemzi. A devizakódex különböző kötelezettségeket és tilalmakat tartalmaz, amelyek megszegése sérti, vagy veszélyezteti a tervszerű devizagazdálkodás rendjét. A devizahatóság a külföldi fizetőeszközt meghatározott célra utalja ki. A kiutalás a turista-utazás alkalmával is meghatározott célra történik, azért, hogy a rendelkezésre bocsátott külföldi fizetőeszköz fedezze a turistaút jellegének megfelelően általában, szokásosan felmerülő különböző kiadásokat. Ebből következően téves az az időnként felmerülő álláspont, hogy mivel az utas megvásárolta a külföldi fizetőeszközt, azzal teljesen szabadon rendelkezik, s kizárólag a saját elhatározásától függ, hogy miként és mire használja fel. Téves és túlhaladott viszont az az álláspont is, hogy a kiutalt deviza felhasználásával kapcsolatosan a turista részletes elszámolásra lenne kötelezhető, egymagában azon az alapon, hogy valamilyen okból az eredetileg megjelöltnél rövi- debb ideig tartózkodott külföldön. Ha azonban a kint tartózkodás ideje rendkívül rövid, s ugyanakkor a kiutalt külföldi fizetőeszközt teljes egészében, vagy túlnyomó részében áruvásárlásra fordítja, akkor már a turista-utazás céljától eltérő felhasználásról van szó. Egymagában azonban a külfödön tartózkodás időtartama még nem lehet alapja a devizabűntettben való bűnösség megállapításának. Mindenkor az e6et körülményeinek gondos egybevetésével lehet csak eldönteni, hogy a devizahatóság által megjelölt céltól eltérő, tehát rendeltetés- ellenes. s ehhez képest büntetendő felhasználásról van-e szó vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nyomatékosan rámutatott arra is, hogy tilos és büntetőjogi felelősségre- vonással jár, ha a devizát eleve azzal a céllal igényli valaki, hogy azon külföldön kereskedelmi árut vásároljon, másszóval „formális” turista-utazást tesz. csupán egy-két napig tartózkodik külföldön, főként áruvásárlásának lebonyolítására. Természetesen más gazdasági bűntettet is megvalósít az, aki a külföldi fizetőeszközön üzérkedés céljából vásárol kereskedelmi árucikkeket. Hatszázezer sze m ély gépkocsi évente A poetikus „Zsiguli” nevet viselő, régi volgai csónakot ábrázoló emblémával díszített, kecses formájú könnyű személygépkocsik első tétele elhagyta a Togliatti városban megépített autógyár futószalagját. Hatszázhatvanezer személygépkocsi évente — ez a volgai óriás tervezett kapacitása. Már ebben az évben több, mint 20 ezer gépkocsi indul útjára. Az új kiskocsi szerkezetében felhasználták a gépkocsi- gyártás gyakorlatában ismeretes legújabb megoldásokat. Az üzembe a Szovjetunió 60 vállaltából a legkiválóbb minőségű kiegészítő alkatrészek érkeznek. Az autó ösz- szeszerelése szempontjából szükséges legfontosabb alapelemeket azonban itt gyárt- I ják tucatnyi üzemben. A házgyári építkezés módszerével egy-egy lakótelep olyan gyorsan elkészülhet, hogy a telefonhálózat bővítői nem tudnak lépést tartani ezzel az irammal. Márpedig a lakásokba beköltöző sok ezer ember már kezdettől fogva állandó kapcsolatban szeretne lenni a külvilággal, igényt tart a telefonra. Ebből kiindulva az egyik nagy nyugatnémet híradástechnikai gyár az igények „rugalmas” kielégítésére ún. guruló telefonközpontot készít, amely nem más, mint egy kerekekkel ellátott kocsi, benne kb. 1000 előfizetőt „kiszolgáló” berendezéssel. A kerekeken a helyszínre szállított kis telefon- központot csatlakoztatják az erősáramú hálózathoz. Egy mai Hamlet New Yorkban Szent-Györgyi Albert, a világhírű természettudós, a rákellenes küzdelem egyik nagy reménysége az utóbbi időben élesen fellépett egy másik, embert veszélyeztető rákfene, az emberiség létét fenyegető atomőrület ellen is. S a félelmetes logika, amely elvezette sok tudományos titok végső eredőjéhez, itt is megmutatta a fertőzés gócát; a mostani amerikai kormányzatot. Az örült majom című könyv közreadásához, a Tizenöt perc zéróig című atom- és imperializmus-ellenes riadó amerikai lapban való közzétételéhez nem kis bátorság kellett. De a szerző érezte, hogy az emberiség sorskérdéséről, az atomhalál által fenyegetett emberi nem lenni vagy nem len- nijéről van szó. S ennek a modern, mai New York-i Hamletnek mindig volt érzéke a sorskérdések iránt... Szent-Györgyi Albert három évtizeddel ezelőtt, 1941. áprilisában, amikor már látni lehetett, hogy a magyarság elindult egy olyan úton, amely a létét veszélyezteti, előadatta Szegeden a Hamletet a Városi Színházban, s 1942. március 15-ére diákszínjátszói Petőfi ősbemutatót terveztek. a Tigris és Hiénát. De vegyük sorba. Az Esti Kurír egyik 1941. januári sárgult példányában olvashatjuk; „Szent-Györgyi Albert rektor kezdeményezésére a szegedi egyetem ifjúsága rendkívül érdekes mozgalmat indított. Szeged 200 éves színházi múltjának átmentése céljából 60 tagú társaságot alapított, amely nemcsak a régi szegedi diák- hagyományokat kívánta feleleveníteni, hanem pótolni kívánja azt a kulturális hiányt is, amelyet a mai színházi politika miatt a város közönségét lépten-nyo- mon érte.” A segítség mindenre kiterjedt. A próbák a dékáni hivatalban folynak. A rendező egy 19 éves, zseniálisnak tartott volt pataki diák, akinek ottani rendezését megnézni a Nemzeti Színház igazgatója leutazott a fővárosból Borsodba. A magyar színházi világ nagy ígérete, Horváth István bölcsészhallgató egvébként a Maiorral, Gobbival féllegális, antifasiszta előadó-esteket rendező Hont Ferencnél tanult magánúton dramaturgiát... A szegedi Városi Színházban 1941. április 1-én tartott „nagy premieren” ott volt mindenki, aki szereti a színházat és az ifjúságot, egész Szeged. Az esvik páholyban a világhírű rektor mosolygó arccal, ez alkalommal „Hamlet-iga^gatói” minőségben — írja a Film, Színház, Irodalom tudósítója. Óriási, az egész magvar sajtóban regisztrált sikert aratott a „szegedi Hamlet”. A bankó nem boldogít Mark Twain egymillió fontos bankjegyét, amely ideiglenes tulajdonosa előtt megnyitotta a nagyvilági élet kapuját, mindig a leleményesség jelképének tekintettem. Lám mire képes az írói fantázia... Sem mikor az elbeszélést ifjúi szomjúsággal először olvastam, sem később, mikor a filmvásznon viszontláttam, nem gondoltam volna, hogy magam is majdnem hasonló, elképesztő kalandokba keveredem. Igaz, azt sem sejtettem, hogy nemzeti bankunk jóvoltából egyszer majd nálunk is felbukkan az egymillió fontos papírpénz magyar megfelelője: az ötszáz forintos bankó. Mert igaz ugyan, hogy ötszáz forint a zürichi pénzpiacon valamivel kevesebbet ér, mint egymillió angol font, de ki a csoda jár a zürichi pénzpiacra!? Én a Kolozsi téri piacra járok és ott ötszáz forintos bankjegy csaknem olyan csodákra képes, mint egymilliós kollegája a Regent Streeten. Ha azt mondom: „csaknem, olyan” csodákra, ebből már kitetszik, hogy a csodák természetében van némi elütő vonás is. No nem a lényeget, hanem a formát illetően. Ha jól emlékszem az amerikai író hősét, aki egymillió fontossal akart fizetni, kö- rülámulták, hódolattal kitárták előtte karjukat, apartement nyitottak neki a szállodában, korlátlanul élvezte a kereskedők hitelét, satöbbi. Az én esetemben nem kisebb megrökönyödéssel fogadták az ötszázast, nem tárták ki ugyan a karjukat, de jobb mutatóujjukat homlokukhoz illesztve körkörös mozdulatokat tettek, ami körülbelül annyit tesz: nyilván meghibbant az ipse. hogy egy liter tejért ötszáz forintossal akar fizetni. Mert így kezdődött. Reggel a feleségem összeírt egy listányi komissiót. vegyek tejet, kenyeret, kávét, cigarettát. szódavizes patront, szőlőt, mosóport, satöbbi. Kezembe nyomta a kutyanyelvet, amire mindez fel volt jegyezve, meg egy lila ötszáz forintost, mint bankjegykibocsátásunk újszülöttjét, — nosza vásároljak. A tejesnél — már mondtam — mi- , nek néztek. A péknél a sorbanállók legazembereztek, nem hozok aprópénzt. feltartom őket. A trafikos megmutatta a kasszát, amiben két tízforintos árváskodott. A gyümölcsös azt mondta, hogy kiló szőlő helyett vegyek fél mázsát. A festékes üzletben azt tanácsolták, váltsam fel a Közértben, a Közértben, hogy váltsam fel a trafikosnál, a trafikos, hogy menjek apróért a gyümölcsöshöz, a gyümölcsös a festékes boltba irányított, vagyis a kör bezárult. Most itt állok a bankfiók előtt, várom, hogy kinyisson. Szegény családom közben odahaza éhezik, nincs egy pohár tejük, egy falat kenyerük, egy szál cigarettájuk sem. Nemde az egymillió fontos bankjegy meséje — azzal a különbséggel, hogy ott a nagybankó puszta léte elegendő volt a jóllakáshoz, itt pedig a koplaláshoz?! Ebből is látnivaló, hogy a pénz nálunk nem boldogít. Minél nagyobb pénz. annál kevésbé. Utóhang: Okultam az esetből. Másnap csupa húszfilléressel indultam vásárolni. Lehtilvéztek. elzavartak összeszidtak kővel dobáltak, kiátkoztak. legorombítottak. hátbavágtak megtapostak. Tessék mondani, mit jelent az. hogy törvényes fizetőeszköz? Novobáczky Sándor A dohánymonopólium új szabályozása Olaszországban Luigi Preti olasz pénzügy- miniszter nyilvánosságra hozta annak a törvényjavaslatnak a főbb pontjait, amelynek értelmében az eddigi „dohány- és sómonopóliumot” egy új pénzintézet váltja fel, azoknak a kötelezettségeknek az értelmében, amelyeket Olaszország a közös piaci szerződésben vállalt. Emlékezetes, hogy az EGK miniszteri tanácsa ez év február 7-én elhatározta, hogy Olaszországnak — a többi országhoz hasonlóan — alkalmazkodnia kell a dohánykereskedelem liberalizálásának rendszeréhez. Más szavakkal: a külföldi cigarettagyártóknak lehetőségük lesz közvetlen eladásra Olaszországban. A törvényjavaslat értelmében csak a pénzügyminisztérium lesz illetékes az Olaszország területén folyó dohánytermesztéssel és feldolgozással kapcsolatos adóügyi kérdésekben dönteni. A törvényjavaslat értelmében létrehozandó „Dohány- és Söripari Pénzügyi Intézet” (IFITAS) magánrészvénytársaságként fog működni. Alaptőkéjét a kincstár adja, amelynek azt a társaság fennállásának ötödik évétől kezdve törleszti vissza, jövedelme 75 százaléka erejéig. Az IFITAS önmagát tartja majd fenn a tőkepiacon, kötelező részvénykibocsátások segítségéveL Gondban a farmer és a háziasszony Drágább kenyér, drágább hús, drágább cukrászsütemény és magasabb marhahús-árak. Valószínűleg ez lesz a következménye az utóbbi néhány héten tapasztalt megdöbbentő gabonapiaci áremelkedésnek Angliában. Az aratás megkezdése óta a hazai és az import gabonaárak tonnánként öt fonttal növekedtek, s a kereskedők panaszkodnak, hogy soha nem tapasztaltak ehhez hasonlót. Az angol élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatok többsége egyelőre nem tudta felmérni a költségek várható alakulását, azok pedig, akik már némi számvetést végeztek, még mindig remélik, hogy az árak felszökése csak átmeneti. A helyzet kétségkívül még nagyon cseppfolyós. A gabonapiacokon a légkör augusztus közepe táján forrósodott fel amikor híre jutott, hogy az Egyesült Államok kukoricatermését, vagyis a világ kukoricatermésének felét egy új gombabetegség támadta meg. A helminthosporium maydisről, közismert nevén levélrozsdáról, az első hírek júniusban jutottak el Angliába, de akkor még csak arról volt szó, hogy ez a betegség Florida, Georgia és Mississippi államokban pusztít, ahol az amerikai kukoricavetések mindössze három százaléka található. A pánik akkor tört ki, amikor a meleg, párás szelek a betegséget északra, a középnyugati kukoricatermő államokba vitték. A sajtó már 25—50 százalékos veszteség lehetőségéről kezdett írni, s Chicagóban a gabonahatár- időüzlet úgy fellendült, mint az utóbbi 122 évben sohasem. Legnagyobb mértékben a kukoricaárak szöktek fel, aminek hatása nyomban megmutatkozott Angliában is: a kukoricát tonnánként 32—34 fontért kezdték árulni. Egy évvel ezelőtt az amerikai kukorica még csak 24—25 fontba került tonnánként. Jelentősen felszökött a kukoricát bizonyos esetekben helyettesítő búza, árpa, szójabab stb. ára is. Az amerikai kukoricaveszteséget csak a betakarítás befejezése után lehet majd teljes egészében felmérni. Anglia erősen megsínyli az újonnan kialakult helyzetet, mivel évente körülbelül kilencmillió tonna gabonát importál. Ebből mintegy három--' millió tonna a kukorica, s az importkukorica-mennyiség kétharmadát az Egyesült Ál- lalamoktól szerzik be. Az idei angol termésről semmi lényegeset nem tudunk. A hivatalos becslések még nem ismeretesek, de általában az a vélemény, hogy búzából mintegy négymillió tonnát takarítanak be, szemben a tavalyi hárommillióval. Viszont igen gyengének ígérkezik az árpatermés, s az árpa tudvalevőleg Anglia legfőbb mezőgazdasági terménye. Senki sem lepődne meg, ha az árpatermés másfél millió tonnával kevesebb lenne a tavalyináL Az egyiptomi mezőgazdaság problémái A régi mondás, hogy „Egyiptom a Nílus ajándéka” még mindig igaz és jól mutatja ennek a folyónak jelentőségét Egyiptom szempontjából. A Nílus időtlen idők óta öntör zi és trágyázza, Egyiptom földjét, s a lakosság legfőbb tevékenysége mindig arra irányult, hogy optimálisan használja ki ezeket a lehetőségeket. A Nílus jellegzetességei közé tartozik, hogy a június és december közötti időben árad. Ez a rendszeres áradás tette lehetővé a folyó völgyében elterülő területek rendszeres művelését. Egyiptom mezőgazdaságában a legszűkebb keresztmetszet a víz. A csapadék úgyszólván jelentéktelen, a mezőgazdasági termelés tehát kizárólag öntözéses alapon folytatható, s ezért főleg a folyó völgyére és delta-vidékére korlátozódik. Egyiptom területe kereken 1 millió négyzetkilométer, ennek azonban mindössze 3,5 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt. A terület többi része — néhány oázis kivételével — sivatag. A kicsi, de igen sűrűn lakott mezőgazdasági területre szorult mezőgazdasági népesség élelmezése képezi Egyiptom legnagyobb gazdasági problémáját. amelyet a kormány egyrészt földreform útján, másrészt pedig az öntözött terület jelentős bővítése révén kíván megoldani. A Szolnoki Építő és Szakipari Szövetkezel FELVESZ kőműveseket, segédmunkásokat, komplett brigádokat ló kereseti lehetőséggel szolnoki munkára. JELENTKEZÉS: Szolnok, Ady Endre u. 63; szám.
