Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
paoLNoa flicuvGi néplap-*K. 3 1970. november 7. Erősödő szövetkezeti mozgalom, magabiztosabb A harmadik ötéves terv teljesítése a tiszafüredi órásban A tiszafüredi járás tizenegy községében tizennégy termelőszövetkezet dolgcflúk. Átlagos üzemnagyságuk már véglegesen 5660 kát. hold. Az utóbbi öt esztendő során . ugyanis sok kisterületű gazdaság egyesült. 1966-ban még 22 szövetkezete volt a járásnak, átlagos birtoknagyságuk 3517 kát. hold volt. A közös gazdaságok természeti és közgazdasági adottságai a megyei átlagnál rosz- szabbak. A földek átlagos aranykorona értéke a megyében 11,63, e járásban csak 9,35. A földterület 50 százaléka mélyfekvésű réti talaj, 20 százaléka pedig — főként a Hortobágy szélén — szik. F.hhnl íc oroH Víaov tri_ A kedvezőtlen adottságok ellenére a járás közös gazdaságai a harmadik ötéves terv időszakában egyenletesen fejlődtek. A szövetkezetek taglétszáma több mint hatszáz- zál növekedett. A stabilizálódást az is jellemzi, hogy az alkalmazottak nagy számon kérték felvételüket. Ez ked- „ vezően hatott a munkaerő- helyzetre. Pozitív vonás, hogy a termelés volumene minden ágazatban emelkedett Az árbevétel — az ideit még nem számítva — négy év alatt ra8 millió forinttal emelkedett. A szövetkezetek sokkal több kenyérgabonát, tejet, hízómarhát és gyapjút értékesítettek. Valamelyest a sertés- felvásárlás is emelkedett. Ma- !gásabb átlagtermést takarí- ' tottak be búzából, kukoricából, cukorrépából és pillangósokból. (Bár a hozamok így is a megyei átlag alatt vannak.) A hozamok emelkedé« járna i\u/,uo gaziuaoagar* nak tiszta vagyona — 1966- hoz viszonyítva — 259 millióról 420 millió forintra emelkedett. A szövetkezetek bruttó jövedelme 71 millió forinttal több mint korábban (az idei azonban visszaesik). A gazdaságok többet költenek beruházásokra. A közös jövedelem emelkedése kihatott a tagok személyes boldogulására is. Az egy tagra jutó átlagos jövedelem 12140-ről 19 275 forintra emelkedett. A növekedés számottevő bár úgy sem éri el a megyei átlagot. Pozitív viszont, hogy minden tsz-ben rátértek a garantált munkadíjazásra. Az emberek jobban élnek, mint öt évvel ezelőtt. Ez a tagok felelősségteljesebb munkájában is kifejeződik. A szövetkezetek stabilizálöszonylag sok — összesen hat — az úgynevezett 2<J/B-s, vagyis a gyenge kategóriájú szövetkezet. A járási pártbizottság többször is vizsgálta e gazdaságok helyzetét és segítséget nyújtott megszilárdulásukhoz. Az állami támogatás is hozzájárult, hogy tavaly egy sem lett közülük mérleghiányos. A mélyfekvésú földeken a Tisza mentén súlyos károkat okoz az ár- és belvíz. Az idén a búzavetés 19 százaléka kipusztult, s a meglevő területek is gyenge — átlagosan 8,7 mázsás — termést adtak. A tsz-ek ezért szerződéses kötelezettségüknek búzából csak 44,8 százalékig tehettek eleocj. ct mnoAcx ultu tci mcicox ci" járásokkal érték el. A műtrágya felhasználás holdanként 194-ről 250 kilóra emelkedett. A szántó 40—45 százalékán végeznek vegyszeres gyomirtást. Korszerűsödött az öntözés. Az állattenyésztés mérsékeltebb arányban fejlődött. Az egyes állatfajták létszáma ingadozik. A szarvasmarháé azonos szintű, a juhoké 11 százalékkal nőtt. A termelés viszont gyorsabban emelkedett. Az egy tehénre jufó tejtermelés'négy év alatt 775 literrel növekedett. Egy kiló sertés- és marhahúst kevesebb takarmányból állítanak elő. Emelkedett a juhászaiban a 100 anyára jutó szaporulat és a gyapjú termelés is. A segédüzemek a legdinamikusabban fejlődtek. Ez az ágazat kilencszáz embert foglalkoztat, s a termelési értéke 76 millió forint. Jelentősen bővült a gépjavító és az építőkapacitás. uctsdL ci uuííaeriuüu pari- es gazdaságvezetés is elősegítette. Több a szakember a szövetkezetekben, munkájukkal eredményesebbé vált a gazdálkodás. A legdöntőbb változás az emberek életkörülményeinek alakulásában van. A tagok magukénak érzik a szövetkezeteket, bíznak a pártban, a szocialista építés ügyében. A járási pártbizottság segítsége Az utóbbi években a járási pártbizottság, végrehajtóbizottság megkülönböztetett gonddal foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésével. Értékelte a harmadik ötéves terv teljesítését is. Rendszeresen vizsgálta, elemezte a szövetkezetek politikai gazdasági és szervezeti helyzetét A szövetkezeti vezetőket ösztönözte a politikai, szakmai továbbképzésre, arra, hogy hozzáértőbben, magasabb színvonalon vezessenek. Többször is elemezte a gazdálkodás hatékonyságát, az alapok képzését, a jövedelem felhasználását, a tagok anyagi érdekeltségét. Arra nevelte a szövetkezeti pártszervezeteket: hangolják össze az egyéni és csoportérdekeket a népgazdaság érdekeivel. A politikai munka hatékonyságát nem lehet literrel, mázsával mérni. De abban, hogy a tsz- ek erősödtek, a tagok élet- körülményei javultak, a hangulat bizakodó, a pártszervezeteknek jelentős érdemük van. Hogyan tovább? Senki sem állítja, hogy minden rendben lenne a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben. Ez hamis, ön- nyugtatás lenne. A gazdaságokban sok még a belső tartalék, melyet nem használtak még ki megfelelően. így például a' termelékenységet gyorsabban lehet fejleszteni, s csökkenteni a ráfordítás költségeit. A járási pártbizottság rámutatott arra is: öt év alatt mindössze kétszázzal növekedett 'a szakmunkások száma. Ebben is gyorsabban lehetne előrehaladni. A korszerűbb technika magasabb képzettségű embereket igényel. Ám az anyagi és erkölcsi megbecsülésre nagyobb gondot kellene fordítani. Helyenként a szövetkezeti demokráciával is baj- van; esetenként nem hallgatják meg a tagok véleményét. Abádszalókon és környékén hasznosan1 fejlődött a szövetkezetek együttműködése, társulása. A termelés fő ágazataiban azonban alig; fejlődött az együttműködés. Ennek legfőbb oka a helytelen szemlélet, a bizalmatlanság a másik fél iránt. Pedig a társulás, együttműködés á jövő útja. Különösen a kisebb szövetkezetek között. Az anyagi erőforrások összevonásával könnyebb szakosított állattenyésztő telepeket forróleve- gös lucernaszárítókat, takarmánykeverő üzemeket építeni, Együttesen könnyebben lehet szakembert — állatorvost, jogászt — foglalkoztatni. A tiszafüredi járás szövetkezeteiben is most készül a középtávú fejlesztési terv. Kimunkálják a negyedik ötéves terv irányszámait. A járási pártbizottság kezdeményezésére helyesen, a szomszédos gazdaságok egyeztetik terveiket, elképzeléseiket. A jövő. a gyorsabb fejlődés érdekében. Máthé László Moszkvában az adattárolóval ellátott „Minszk—23” típusú számítógép 20 napra előre 300—500 légijárat férőhelyeit „tártja emlékezetében”. Csak le kell nyomni a járat számának megfelelő gombot a kezelőpulton, s a berendezés máris megadja a választ, hogy van-e szabad hely. A tájékoztatás csak akkor lehet telje sértékú, ha a számítógép az ország valamennyi repülőterével és mindazokkal a repülőterekkel állandó kapcsolatban van, amelyekkel forgalmat bonyolít le. Képünkön a számítógép kezelőpultja. Jó ütemben halad a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz 64 vagonos serteshushozamu, tömbösített ipari jelegű sertéstelepépítése. Egy összefüggő épületben tömbön belül történik majd az alapanyag előállítás, a tenyésztés és a hizlalás. Képünkön: Befejezéséhez közeledik az alapanyagtároló. Háttérben az ezüstösen csillogó silotorony. A légiközlekedésben sokkal szigorúbb megkötöttségek vannak, mint a vasúti, a közúti, vagy a hajóforgalomban. A repülőgép fedélzetén ugyanis csak annyi utas foglalhat helyet, ahány ülőhely van, ennek megfelelően nem lehet az utolsó pillanatban „felkapaszkodni” a gépre, hanem előre gondoskodni kell a férőhelyről, a jegyről. Manapság, amikor a nagyobb országokban napi több száz belföldi és nemzetközi jaral férőhelyeit kell nyilvántartani és elosztani, e munkához a gépi segítség elengedhetetlen. Időben egyre távolabb, lélekben egyre közelebb Szélesítik az Árpád hidat Húsz évvel ezelőtt, 1950. november 7-én adták át rendeltetésének az Árpád hidat. Az Árpád híd nemcsak a főváros, hanem Közép-Európa egyik leghosszabb hídja. Víz fölötti hosszúsága 982 méter, felvezető útjaival együtt pedig a pályahosszúság csaknem két kilométer. Jelenlegi szélessége 13 méter, de pilléreit — szám szerint 13-at — úgy építették annak idején, hogy szükség esetén á híd kétszeresre szélesíthető. Városrészek fejlődése és nem utolsó sorban a rohamosan növekvő gépjárműforgalom ma már indokolja a híd szélesítését. Érdekes adat: húsz év alatt az Árpád híd hozzávetőlegesen csaknem 95 millió gépjárművet „vett a hátára?’ s jelenleg átlagosan 25 ezer a naponkénti jármű- forgalom. A következő esztendőkben — a fővárosi tanács illetékeseinek tájékoztatása szerint — válóravőlnak azok a tervek, amelyekről még a híd építésének kezdetén volt szó: a híd pályaszélessége a mostani 13 méter helyett 27,60 méter lesz. Az Árpád híd azonban — ‘ becslések szerint — 27,60 méteres szélességével sem lesz megfelelő átbocsátó képessé- 1 gű. A közlekedés zavartalan ! lebonyolításához további két nyomsávot kell majd építeni. A távlati elképzelések szerint úgy oldanák meg, hogy „emeletet” húznának a híd fölé, s a két újabb nyomsáv a mostani úttest fölött húzódik majd. Bensőséges, meghitt hangulatú kis ünnepség színhelye volt tegnap reggel 8 órakor SzolnoKon, a megyei pártbizottság épületének egyik tanácskozó terme. Pártmunkásokat tüntettek ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóján. Rövid ünnepi megemlékezést Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára mondott. Emlékeztetett annak az évfordulónak jelentőségére. amely „időben egyre távolabb, lélekben egyre közelebb” van hozzánk. A mi szűkebb hazánkban is, városokban, községekben, üzemekben, hivatalokban, termelőszövetkezetekben ezekben a napokban megemlékeztek az októberi forradalom hőseiről, arról, ,hogy tulajdonképpen az nyitott utat, a mi hazánk szocialista fejlődésének is. Csupán néhány példát említett arra — de azok is híven tükrözték —, milyen óriást fejlődést értek el a szovjet emberek az eltelt 53 év alatt. Így például a Szovjetunió ipari termelése mintegy százszorosára emelkedett, a világ tudósai közül minden negyedik szovjet ember. Beszélt arról is Csáki István, hogy hazánkban a szervezeti munka többségének elvégzése után, a kommunisták pártunk X. kongresszusára készülnek, és velük együtt nagy várakozással te. leintenek a kongresszus munkája elé a szocialista hazánkhoz hű pártonkívüliek is. Majd elsőként gratulált a kitüntetetteknek. Ezután Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb- elnöke adta át az Elnöki Tanács nevében, a Munka Érdemrend arany-, ezüst- és bronz fokozatát. Mint arról már írtunk, Kóezián Mátyásnak, a mezőtúri városi pártbizottság titkárának és Eszenyi Kálmánnak, az állami építőipari vállalat pártbizottsága titkárának az Elnöki Tanács e kitüntetés arany fokozatát adományozta, melyet ez alkalommal adott át részükre a megyei tanács vb elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült: Bánkuti Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa. Megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát: Kardos György, a kunszentmártoni községi pártbizottság titkára; Káesor József, a megyei pártbizottság munkatársa; Lengjél Kálmán né, a tisztafüredi járási pártbizottság munkatársa; Száraz János, a jászberényi várost pártbizottság munkatársa. A kitüntetettek nevében Kóezián Mátyás mondott köszönetét, az elismerésért. Á haza szolgálatáért Újjáépült porcelángyár Mintegy százharmincmilliá forintos beruházás felhasználásával teljesen újjáépítették Borsod megye egyik legrégibb üzemét a száznegyven esztendős hollóházi porcelángyárat. A szép kivitelű káyés, teás és süteményes készletek, valamint a porcelán étgamitúrák gyártására az eddiginél több munkáskézre volt szükségük, s ezt Hollóházáról már nem biztosították, ezért a felsőhegv- köz községeiből — Füzérből, Füzérkomlósból, Nyíriből és Pusztafaluból — folyamatosan több mint kétszázötven embert vettek fel, akiknek betanítása most feleződött , be. Az úi munkások már be- I kapcsolódtak a termelésbe, j A gvár környéki településekről Ikaruszon szállftlák az új dolgozókat az üzembe és on* nan vissza etthonukba. Szolnok megyei munkásőrök kitüntetése Tegnap délelőtt a szolnoki munkásőr zászlóalj körletében november 7-i megemlékező ünnepséget tartott a Munkásőrség megyei pa- roncsnoksága Posta Mihály, Szolnok megyei parancsnok köszöntötte a jelenlévőket, köztük Vad Andrást, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét is, s ugyancsak Posta Mihály tartotta az ünnepi beszédet is. Kiss István, a megyei parancsnok helyettese felolvasta Papp Árpád vezérőrnagy napi parancsát. Az országos parancsnok az önkéntes fegyveres testületben tanúsított példamutató szolgálatukért és jó munkájukért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta: Bartók Károly- nak, a tiszafüredi Kossuth Lajos munkásőr század. Erdei Lászlónak, a karcagi Zalka Máté munkásőr század, Tanács Andrásnak, a mezőtúri Dózsa György munkásőr Század, Kövér Péternek, a jászberényi Kókai László munkásőr zászlóalj, Földi Lajosnak, a szolnoki Bem József munkásőr zászlóalj, Nagy Imrének, a törökszentmiklósi Kilián György münkásőr zászlóalj munkásőreinek, valamint Palla Istvánnak, a megyei törzs munkásőrének. Ezüst fokozatot Nagy István, a szolnoki városi zászlóalj, Nagy Imérnek, a törökszentmiklósi Kilián György munkásőr zászlóalj, Nagy Sándor, a megyei törzs, Tóth Mihály, a kunszentmártoni század. Szilágyi Lukács, a törökszentmiklósi zsázlóalj. Tóth Pál, a jász- beréhvf zászlóalj, és Tölgyesi Mihály a megyei törzs munkásőre kapott. Ugyané kitüntetés bronz fokozatát Gá- csi János, a kunszentmártoni század. Kiss János, a szolnoki városi zászlóalj, Kiss Miklós, a tiszafüredi század, P. Szabó Imre a karcagi század. Szűcs Imre, a szolnoki járási zászlóalj munkásőre vette át. Egyenletes fejlődés Gyarapodó vagyon, emelkedő jövedelem
