Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 4. / Az ázsiai kolera n. Európában g| r| KÉPERNYŐJE ELŐTT A kolera szó eredetében még nem állapodtak meg véglegesen a nyelvészek. Feltehetően a görög „kolasz” (többes szám: koladész), a Rómában valószínűleg Indiából, még a császárság korában hurcolták be a kolerát. Az idősebb Pliniusnál, a nagy történetírónál találjuk a feljegyzést, hogy Róma százmillió sestertiusért, azaz ezüstpénzért hozatott fűszert, gyöngyöt, ékszert és selymet Indiából és Kínából. A kolerát feltehetően az ókori kalmárok hozták magukkal. Az időszámításunk utáni második évszázadban Are- taiosz görög orvos — Galinus, a szintén görög szármaAz első európaiak, akik Indiába érkeztek, feljegyezték. hogy a kolera istennőjének szentelt templomokat láttak. A bennszülöttek az istennő haragjának tulajdonították a járványt, és imával, áldozatok bemutatásával igyekeztek kiengesztelni. Portugál, francia és angol útleírások már a XVI. században, de később is kétséget kizáróan több kolerajárTömör meghatározás A Nixon-kormányzat politikájának népszerűsítői sokáig törték a fejüket, miképpen szemléltessék minél hatásosabban a fejlődésben lévő országok támogatására meghirdetett segélyprogramot. A hivatásos amerikai reklámemberek ezúttal valahogy csődöt mondottak. Kolombusz tojásának tűnt végül az az ötlet, hogy a segélyben részesülő országoktól kérjenek reklámmondatokat. Az ötlet kivitelezésére azonban nem került sor. Abba maradt, amikor az első — névtelen — válasz befutott az egyik afrikai országból. A következő definíció érkezett: „A Nixon-féle segélyezési program azt jelenti, hogy egy gazdag ország szegényeitől elveszik a pénzt és egy szegény ország gazdagai közt osztják szét.” Régi ügy Mary Wilson, a bukott angol miniszterelnök felesége, egy nagy londoni könyvesboltban tumultuózus jelenetek között dedikálta, válogatott verseinek most megjelent kiadását. A 25 000 példányban kiadott kötet évek óta a legnagyobb siker Angliában, bár a kritikusok legtöbbje nem tagadja, hogy aligha olvasná bárki is a meglehetősen együgyű és régimódi versikéket, ha nem Wilson felesége lenne a szerző. A dedikálásra összesereg- lett sorban állók nem* kis meglepetéssel fogadták a boltba érkező ellenzéki vezért, aki a kérdezőknek azt felelte, Tiogy „ma Mary a nap hőse”, s a legjobb lesz, ha én nem is nyilatkozom. Valaki megkérdezte az illusztris szerzőt, kihez írta a kötet szerelmes verseit. Mrs. Wilson így válaszolt: Nagyon régen írtam őket, s talán hagyjuk ennyiben a dolgot. ! Inkább a többség Harold Wilson meglepetésszerű választási bukása még mindig élénk vita tárgya — főleg Wilsonék köré„bél” szóból ered. Más vélemény szerint a „kolei”, az „epe” szóban keresendő a név őse. zású római orvos kortársa — rendkívül szabatosan állapította meg és jegyezte fel a kolera tüneteit. A középkorban nem történik említés Európában a koleráról, mert akkoriban minden járványt közös elnevezéssel pestisnek mondtak. Indiában viszont egy IX. századból eredő szanszkrit írás „nja” néven ír egy pusztító járványról, amely a folyók irányát követi és súlyos hasmenésben szenvedőket ragad el. ványról számolnak be, amelyek India vidékein pusztítottak, nevezetesen Goában (1543), Pondicherryben (1768), Kalkuttában (1781) és Hard- war búcsúhelyen (1783), ahol néhány nap leforgása alatt húszezren haltak meg kolerában. Mivel magyarázható, hogy Indiában nem szűnt meg a kolera, hogy évről évre fellángol és hogy Bengáliában ben. Így került-nyilvánosságra egy állítólagos párbeszéd, amelyet még a választások előtt a győzelmében akkor még biztos, volt munkáspárti kormányfő egy korteskedő barátjával folytatott. Az illető — értékes közreműködésének kihangsúlyozására a következő jóslattal nyugtatta meg Wilsont: — Szilárd meggyőződésem, hogy minden becsületes ember önre adja majd a szavazatát. Talán a pillanatra felbukkanó rossz sejtelem ihlette meg Wilsont a dodonai sugallató replikára; — Tudja mit — jobb szeretném, ha mégis az emberek többsége szavazna rám. Kevés a csodafelnőtt Ki ne emlékezne a harmincas évek világhírű gyermeksztárjára, a hollywoodi megmaradt a tűzfészke? A sűrűn lakott vidék, a Gangesz mocsaras deltája, a nép nyomora és az éhínség a legjobb táptalaja a kolerának. Ehhez, nem kis mértékben hozzájárulnak a brahman vallás hiedelmei és szertartásai. Az indiai monda szerint Siva istennő hajából lett a Gangesz, a hinduk szent folyója. Vizének gyógyító és bűnbocsátó hatást tulajdonítanak. A Gangesz mentén, viszonylag szűk területen egybegyűlő rengeteg zarándok hiányos higiéniai körülmények között él és sokféle fertőzésnek van kitéve, különösen gyomor- és bélfertőzéseknek. A zarándokok ugyanis mind a parton tolonganak, hogy a szent vízben bűnbocsánatot és engesztelést nyerjenek. Továbbá elégetés előtt a holttesteket is a folyó vizében mossák. Emellett a folyóba kerül az ürülék is._ Mindennek az a következménye, hogy a folyó hemzseg a baktériumoktól, a kolerabaci- lusoktól is. A lassan hömpölygő szent folyó vizét tenyérből isszák a hívők, abban a meggyőződésben, hogy tisztító és gyógyító hatása van. Mi több: korsókban és kannákban magukkal viszik a vizet. Mivel a Gangesz vizének Benaresnél általános gyógy- hatást tulajdonítanak, ezért nem hiányozhat egyetlen igazhitű hindu házából sem. (Folytatjuk) filmek elbájoló Shirley Templéjére? Shipley Temple megint beszéltet magáról. A bájos lánykából közben — mint Blackné asz- szony — aktív politikus lett. A régi nevének varázsával korteskedett a legutóbbi elnökválasztáson Nixon mellett. Hálából az elnök „A környezetnek az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásaival foglalkozó ENSZ-bi- zottságba” nevezte ki az amerikai főküldött helyetteseként. Legutóbb Nevada államban egy fogadáson, amikor megkérdezték tőle, mi a véleménye a mai amerikai nőmozgalomról, röveden így válaszolt: „Nem tetszik”. Indoklásul hanyagul odavetette: „Én már hároméves koromban leráztam az igát. Többet kerestem, mint a mai felnőtt nők legtöbbje... Gombos László OTTAWA Hivatalosan bejelentették, hogy a kanadai kormány a jövőben semmiféle hadianyagot, még katonai célokra felhasználható alkatrészeket sem szállít a Dél-Afrikai Köztársaságnak. TORONTO A torontói nemzetközi repülőtéren gyanús zörejek szűrődtek ki az egyik utas bőröndjéből. A repülőtéri biztonsági személyzet azonnal elrendelte a szokásos óvintézkedéseket, hogy a „bombát” ártalmatlanná tegyé. Az ütemes zörejt azonban nem lehetett „elfojtani”. Később kiderült, hogy a bőrönd tulajdonosa egy muzsikus volt, aki metronómját csomagolta be. LONDON Az amerikai időközi választásokra való tekintettel különös ranglistát állított fel a Daily Sketch című angol lap. Eszerint a világ tíz „legsze- xesebb” férfija között az első helyen John y. Lindsay New York-i kormányzó szerepel. Az indokolás szerint a kormányzó „kisfiúsán csinos” szeme körül néhány vonzó szarkaláb látható, mosolya mint a neon és egy hajfürtje mindig a homlokába hullik”. A rangsorolás már csak azért is hízelgő, mert például Alain Delon francia filmszínész csak a harmadik, míg Tom Jones csak a tizedik helyen szerepel. AMSZTERDAM Botrányba fulladt a nyugati utazási irodák képviselői amszterdami értekezletének megnyitója. Az ünnepélyes megnyitón ugyanis a híres Concert Gebouw zenekar adott volna hangversenyt karmesterének, Bemard Haitink-nak vezényletével. Az első néhány taktus után azonban Haitink elhajította a karmesteri pálcát és zenekarával együtt kivonult a teremből, mondván, hogy a hallgatóság zajongott és tiszteletlenül viselkedett. Az ötnapos értekezleten egyébként több mint száz ország háromezer küldötte vesz részt. SANTIAGO Vasárnap este vakbélrohammal szállítottak be egy 58 éves chilei parasztot San Caros városka kórházába. A műtéthez készülődő orvosok legnagyobb meglepetésére a beteg fémből készült erény- övet viselt. A parasztember elmondotta, hogy az erényöv viselésére féltékeny felesége kényszerítette, aki már megunta hűtlenkedéseit. Tekintve, hogy az asszony nem tartózkodott otthon, amikor férje rosszul lett, a kulcsot pedig magánál hordta, az erényövet lakatossal kellett eltávolíttatni. A műtét után a kórházba látogató feleség követelte, hogy a különös felszerelést férje gyógyulása után helyezzék vissza annak eredeti helyére. Az orvosok ezt megtagadták, az asszony pert indított a kórház ellen „idegen tárgy eltulajdonítása miatt”. QUITO Az ecuadori hatóságok hétfőn négy órára, délelőtt 11-től délután 3-ig, minden magyarázat nélkül szüneteltették a quitói repülőtér forgalmát. Légipályaudvar megbénítása egybeesett a rendőri hajsza fokozásával a légierő-főparancsnok állítólagos elrablói után. Rohon Sandoval elrablását és szabadulásának hiteles történetét még mindig homály fedi. Mint már jelentettük, a tábornok vasárnap autóbuszon érkezett egy környékbeli laktanyából Quitóba, öt nappal azután, hogy megszökött és négy napig barangolt az őserdőben. Ismeretes, hogy azóta Ecuadorban statáriális törvénykezést vezettek be és nagyarányú letartóztatási hullám söpört végig az országon. Az igézőről A legmeghittebb élményt egy érdekes történet televíziós feldolgozása nyújtotta; szombat este láthattuk az immár rangosnak számító Budapesti Művészeti Hetek bemutatóinak sorában. Három emberről szólt, meg egy rendkívül értelmes kutyáról. Egy szibériai faluban játszódott, illetve egy ahhoz közel eső erdőben, s egyszerű emberek világába vitte el a nézőt. Azzal kezdődött, hogy egy sötét nézésű, negyvenes idegen érkezett a faluba. Hogy ki-mi volt azelőtt, senki se tudta róla. Csak Andrásnak hívták, de azt sejtették, hogy a kissé mogorva, visszafojtott beszédű férfi nem önszántából van ott. S ha megkérdeznék tőle, hogyan is került ide az istenháta mögé, pontosan ő sem tudna válaszolni rá. „Valahol, valahogy, valami nagy igazságtalanság történt vele, a legnagyobb, mikor igazság válik igaztalanná és túlnő az emberen” — eny- nyit árul •. el róla Lengyel József, az író is, akitől a történet származik. András tehát az igaztalanul bántott ember, aki éppen ebből eredően, minden fájdalmas szomorúsága ellenére adott esetben a megbántottakkal érez együtt, s ha tud, védelmükre is kel. Ezért akarja megmenteni Najdát, az erdőkerülő kutyáját is, gazdája brutalitásától, aki hűséges „szolgáját” meg akarja ölni. A kutya azonban megérzi a közelgő veszély „szagát”, Andráshoz pártol, aki „megígézte” a tekintetével. Miska, a szénégető csakugyan azt hiszi, hogy valami efféle történt, Najda, a kutya hűtlenségében azon ban nincs semmi varázslat: csupán a kutya értette meg, hogy hűségéért gazdájától hűtlenség a fizetség. És mert a hiú és hatalmaskodó erdőkerülő nem tudja elviselni a kutya „kritikáját”, a kutyának pusztulnia kell. S a történet jelképessége éppen itt mutatkozik meg a legjobban: a kutya jelképpé nő. Tragédiája általános igazságot fejez ki: csak akkor van értelme a hűségnek, ha azt viszonozzák is, különben szolgasággá minősül. A klasszikusan tiszta és tömör novella, — Lengyel József talán legjobb írása e nemből — pontos feldolgozásban és megvalósításban került képernyőre. Az átdolgozás mindenben követte az eredeti történetet; olykor már-már szolgai hűséggel igyekezett visszaadni minden részletét. Csupán az írói közlések és a környezet leírására vonatkozó részeket nem tudták igazán átmenteni a képernyőre, s a sajátos hangulat erősítésére használták túladagolva az orosz zenét. Az érzelmi tartalmat erősítendő, aláfestő, kísérő zene bizony többnyire zavarólag hatott. Kitűnő volt viszont a színészi játék! S ha arra gondolunk, hogy a novella erőssége is a párbeszédekbe sűrített feszültség, a valóban kiváló hármas — Avar István, Rajz János és Bánhidy László — ezt a drámaiságot rendkívül hiteles módon teremtették meg. Milyen ízes figurát formált Rajz János a bőbeszédű, naivul jószándékú Miska alakjából, s sokáig előttünk marad majd Avar István mély szomorúságú Andrása is, akiben az elszenvedett fájdalmak és keserűségek tiszta emberséggé desztillálódtak. Kevéssel is mennyire ellenszenvessé tudta növeszteni Bánhidy László az erdőkerülő jelképnek is számító figuráját. Lengyel József remekművének mértéktartóan szép televíziós bemutatója — Szinetór Miklós .rendezői munkája — a Művészeti Hetek emlékezetes programjaként szerepel majd minden bizonnyal a televízió krónikájában. Szép volt, gondolatébresztő. (Az Igéző c. novella egyébként 1961-ben jelent meg egy ugyanezt a címet viselő novelláskötet- ben.) Nyitott kérdés viszont, hogy miért csak a késő esti órákban láthatták a nézők; nem illethette volna meg a főműsoridő joga? Nem cserélhettek volna-e helyet, az Angyallal, sorrendben? Nyitott könyv Érdekes történettel ismertetett meg bennünket a Nyitott könyv is. Egy különös színház születésének, egy hadifogoly lágerben működő színház rendhagyó világának sajátosságaival ismerkedhettünk meg. Lágerszínház, fogolyszínészekkel. De ami igazán érdekessé tette ezt a regényismertetést — hisz ezúttal a kritikusi mérlegeléssel csínján bánt az ismertető —, hogy a szokatlan jelenség felszíne mögül felvillantotta az ember igazi arcát, sokoldalúan. A látottak után alighanem sokan kezükbe veszik majd a nem is oly régen megjelent kisregényt. Gyárfás Miklós Volt egyszer egy színház című munkáját. A rokonszenves ismertetés békésebb vizeire evezett tehát a Nyitott könyv? Lemondott az eddigi harcos gyakorlatról, amikor a bemutatott mű körül, illetve róla kibontakozó ' vitán edződött értőbb olvasóvá a néző? Röviden ji : -ettV Aki azt hitte, hogy a jeles koreográfussal, Bogát Kv? Richárddal fog megismerkedni a „12 óra tánc”-ban — alaposan csalatkozott. Róla tudtuk meg a legkevesebbet; táncait nap mint nap láthatjuk a képernyőn, s most is, ahelyett, hogy személyét — bizonyára lett volna mit mondani e tekintetben — hozták volna közelebb hozzánk, egy-egy sikeres táncrészlettel traktáltak bennünket. Mint művészember is elveszett a mesterkélt keretben és az egyéb természetellenes pózokban. Lezajlott a légikisasszonyok vetélkedője — a versenyzők elmondhatják: jöttek, láttak, győztek. Tanulni is tanultak biztosan, bár erről nem igen győztek meg bennünket. Megrakodva térhettek haza; ízelítőt kaptak a magyar vendégszeretetből. De mit hagytak nekünk, nézőknek emlékbe? Csinos, kellemes megjelenésükön túl? A játék; amelyet produkáltak, ugyanis semmilyen szempontból nem emelkedett az átlag fölé; mélyen alatta maradt á várakozásnak. Ebben persze a vetélkedő gazdái is ludasak. Elsősorban talán ők. Hiába, gáláns ez a televízió: a most újjászületett képzőművészeti vetélkedőben a Képrejtvényben már annak is 500 forint jár, aki mondjuk felismeri az egri minaretet vagy kitalálja, hogy a kisképnek miniatura az igazi neve. És még ajándéktárgy is jár a pénz mel- ' lé. — Nem túlzás ez! Sikertelen sorozat a Ki kicsoda-játék legutóbbi adásában. Kellemetlen percek; a játékvezető Müller Péter hiába cserélte ki százasait, az sem segített. Anekdotával kedveskedett a zsűri; a játékon ez sem lendí- , tett. Nehezen alakul ez a jáBocz Gyula fiatal szobrászművész elhatározta, hogy a 440 méter magas Szársomlyó hegy elhagyott kőfejtőjében hatalmas szoborcsoportokat és barlangrendszert farag ki. Az első több tonnás szoborkompozíciók már elkészültek — az élet folyamatát ábrázolják. Tervei szerint a nagyszabású munkákkal csak hosszú évtizedek múltán lesz kész. (KS-íoto; Esztergályos Keve felvétele) Hirdessen a NÉPLAP-ban 1 Fűszerekkel vitték A tűzfészek POLITIKAI MOZAIK
