Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
1970. november 4. SZOT NOK MEGYEI NÉPLAP 5 Dobi István emlékmúzeum A Múzeumi Hónap kiemelkedő eseményére került sor Szőny községben: felavatták a Komárom megyei Tanács által létesített Dobi István Emlékmúzeumot, az Elnöki Tanács volt elnökének egykori lakóházában. Képünkön: részlet a kiállításról. (MTI foto: Hadas János felvétele — KS) Igazodni a szükséglethez A tiszafüredi községi pártértekezlet foglalkozott a járási könyvtár munkájával is. A beszámoló megállapította, hogy a könyvtár olvasómozgalma élenjár a megyében, ugyanakkor elhelyezése és általában tárgyi feltételei a legrosszabbak a megye hasonló intézményei között. Az eredmények ellenére — az általános iskolásoknak például 81 százaléka volt könyvtári tag 1969-ben — vannak még tennivalók. Különösen alacsony a 15—25 év közötti könyvtárlátogatók száma. A nyitvatartási idő sem megfelelő: kedden nincs kölcsönzés, vasárnap három, — más napokon pedig hét órán át fogadnak olvasókat. Az egész napos nyitvatartási még egy könyvtáros beállításával lehet megvalósítani. Ezáltal nemcsak a rendszeres könyvtárlátogatók száma növekedne, hanem a könyvtárosoknak lenne ideje a katalógusok rendezésére és a tájékoztató szolgálat bővítésére is. Elutazott a belorusz táncegyüttes Kedden elutazott Budapestről a Szovjet Kultúra Napjai alkalmából egy hétig hazánkban nagy sikerrel vendégszerepeit Belorusz Állami Táncegyüttes. Követőkre várnak „Elvtársnő, már réqen hozzánk tartozik" Az újságokban, a rádióban, a televízióban, szinte naponként találkozunk a fogalommal: szocialista brigád. Egyik helyen elnyerték a megtisztelő címet, másutt újabb vállalásokkal szeretnének további birtokosai lenni. Természetes, hogy a rövid közlemények mögött rejlő esemény mindig az adott brigád életében a legjelentősebb. Hallunk vas- és textilmunkásokról, bútorgyári, vasúti brigádokról,-' rg: fel sem tűnik, hogy egészségügyi szocialista brigádról nemigen szólnak a közlemények. Valóban, első hallásra kicsit furán hatna, ha egészségügyi munkaterületen dolgozók versengenének a címért. Mert különösen tőlük, mindig a legjobbat, tudásuk, munkájuk energiájuk legjavát várjuk. De az egészség- ügyi munkában nem végez mindenki gyógyító tevékenységet. Megannyi kisegítő egészségügyi dolgozó van, akiknek a munkája nélkül a gyógyítás is nehéz körülmények közé kerülne. Szolnok megyében először a szapárfalui csecsemőotthonban ismerték fel a lehetőséget: lehet egészségügyi szocialista brigádot is létrehozni. Tavaly októberben az otthon mosodai alkalmazottai bejelentették az illetékeseknek, hogy versenyezni kívánnak a cím elnyeréséért. Felajánlásokat tettek, s most egy év elteltével méltán könyvelhetik el cselekedeteik eredményét: vállalásaikat teljesítették, elnyerték a szocialista címet. Tények, érvek egész sora szól jó munkájuk mellett. Szakmai, politikai téren elért eredményeik, áz év közben végzett társadalmi munkák sora mind bizonyíték: nem méltatlanul kapták a megtisztelő címet. A hét brigádtag vállalkozása azért nagy jelentőségű, mert ők elsőként próbálkoztak Szolnok megyében. Tetteik egyenként hétköznapinak tűnnének. Sok olyan apró dolgot végeztek el, amelyek nem tartoznak szorosan napi mosodai munkájukhoz. Mégis azzal, hogy volt vállalkozó kedvük megyénkben úttörői lenni egy mozgalom új munkaterületén való meghonosításának, kiérdemlik a nem hétköznapi megbecsülést. Ök heten: Erőss Tiborné, Szabó Ferencné, Barta Lajos- né, Gazsó Lajosné. Imre Sándorné, Öllé Ferencné, Barta -Józsefné — immár szocialista brigádban dolgoznak. Névadójuk, Költői Anna szellemében. E. G. Makra Anna lakodalma nem volt nagy vigasság. Nászút sem követte, csak férje vezénylési helyére utaztak. A szegedi gyűrűsfonó DISZ titkára úgy búcsúzott Annától: 'kár, hogy elmégy. Most, hogy a versenyt megnyerted, ajánlani akartunk a pártba. A városi lap, a Dél-Ma- gyarország is írt Makra Annáról akkor. A fonólány első lett a gyárban. — Húsz éves voltam és pontosan húsz esztendeje. Azóta Csíki Józsefné. Második esztendeje újra nagyüzemi munkásnő, a Tisza- menti Vegyiművek festékmosója. És 1970 áprilisában a porfestéküzem taggyűlésén felvették a Magyar Szocialista Munkáspárt soraiba. Másnap az üzemben Szőke Vincze fiatal munkás elkiáltotta magát: a mamika párttag lett. De még aznap este Csíki József férfiasán visszatartott örömmel, melegen nézett a feleségére: no, végre, most már mindenben velem. — Nem szóltam ám róla neki, csak mikor már biztos volt. A lányaimmal megbeszéltem. Nem gyerekek már a gyermekeim. KISZ-tagok, Azt kérdezte a nagyobb: apunak megmondjuk? Mondom, majd meglepetés lesz. Édesanyámnak is szóltam: felvettek a pártba. Na, kislányom, célba értél. Én meg — olyan komoly érzésű család a miénk — elpityered- tem örömömben. Mikor meg egy munkatársam... Mikor a mosóteremben szétszaladt Csíki Józsefné párttagságának híre, gratuláltak az emberek. Nem mindenki. Egy férfi, azt kérdezte tőle: —. Aztán milyen előnye lesz ebből magának? Csíki Józsefné csendesen válaszolt: — Minden. Ügy kell élnem, hogy méltó legyek rá. És kapcsolgatta tovább az automatákat. Alig kell néhány ember, a gombnyomással mozdítható terembe. A munkás egy karmozdulatára engedelmeskednek a hatalmas mosókádak, amelyekhez vaslépcsők vezetnek fel. Megy Anna a lépcsőkön az óriási kádtól kádig, megmegnyom egy-egy gombot. Közben elgondolkodik: igen, ha az élet is ilyen patent egyszerű lenne. ☆ Serdülő lány se volt még akkor Anna. Apja meg a bátyja jöttek haza a vasúttól. „Egyes lista, kommunista”. Fél mondatok rakódtak le Annában. Aztán szomorú, fekete napok. Apja is meghalt, a bátyja is. Ott maradt édesanyjával, két kishúgával. Egy szomszédjuk bevitte a gyárba. — Vegyétek fel. Kell nagyon a kenyér nekik. Negyvenötös elvtársunk volt az édesapja. Az üzemben jó légkör volt. Tisztelték a sietőskezű munkáslányt is, apja emlékét is. Nem templomban esküdtek. Mikor elmentek, anyja imádkozott egy rövidet. — Hozzánk került az imakönyv. Mikor a férjem valláskritikát tanult, édesanyám szegény csak hozta a fekete vmakönyvet: nesze fiam, nekem se kell már, te meg még használhatod a tanulásodhoz. Honvédfőtiszt Csiki Jó- szef: — Munkásember volt ő is. Tanult, tanult, tanult. Én is olvastam könyveket, újságokat, ha volt egy kis időm. Nem nagyon volt. A gyerekek nőttek, a férjem árva öccsét is neveltük. Bedolgoztam háziipari szövetkezetbe, de ott nem volt párt- szervezet. Na, meg mire megismertek valahol, mi mar mentünk tovább. A kilencedik város Szolnok. Csiki Józsefet gyakran vezényelték, a család ment vele. — Sokat vándoroltunk, sok embert megismertem. Az ellenforradalom alatt is láttam, kik vannak az egyik, kik a másik oldalon. A férjem negyvenhat óta párttag. . * Otthon titokban sokszor megnézte férje párttagsági könyvét. Már betéve ismerte a szervezeti szabályzatot. — A férjem munkatársai javasolták: kérjem felvételem, az uram jól ismerik. De én nem a férjem után akartam a párt tagja lenni. Második éve kereste egy tisztifeleség: felvétel van a vegyibe. Nem nehéz munka, sokat kell járkálni, havi másfélezret meg lehet keresni. — Nagyon jó. Az üzemi légkörben újjászületik az ember. Beszögelve éltem a szobában. Szeretem ezt a munkát. A munkatársakat is. Megértőek, segítőkészek. Már háromszor kaptam fizetésemelést. Nem sokat, 20 —30 fillér órabér javítást. Az is pénz, meg hát a megbecsülés. Most áprilisban férje hazahozta nagy örömmel a Jubileumi Emlékérmet, a negyedszázados párthoz tartozás elismerését. Utána Csiki Józsefné megkereste Bognár Lászlót, a porfestéküzem párttitkára volt akkor. És elmondta neki útját, életét. Bognár László úgy fogadta: — Elvtársnő, hiszen maga már régen hozzánk tartozik. A taggyűlésen Templom Miklós, a vállalati rendész, egyik ajánlója azt mondta: — Csiki Józsefnét ismerem. Ügy ismertem meg: erősödik vele a párt. Borzák Lajos Ezeregyszáz szakmunkás tanuló Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZÖV vezetősége. A tanácskozáson többek között megvitatták a szakmunkástanulóképzés helyzetét. A kisipari termelőszövetkezetek igazán nem szégyenkezhetnek az utánpótlás elhanyagolása miatt. A szövetséghez tartozó ötvennégy tagszövetkezet közül ötven szövetkezetben dolgoznak-tanulnak ipari tanulók, számuk pontosan ezer- egyszáznégy Arányuk az összes foglalkoztatottakhoz viszonyítva 10 százalék. Az oktatás módja a szövetkezeteknél változatos. Mégis az a leggyakoribb, hogy egy jól képzett szakmunkás mellé osztanak be tanulókat. A gyakorlati tantervben előírt szerszámokat és anyagokat a szövetkezetek biztosítják. A felmérés számot ad az oktatók szakmai, elméleti tudásáról is és úgy értékeli, hogy azok a szövetkezeteknél általában megfelelőek BŰN ÉS BÜNHÖDES Dosztojevszkij regénye filmen A Szovjet Kultúra Napjai keretében mutatták be — a megyében először Török- s7entmiklóson és Kisújszálláson — Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című remekművének filmváltozatát. Egy-egy világirodalmi értékű irodalmi alkotás megfilmesítése mindig magában fejti az alapmű torzításának veszélyeit is. Különösen kockázatos vállalkozásnak tűnt a Bűn és bűnhődés feldolgozása a film formanyelvére. A nagy feladattal L. Ku- lidzsanov, a Gorkij Filmstúdió rendezője sikerrel birkózott meg. Kulidzsanov, ahogy ezt az interjújából megtudtuk, tíz évig készült a halhatatlan mű megfilmesítésére. Már évekkel ezelőtt eljutott addig a felkészüléssel, hogy hozzáfog a forgatáshoz, — de többször visszalépett, még érlelni akarta elgondolásait. A rendező a regény legfontosabb összefüggéseinek és arányainak pontos visszaadására törekszik. Dosztojevszkij összes eddigi filmrevi- tele közül talán ez a legfilmszerűbb alkotás és bármilyen furcsán hangzik is, a „legirodalmibb” is. Kitűnő atmoszférát teremtett Kulidzsanov az alapmű gondolatának hű visszaadásához. Az ötven évvel ezelőtt megjelent „Dosztojevszkij Pétervára” című tanulmány szerzője Nyikolaj Ancifjorov írja; A legjobb, ha egy forró nyári napot követő estén sétát teszünk Raszkolnyikov Péter- várában. Az így kapott benyomások eltüntetik az idő hatását, a regényi képzelet szüleményét úgy fogjuk fel, mint megtörtént eseményt. A Széna téri tolongásban, a Katalin kanális zavaros vize felett, a Juszupov-kert poros fái között a regény cselekménye rendkívüli feszültséget kap. Raszkolnyikov, a csendes Szónya, az uzsorás vén asszony, itt voltak, és nem tűntek el nyomtalanul. Ezen a poros, tikkasztó estén ismerős helyeken jársz: és már előre érzed a velük való találkozást,’’ Kulidzsanov filmje olyan hűségesen visszaadja az előzőeket is, mintha mi nézők is ott járnnánk egy ilyen tikkadt nyári estén Raszkolnyikov Pétervárábán. A rendezőt a drámának elsősorban azok a részei érdeklik, amelyek Raszkolnyikov tragédiájának kulcspontjai. Raszkolnyikov drámája a szereplők sokaságával és a köztük lévő kapcsolatok fejlődésének bonyolultságával együtt is monodráma. Tehát olyan ütközés, amely a hősnek nemcsak a környezetével, hanem az önmagával vívott harcán alapszik. És minél mélyebbekké válnak ezek az összeütközések, annál inkább eltávolítják és elválasztják Raszkol- nyikovot az emberektől. A regény belső szerkezetének ezt a sajátosságát ragadja meg L. Kulidzsanov és a másik forgatókönyv író N. Figurovszkij. Nagyszerűen együtt van a vásznon Dosztojevszkij Pétervára és Raszkolnyikov tépelődése, belső drámája. Kulidzsanov nézőpontja merőben külör^bözik az eddigi _ Dosztojevszkij filmadaptációk felfogásától. Saját bevallása szerint a japán Akira Kurosava Dosztojevszkij felfogása esik munkájához legközelebb, annak ellenére, hogy a távol-keleti rendező a Félkegyelmű cselekményét Japánba helyezte át. Raszkolnyikov bonyolult szerepét egy eddig ismeretlen, fiatal leningrádi színész Georgij Taratorkin játssza. A huszonnégy éves színész alkatilag is kiválcj .erre a szerepkörre. Raszkolnyikov belső vívódásai* olyatí érzékletessé teszi, hogy önkéntelenül és állandóan csak arra gondolhatunk, hogy maga Dosztojevszkij is ilyennek képzelhette halhatatlan figuráját. Számos olyan jelenet van a filmben, amikor Raszkolnyikov egyetlen szót sem szól, — és mégis láttat. Por- firij alakjának megformálásában I. Szmoktunovszkij csodálatos. '— ti — Új egészségügyi létesítmény Kecskeméten A közelmúltban adták át- rendeltetésének a Kecskeméti Megyei Kórház új traumatológiai osztályát. Az ötemeletes, száz ágyas kórházban a legkorszerűbb egészségügyi berendezésekkel gyógyítják a betegeket. (MTI foto — Fényes felv. — KSi
