Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
1970. november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a A Beton- cs Vasbetonipari Művek Szolnoki Gyára az idén kezdett termelni. Gyártmányaik között mezőgazdasági vázszerkezeteket is készítenek két méretben. Az előállított vasbeton panelek különféle mezőgazdasági épületekhez — magtár, istálló stb. — használhatók fel. Képünkön: Kiemelik a kész vázszerkezeti elemeket a formákból. (MTI foto — Erezi K. Gyula felv. — KS) Maguk nem olvasnak újságot ? Az olcsó áruk nyomában Idős parasztasszony áll Ti- szaőrs egyetlen kicsiny ruházati boltjának pultjánál. Haragos, de nagyon. „ — Maguk nem olvasna« újságot? Legalább fél évvel ezelőtt olvastam, hogy minden boltban kötelesek olcsó árukat is tartani. Kellene egy pár olcsó feltété harisnya és nincs. Tőlem ugyan kínálhatja a nylont, nekem v úgy sem kell! Aztán az is hogy lehet, hogy nem kapok egy mackó felsőt?! A falusi asszonyok ősszel felveszik a mackó ruhát és csak akkor teszik le, amikor már kitavaszodik. Micsoda bolt az olyen, ahol nem lehet venni egy olcsó mackó ruhát? Erdei János, a Középtiszai Állami Gazdaság nyugdíjasa Törökszentmikiós ...kis ruházati boltjában méltatlankodik: geteg kamasz és fiú nadrág van 100 forinttól. (Szolnokon nem kapok hónapok óta a tízéves fiamnak, ott vásároltam egy 105 forintos téli nadrágot.) Panaszok Karcagon Van is, nincs is — Nyolcszáz forint a nyugdíj. Nyakunkon a tél. Az asszonynak kellene egy meleg tréningruha, nekem meg egy vastag posztónadróg. Hát kérdezem én, miért hincs olcsó? Hogy lehet az, én ezelőtt három évvel még 150 forintért kaptam posztónadrágot, most meg ugyanazt 252 forintra mondják. Kunmadarasról jött egy idős parasztember a tiszafüredi Tisza áruházba. Télikabátot keres a feleségének, olyat, ami nem drágább ezer forintnál. Mutatnak neki egy 900 forintosat. Sötétszürke, szőrmegallér van rajta. Nézi, tapogatja, aztán kifakad. — Hallja kedves, valami hitvány Kabát ez! Ha olyan kemény lesz a tél, mint tavaly, megfázik benne az asszony. Fiatal lányok nézegetik Karcagon a szép nagy áruházban a csizmákat. Szó se róla, van választék. Vehetnek olcsót 320 forintért, vagy drágábbat 600—900 fointért. — Átmenet nincs? — mondják a lányok. — olyan 4—500 forintos kellene, ami csinos is, divatos is. Tavaly rendelkezés jelent meg. Olcsó árucikkeket is köteles kínálni — tartam a kereskedelem. E határozat nyomán indultam útnak a Kunságban Törökszent- miklóstól Tiszafüredig. Keserű szájízzel tértem haza. Mert van is. meg nincs is olcsó, kelendő áru. Karcagon az ÁFÉSZ ruházati áruházban Bariba Imre áruházvezető is panaszkodik. Férfi vastag alsónadrágot, inget, még nem kaptak. Keresik nagyon a tsz városban a flanell alsót, ötvenegy forint lenne az ára, s ha ugyanezt megvarratják, legalább 100 forintba kerül. De nincs. A beszerzők járják útjukat, Budapesten, Szolnokon. Miskolcon. Egerben, Békéscsabán keresik — mindhiába. Eltűnt a női ter- liszter kiskosztüm. Flanell ruha és pongyola van ugyan, — de olyan színben. — mintázattal, mint ezelőtt húsz évvel. Nem veszi azt meg senki. Ujdonsáj Törókszenimlklóson gazdag a választék •Törökszentmiklóson a férfi és fiú cipőboltban olyan választékot találtam, ami talán elkelne a megyeszékhelyen is. Van ott gazdag választék férfi-, fiú cipőből bőven. És főleg sok az olcsó áru. Férfi bundacipőt már 139 forintért vehet az ember. A posztószáras férficipő még olcsóbb, 105 forintnál kezdődik. Gazdag a választék fiú száras cipőből, csizmából, bakancsból is. Aztán láttam egy érdekes kuriózumnak is beillő árucikket, férfi házicipőt 31 forintért. Azt mondja Tolnai Sándor - né. a bolt vezetője, nem vett még abból senki, túl olcsónak, bóvlinak tartják. Dókus László, a kis ruházati bolt egv személyben vezetője, s eladója azonban már nem ilyen derűlátó. Azt mondja rég nincs 5—600 forintos férfiöltöny. Aztán a Krakkó elnevezésű férfinadrág „karrierjéről” beszél. —■ Két évve( ezelőtt még 150 •forintéit lehetett venni. — üjabban 250 forintnál is több az ára... Kisújszálláson a Sztár áruházban mindez nem probléma. Férfiöltönyt már 564 forintért lehet venni és renTiszafiireden Tiszafüreden különben most újdonság az 540 forintos férfiöltöny. Egy éve nem láttak ilyet a kereskedők. Most érkezett. Nincs férfi csizmanadrág, amit a parasztember keres. S, hogy még mi nincs? Felsorolni kevés lenne egy egész újságoldal. Az olcsó ruházati ciKkek megyénk sok városában, közséeében eltűntek a boltokból. Es ez nem a kiskereskedelem hibája. A nagykereskedelemé, meg az iparé. Osztozzanak a vásárlók jogos bírálatán! Sóskúti Júlia Köszönet és elismerés F ásáfnapi számunk — a Néplap történetéi)én először -- több mint 43 ezer példányban jelent \ még. Vezető helyen a megyet pártéttekézlet \ anyagát közöltük. Zagyi János elvtárs, a megyei J pártbizottság titkára szerint ilyen teljességgel (s ezt I mindenekelőtt tartalmi kérdésekre értette) még egy- ,| szer sem sikerült a megyei vezető pártfórum tanács- (l hozását tolmácsolni, ezért köszönetét és elismerését ■ fejezte kí lapunk kollektívájának. A dicséretet megérdemelték a pártértekezletre beosztott elvtársaink. Becsű léttél, lelkiismeretesen dolgoztak. Munkájukban hű segítőtársakra talállak a szolnoki nyomda és a posta hírlapterjesztő dolgozói körében. Nekik is oroszlánrészük van abban, hogy az oldalszámban és főleg példány számban ugrásszerűen megnőtt Néplap idejében eljutott az Olvasókhoz. Szíbbéli köszönet nekik érte. Jövedelemit tilönbségek és szociálpolitika II. A többért többet Nemcsak hazánkra, hanem minden európai szocialista országra jellemző, hogy az lílöO—1970 közötti két évtizedben a reáljövedelmek növekedési üteme mindig meghaladta a reálbérekét. — Ugyanakkor, szemben a hazai gyakorlattal, a szocialista országok többségében arányaiban nagyobb szerepet biztosítottak a reálbéreknek, a társadalmi juttatásokon belül pedig elsősorban a pénzbelieket növelték. Az a felismerés tehát, hogy az egymástól eltérő jellegű, fajtájú, színvonalú és hatásfokú — eredményességű — munkáért elérhető kereset különbözővé tétele döntő az ösztönzőerők között, azaz társadalmi érdek. egyben azt is jelenti, hogy néhány kérdésben új utat kell járni, más dolgokban pedig a járt utat egyenesebbé, áttekinthetőbbe szükséges formálni. Tény: a személyi jövedelmek átlagos színvonalát a nemzeti jövedelem átlagos színvonala határozza meg. Ezért a személyi jövedelmek növelése egyik napról a másikra véghezvihetietlen. Tökéletesíteni azonban a jövedelemelosztást nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges. Ahogyan ez a megyénkben lezajlott járási, városi pártértekezleteken is többször elhangzott. Az iparban a műszakiak átlagkeresete csak ötven százalékkal haladja meg a munkásokét, s ez kevés, nem ösztönző. (1950-ben a különbség még 80 százalék volt.) Ha most a torzításokat kiszűrő — mert a havi, évi keresetet sokféle tényező befolyásolja — életkeresetet nézzük, tehát a munkában töltött idő folyamán megszerzett jövedelmet, akkor kiderül, hogy a műszakiak átlagosan csak 24 százalékkal keresnek többet, ‘mint a szakmunkások. Hasonló a helyzet a munkásoknál is. A minden szakképzettség nélküli munkások keresete csak 22 százalékul kisebb. mint a betanított és szakmunkásoké. Szolnok megyében is statisztikai adatokkal bizonyított, hogy a keresetek közötti különbségek nem mutatják eléggé a magasabb és alu csúnyább képzettséget, szaktudást igénylő munkák közötti differenciát. Az utóbbi időben például javult a műszaki és adminisztratív dolgozók iskolázottsága. Ugyanakkor csökkent a szakképzetlen munkásokéhoz viszonyított keresetük. Jogos igény tehát, hogy a munka kvalifikáltságától, eredményességétől függően, az eddigieknél nagyobb jövedelemkülönbségek jöjjenek létre a különböző csoportok, de a vállalatok között is. Az emberek, családok közötti Jövedelmi, életszínvonalbeli különbségeket azonban nemcsak a Különböző nagyságú fizetés hozza létre. Éppen ezéní, a fizetések differenciáltsága nem mond ellent annak, hogy a társadalom minden rétegének életszínvonala emelkedjék. Csak époen nem kizárólag a bérek. bérjellegű jövedelmek útján. A fogyasztás: beruházás A lakosság fogyasztását leghelyesebb úgy felfogni, mint a legfőbb termelőerő — az ember — fejlesztésére fordított beruházást. Ennek megfelelően kell formálni a fogyasztás szerkezetét, s támogatni egyik területét, adóval terhelni a másikat. Nem mindegy azonban, melyik ez az „egyik” s melyik a „másik” terület! Néhány adat. A lakosság egy főjére jutó reáljövedelem 1969-ben 46,4 százalékkal volt magasabb, mint 19S0-ban, ha a munka utáni bevételeket vesszük alapul. A reálbér 24 százalékkal volt nagyobb 1969-ben, mint 1960-ban. Tehát; az életszínvonal növekedését nem lehet csupán a bérek emelésén lemérni. Hiszen 1969-ben a lakosság összes jövedelme 193 milliárd forint volt. ám ebből 43 milliárdot a társadalmi iuttatások tettek ki. Amelyeket a legtöbben észre sem vesznek, természetesnek tartanak, nem számítják életszínvonalukhoz... Bár megyénkben a pénzbeni társadalmi juttatások összege az utóbbi időben elmaradt az országosan mért mennyiségtől, mégis a juttatás évente több ezer forintot jelent egy-egy többgyermekes család jövedelmében. Indokolt tehát a kérdés: vajon kifizetődő-e a termelőerők légfontosabbját, az embert érdektelenségre kárhoztatni azzal, hogy bére, fizetése nem eléggé igazodik munkája eredményességéhez, s hogy ugyanakkor a társadalmi juttatásokból sem érdemessége szerint részesül? Azaz: miért ne lehetne az eddigieknél sókkal inkább a termelést ösztönözni, előnyökben részesíteni, többet fizetni a több és jobb munkáért, s rábízni az egyénre, a családokra, hogy fogyasztásukat miként alakítják, jövedelmüket mire, hogyan költik el? Illetve; hagyni a bérek, személyi jövedelmek erős „szóródását”, s ugyanakkor a szociálpolitika tökéu letesítésével elősegíteni a családok közoíti jövedelemkülönbségek csökkentését. Magyarországon az összes 1 főre jutó jövedelem 75 százaléka függ a munkától, a negyede társadalmi juttatás. Mivel a bérnövelés életszínvonalbeli hatása döntően attól függ, a család hány tagja között oszlik meg — azaz; milyen a kereső és eltartott arány — az életszínvonal-politika sem állhat meg az egyéni kereseteknél. Az egy főre jutó jövedelmeket, a családok helyzetét kell vizsgálni, hogy a teendőket megállapíthassa, s rangsorolhassa. Kis és nagy pénzek A szakembereknek pontos mércéket kell alkotniuk ahhoz, hogy áttekintő képet 'nyerhessenek a gazdaság vagy a társadalom bizonyos, számokba foglalható vonásairól. E mércék egyike a családok egy főjére jutó jövedelem. Ez alacsony, ha havi 800 forint alatt van, közepes a 800—1600 forint között, s magas az 1600 forint feletti. E mércét alkalmazva megállapíthatjuk: a lakosság 25 százaléka alacsony, 14 százaléka a magas, s 61 százaléka a közepes jövedelmű kategóriába tartozik. Ha most tovább finomítjuk mércénket, s a kimondottan magas, illetve az alacsony jövedelműeket nézzük — előbbieknél a család egy főjére havi 2000 forint feletti, utóbbiban havi 600 forint alatti jövedelem jut —,. akkor azt látjuk; a lakosság öt százaléka, félmillió ember tartozik az első. s a lakosság tíz százaléka, egymillió ember a második csoportba. (A fejlődés érzékeltetésére: 1562- ben még hárommillió ember tartozott ebbe a kategóriába.) A családnagyság miatt egv- egv társadalmi csoporton belül is erősek az eltérések. A legalacsonyabb és legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok esetében ugyanis havi 400. illetve 2000 forint — az egy keresőre jutó bérek különbsége csak kétszeres, míg az egv főre jutó jövedelem különbsége ötszörös. Nem elég tehát a bérezést tökéletesíteni. s általában emelni a béreket. A szociálpolitikának kell alkotnia azt az „ellensúlyt”, mely minden család számára lehetővé teszi a kiegyensúlyozott, nehéz anyagi gondoktól mentes életet. Mészáros Otfő (Következik: • Az ésszerű — igazságos) Tervek a szolgáltatás javítására .. / Önkiszolgáló autószerviz — Gázszerelők a TEMPO-nál — RAPID mossda Szolnokon A lakosság igényli a különböző szolgáltatások korszerűsítését. újak bevezetését. A Tempó Ktsz-nél ezek figyelembevételével dolgozták ki negyedik ötéves tervüket. Feladataik megvalósításához több saját épületre van szükség. Tervezik, hogy 2,5 millió forint értékben ingatlant vásárolnak a Rékasi úton. Odatelepítik majd eddigi leg- nágyobb bázisukat. Ipari részlegeket Vonnak össze és újakat hoznak létre. Üjszérű létesítmény lesz az önkiszolgáló autószerviz. E szolgáltatás lényege hogy az autótulajdonosok a helyszínen maguk javíthatják meg kocsijaikat a rendelkezésükre bo- csájtott korszerű berendezések és műszerek igénybevételével. Oj szakipari részlegük végzi majd a lakások gázfűtésre való átalakítását, a gázkészülékek karbantartását, a gázvezetékhálózat bővítésével kapcsolatos tervezésékét. A mostani tmk-műhelyük korszerűsítésével háztartási gépjavító, az építőipari karbantartó üzembén pedig par- kettázó, villany, vízvezetékszerelő és kőműves részleget hoznak létre. A lakossági szolgáltatás új formája lesz az önkiszolgáló és Rapid-mosoda. A Várkonyi téri kétszintes szolgáltató ház felépítése is újabb szolgáltatások bevezetésére ad lehetőséget. A Tempó Ktsz több termelőszövetkezettel kooperálva minden igényt kielégítő virágüzletet nyit és megszervezi végre a régóta várt boy- szolgálatöt. Ebben az épületben nyílik majd arra is lehetőség, hogy bővítsék és korszerűsítsék a sokszorosító és könyvkötő üzemüksk Nemcsak a f izetés .. .
