Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 29* Befejeződött az MSZMP X. kongresszusa A X. pártkongresszus határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának hatá­rozata hat fejezetben — 44 pontban — ismerteti a kongresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatokról. A ha­tározat fejezetei: I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői. III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése. V. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok. VI. A párt működése. Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóvá- hagyja a Központi Bizottságnak a párt négyéves tevékenységéről szóló beszámolóját; megállapítja, hogy a párt a IX. kongresszus határozatainak megfelelően folytatta munkáját, s vezetésével né­pünk jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalom építésé­ben. A fejlődés alapvető követelménye volt és marad, hogy a párt helyesen alkalmazza a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvé­nyű tanításait a mi viszonyainkra, A nemzetközi helyzetet ele­mezve a határozat megálla­pítja: a mai világ alapvető kibékíthetetlen ellentmondá­sa a munka és a tőke közöt­ti ellentét, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A világ fejlődésé­nek fő irányát a szocializ­mus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Az imperia­lista-ellenes harc döntő ere­je a szocialista világrendszer g különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A ha­tározat méltatja a tőkés or- «zágok munkásosztályának fokozódó szembeszegülését a monopóliumok uralmával s a népeknek a nemzetközi életre mind nagyobb befolyást gya­korló függetlenségi harcát. Rámutat az Egyesült Államok agressziós terveinek kudar­cára, s az európai tőkés or­szágokban növekvő ellenál­lásra az amerikai behatolással szemben. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elérhet­nek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rendszer ki­békíthetetlen ellentmondá­sait nem képesek megoldani. Országaikban mélyülnek a társadalmi ellentétek, élező­dik az osztályharc, politikai válságok robbannak ki. Há­borús készülődéseik minde­nekelőtt a szocialista országok ellen irányulnak, ez vezérli a NATO-országok katonai együttműködését is. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a bé­kés alkotó munka biztosítá­sával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megálla­pítja: tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagorszá­gainak védelmét és katonai együttműködését mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szükségessé teszi. Ennek meg­felelően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor folytatni kell a küzdelmet a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, meg­bízható nemzetközi biztonsá­gi rendszer megteremtéséért. Folytatni kell a harcot a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért, de fejleszteni kell a szocialista országok né­peinek éberségét az ellensé­ges „fellazítási” kísérletekkel szemben. Az ellentmondásos világ- helyzetben a pártnak válto­zatlanul olyan internaciona­lista politikát kell folytatnia, amely erősíti az ország békés építőmunkájának nemzetközi feltételeit, elősegíti a test­vérpártok együttműködését. Fejieszteni kell szövetségün­ket a Szovjetunióval — a vi­lág haladó erőinek fő táma­szával. E szövetség hazánk külpolitikájának rendíthetet­len pillére. Erősíteni kell szövetségünket a szocialista világrendszer többi országá­val, s internacionalista együttműködésre törekedni azokkal a szocialista orszá­gokkal is, amelyekkel nézetel­téréseink vannak. Aláhúzza a határozat az amerikai agresszióval szem­ben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének megsegítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságnak az ame­rikai provokációkkal szem­beni határozott küzdelméről: kimondja; szolidárisak va­gyunk az arab népek igazsá­gos harcával, támogatjuk erő­feszítéseiket a politikai ren­dezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembe­száll az imperialista agresszió­val, így a guineai néppel is. A feladatok közé sorolja kap­csolataink bővítését Ázsia, Afrika és Latin-Amerika füg­getlen országaival, majd rá­mutat: folytatni kell erőfeszí­téseinket az összeurópai biz­tonsági konferencia megtar­tásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért. 0 Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fej­lődik, biztosan halad a szo­cializmus teljes felépítésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszo­nyok, erősödött a munkás­hatalom, magasabb eszmei és politikai színvonalra emelke­dett a munkás-paraszt szö­vetség. Folytatni kell az eddigi szövetségi politikát, amely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgo­zó osztályát és rétegét, a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dol­gozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni a közös cél érdekében, a szo­cialista Magyarország felépí­téséért munkálkodó kommu­nisták és pártonkívüliek, hí­vők és nem hívők együttmű­ködését. A határozat ismételten le­szögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben be­töltött szerepénél fogva társa­dalmunk vezető ereje, törté­nelmi feladatát teljesíti s a szocialista építés során ön­maga is megváltozik. Gyor­san növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztá­lyává vált, s összetétele az ország általános fejlődésével s különösen a termelés mű­szaki színvonalának gyors emelkedésével, a nagyobb mű­veltségű szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek kö­zött azonban jelentős eltéré­sek vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai kép­zettség színvonalában, anya­gi helyzetükben. Ezek figye­lembe vételével — hangoztat­ja a dokumentum — folytat­ni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlő­dése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás általános fellendülésé­nek szakaszába lépett, kibon­takozóban van a mezőgazda- sági munka ipari jellege, nő a szakmunkások, az agrárér­telmiségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődé­sének elmúlt négy esztendős mérlegét a határozat. A to­vábbi teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítá­sa, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéle­tesítése, a szövetkezeti pa­rasztság általános képzettsé­gének és öntudatának eme­lése, szemléletében és maga­tartásában a szocialista voná­sok erősítése, a falusi életvi­szonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkoz­ni a tanyai lakosság életkö­rülményeinek jobbátételé- vel is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a do­kumentum — egyre nő, dön­tő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépí­tő terveit. Fontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világné­zetileg és politikailag élenjá­ró, a marxi-lenini tanokat magáévá tevő osztagait. A kommunista szellemi munká­sok eszmei-politikai tevé­kenysége döntő hatású az ér­telmiség egészére. Sokolda­lúan segíteni kell értelmisé" günk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival. — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a politikai, szakmai közéletbe. A kisipa­rosokról, kiskereskedőkről szólva a határozat megálla­pítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenek előtt a szol­gáltatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizott­ságának állásfoglalásai helye­sen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadal­munk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körül­ményei az elmúlt négy esz­tendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden terü­leten vannak meg a szüksé­ges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézke­dések szükségesek az égvén- lő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvé­nyesítésére, az anyák, a sok- gyermekes családok, a gyer­meknevelés támogatására, a nők szakképzettségének nö­velésére, munkakörülménye­ik javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyí­tésére. Az ifjúságról szólva a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szo­cialista céljainkat, s ennek jegvében tömörül a kommu­nista ifiúsági szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni ke'l nálvakezdésiiVet. beilleszkedésüket a dol­gozók közösségeibe, felké­szültségük növelését, ismere­teik bővülését. Nagy gondot kell fordítani az úttörőszövetség munkájá­nak támogatására. Az államéletről, a szocia­lista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szocialista államunk tevé­kenysége az elmúlt 4 eszten­dőben tovább fejlődött. Ál­lamunk, a Magyar Népköz- társaság a lakosság, a dolgo­zók millióinak támogatását él­vezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyít­ja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tö­megeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumetum — a szocializmus teljes felépí­tésének egyik központi fel­adata. Az állami életben úgy kell erősíteni a demok­ratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kor­mányzati szervek munkájá­nak hatékonysága és ugyan­akkor a helyi szervek önál­lósága, a tanácsok önkor­mányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a taná­csok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban je­lentős törvényalkotói mun­kát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a to­vábbiakban a kormányzati szervek működésének poli­tikai ellenőrzésében, munká­juk támogatásában. A kép­viselőknek az ország általá­nos érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választóke­rületük fejlesztését. A taná­csokról szólva5 a határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősöd­jék népképviseleti önkor­mányzati jellegük, állam­igazgatási funkciójuk. Bizto­sítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érin­ti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok old­hatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének, szocialista jellege erősítésének fontos feltétele a bürokrácia le­küzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan ha­logatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni köte­lességtudat hiánya nagy po­litikai, morális és nemegy­szer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben bekövetkezet változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. 0 A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határo­zat mindenekelőtt a gazda­sági reform eddigi eredmé­nyeit összegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött ha­zánkban a szocialista terv- gazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, nö­vekedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe. Növekvő erőfeszí­tésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékeny­ség az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság nö­velésére, a műszaki fej­lesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett fe­lelősségét a termelés jöve­delmezőbbé tételében, s ki­mondja, hogy gyökeres ja­vulást kell elérni a beruhá­zási tevékenységben. A nép­gazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogy a központi szervek határo­zottabb intézkedéseket te­gyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mu­tatkozó feszültségek meg­szüntetésére. Fő feladatunk a következő években a 4. ötéves terv tel­jesítése. Folytatódik a szo­cializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocia­lizmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság élet- színvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egész­ségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlő­dése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések teljes kibontako­zása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezések szervezett­ségének javítását. A mezőgazdaság fejlesz­tésével foglalkozva a hatá­rozat kiemeli a szövetkeze­tek vállalatszerű gazdálko­dásának jelentőségét. Fontos­nak tartja, hogy az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fej­lődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vál­lalatok társulásait, bátoríta­ni a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt. A terméshozmak növelése to­vábbi erőteljes gépesítést, valamint kemizálást köve­téi, és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparszerű fejlesztését. Erő­síteni kell a háztáji gazda­ságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos fel­adatként jelöli meg a nem­zetközi termelési és műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szo­cialista országokkal való termelési és műszaki koope­rációt. A Magyar Népköz- társaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok törekvéseit, hogy minél sok­oldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságo­kon alapuló szocialista gaz­dasági integráció. Ugyanak­kor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fej­lődő államokkal és a kölcsö­nös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a fel­ügyeleti szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal össz­hangban levő árpolitika ér­vényesítésére. Ennek velejá­rója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg, hogy egyes vállalatok a költségek csök­kentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak többletjövedelemhez, káro­sítva a lakosságot és a nép­gazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazda­sági élet általános fejlődését és az irányító szervek mun­káját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami iránjrító szervnek sem a helytelen jelenségek pasz- szív szemlélésére. A fel­ügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gaz­dálkodási és árképzési sza­bályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek intézkedése­ket a torzítások megszünte­tésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcso­latai erősítésének fontossá­gát. Jfibban kell koncentrál­ni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fo­kozottan kell élni a testvéri országokkal való tudomá­nyos együttműködés lehető­ségeivel. A fejlődés gyorsuló üte­me, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő le­hetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági in­tegráció fokozatos kibonta­kozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fej­lesztési tervek és prognózi­sok készüljenek. Az eddig is folyamatban lévő ezirányú munkát a KGST országokkal együttműködve erőteljeseb­ben kell fejleszteni. Az elmúlt években az ipa­rosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyor­sulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi szín­vonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban a terü­leti adottságoknak megfele­lően, fejlesztve mind az ipart, mind a mezőgazdasá­got. $ A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani éle­tét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bőví­teni a választékot, hogy az kiegyensúlyozottan fejlőd­jék és a lakosság minden rétege számára jól érzékel­hető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől, jobban differenciálódjon az egyes jövedelem kategóriák között és az egyéni teljesít­mények: szerint. Lehetővé kell tenni a hasznos többlet- munkával szerzett többletjö­vedelmet, vissza kell azon­ban szorítani azokat a törek­véseket, amelyek nem több­let munkával, hanem külön­féle ügyeskedésekkel, a szocialista erkölcs megsér­tésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megálla­pítja, hogy a munka sze­rinti elosztás elvének ér­vényesítése mellett az egyes családok jövedelem­szintje között nagyok az eltérések. E nagy különbsé­gek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései: a többgyerme­kes családok és az egyedül­álló anyák fokozottabb tá­mogatása, a gyermekintéz­mények befogadóképességé­nek növelése, a többgyerme­kesek családi pótlékának emelése, a munkaképtelen öregek fokozott segítése. A határozat fontos feladat­ként említi, hogy megfelelő terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiter­jesztésére, a népgazdaság Újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társadalom érdekeivel össz­hangban lehetséges, A kongresszus megállapí­totta, hogy az építőmunka tervszerű folytatásának fel­tételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a munkás- osztály mind magasabb szin­tű alkotóképessége, a szocia­lista brigádmozgalom len­dülete, a nép döntő többsé­gének akarata és tettrekész- sége, a különböző szinteken dolgozó vezetők nagy több­ségének felkészültsége és rá­termettsége. 0 Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlődött a párt ideológiai munkája: erősödött és terjedt a mar­xista—leninista világnézet, a tömegek tudatában jelen­tősen erősödött a szocialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rá­mutat a határozat: beható vizsgálatokra vár társadal­munk rétegeződésének ala­kulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás to­vábbfejlesztésének tudomá­nyos megalapozása, a tudo­mányos és műszaki forrada­lom társadalmi összefüggé­seinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a tár­sadalomtudományok mar­xista művelőinek az eszmei­politikai harcban. A szüksé­ges eszmei vitákban a meg­győzés erejével kell vissza­szorítani a burzsoá és a kis­polgári szemléletet legyőz­ni az antikommunista néze­teket. valamaint leküzdeni a „marxista” köntösben je­lentkező revizionista és dog­matikus felfogást. Továbbra is vigyázni kell arra, hogy ne nyerjen teret se az elv­telen liberalizmus, se az eszmei meggyőző munkát kinyilatkoztatásokkal és ad­minisztratív intézkedésekkel pótló szektás gyakorlat. El kell érni, hogy a szo­cialista erkölcsi normák nö­vekvő erővel érvényesülje­nek, fejleszteni kell a szocia­lista közgondolkodást és a társadalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közös­séggel és fejleszteni társa­dalmi felelősségérzetét a szo­cialista haza iránti elkötele­zettségét. Az átmeneti társa­dalom jellegéből adódóan I (Folytatás az 5. oldalon) » >

Next

/
Oldalképek
Tartalom