Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

1970. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Befejeződött az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról) és a tőkés világ hatására to­vább él és időnként felerő­södi t? vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi idő­ben — a gazdaságirányítási re­formot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individua­lizmus és egoizmus, a mun­kával meg nem szolgált ha­szonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvényesítését, és arra kell törekedni, hogy mind jobban megbecsülje a társadalom az önzetlenséget és az áldo­zatkészséget: az élet min­den területén élvezzenek nagyobb megbecsülést a nmnKásosztály, a dolgozó nép érdekeiért önfeláldozóan felelősséget vállalók. Az oktató-nevelő munká­ról szólva leszögezi a hatá­rozat: Oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelé­se a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő köve­telménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormány­zat vezető szervei megvizs­gálják az állami oktatás egész rendszerét és gondoskodja- naK annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az ok­tatómunka stabilitását meg­erősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szüksé­gessé vált változtatásokról is« A pedagógusok anyagi és er­kölcsi megbecsülését minden területen jobban összhangba kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. — Alapvető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban része­süljenek. Az irodalmi és a művé­szeti élet eredményeit ele­mezve a határozat rámutat: az alapvetően pozitív eredmé­nyek pártunk művelődéspo­litikai irányelveinek helyes­ségét igazolják, számos új, értékes alkotás született. — amely nemcsak idehaza, ha­nem a nemzetközi kulturális életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ez­után is biztosítani kell a művészeti alkotó munkához szükséges megfelelő közszel­lemet. a szocialista fejlődést segítő alkotó törekvések szabad kibontakoztatását. Azonban következetesen kell visszautasítani minden olyan törekvést, amely — miközben gyakran a mun­kásállam támogatását igény­li — kétségessé kívánja ten­ni a párt és a szocialista ál­lam illetékességét a kulturá­lis élet elvi és eszmei kér­déseiben. Az egyik legfon­tosabb feladat: a szocialista­realista szemléletű alkotások létrejöttének következete­sebb támogatása. Ugyanak­kor következetes elvi vitát is kell folytatni a kulturális életben a marxista szemlélet hegemóniájának biztosítá­sáért. Egyben arra kell tö­rekedni, hogy növekedjék a pártos, szocialista közéleti- ség, a szocialista realizmus erőinek szerepe az irodalmi és a művészeti életben is. A kulturális intézményeknek, valamint a sajtónak, a rá­diónak és a televíziónak határozottabban kell fellép­niük a burzsoá dekadencia, a kulturális selejt terjeszté­se ellen. Egész kulturális éle­tünk feladata, hogy méltó megbecsülést biztosítson a kultúra művelésében és ter­jesztésében a kommunista eszmékért bátran kiállók­nak. Fontos feladata a pártnak, hogy munkálkodjék forra­dalmi elméletünk — a mar­xizmus-! eninizmus — fej­lesztésén, — védelmezve slapelveit és egységes rend­szerét. Ezután is vissza kell utasítani azt a felfogást — mutat rá a határozat —, amely a marxizmus úgyneve­zett pluralizálását, a marxiz­muson belüli külön irányzatok szükségességét hirdeti. Egy­idejűleg kell harcolni az el­mélet dogmatikus felfogása és kezelése a revizionista torzítások minden kísérlete, a nacionalista maradványok és az újkeletű nacionalista jelenségek minden formája ellen. El A part működésével kapcso­latban a határozat leszöge­zd a kommunista párt veze­tő szerepe változatlanul dön­tő feltétele annak, hogy érvé­nyesüljön és erősödjék a munkásosztály társadalmi vezető szerepe, valóra válja­nak forradalmi eszméi, fel­épüljön a szocialista, majd a kommunista társadalom. A pártnak úgy kell dolgoz­nia, hogy a jövőben is rá­szolgáljon a nép bizalmára. A párt további fejlődése megköveteli, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson a lenini normák betartására, a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini elveinek érvényesítésére és munkamódszereinek tökéle­tesítésére. A kollektív vezetés általánosan érvényesülő gya­korlata jobban párosuljon a vezető szervekben résztvevő és bármilyen más pártmeg- bízatást teljesítő kommunis­ták személyes felelősségével a feladatok végrehajtásá­ban. A pártmunka fejlesztésé­nek fontos követelménye, hogy minden szinten .javul­jon a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzése. Rendsze­resebben kell erről beszámol­niuk a vezetőségeknek a tag­gyűléseken és a végrehajtó bizottságoknak a pártbizott­sági üléseken. A pártdemokrácia tovább­fejlesztésével összefüggésben a határozat felhívja a figyel­met: a pártot csak a határo­zott központi irányítás, szer­vezeteinek a demokratikus centralizmus alapján történő fölé- és alárendeltsége teszi képessé arra, hogy feladatai­A zárt ülés után a kong­resszus ismét plenáris ülést tartott, s Kádár János el­nökletével folytatta mun­káját. Kádár János bejelentette, hogy a zárt ülésen a felebb- viteli bizottság jelentésében foglalt kérdésekről határo­zatokat hoztak. Megválasz­tották a párt két vezető tes­tületét: a Központi Bizott­ságot és a Központi Ellen­őrző Bizottságot. Ezt köve­tően a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság is megtartotta első ülését, ahol mindkét testü­let megválasztotta tisztség- viselőit. A Központi Bizott­ság megválasztotta a Politi­kai Bizottságot, a titkársá- % Aczél György munkás, az MSZMP KB titkára, Ajtai Miklós dr. mérnök, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Apró Antal munkás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Balogh Mihályné köny­velő, a Debreceni Ruhagyár PB titkára. Bálint József munkás, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Benkc Valóra taní­tónő, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának ve­zetője. Benkei András mun­kás, belügyminiszter. Bíró Jó­zsef dr. munkás, külkereske­delmi miniszter, Biszku Béla munkás, az MSZMP KB titkára, Bodnár Ferenc dr. mezőgazgasági munkás, az MSZMP Borsod megyei bizottságának első titkára. Bognár Géza dr. gépészmér­nök, a TÁKI tudományos igazgatója, Borbándi János munkás, az MSZMP KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Bor­bély Sándor munkás, a Cse­pel Vas- és Fémművek párt- bizottságának első titkára. Bugár Jánosné munkás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyet­nak megfeleljen élcsapat jel­lege érvényesüljön. A pórt szervezeti fejlődé­se az elmúlt években kielé­gítő volt. A továbbiakban megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a párt munl:ás jellegének erősítésé­re, az ipari munkások és más fizikai dolgozók leg­jobbjainak kommunistává nevelésére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék so­raiban is a pártépítő mun­kát. Rámutat a határozol: a tagfelvétel alsó korhatárá­nak leszállítása nem a párt­ba való felvétel követelmé­nyeinek csökkentését jelenti, hanem az ifjúság élenjáró kommunista osztagának gyorsabb ütemű gyarapítását akarja elősegíteni. Az állami szervek, a taná­csok, valamint a társadalmi szervezetek pártirányításn az elmúlt években tovább fej­lődött — állapítja meg a ha­tározat —, s fontos feladat­ként jelöli meg a szakszer­vezetek tevékenységének gaz­dagítását, a népfrontszervek tevékenységének fejleszté­sét. a KISZ munkájának se­gítését. Erőteljesen javítani kell a pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — mutat rá a határozat. Tudatosítani kell mindenütt, hogy a vál­lalati önállóság növekedése a helyi párt- és társadalmi szervezetekre való fokozot­tabb támaszkodást igényel Hatékonyabb pártellenőrzés segítse a megnövekedett vál lalati önállóság olyan érvé­nyesülését, amely megfelel az ország és a vállalati dol­gozók érdekeinek is. A káderkérdésekkel kap­csolatban a dokumentum fel­hívja a figyelmet: a társada­lom döntő fontosságú tiszt­ségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szö­göt, munkabizottságait és az ügyvezető tisztségek viselőit. Ezután Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára ismertette a kong­resszus zárt ülésének, illetve a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság ülésének határozatait. A küldöttek helyükről felállva, hosszantartó nagy tapssal fogadták, amikor Németh Károly bejelentette a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nál? a párttagságunk, a mun­kásosztály, a nép akaratával egyetértőén ismét Kádár Já­nost választotta. Németh Károly bejelentet­te, hogy a X. kongresszus a Központi Bizottságába 105 tagot választott: tese. Burger Róbert dr. ag­ronómus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója, Czine- ge Lajos munkás, honvédel­mi miniszter. Csáki István munkás, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. Csergő János mun­kás, a Ganz-MÁVAG vezér- igazgatója. Cservenka Fc- rencné munkás, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára. Cseterki Lajos tanító, az Elnöki Tanács tit­kára. Csémi Károly munkás, a honvédelmi miniszter első helyettese, Dabrónaki Gyu­la dr. munkás, a Központi népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Deák Lívia munkás, az MSZMP VII. kerületi bi­zottságának első titkára, Di- niény Imre dr. agronómus. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Egri Gyula munkás, az MSZMP Bara­nya megyei bizottságának első titkára. Erdei Lászlőné munkás, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsénak e’nöke. Erdélyi Károly tanár, az MSZMP KB külügvi osztá­lyának vezetője. Fehér La­jos tanár, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fock Jenő cialista célokat teljes mér­tékben magukénak vallják, ismerik az ezzel kapcsolatos feladatokat, s akiket eszmei felkészültségük, politikai és erkölcsi magatartásuk, szak­ma hozzáértésük és vezető­készségük alkalmassá tesz az. ilyen tisztségek betölté­sére. A párt nemzetközi tevé­kenységét elemezve az ok­mány aláhúzza: az MSZMP nemzetközi munkájában ma­gáénak vallja és követi az 1969 júniusi moszkvai érte­kezlet dokumentumainak közösen kialakított állásfog­lalásait és irányelveit. Fellé­pett és ezután is fellép a marxi/.mus-leninizmustól el­térő jobb- és „baloldali” op­portunista nézetek, a test­vérpártok összefogását gyen­gítő törekvések ellen. To­vábbra is küzd azért, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére minden kommunista és munkáspárt együttesen vívja harcát az imperialis­ták agressziói, különösen pe­dig az amerikai imperializ­mus ellen, az indokínai né­pek szabadságharcának együttes segítéséért, úgyszin­tén más népek imperialista­ellenes harcának támogatá­sáért. Pártunk és kormá­nyunk következetesen küzd a szocialista országok összefo­gásának erősítéséért. Befejezésül a határozat le­szögezi: a lenini eszmék ve­zérelték pártunkat és tették képessé arra, hogy vezetésé­vel a munkásosztály meg­szerezze a hatalmat és a nemzet a szocialista építés útjára lépjer|. A lenini esz­méket követve haladunk to­vább ezen az úton, hoev az élet által igazolt politikai irányvonalat követve. pár­tunk történelmi küldetését teliesítve, a szocialista épí­tést magasabb szinten foly­tatva népünkkel együtt meg­oldjuk az előttünk álló to­vábbi feladatokat. munkás, a Minisztertanács elnöke, Fodor Gyula mun­kás, nyugdíjas. Friss István közgazdász, a Közgazdaság- tudományi Intézet igazgató­ja, Garai Gábor költő, az Élet és Irodalom főszerkesz­tő helyettese, Gáspár Sándor munkás, a SZOT főtitkára, Gosztonyi János tanár, köz- tisztviselő, Győri Imre mun­kás. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Hart Jánosné mun­kás, a Május 1. Ruhagyár pártbizottságának titkára. Havasi Ferenc munkás, az MSZMP ' Komárom megyei bizottságának első titkára, Háy László dr. közgazdász, nyug­díjas, Herczeg Károly mun­kás. az MSZMP Fejér me­gyei bizottságának első tit­kára, Horgos Gyula dr. mér­nök, kohó- és gépipari minisz­ter, Horváth Ede munkás, a Győri Magyar Vagon- és Gép­gyár vezérigazgatója. Hor­váth István dr. jogász, a KISZ KB első titkára. Hu­szár István közgazdász, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke, Ilku Pál tanító, művelődésügyi miniszter. Ja­kab Sándor dr. tisztviselő, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője. Jánossy Lajos egyetemi tanár, fizikus Jcd- licska Gyula tanár. az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának első titkára, Ka- rakas László munkás, az MSZMP Hajdú megvei bi­zottságának első titkára. Katona Imre munkás, az MSZMP budapesti bizottsá­gának titkára. Katona Ist­ván úiságíró. az MSZMP KB ágit prop. osztályának vezetője. Kádár Lines mun­kás az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula újság­író, az országgyűlés elnöke. Keres Emil színművész, a Thália Színház igazgatója. K*ss If'zo!v munkás, nyug­díjas. a S’rtDT alelnö’ e Kishá­zi Ödön munkás, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, nyugdíjas, Komócsin Zoltán keres­kedelmi alkalmazott, az MSZMP KB titkára, Kónyi Gyula munkás, belügyminisz­ter-helyettes, Korom Mihály dr. mezőgazdasági munkás, igazságügyminiszter. Lázár György technikus, munkaügyi miniszter, Losonczi Pál me­zőgazdasági munkás, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Márta Ferenc dr. vegyész, a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, Méhes Lajos munkás, a Vas- Fém- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Molnár Frigyes dr. tanító, a SZÖVOSZ elnöke. Nemes Dezső történész, az MSZMP KB Politikai Főisko­lájának rektora, Nemeslakj Tivadar munkás, a SZOT tit­kára, Németh F’erenc mező- gazdasági munkás, az MSZMP Somogy megyei bi­zottságának első titkára, Né­meth Károly munkás, az MSZMP budapesti bizottsá­gának első titkára, Nógrádi Sándor munkás, nyugdíjas. Nyers Rezső munkás, az MSZMP KB titkára, Oláh György mezőgazdasági, mun­kás, az MSZMP Heves me­gyei bizottságának első tit­kára, Orbán László dr. jogász, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Övári Miklós tanár, az MSZMP KB titkára, Papp Árpád munkás, a mun­kásőrség országos parancsno­ka, Pap János technikus, az MSZMP Veszprém megyei bi­zottságának első titkára. Pa­taki József munkás, a Dunai Vasmű főolvasztára, Pataki László munkás, az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottsá­gának első titkára, Párdi Im­re munkás, az Országos Terv­hivatal elnöke, Péter János köztisztviselő, külügyminisz­ter, Pothornyik József mun­kás, a Nógrádi Szénbányák Brutyó János munkás, a KEB elnöke, Barinkai Osz­kár munkás, köztisztviselő, Csikesz Józsefné munkás, a Fővárosi Tanács vb elnökhe­lyettese, Gál László munkás, a SZOT titkára, Gyenes And­rás munkás, külügyminisz­terhelyettes, Kaszás Ferenc munkás, honvédelmi minisz­terhelyettes, Kimmel Emil munkás, a nyomda- a papír­ipar és a sajtó dol­gozói szakszervezetének fő­titkára, Klaukó Mátyás me­zőgazdasági munkás, a Bé­kés megyei Tanács vb elnö­ke, Nagy Józsefné munkás, nyugdíjas, Németh Lászlőné technikus, a kender-jutagyár pártbizottságának titkára. Orosz Ferenc tanító, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács vb elnöke. K. Panp József munkás, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára. Papp ’Lajos munkás, nyugdíías, Papp Lajos dr. közgazdász, a Minisztertanács Tanácsi hivatalának elnöke, Sebes Sándor tisztviselő, nyugdíjas, Suhaida József munkás, a VITT. Kerületi Ta­A Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjainak a következőket választotta meg- Aczél György, Apró Antal. Benke Valéria. Bisz­ku Béla. Fehér Laios. Fock Jenő. Gáspár Sándor, Ká­dár János. Kállai Gyula. Ko­mócsin Zoltán. Nemes De­zső. Németh Károly, Nyers Rezső. A Központi Bizottság megválasztotta a KB titkár­ságát. Első titkár Kádár Já­nos. A Központi Bizottság titkárai- Aczél György. Bisz­ku Béla, Komócsin Zoltán. Nvers Rezső. Óvári Miklós. Pulla: Árpád. A Központi Ellenőrző Bí­zottjáé első ülésén elnökének Brutyó Jánost, titkárának Venéczi Jánost választotta meg. A Központi Bizottság meg­választotta a KB mellett mű­ködő aeitációs és oronagan- da bizottságot. Vezetője: Ac­zél György; Tagjai: Ajtai Vállalat igazgatója, Pullai Árpád munkás, az MSZMP KB titkára, Púja Frigyes munkás, a külügyminiszter első helyettese, Kapai Gyula mezőgazdasági munkás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Rcv Lajos kereskedő segéd, az OKISZ elnöke, Révész Fe­renc tisztviselő, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár igaz­gatója, Révész Géza mérnök, nyugdíjas, Réti l,ajosné mun­kás, a Habselyem Kötöttáru- gyár vezérigazgatója, Romany Pál dr. agrármérnök, az MSZMP Bacs-Kiskun megyei bizottságának első titkára. Sarlós István tanár, a Nép- szabadság főszerkesztője, Sán­dor József munkás, az MSZMP KB irodavezetője, Soltész István bányász, a Borsodi Szénbányák Vállalat frontbrigádvezetője, Soltész Istvánná tisztviselő, a nyír­egyházi Háziipari Szövetkezet elnöke, Somogyi Miklós mun­kás, nyugdíjas, Somoskői Gá­bor munkás, a SZOT titkára, Szabó István mezőgazdasági munkás, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Szabó Zoltán dr. orvos, egészségügyi miniszter, Szalai László taní­tó, a szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgató­ja, Szekér Gyula dr. mérnök, a nehézipari miniszter első helyettese, Szénási Géza dr. jogász, legfőbb ügyész, Szurdi István technikus, belkereske­delmi miniszter, Tapolczai Jenő dr. munkás, a-Fejér me­gyei tanács vb elnöke, Tímár Mátyás dr. munkás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Tömpe István munkás, a Ma­gyar Rádió és Televízió el­nöke, Varga Gyula munkás, az MSZMP Zala megyei bi­zottságának első titkára. Vá- lyi Péter mérnök, pénzügy- miniszter, Veres József mun­kás, nyugdíjas. nács vb elnöke, Szerényi Sándor munkás, nyugdíjas, Tausz János tisztviselő, az IBUSZ vezérigazgatója, Úsz­ta Gyula munkás, a Magyar Partizán Szövetség főtitká­ra, Vágvölgyi Tibor tisztvi­selő, a tankönyvkiadó válla­lat igazgatója, Venéczi Já­nos munkás, a KEB titkára. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság — megválasztását köve­tően — megtartotta első ülé­sét. A Központi Bizottság ülésén megválasztották a Politikai Bizottság tagjait valamint a Központi Bizott­ság titkárait. A Központi Bi­zottság megválasztotta ezen kívül a KB mellett működő bizottságokat és munkakö­zösségeket. kinevezte a párt központi lapjainak főszer­kesztőiét. illetve a szerkesz­tőbizottságok vezetőit, megerő­sítette. illetve kinevezte a Központi Bizottság appará­tusának osztálvvezetőit. . A Központi Ellenőrző Brtnttsáe ülésén megválasztották a bizottság elnökét és titkárát. Miklós, Benke Valéria. Ilku Pál. Kállai Gyula, Kárpáti Sándor, Katona Imre. Kato­na István, Lakos Sándor. Nemes Dezső. Nagy Miklós r‘rh-.;n 1 áertó. Óvári Miklós Sarlós Tstvá" Tömpe 's*ván. Várt'nnyi Péter, Vlrizlav Gyula. A Központi B’zot'sáe mee választotta a KB mei’^t* mű. ködő gazdaság-politika-’ bi­zottságot. Vezetője- N'-crs R°zső: Taglói: Altai M’klós Bálint jó-rsef. PpSíj. y.aios Nemesisei ’Tivadar. Párdi In-re. ^wavíilfni 7oTí­már Mátyás. Vátví Péter. A Központi Bizottság dön tött n KB mellett műv.vi ' mnrLa’-özösségek vezetői­ről és létszámáról. A Lő ta­gt! pár+énf+ési mnnUai-azös- ség vezetőié Biszkn R»ia: a 35 tagú közvozdacégj mun- kö-’össéc' vezetnie v->-«rs p*>- zső: a 15 tagú szövetkezetpo­litikai rmin,rnT'ö7ÜRséf' veze­tője Fehér Laios: a 11 tgsú íh.'ic.z„í n -o*tság vezetőie Pul- lal Árpád. (Folytatás a 6. oldalon) A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai Ismét Kádár János a KB első titkára A Központi Bizottság tng*ai A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai A Politikai Bizottság tag*ai

Next

/
Oldalképek
Tartalom