Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 27. Az MSZMP X. kongresszusának csütörtöki ülése (Folytatás a 3. oldalról) Az ügyeskedők, harácsolok, kalandor emberek üzérkedése ellen nem elég csak a „Kék fény”-nek harcolnia. Fel kell lépniük és határozottabban, következetesebben harcolniuk — a nyilvánosság eszközeinek felhasználásával is — maguknak az országos és területi szövetségeknek s még inkább a szövetkezetek tagságának, kommunistáinak! A szövetkezeti élet és gazdálkodás szellemétől teljesen idegen s mindenképpen elvetendő a közösség, a népgazdaság érdekeinek lebecsülése, semmibe vevése, még akkor is, ha az látszólag az adott szövetkezet érdekében történik! A mezőgazdaságban a szövetkezet a fő gazdálkodási forma. Döntően a szövetkezeti gazdaságok eredményeitől függ a lakosság javuló élelmiszerellátása, az export A mezőgazdaság harmadik ötéves tervét — az idei ár- és belvízkáros esztendő ellenére — túlteljesítjük. Ennek eredményeként az országban nyugodt, kiegyensúlyozott belső ellátást, az exportban növelése. 3 döntően az övéké, a szövetkezeti parasztságé az ezzel együtt járó nagy társadalmi felelősség! A munkásosztály segítségével, a szövetkezeti parasztság szorgalma, iparkodása, munkakedve gyümölcseként szemmel láthatóan javult a termelési színvonal. Termelő- szövetkezeteink az elmúlt evekben kenyérgabonából, kukoricából, cukorrépából (az idei gyengébb búzatermést kivéve) eddigi legnagyobb terméshozamaikat érték el. Hazai termelésből megoldottuk a kenyérgabona kérdést, s eléggé megszilárdult a takarmánybázis is. 1951—69 között a mezőgazdasági termelés évente 2,9 százalékkal, ezen belül a harmadik ötéves tervben évente 3,1 százalékkal növekedett — ami komoly eredmény —, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelése évente megközelítően 6 százalékkal nőtt. pedig hagyományosan növekvő aktív egyenleget sikerült biztosítani. Az élelmiszergazdaság — az idei gyengébb eredmények ellenére — a lakosság ellátásán kívül deviza termelési feladatait is túlteljesíti. Mindez azt is bizonyítja, hogy az élelmiszer- gazdaságban — csak úgy, mint az egész népgazdaságban — a termelés tervszerűbb lett, tnint korábban volt. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra lebontott kötelező tervmutatók nélkül is lehet eredményesen gazdálkodni. A növekvő terméshozamok, a javuló munka-termelékenység, továbbá a paraszti nyugdíj, családi pótlék, gyermek- gondozási segély és más szociális intézkedések kedvező ■hatására — miként a kongresszusi beszámoló említette — a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelme országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Mindent összevetve, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységével, fejlődésével kapcsolatban azt jelenthetjük a kongresszusnak: a beszámolási időszakban is tovább szilárdult a szocializmus helyzete a falun. Termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb és újabb bizonyítást nyújtott az egységessé vált szövetkezeti parasztság számára a közös gazdálkodás tényleges előnyeiről. De bizonyítást nyújt az egész társadalom számára is: gyakorlatban igazolódik be a mi hazai viszonyainkra alkalmazott, történelmileg időtálló lenini szövetkezeti elvek helyessége. A mezőgazdaság túlteljesítette harmadik ötéves tervét Aczél György, dr. Erdei Ferenc és Kádár János a kongresszus szünetében (MTI foto: Vigovszki Ferenc felvétele — KS) Szekeres László, a jászberényi járási pártbizottság első titkára! Szolnok megye felzárkózóit az Iparilag közepesen fejlett megyék sorába Pártunk kulturális politikájának íő vonala helyes, alapvető módszerei beváltak Aczél György beszéde — A Központi Bizpttság beszámolója mély elemzés alapján, tényekkel, adatok- Kal alátámasztva joggal állapíthatta meg: „Az elmúlt években további teret hódítottak hazánk kulturális életében a szocialista tendenciák, gyarapodott, gazdagodott a kulturális, a művészeti élet. növekedett népünk műveltsége. Pártunk művelődéspolitikája alapvetően érvényesül, eredményesen segíti a művészetek fejdő- dését s ezáltal nagy társadalmi céljaink megvalósítását”. Ezeic a megállapítások helytállóak. Bárki, aki összeveti a magyar nép mai műveltségét és művelődési lehetőségeit, ideológiai és szellemi életének színvonalát a múltéval, megállapíthatja: a változások ezen a téren is történelmiek. A szocialista kultúra épíA Központi Bizottság titkára részletesen beszélt a munkásosztály szocialista szemléletének, öntudatának további fejlesztéséről. Majd így folytatta; Kiterjedt és eleven gazdaságpolitikai propagandát folytattunk az utóbbi években. A gazdaságirányítás alapelveinek, új vonásainak eredményes propagandája mellett — esetenként — kissé egyoldalúan, főleg a változások hangsúlyozása volt a jellemző. Arról viszont, ami szocialista építésünk alapja — mint például a szocialista tervgazdálkodás — kevesebb szó esett. Ez olykor félreértésre adhatott okot. A propagandamunkának a továbbiakban is központi feladata marad, hogy a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódva. elmélyülten foglalkozzék a gazdasági építőmunka kérdéseivel. E propaganda konkrét tartalmát és feladatait a következő években a ne* tésében elért eredményeink azt is tanúsítják, hogy pártunk kulturális politikájának fő vonala helyes, alapvető módszerei beváltak. A közművelődés problémáiról szólva utalt a népművelés olyan továbbfejlesztésére, amelyben a természettudományos-technikai műveltség is megfelelő helyet kap, majd a televízió és a helyi közművelődés viszonyával foglalkozott. Központi feladat továbbra is, hogy közelebb vigyük a művészetet a tömegekhez — és a tömegeket a művészethez., Ez sokrétű, bonyolult ideológiai és szervezőmunkát követel mindannyiunktól — hangsúlyozta a továbbiakban. Kultúrpolitikai elveinken nem kell változtatni. Kulturális életünk demokratizmusának növelését továbbra is feladatunknak tartjuk, de az a figyelem és felelősség, gyedik ötéves terv adja. A kongresszusra való felkészülés során sok szó esett a kispolgári gondolkodás- módról és magatartásról. Sokan úgy vélik, hogy az utóbbi időben elöntött bennünket a kispolgárság hulláma és ez károsan befolyásolja politikai és társadalmi életünket. Ami a széles körben bírált jelenségeket illeti, kétségkívül megtalálható, néhol növekvő mértékben is. Ezek azonban társadalmunk kedvező irányú fejlődésében alárendelt szerepet játszanak. Bár nem ezek jellemzik közéletünket: mégis határozottan fel kell lépnünk ellenük. Pullai elvtárs részletesen beszélt a nacionalista nézetek elleni harcról. Mint mondotta. vissza kell utasítanunk a nacionalizmus válfajait is. a cionizmust és az antiszemitizmust. Alapvető érdekünk: hazánk szocialista felvirágoztatása. Ezt csak a szocialista és haladó erők nemzetközi összeamellyel párttagságunk a kultúra kérdéseit . . vitatta, még nagyobb felelősségre és mélyebb önvizsgálatra kötelezi a kulturális irányítást. — Ennek érdekében egyik legfontosabb feladatunk vezető szerveink irányító tevékenységében az elvi következetesség erősítése, az elméleti munka színvonalának további emelése. — A párt és állami vezetés akkor töltheti be eredményesen a feladatát, ha figyelve a gyakorlati tapasztalatokat, gyorsan reagál az új jelenségekre, akár pozitívak, akár negatívok: ha elméletileg elemzi, általánosítja és alkalmazza őket a gyakorlatban. Az irányításnak határozottabban kell biztosítani az ideológiai-politikai felelősség érvényesítését az alkotóműhelyekben. Mert az önállósággal — valljuk be — nem mindenütt nőtt arányosan a felelősség. fogására támaszkodva, ahhoz aktívan hozzájárulva és azt szüntelenül erősítve érhetjük el. Számunkra — ebben az összefüggésben is — legfontosabb a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és testvéri együttműködésünk, mert ez elválaszthatatlan a szocializmus sikeres építésétől. A propaganda- és a tömegpolitikai munka feladata: a gazdasági és politikai döntések lényegének, összefüggéseinek megértése és az ennek megfelelő közhangulat, cselekvő tömegtámogatás biztosítása. A központi intézkedéseken kívül szükséges, hogy a kommunisták, a vezetők az élet minden területén határozott fellépéssel és személves példamutatással küzdjenek a szocialista szemlélet érvényesítéséért. Ha milliók kezébe helyezzük jó és igaz ügyünket — és ezt tesszük — akkor siker fogja koronázni törekvéseinket. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársnök! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója, írásos és szóbeli jelentése reálisan tükrözi azokat a politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai változásokat, amelyeket pártunk kiegyensúlyozott, töretlen és elvi politikája nyomán, dolgos népünk szorgalmával elértünk. Mi, Szolnok megye kommunistái, s azoknak a küldöttei, a munka jóleső érzésével nyugfázzuk, hógy az elmúlt négy év során összességében sikeresen hajtottuk végre a párt IX. kongresszusán hozott határozatokat, s ezzel- közelebb jutottunk a fejlett szocialista társadalom megvalósításához. Pártunk IX. kongresszusán megyénkből még azt jelentettük, hogy az ipari fejlődésnek még csak a kezdetén tartunk, annak ellenére, hogy megyénk a közlekedés, szállítás, villamosenergia, földgáz, vízellátás és munkaerő szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. Most viszont a kongresszuson már tisztelettel jelenthetjük, hogy a Központi Bizottság, a kormány és főhatóságai, a megyei párt és állami vezetés, valamint a budapesti, s néhány vidéki ipari üzem vezetőinek közös összefogása és erőfeszítéseként ipari fejlődésünkben jelentős változások következtek be. A megye adottságaiból kiindulva — nem elhanyagolva a mezőgazdaságot — a természeti forrásokat és a munkaerőt figyelembevéve. az ipari bázist koncentrálva, alapvető változás következett be az iparilag elmaradott városias településeinken. A IX. kongresszuson idézett kun városokban — Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrke- ve — és két járási székhelyen — Tiszafüred és Kun- szentmárton — valamint a Jászság egészében kialakítottuk azt az ipari bázist, amelyeknek termékei hazai és világpiaci szükségleteket elégítenek ki. Megyénkben’ gyakorlatilag sikerült megvalósítani, hogy a kereslet kielégítésére, eladásra és ne raktárra termeljenek. Az értékesítés általában a termelés szintjén mozog. Vannak ágazatok, ame-' lyeknek termékeiből — mint pl. a háztartási hűtőgép, finommechanikai termékek, műtrágya, kénsav, festék és mosópor, háziipari, népművészeti — a kereslet sokkal nagyobb, mint amilyen termelési bázissal jelenleg rendelkezünk. Termékeink a hazai piacon túl 30 országba jutnak el. Az iparfejlesztést szolgáló ipartelepítés keretében 21 minisztériumi iparvállalat és 3 ipari szövetkezet létesített új ipartelepet, melyek megvalósulásához a kormány ipar- fejlesztési alapból való juttatása, a vállalati saját fejlesztési alapok felhasználása, s nem utolsó sorban hitelek igénybevétele útján mintegy 300 millió forint pénzeszközt használtunk fel. Az új ipartelepek egyrészt a dinamikusan fejlődő ágazatok súlyát — híradástechnika, alumíniumfeldolgozás, gépgyártás, vegyipar — másrészt döntően a nők foglalkoztatását biztosító munkahelyek számát növelték. Külön ki kell emelni, hogy a vállalatok által telepített üzemek és ipartelepek korszerű technikával indultak. Az új ipartelepek kialakításán kívül jelentős rekonstrukcióra és fejlesztésre is sor került — melyet az iparosítás elengedhetetlen elemének tartunk — s erre mintegy 4 milliárd forintot fordítottak. Ezek az alapvető, hatékony intézkedések lehetővé tették, hogy a megye ipari gazdaságában az 1966-ban foglalkoztatott 40 500 főről 1970-re 60 000 főre emelkedjen az ipari dolgozóink száma, vagyis az elmúlt négy év alatt a bekövetkezett növekedés 19 500 fő volt. A IX. kongresszus időszakában a megyén belül 10 000 lakosra 880 ipari foglalkoztatott jutott, s most már ezév végére eléri az 1300 főt. Igen rangos előrelépés következett be a nők foglalkoztatásában, hiszen 1966-ban még csak 15 700 nő dolgozott az iparban, s ez a szám ma már eléri a 23 900 főt.' Az elért eredményeinkre alapozva jelenthetjük, hogy az új ipari üzerpek telepítésével, a régi üzemek korszerűsítésével és fejlesztésével Szolnok megye az iparilag közepesen fejlett megyék közé zárkózott fel. Tisztelt Pártkongresszus! A számottevő növekedést minőségileg nevezhető változások is jelzik. Szolnok megye a felszabadulás előtt — 1938-ban az ország ipari termeléséből nem egészen 1 százalékban részesedett, s ma a nyolcszorosára növekedett országos ipari bruttó termelésből való részesedése már elérte a 3 százalékot. A megye ipari termelésének növekedése a III. ötéves terv időszakában 58—60 százalékos lesz és termelési értéke pedig meg fogja haladni az évi 12 milliárd forintot. Ha csak az 1970. I—III. negyedév mérlegét vizsgáljuk és az 1969-es év hasonló időszakához viszonyítjuk, akkor azt látjuk, hogy az ipari termelés 16,1 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 9,4 százalékkal, az egy munkásra jutó ipari termelés 10,3 százalékkal, s a foglalkoztatottak átlagos állományi lét-; száma pedig ugyanezen időszak alatt csak 6 százalékkal növekedett. Jelenleg a megye termelő célzatú állóeszköz alapjának 43 százaléka az iparban van, s az előállított tiszta jövedelemnek pedig már 53 százalékát az ipar adja. A felsorolt változások döntő hatással voltak a lakosság életkörülményeire, hiszen 100 keresőre jutó eltartottak száma 145-ről 125-re csökkent. Az iparból származó jövedelem — az összes iparban kifizetett munkabér alapján számolva — 57.1 százalékkal emelkedett az elmúlt négy év során. ★ A kongresszus csütörtöki ülésén felszólaltak még: ifj. Bakk János, az Özdi Kohászati Művek hengerésze, Hingl József, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Uz«n üzemvezető mérnöke, Csong- rád megyei küldött, Niamin Zsag varai, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jeszli Jánosné, a Péti Nitrogénművek műszaki fejlesztési osztályának vezetője, Bert Pearce, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a TOT elnöke. Délután Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a Szolnok megyei párt- bizottság első titkára elnökölt. A felszólalók között volt Max Reimann Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt alelnöke, Leif Hammerstad, Norvégia Kommunista Pártja titkárságának tagja, Dr. Bihari Ottó. a pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Hans Mahle, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt pártelnöksége irodájának tagja, Agos- tino Novella, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Jósé Vitoriano, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja, Paul Niculescu Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Vicenzono Pedini, a San-Marinói Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Ignacio Galle- go, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és titkárságának tagja. Ezzel a csütörtöki tanácskozás befejeződött. A kongresszus pénteken reggel 9 órakor folytatja, munkáját. ji A kommunisták minden területen küzdjenek a szocialista szemlélet érvényesítéséért Pullai Árpád felszólalása I iójíj lobh
