Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

1970. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Készül a kisúji hordó Január 1-én kezdte meg az alumínium-hordók gyártá­sát új üzemében a kisújszállási gépjavító állomás. Ebben az évben 96 ezer hordót értékesítenek tervük szerint. Újabb munka verseny-vállalás a X. kongresszus tiszteletére Három szocialista brigád vezetője írta alá azt a leve­let, amelyet csütörtökön ka­pott szerkesztőségünk. A Vo­lán 7. számú Vállalat négyes telepén november 23-án ta­nácskoztak a szocialista bri­gádok. A November 7. arany- koszorús, a Gagarin nevét vi­selő ezüstkoszorús és a Már­cius 15. szocialista brigádok tagjai elhatározták, hogy pót­vállalásokat tesznek a párt- kongresszus tiszteletére és kö­szöntésére. Az elhatározás után ha­mar találtak feladatokat is a szorgos kollektívák. A No­vember 7. brigád tagjai va­lamennyien tűzikovácsok. A gépjárművek rugógyártása és javítása a munkájuk. A vál­lalatnál a legjobban keresik a szerelők, javítók a ZIL első rugókötegeket. A brigád tag­jai tíz darab rugóköteget ké­szítenek. A Gagarin szocialista bri­gád valamennyi tagja gumi­javító. A kongresszus köszön­tésére azt vállalták, hogy 50 darab tömlőt _■ javítanak meg, mivel korlátozott mennyiség­ben lehet csak ú j tömlőt kapni. Ez a vállalás azért is nagyjelentőségű, mert az őszi szállítási munkákat segíti. A legtöbb gépjármű ugyanis gumitömlő-hiány miatt áll. A Március 15. brigád tag­jai akkumulátorokat javíta­nak és töltenek. Ök vállalá­sukon felül 40 akkumulátor javítását, előkészítését vállal­ták. A vállalások forint értékét majd a teljesítés után számol­ják ki a Volán 7. számú Vál­lalat telepén. A brigádveze­tők aláírása: Kurucz Ferenc, Benedek István és Harsányi Sándor. A Sirokkó Párizsban A Les Lettres Francaises című francia irodalmi heti­lap első oldalán közli Jan- csó Miklós fotóját, és ter­jedelmes beszélgetésben számol be olvasóinak a ná­lunk is sok vitát kavart Si­rokkóról. Ugyancsak elis­merően szól és a rendező egyéni kifejező eszközeit elemzi a kéthetenként meg­jelenő La Quinzaine. A Les Lettres Francaises hasáb­jain a filmkritikus Haudi- quet kérdéseire maga Jah- csó válaszol, s ő maga raj­zolja meg a film társadal­mi hátterét, világítja meg a történelmi összefüggéseket. A felmerülő esztétikai kér­désekre is maga adja meg a választ. Többek között ar­ra a kérdésre, hogy mit tart a mozi, a film céljának és értelmének, a következőket válaszolja: Nehéz erre egy­szerűen válaszolni, de meg­próbálom. A filmnek .— sze­rintem — nem az a felada­ta, hogy üzenetet továbbít­son a nézőknek, hanem hogy egy sor jel és jele­netén keresztül bizonyos ér­zelem, jelentés jelenjen meg. Ha a közönség eljut odáig, hogy megértse, fel­fogja a jelekben, jelenetek­ben megtestesülő jelentést, érzelmet, akkor jó; ez azt bizonyítja, hogy az ember­nek van hatása; van értel­me annak, amit csinál. A Sirokkó nem történelmi film — mondja Jancsó egy másik kérdésre, Kísérlet in­kább arra, hogy reflexiókat fűzzek bizonyos múltbeli eseményekhez. Lehet, hogy sokak számára homályos marad a film, de még így is hiszem, hogy hűen tudja visszaadni egy titkos kis csoport légkörét, ahol a fé­lelem és a félelem alkalma­zása meghatározó szerepet játszik. És azt hiszem, olyan korban, amelyben még dühöngenek ezredesek, görögök, vagy brazilok; olyan időben, amikor még a filmben bemutatott világ­hoz hasonló földalatti világ létezik, amelyik állandóan fenyegeti az emberiséget, a Sirokkó, mint film, támaszt­hat bizonyos visszhangot. Tisztázzuk.:: Vicenzo Cardarelli mond­ta: „Amikor valaki beteg, akkor őmaga az egészségére gondol, orvosa pedig a be­tegségre. Ezért, amikor gyen­gélkedem, és az orvos meg­kérdi tőlem: „Hogy van?” mindig így válaszolok: „A betegségem nagyszerűen, én már kevésbé.” Tanárok és diákok eszmecseréje Gondolatok a középiskolai nevelőtestületi értekezletek után Az elmúlt hetekben a me­gye valamennyi középisko­lájában megtartották a ne­velőtestületi értekezleteket, melyeknek témája az MSZMP Központi Bizottsá­gának ifjúságpolitikai kér­désekben hozott határozata volt. Az értekezleteken min­denhol részt vettek az isko­lai KISZ szervezetek képvi­selői, sőt hozzászólásaikkal a legtöbb helyen tevékenyen hozzá is járultak az értekez­let sikeréhez. Sok igazgató forradalmi változást jelző ténynek mon­dotta ezt vitaindító referá­tumában, olyan eseménynek, amely az iskolai élet demok­ratizmusának újabb nagy fejlődését bizonyítja. Pedig önmagában az a tény, hogy a diákok részt vehettek a róluk folyó tanácskozáson és bele is szólhattak abba, még korántsem maga a megvalósult demokrácia. Az egyes iskolák életének demokratizmusát majd azon lehet lemérni, hogy a felve­tett hasznos és reális javas­latok, ötletek hogyan való­sulnak meg. Az értekezletek lefolyása, a felszólalások tartalma és hangneme általában azt bi­zonyította, hogy középisko­láink élete kiegyensúlyozott, a meglévő ellentmondások nem feloldhatatlanok és ta­nárok, diákok egyaránt fele­lősségtudattal keresik a to­vábbhaladás útját. A vita nem a párt ifjúságpolitikai irányelveivel, hanem, azok hatékony megvalósításának legjobb módozataiért folyt. A vitákban felmerült va­lamennyi kérdést természe­tesen érinteni sem tudjuk, a legfontosabbak áttekinté­se azonban feltétlenül szük­séges. Ilyen volt az ifjúság jo­gairól szóló kérdés, ponto­sabban az, hogy van-e elég joga az ifjúság­nak ahhoz, hogy beleszól­jon a saját sorsának inté­zésébe. Erre egyébként az értekez­leteket meglőző felmérése­ken is választ. kértek az is­kolák. A feleletek megoszlottak. A legelterjedtebb véleményt az a válasz fejezte ki, hogy: „... van az ifjúságnak elég joga, csak nem él vele teljes mértékben”. Ha pedig nem él, mert nem tud mindenhol élni a megl vő jogokkal, az a tantest: let és az iskola vezetésént hibája. Nagyon kérdéses deklarált jogok érvényesíti se például ott, ahol „A KISZ titkár megköszc ni az iskolavezetésnél hogy a tagságot támogatji engedi tevékenykedni." (Részlet egy értekezlet jegy zőkönyvéből.) Vagy ott, aho a tanulmányi kirándulást é - az ifjúsági mozgalom tévé kenységét a tanítási órán kí­vüli nevelőmunka egyen érté kű részének nyilvánítják Sok iskolába helytelenítet­ték a középiskolai KISZ szervezetek „felhígulását”, aminek egyenes következmé­nye a sok passzív KlSZ-tag és a formális megbízatások sokasága. Jelenleg a középiskolások 90—95 százaléka KISZ tag. Több iskolában viszont gya­korlati tapasztalatok alapján megállapították, hogy a lét­szám bizonyos fokú csökken­tése (elsősorban a felvételi követelmények emelése által) nem csökkenti, ellenkezőleg növeli a KISZ befolyását. B. A. Helyben biztosít ák a munkalehetőséget Tíszakürtön az utóbbi két évben növekedett a lakosság — köztük a fiatalok foglal­koztatásának lehetősége. A korábban ingázó fiatalok kö­zül sokan már helyben a munkaerőhiánnyal küzdő Hu­nyadi Tsz-ben és a kecske­méti konzervgyár tiszakürti telepén dolgoznak. A foglalkoztatottak számá­nak növekedése mellett ja­vultak a munkakörülmények is. Míg két évvel ezelőtt a tsz-ben egyáltalán, a kon­zervgyár telepén pedig alig tudtak szakképzett fiatalokat foglalkoztatni, ma mindkét helyen szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dol­gozhatnak. Megalakult az ország legnagyobb tsz vállalkozása 37 alföldi, Duna—Tisza- közi és dunántúli tsz össze­fogásával megalakult az or­szág legnagyobb termelőszö­vetkezeti közös vállalkozása, amit takarmányliszt előállítá­sára szerveztek. A vállalkozás céljáról Hor­váth János a vállalkozás igazgató tanácsának elnöke elmondotta; a mezőgazdasági üzemek szakosított állatte­nyésztő telepei megkövetelik az állatok korszerű takarmá­nyozását. Ezek közé tartozik a tápanyagokban gazdag ta­karmányliszt felhasználása is. A tagszövetkezetek koordiná­ciós alapon rendezkednek be a lucemaliszt előállítására. Felkészülnek az export lehe­tőségek kihasználására is. [ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Politikai könyvhónap Ma délelőtt 10 órakor, Me­zőtúron, az MSZMP II—III. kerületi pártszékházában, tartják a politikai könyvhó­nap megyei megnyitóját. A megnyitón Kóczián Má­tyás, a mezőtúri városi párt- bizottság titkára tart beszé­det, amelyet ünnepi műsor követ. Irodalmi est A Tiszamenti Vegyiművek kultúrházában november 28- án délután 5 órakor irodal­mi estet rendeznek. A műsorban a szolnoki „Híd” irodalmi színpad be­mutatja Szécsi Margit „Páva a tűzfalon” című művét, amelyet Varga Károly al­kalmazott pódiumra. A másik bemutató Euripi­dész—Sartre: „A trójai nők” című drámája lesz, a Hajdú- Bihár megyei KISZÖV „Rapszódia” irodalmi szín­pada előadásában. A dara­bot, Fényes Márta a debre­ceni Csokonai Színház ren­dezője állította színpadra. Kóruspódium — hangverseny Szolnok megyében a kö­zelmúltban alakult meg a KÓTA, a Kórusok Országos Tanácsa megyei szervezete. Az új társadalmi szervezet célja a műkedvelő zenei együttesek, iskolai csoportok munkájának támogatása. A KÓTA megyei szerveze­te máris tanújelét adta an­nak, hogy hasznosan tud közreműködni a megye ének, zene kultúrájának fejleszté­sében. November 28-án a jászbe­rényi Lehe] Klubban, 29-én a szolnoki Ságvári körúti is­kola aulájában „Kóruspódi­um” hangverseny lesz a me­gye legjobb énekkarainak részvételével. A bemutató­kon a Magyar Rádió felvé­telt készít. Folyik a víz! Rákócziújfaluban két nap­pal ezelőtt, Rákóczifalván pedig tegnap alakult meg a vízmű társulás. A nagyará­nyú csatornaépítés eredmé­nyeként mindkét községben megoldódik a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. A mintegy 15 millió forintos beruházás megvalósításához a megyei tanács, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság és a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat összesen 5.5 millió forinttal járul hozzá. Az építkezés jó ütemben halad, Rákóczifalván már folyik a gerincvezetékből — a Szolnokon tisztított — ivó­víz. Népszerű a Park Pódium A kunszentmártoni mű­velődési központ a szolnoki Árkád irodalmi presszó min­tájára (jaj. csak nehogy kö­vessék az Árkád ez őszi programtalanságát), hat részből álló művészeti soro­zatot rendezett. A program szerint Keres Emil, Baranyi Ferenc, Békés Rita, Rónai Egon, Sólyom Ildikó, Koncz Gábor, Sándor György, a Bajtala-trió és Soós Zoltán léptek, illetve lépnek fel a Park Pódiumán. Az eddig megtartott elő­adások tapasztalataiból arra következtethetünk, hogy ta­lán sikerül a pódium művé­szeteknek Kunszentmárton- ban is gyökeret ereszteniök A művészeti sorozatra 120 bérlet kelt el, az érdeklődés igen jó. Az ifjúságért (Tudósitónktól) A kunhegyes! nagyközségi tanács vb és a községi KISZ szervezet végrehajtó bizott­sága az MSZMP KB ifjúság- politikai határozatának vég­rehajtására közös működési tervet dolgozott ki és rend­szeresen értékelik a község fiatalságának társadalmi, po­litikai munkáját, illetve megoldásra váró gondjaikat. Egy felmérés szerint a mezőgazdaságban és az ipar­ban foglalkoztatott KISZ korosztályúak anyagi helyze­te jó, átlagjövedelmük évi 15 ezer — 23 ezer forint kö­zött változik. A múlt évben háromszáz- tizén, az idén háromszáz­hetvenen kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe. A helység szépítéséért és csinosításáért is sokat tettek a kiszesek. Több mint há­romezer munkaórában segí­tettek a parkosításban és az építkezéseknél. A vietnami kerékpár-akcióban is részt- vettek, összesen 14 ezer fo­rintot fizettek be a csekk­számlára. A községi KISZ szervezet vállalta a helybeli Úttörő­csapatok patronálását. A pá­lyaválasztás előtt álló nyol­cadikosokkal közös foglalko­zásokat rendeznek, szakmai bemutatóra hívják Őket a gépjavító állomásra és a vízgépészeti vállalathoz. Javult az ellátás Martfűn, a cipőgyár dol­gozóinak régi kérését telje­sítették, amikor az év ele­jén jelentős anyagi ráfordí­tással újjáalakították a Ti- sza-kanyar vendéglőt, me­lyet korábban a kungyalui Zöldmező Tsz üzemeltetett. 1970. márciusában á török­szentmiklósi ÁFÉSZ öt évre szóló bérlési szerződést kö­tött a tsz-szel. AZ egység­hez 100 adagos melegkony­hát épített, korszerű beren­dezéssel cserélte ki a régit. Üj. nyitvatartási idejével — reggel 0-tól este 11-ig —, választékos konyhájával Martfűn javult a vendéglá­tóipari ellátás. 500 miliiő forint a nevelőotthonok építésére, felújítására A két' kongresszus közötl eltelt időszak iigyelenirt méltó eredményeket hozott ; gyermek- és ifjúságvédelem területén is. Ami a hálózatfejlesztést il­leti," öt új nevelőotthon kezd­te meg működését, s ennek nyomán csaknem ötszázzal nőtt a nevelőotthoni helyek száma. Felépült a 320 szemé­lyes komáromi gyermekvá­ros, jelentősen bővítették as abonyi és a kaposvári neve­lőotthonokat. Javult az intéz- . ményekben elhelyezett gyere­kek élelmezése, ruházati el­látása. Az elmúlt években hívták életre az országos gyermek- védelmi munkabizottságot, í Művelődésügyi Minisztérium koordináló és tanácsadó szer­vét, amely a társadalmi segi- tőkészség összefogásán, hasz­nosításán munkálkodik, s egyesíti soraiban az érdekeli állami és társadalmi szervei; képviselőit. A következő esztendőkben folytatódik a nevelőotthonok korszerűsítése. Ennek- alap­elve: fokozatosan olyan háló- zat kialakítása, amely bizto­sítja a gyerekek egészségi és neveltségi állapotának meg­felelő. differenciált elhelye­zést. A negyedik ötéves terv időszakában egyébként töbt mint 500 millió forintot költ az állam líi nevelőotthonok éní+ésére. illetőié« a meglé­vők rekonstrukciójára. I Végétért a 3ü éves háború.

Next

/
Oldalképek
Tartalom