Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

1970. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Teljesértékű munka Építenek, javítanak, árusítanak Harminckilenc millió forint fejlesztésre Több mint nyolc éve an­nak, hogy a városi tanács és a Hűtőgépgyár vezetőinek kezdeményezésére Jászbe­rényben egy szociális foglal­koztató részleg alakult. A kezdetben negyven csökkent munkaképességű embert fog­lalkoztató csoport azóta ön­álló tanácsi vállalattá fejlő­dött, háromszázhatvanas lét­számával évi 25 millió forin­tos termelési értéket ér el. Ma ipari, szövetkezeti vállalatok — köztük tíz nagyvállalat — keresi velük a kapcsolatot, A jelenlegi gazdasági me­chanizmus bevezetése után az addig állami dotációval mű­ködő vállalattól megvonták a támogatást. A megyei ta­nács 1 millió, a jászberényi városi tanács 250 ezer forint­tal sietett segítségükre. Ezért az összegért hetven csökkent munkaképességűt kellene fog- lalkoztatniok, ezzel szemben A jövő évben május 21. és 31. között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyre már sorra érkeznek a külföldi jelentkezések. A vásárt rendező Hungexpo s2erint az 1971. BNV iránt a szokásosnál is nagyobb az érdeklődés. Különösen nagy számban jelentkeztek a szer­számgépeket és a könnyűipa­ri berendezéseket előállító és értékesítő vállalatok. Pél­dául a világhírű olasz Mecchi cég elküldi a BNV-re cipő- és konfekcióipari gépeit, s je­száznyolcvannak adnak meg­felelő munkalehetőséget. Javul a lakossági szolgáltatás Egyik legeredményesebben működő részlegük a textilfel­dolgozó üzem, amely ágyne­mű varrással, játékáruk ké­szítésével és textil hulladék­anyag felhasználásával kezd­te működését. Később áttér­tek védőkesztyűk és rongy­korongok gyártására. A bu­dapesti Műszaki Áruértékesí­tő Nagykereskedelmi Válla­lattal kooperálva az idén 7,5 millió forint értékű kesztyűt gyártanak. Jól dolgozik a kisbútort gyártó asztalosüzemük, a vas- állványokat, polcokat és egyéb vasszerkezeteket készí­tő lakatosrészlegük is. Gyor­san fejlődött a nagyrészt la­kossági szolgáltatást végző építőipari részlegük, amely a tervek szerint az idén 4,5 mii­/ lentkezett az olasz Rimoldi- gyár is. Sok neves svájci és NSZK-beli szerszámgépgyár is feliratkozott már a kiállí­tók közé. A világhírű autó­gyárak közül máris egész spr jelezte, hogy bemutatja leg­újabb típusait; egyebek kö­zött a Citroen, a Renault, a BMW, a Mercedes és a Ford. A BNV kiállítói között sze­repel majd hivatalos nemzeti bemutatóval Írország és Dá­nia. Néhány évi szünet után az Egyesült Arab Köztársa­ság is jelezte részvételét. lió forint értékű építési és ja­vítási munkákat végez a la­kosságnak. Több mint hatezer lakos veszi igénybe annak a rész­legnek a szolgáltatásait, amely vállalta a város gáz- fogyasztóinak propán-bután gázzal való ellátását, a gáz­palackok cseréjét. A vállalat 1967-ben üzletet nyitott, ahol saját termékeiket és leérté­kelt anyagokat árusítanak. Az idén a bolt mintegy két és félrhillió forintot hoz a vál­lalat „konyhájára”. A vállalatnál gondoskodnak a megfelelő munkakörülmé­nyek biztosításáról. Tavaly olyan szociális helyiséget lé­tesítettek, amelyben helyet kapott két öltöző, nyolc zu­hanyozó és százhúsz szemé­lyes korszerű kultúrterem. Gépesítéssel, új részlegekkel A vállalat a következő években még több partnert keres tevékenységének kiszé­lesítéséhez. A növekvő fel­adatokra az üzemrészek bőví­tésével, a munka folyamatos gépesítésével készülnek. Nyolcszázezer forint értékben szalagfűrészt és csiszológépe­ket vásárolnak, több mint 50 ezer forint költséggel két te­hergépkocsit újítanak fel. A megyei tanácstól újabb 200 ezer forint támogatást kaptak. Ebből és a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönvett egymillió forint preferált hi­telből új propán-bután gáz­raktárt építenek, valamint kislakásépítő- és javító rész­leget hoznak létre. A következő öt évben 39 millió forint beruházással to­vább bővítik üzemeiket, gé­pesítik a munkafolyamatokat. I. A. Nagy érdeklődés a jövő évi BNV iránt Televízió újdonságok karácsonyra Vállalták — teljesítették Túrkeve központjában ma­gasodik ez a szép új lakó­épület. Az Építési és Szere­lőipari Vállalat építette, szo­cialista felajánlásként vál­lalva, hogy az árvíz okozta nehézségek, az anyaghiány ellenére is a lakók novem­ber 7-e előtt beköltözhet­nek. Vállalásukat tejesítet­ték, a lakásokba még az ünnep előtt beköltöztek az új lakók. — NOVEMBER 19-én este Szolnok és Szandaszőllős kö­zött Czeglédi Balázs, komádi lakos gyorshajtás következté­ben áttért a menetirány sze­rinti baloldalra, kidöntött egy kettős távbeszélő oszlopot te­hergépkocsijával és az árok­ba borult. Az anyagi kár mintegy 5 ezer forint. A székesfehérvári Videoton Rádió- és Telhvíziógyár ka­rácsonyi újdonságként új tí­pusú Fortuna televíziókészü­lékeket küld a kereskedelem­nek. A gyár egyik szalagján már szerelik a TA—4102 je­lű, nagyképemyős készülé­ket. Ez a két normás, tizen­két csatornás televízió egy­aránt alkalmas az OIRT és a CC1R adások vételére. A ké­A Compack Vállalat meg­kezdte felkészülését az ünne­pi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítására. A hónap vé­gétől teljes kapacitással dol­goznak a pörkölőgépek, a fő­városban rendkívüli kávéjá­ratokat állítanak munkába, vidékre pedig postán közvet­lenül a boltokba, szükség sze­rint naponta küldik a friss pörkölésű szállítmányokat. szülék annyiban tér el a ko­rábbi Fortunáktól, hogy a hang, a kép és egyéb alkat­részeket nem külön-külön, hanem egy panelre, egy lap­ra szerelik. így a hibalehe­tőség kisebb s a hibaelhárí­tás is könnyebb. A másik újtípusú Fortuna a TA—4101 jelű televízió, amellyel a színes adást feke­te-fehéren lehet majd venni. A Compack újdonsággal is megjelenik a karácsonyi pia­con. December elején meg­kezdik a koffein-mentes kávé árusítását. Az elsősorban ke­ringési zavarokban szenve­dőknek és szívbetegeknek szánt készítményt „igazi” aromás, az Omniá-hoz ha­sonló minőségű pörköltkávé­ból gyártják itthon. Koffein-mentes kávé USZ FERENC s *'A#**, 11. Kovács borotválatlanul ro­hant a kapitányságra. Farkas őrnagy hangjából érezte, hogy nem tréfából hivatja. — Egy-egy Kovács! Szer­vusz! Én vagyok a nagyobb marha! — mondta az őrnagy. — Nem értem, őrnagy elv­társ... Talán megmagyarázná, — Mondtam, hogy tegezz! Szervusz! — Szervusz! — Mondd, hogy marha... — De őrnagy elvtárs... — Parancsolom. — Értettem. Marha! — Igazad van. De lennél szíves megkérdezni, hogy miért? — Éppen ezt akartam. — Tudod te, hogy kit fog­tunk mi el tegnap? — A szatírt! — Egy frászt! Egy hülyét! Egy pitiánert... — Nem értem... — Amikor te elmentél, én megkönnyebbülten leültem. Hozattam Sípossal néhány üveg sört. Aztán elkezdtük a beszélgetést. Kiadtam Sí­posnak, hogy reggel hozza be az eddigi sértetteket, fő-« leg azt az Ildikót. Ügy kép­. zeltem, hogy a szembesítésen a pofa egyből összeomlik. Amikor megszólalt ez a Sí­pos, azt mondta, hogy ez az alak neki gyanús. Ez nem lehet szatír. Tudod, öregem, én mindig hallgatok ezekre az öreg rókákra. Lehet, hogy ezek nem értenek tudományo­san a nyomozáshoz, ha azt mondom nekik, hogy pszicho­lógia, akkor kedves egészsé­gemre kívánják, mert azt hi­szik, tüsszentettem. De a szimatuk, az ösztöneik kifej­lődtek az évek alatt. Olya­nok, mint az egyszeri pedel­lus. aki negyven év után többet tud, mint a tanárok. Üjra felhozattam a pofát. Rámentem. Hát kérlek, hi­vatalos kórházi zárójelentés­sel igazolta, hogy egy hete jött meg a kórházból, ahol súlyos epeműtétet hajtottak végre'rajta. Sípos azonnal le is ellenőrizte. Az alibije megdönthetetlen volt. — De miért nem mondta ezt este? — Mert én egy marha va­gyok; Tutira mentem... — És mivel magyarázza a történteket? — Hallgasd meg, itt tartot­tam neked... Bevezették Borzákot: — Mesélje el még egyszer a tegnap estét. — Az úgy volt. ..Szóval, egy hete hazajöttem. Otthon, a feleségem mellett egy idegen férfit találtam. Nem nagyon bántott. Nem szerettem én azt az asszonyt. Már régen ezt az Icát szeretem. Mond­tam neki, hogy nem szere­tem a feleségem, de azt fe­lelte, hogy minden nős em­ber ezzel a mesével jön. El­költöztem otthonról. Tegnap este aztán megvártam a gyár előtt. Elmeséltem neki, hogy mi történt. Nem akarta el­hinni. Aztán beértünk az erdő közepébe... Nem tudom mi történt... Lefogtam, és miután mindenütt a szatírról beszéltek, azt mondtam, hogy én vagyok a szatír. Előbb csak viccelni akartam, aztán, ahogy ellenkezett, be­leharapott a kezembe, meg­vadultam. És ekkor, őrnagy úr kérem, valóban szatír let­tem. Büntessenek meg. Meg- érdemlem — mondta és sírt. Farkas úira begurult. — Mit bömböl? Tudia mi maga? Egy olcsó, filléres szélhámos. Maga visszaél a szatír tekintélyével. Maga idegen toliakkal ékeskedik. Maga ócska plagizátor.., — Kérem, én tudom, hogv az őrnagy úrnak is kellemet­lenséget okoztam... De ha az­zal jóváfehetem. én elválla­lom a többit is... | — És most szépen tűnjön el... — Tessék mondani, mi lesz velem? — Sajnos semmi. Az Tcu- káia az éjjel visszavonta a feljelentést. Imponált neki, mert egyszer végre nem sírt, nem ígérgetett, nem könvör- gött, hanem, ha furcsa mó­don is. de férfiként viselke­dett. Ieuka szereti maeács- kát. mert Tcukának nincs stílusérzéke és beéri egy ol­csó epigonnal... ■—Na, menjen szépen — tuszkolta ki Kovács Borzákot az ajtón. — Nyugodj meg, kérlek... Kovács kinézett az abla­kon. Látta, hogy a tér sarkán ott vár Ieuka, gyengéden be­lekarol a támolygó férfibe és mint egy gyereket, báto­rítóan vezeti... — Hadnagy elvtárs, kérek engedélyt — lépett be Sípos. — Maga még itt van? — kérdezte Farkas. — Az őrnagy elvtárs is itt van — felelt Sípos. — Egyébként a hadnagy elvtár­sat keresik telefonon. — Itt Zakariás Ildikó..; Ne haragudjon a hadnagy elvtárs, hogy zavarom... — mondta a lány —, de ugye a történtek után már nem kell az egyetemre mennem? — Kérem, azonnal jöjjön be a kapitányságra... — Jövök — felelt a lány és Kovács nagyon örült, hogy nem kérdezte, miért? — Maga pedig. Sínos elvtárs, ha nem nagyon fáradt, kerítse elő Zsoldost, az egyetem KISZ-titkárát. — Mit akarsz vele? — kérdezte Farkas. — Jelentkezett az a lány. Mégis kiküldjük az egyetem­re. Nem szabad semmit sem abbahagyni. Talán még jó is, hogy a közvélemény meg­nyugodott... — Nehogy azt hidd. Délre az egész város tudja, hogy Borzákot elengedtük. — Van egy ötletem. Tün­tessük el őket... — Hogy érted ezt? — El kell őket vinni vala­hová. — De ez törvénytelen. — Nem úgy értettem. — Mondjuk egy üdülőbe, nász­úira... — Ez jő... Sípos megállt az ajtóban. — Kérek.;. — Mondja! — Őrnagy elvtárs, jelen­tem, a feleségem szülei most éppen nálunk vannak. Nekik van Rákoscsabán egy kis há­zuk. Nem úri lakosztály... — Futás, Síposkám. Vigye a kocsit és beszélje rá őket, hogy fogadják el a maga szí­ves meghívását. Borzákot előre ültesse és kocsikáztas- sa meg a városban. Hadd lássák, hogy elvisszük... — mondta Farkas. — És most lefekszem... Háradőlt a fotelban és mi­re Kovács csendesen behúz­ta az ajtót, már aludt is. — Miért kellett bejönnöm? — kérdezte Ildikó. — Hátha csak azért, mert látni akartam. Baj? — Nem baj... csali... — Nincs csak! Tehát nem baj! Ennek örülök. És most, idefigyeljen, Ildikó. Én na­gyon bízom magában. Ha most tévedek, akkor ez lesz életem legnagyobb csalódása. — Nem csalódik bennem a hadnagy úr... — Ne hadnagy urazzon en­gem... — Hadnagy elvtárs... — Nehéz eset maga... Na, ezt majd máskor... Kovács elmesélte a lány­nak a történteket. Elmondta, hogy az igazi szatír még szabadlábon van, de most nagyon jó, hogy a város megnyugodott. Legalább nem kontárkodik bele min­denki. — Csak maga és Zsoldos tudhat a küldetésről. Nehéz dolog lesz. de meg kell kí­sérelni. Az első napokban úgyis minden diák a papír­jait intézi, tehát nem lesz feltűnő, ha keveset mutatko­zik az órákon, és ehelyett inkább a folyosókat járja és figvel. Nemsokára Zsoldos is elő­került. A fiatalok együtt in­dultak el az egyetem felé... Kovács leült és szórako­zottan nyitotta ki a megyei újságot. Az utolsó oldalon egy vastagbetűs címre lett figyelmes: „Lapzártakor, telefonon je­lenti N.-i tudósítónk: Bravú­ros nyomozással elfogták az N.-i szatírt”; (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom