Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 15. Gyár a föld alatt Az állami bizottság a krivojrogi vasérc (Ukrajnában) átvette az építőktől és üzembe helyezte a Kirov-bánya Ar- tyem—2 nevű aknájának első részlegét. E földalatti gyár tervezett kapacitása évi 12 millió tonna vasérc, csaknem kétszer annyi, mint amennyit jelenleg a szomszédos Gigant- Glubokaja aknában, a Szovjetunió legnagyobb vasérc-aknájában termelnek. Az Artyem—2 akna egyedülálló építmény. Nincsenek benne függőleges aknák. A vasércet hatalmas szállítószalagok viszik egy 3 kilométeres lejtős aknán a felszínre,. Az első szocialista szerződés emlékműve Holló a hol KÜLPOLITIKA A Német Szövetségi Köztársaság 40 millió polgára bérlakásokban él. Hamburgtól a Bodeni tóig, Hannovertől Aachenig egy közös vonás van ebben a 40 millió emberben: a bérlakások árainak alakulása feletti gond. A „piacgazdálkodási rendként” dicsőített kapitalista rendszer nem hozott évek óta mást az NSZK polgárának, mint állandó áremelkedéseket; ami azonban 1970-ben a lakásszektorban történik, felülmúl minden eddigit. 80 százalékos lakbéremelkedés Nemrég nyilvánosságra ho- rott statisztikák szerint a lakbérek 1962 óta 70 százalékkal, sőt régi házakban lévő lakások esetében 80 százalékkal emelkedtek. 1970-re további 15—20 százalékig terjedő lakbéremeléseket jelentették be. Ezek átlagértékek. A müncheni lakásbérlők egyesületének elnöke közli: „Egyes esetekben a lakbérek 180-ról 670- re, végül 1200 márkára emelkedtek. Egy kölni háztulajdonos (15 000 lakás tulajdonosa) a lakások bérlőitől 220 százalékkal magasabb lakA „Krasznij Viborzsec” nevű leningrádi gyár egyik üzemében emlékoszlopot állítanak fel azon a helyen, ahol aláírták a szocialista munkaversenyről szóló első szerződést. Ez a szerződés, lyett, Stuttgartban 550-et 210 márka helyett. Aki nem akar fizetni, azt kíméletlenül az utcára teszik”. A német munkásmozgalom vívmányai közé tartozik egy viszonylag szociális lakbérjog, amelyet az elmúlt CDU/CSU-kormányok egy tollvonással megszüntettek. A lakás áru lett — mint a cipőfűző, vagy a cipő. Az úgynevezett „fehér körök” bevezetésével a CDU/CSU megteremtette a feltételét a lakásra ráutalt polgár kíméletlen kizsákmányolásának. Azóta magától értetődik, hogy az NSZK polgára jövedelmének 25—35 százalékát a lakbér emészti fel és egy négyzetméter lakterületért hellyel—közzel már 10 márkát is kell fizetni. Öngyilkosság, vagy az utca Ezek a vállalatok közvetlenül részesek a lakások építésében. Az állami hitelekből és a lakások bérlőitől kért 10 000 márkáig terjedő „építési költség hozzájárulá- sok”-ból hatalmas külön- profitra tesznek szert. Ennek az a következménye, hogy nyugdíjasokat és mindenekelőtt sokgyermekes és rossz amelyet 1929. március 15-ón kilenc élmunkás írt alá, vetette meg a szocialista munkaverseny lenini eszméjének megvalósításában a legnagyobb tömegeket átfogó mun- kamozgalom alapját. szociális helyzetű családokat a lakásokból kilakoltatnak és így ezek állami szükség- lakásokban keresnek menedéket. Hamburgban, azon városok egyikében, ahol a legnagyobb a béruzsora, augusztus elején egy 76 éves asszony nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot. Képtelen volt a követelt új lakbér megfizetésére, erre megkapta az azonnali felmondást. A gyermekes házaspárokkal és általában a gyermekekkel szembeni magatartás a nyugatnémet lakáspolitika legmegrázóbb fejezetei közé tartozik. A kizárólag profitra épülő „piacgazdálkodási rend”-ben a, házirend sokszor ezeket tartalmazza: „Játszani, lármázni, gyermekeknek feleslegesen az udvarokon, tornácon és a lépcsőkön tartózkodni tilos!” Tipikusak az újsághirdetések, amelyekben horribilis árakért ajánlanak fel lakásokat, azzal a kiegészítéssel, hogy „kizárólag kisgyermek- nélkülieknek”. Néhány hónappal ezelőtt az IOS) genfi központjában megkezdődött a hajsza, hogy előkerítsék Bemard Corn-, leidet az IOS főnökét. Ez egy pénteki napon volt, — amelyet azóta az IOS fekete péntekének neveznek. Éjfél lett mire telefonon megtalálták Mexikó egyik divatos fürdőhelyén. A keskeny- vállú alacsony, kék selyem bermuda-öltözékben díszelgő ember egy kissé méltatlankodva ment a telefonhoz mivel éppen négy hölgy kísérője társaságában élvezte a lenyugvó nap sugarait. A vonal másik végén igazgatóságának elnöke jelentkezett. A központi székházban 26 IOS igazgató várta. ( Az IOS INVESTORS OVERSEAS SERVICES, megközelíti fordításban : Beruházások Tengerentúli Szolgálata). „Mi történt” ? ? kérdezte szinte suttogva mint aki tudja, — hogy úgyis meghallják amit mond. Hogy ki adta a választ azt nem lehetett pontosan megállapítani, de a válasz így hangzott: „Csődbe jutottunk”. A kialakult helyzetet senki sem tudta áttekinteni. Elsőként a főmenedzsert rúgták ki. Bernie e szavakkal bocsátotta útjára: „Nekem 14 évre volt szükségem, hogy ezt a társaságot felém'tsem, neked csak hat hónao kellett, hogy leromboljad.” Ez az egyszemélyes elmarasztalás nem volt reális, ugyanis az IOS Bemard Cornfeld, aki mindezt 14 év alatt megteremtette, a broklyni szegénynegyedből tört fel. Átlagon felüli inteligenciával, és jó üzleti érzékkel rendelkezett. Hányatott élete során sok mindennel próbálkozott. Volt meggyőződéses szociális gondozó, New Yorkban egy beruházási részvénytársaság hitelleveleit árusította. A második világháború után egy hirtelen ötlettel mindent magamögött hagyva Párizsba utazott. Ott a pénz iránti különleges szimatjával hamarosan rájött arra, hogy a Franciaországban állomásozó jólfizetett amerikai katonákat lehet legkönnyebben megfejni. Hitelleveleket vaRöviden csak annyit mondott: „Bernie, jöjjön olyan gyorsan Genfbe ahogyan csak tud. A helyzet igen komoly. Nagy a felháborodás”. Bemard Cornfeld, aki csak méregdrága magánlök- hajtásos gépeken szokott utazni most felült a legelső menetrendszerinti járatra. Genf ben palackzöld Lincoln Continentál kocsijának vezetőjét úgy hajszolta, hogy a 15 perces utat hat perc alatt tették meg. Utazásának néhány órája alatt rádöbbent, hogy az igazgatósági elnök tömör mondatai a csődöt és egyben vagyona nagy részének elvesztését jelentették. hatalmas összegekkel többet adott ki mint amennyit megkeresett. És amíg „Kint” az ügyfelek között, vasszigorral betanított ügynökök hada dolgozott, addig bent, a genfi központban olyan személyek trónoltak, akik már régen nem tudták áttekinteni a vállalat pénzügyeit. Az IOS igazgatása annyi pénzbe került, mint valószínűleg semmiféle más vállalkozás igazgatása a világon. Fényűzően berendezett genfi székházuk mellett számos ingatlannál ,saját lökhajtá- sos repülővel, hatalmas luxus gépkocsiparkkal rendelkeztek. Üj cégeket alapítottak anyagi fedezet nélkül. Az igazgatók és a főnökök hatalmas fizetést kaptak. gyis részjegyeket adni el nekik, amelyekkel a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg arányában részvényeket és más értékpapírokat szereznek be számukra. 10 év alatt a jutalékból sokszoros milliomos lett. Az 50-es évek vége felé Comfeld már a nem kívánatos személyek közé tartozott, mert tevékenysége ellentétbe került a francia érdekekkel. DeGaülle nem nézte jó szemmel, hogy az amerikai katonák zsoldjukat amerikai érdekeltségekbe fektették és nem Franciaországban költötték el. Cornfeld ezek után székhelyét Svájcba helyezte át, ahol megszerezte, szinte az egész világra kiterjedő tevékenységét önbizalma szinte betegessé vált, elhitte magáról, hogy bármihez nyúl pénzzé változik. „Párduemaeskák“ a középkori várban Bernie 1967 után kiengedte kezéből a gyeplőt. Mint új gazda, aki túlságosan nagy hatalomra tett szert, minden igyekezetével Rotschildok, Rockefellerek társaságához szeretett volna tartozni ezek befogadására és elismerésére vágyott. Mivel ezt nem sikerült elérnie, a legszélsőségesebb életmóddal, különcködéssel, költekezéssel igyekezett elégtételt és barátokat szerezni magának. Hét végi pihenőnek egy középkori várat rendezett be, ahol „párducmacskák”-kal, versenylovakkal, divatos fiatal hölgyekkel és ízléstelen fényűzéssel vétette körül magát. 2000 személyes fogadásokat adott és hasonlókra repült naponta Európa legkülönbözőbb városaiba és divatos fürdőhelyeire. Jóformán mindenhol megjelent, de sem az életet élvezni sem szeretni nem tudott már. Életét gyakran emlegetett primitív filozófiája irányította, amely szerint már csak a gazdagság teszi boldoggá. Szűkén számítva az derült ki, hogy az egykori szociális gondozó az elmúlt 10 év alatt 30 000 nyugatnémet munkás átlagos havi keresetének megfelelő pénz szórt szét. Ilyen életmód mellett üzleti ügyeket sem lehetett megtárgyalni vele. Még a legedzettebb bankárok is elvesztették bizalmukat fizetőképessége iránt. így a jelentkező vészjelekről sem ő, sem a kis és nagy részvényesek nem értesülhettek. A csőd híre tehát mindenkit váratlanul ért. Azok az emberek, akik pénzüket a biztos, meghatározott kamatokat jelentő bankbetétek helyett, részvényspekulációk'bá fektették, most alapos leckét kaptak. Amikor kitört a pánik, Bernie hiába kereste ezeket a barátait. Mindenki mindenkit hibáztatott és csak saját érdekeivel törődött. Ám a teljes csőd, a többszáz vállalatot érintő látványos botrány elmaradt Lakás az NSZK-ban » Egy fezőr Brooklynból Huszonhaton az igazgatói asztal körül A KGST-országok gazdasági prognózisa Az európai KGST-országokban jelenleg nagyszabású előkészítő munka folyik — az 1971— 1975. évi ötéves tervek összeállítása. Emellett nagy figyelmet fordítanak a hosszabb időszakra szóló prognózisok elkészítésére is. Bulgáriában és néhány más országban a prognózisok nagyobb mértékben támaszkodnak a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésére, míg a lengyel prognózisok inkább a demográfiai feltételekből és a munkaerő-tartalékok meghatározásából indulnak ki. Lengyelországtól eltérően az NDK-ban a munkaerő-tartalékok növekedése perspektivikusan jelentéktelen, sőt az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma még csökkenni is fog. így itt több figyelmet fordítanak a munkatermelékenység növelésére, a strukturális változásokra. Az elkövetkező időszak egyik jellemzője, hogy a szocialista országok fejlődése a gazdasági reformok által meg- hfltá rrvzntt ni IrnriilmÁnyek között megy végbe. Az euórópai KGST-ofszá- gokban a gazdasági fejlődés növekedési ütemének emel- kedése várható. A nemzeti jövedelem átlagos növekedési üteme 1970 után előreláthatólag 7.5—8 százalékot tesz ki, az 1961—65. évek üteméhez képest csaknem megkétszereződik. Továbbra is gyorsan fejlődik az ipar, 9—10 százalékos növekedési ütem- mel az 1963—70. évi 8.7 és az 1961—65. évi 7 százalékkal szemben. Gyorsul a mezőgazdaság fejlődésének üteme is. mintegy 10 százalékra (1961 —65: 2,6 százalék). Jelentős változások várhatók a beruházások területén is. Az átlagos 8 százalékos növekedési ütem mellett a nem termelő szektor beruházásai 8—10 százalékkal emelkednek. A következő időszak fő feladata: a gazdaságirányítás új elveinek elterjedésével biztosítani a legjobb feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, a szocialista világgazdaság előnyeinek jobb kihasználására. A KGST-n belüli együttműködésnek legfontosabb tényezője a nemzetközi szocialista munkamegosztás tartós és szilárd rendszere, amely még hatékonyabbá teszi a szocialista tábor erőfeszítéseit. Az együttműködés javítását szükségessé teszik a tagországokban életbe lépett gazdasági reformok is, amelyek a központi irányítás szerepének hangsúlyozása mellett fokozzák a gazdasági egységek önállóságát és az anyagi ösztönző-eszközök igénybevételét. A KGST-ben elhatározták, hogy kidolgozzák az együttműködés további kiépítésének alapelveit és elkészítik a szocialista integráció hosszú lejáratú terveit. Ennek keretében jelentős szerepet fog játszani a tagországok gazdasági terveinek összehangolása Ezt később kiterjesztik a hosszabb — 10—15 éves lejáratú — gazdasági tervekre is. Lehetővé kívánják tenni, hogy az egyes tagországok különböző termelési ágai 1971—1975. évi terveiket már közvetlenül egymás között egyeztessék. Tökéletesítik a külkereskedelmi forgalom árrendszerét, valamint együttműködésüket a valutáris és pénzügyi problémák megoldásában. A pénzügyi kapcsolatok terén fokozzák a gazdasági ösztönzők szerepét, meghatározzák a transzferábilis rubel nemzetközi árfolyamát és aranytartalmát, valamint a tagországok valutáinak egymjs közti reális értékviszonyát, hogy mielőbb elérjék a közös KGST-valutára való átvált- hatóságukat. Jelenleg a megAz említett európai szocialista országokban az ipur a döntő részt képviseli a nemzeti jövedelem termelésében. A legtöbb országban (a Szovjetuniót kivéve) nagy aránynyal szerepel a külkereskedelem is. A szolgáltatások szférájának jelentősége növekszik és bizonyos mértékben részaránya is az utóbbi időben Bulgária Csehszlovákia Lengyelország Magyarország ÚDK Románia Szovjetunió felelő fejlettségű valutáris- pénzügyi viszonyok hiánya megnehezíti a kereskedelmi forgalom kívánatos bővítését, a kialakult termelési együttműködés fejlesztését, a közös nagyméretű beruházásokat és más gazdasági intézkedéseket. A nemzetközi szocialista, kollektív valuta előmozdítaná a szocialista közösség gazdasági összefogását, lehetővé tenné a KGST-országok közötti sokoldalú elszámolások széles körű megvalósítását, s ezzel kedvező feltételt teremtene az egymás közötti áruforgalom ielentős bővítéséhez. Elhatározták a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítását, melynek feladata a hosszú és középlejáratú beruházási tervezések finanszírozása lesz. végzett és a jövőben előirányzott fejlesztési intézkedések következtében. A megtermelt nemzeti jövedelem felosztása fogyasztásra és felhalmozásra az egyes országokban a gazdasági fejlődés sajátosságaitól függően eltérően alakul. Növekedését a következő táblázat mutatja: 1969 1970 terv 1960—19' terv 7,7 9—10 8,5 5,2 5 4,1—A,4 3,5 5,9 6,0 6.0 5—6 4,0 5,0 6,3 5,1 7,3 12,0 8,0 6,0 6,0 6,7—7,1 A beruházások növekedésében nagy szerepet játszanak a racionalizálási, rekonstrukciós és automatizálási intézkedésekkel kapcsolatos beruházások. A legmagasabb a felhalmozás aránya Bulgáriában és Romániában. Bulgáriában a felhalmozási alap részaránya 1969-ben 31 százalék volt és ezt 1970- ben 28,4 százalékra kívánják csökkenteni. Ennek megfelelően az összes beruházások 1970-ben 3140 millió levát tesznek ki. Az összes beruházásoknak csupán egynegyed részét (764 millió levát) fi* nanszirozzák a költségvetésből a többit (2376 millió levát) a vállalatok saját eszközeit és bankhitel terhére valósítják meg. Nő a termelő szféra fejlesztésére fordított beruházások volumene. Csehszlovákiában 1970-ben a terv előirányzatai szerint radikálisan rendet teremtenek a beruházások terén, hogy fokozatosan megteremtsék a gazdaság súlyos problémái megoldásának feltételeit az előkészületben levő ötéves • terv irányelveivel összhangban. Növekszik a nemtermelő szférában eszközölt beruházások volumene, elsősorban a lakásépítés növelése révén (26 százalékkal). Lengyelországban 1970-ben csökkenteni kívánják a beruházások növekedési ütemét, beleértve az építkezéseket is. Míg a korábbi években a beruházások évi átlagos növekedési üteme 9 százalék volt, erre az évre csak 2.5 százalékos növekedést terveznek. A lakásépítési ráfordításokat 4 százalékkal növelik. Az NDK-ban a felhalmozási ráta 1969-ben 21 százalék volt és 1970-re 23,6 százalék, Nemzeti jövede'em és beruházások A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése százalékban Aita'ános jellemvonások
