Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

1970. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Elmosódik az élet és halál határa... A hippik világa hőseiről Az Egyesült Államok és a közel-keleti olaj Lewis Yablonski, a szocio­lógia és a kriminalisztika professzora, jelenleg a kali­forniai San Fernando Valley Egyetem szociológiai kará­nak dékánja, 1966—67-ben nagyarányú vizsgálatot foly­tatott az Egyesült Államok nyugati partvidékén élő hippi-közösségekben és vizs­gálatainak eredményét The Hippie Trip könyvében köz­zétette. — Professzor úr vélemé­nye szerint a Manson „csa­lád” tipikus hippi-közösség volt? — Valóban sok a közös vonás. Az egyik az, hogy a hippi-közösségek, csakúgy, mint a Manson „család”, — nagymértékben fogyasztanak kábítószereket, mindenek­előtt marihuánát és LSD-t. A másik közös vonás a szexuális szabadság. Sokan használják ezzel kapcsolat­ban az „orgia” kifejezést, de ez nem illik a hippikre. Ma­gam is jelen voltam, ami­kor két fiatal a szoba egyik sarkában szeretkezett, mi­közben a másik sarokban egy csoport filozófiai kérdé­sekről vitatkozott. Továbbá annak is tanúja voltam, hogy egyes fiatalemberek hirtelen támadt szexuális izgalmuk­ban a legelső lánnyal, aki a kezük ügyébe került, lefe­küdtek. Valamennyi hippi­közösség harmadik közös vonása, hogy igyekeznek ön­vizsgálattal megismerni ma­gukat, és a pszichológiai ön­elemzés eszközeként Kábító­szereket használnak. fel, parancsolgat és filozó­fiai előadásokat tart, ez a férfi rendszerint szinte meg­hipnotizálja őket. — Mit talál a Manson „családban” különösen fi­gyelemre méltónak, ha ösz- szehasonlítja a hippi-közös­ségekkel? __ A nagy érdeklődést a v allás, az álvallás, isten és az ördög iránt. A kábítószer­élvezők határozottan hajla­nak a miszticizmusra, mert a kozmosz részének érzik magukat. Lehetséges, hogy Manson kábítószer hatása alatt megpróbálta a lét új szintjeit fölfedezni az élet és a halál kérdéseinek vo­natkozásában. Az áldozatok meggyilkolásának és meg­csonkításának rendkívüli módja például összefüggést mutat az LSD-t élvezők ér­zékeléseivel, akik a levegő­ben repülő karokat és lába­kat, groteszk arcokat látnak. — Lát-e ön valamiféle kapcsolatot a Manson család által elkövetett tömeggyil­kosság és a kábítószer-fo­gyasztás között? — A folyamatos kábító­szer-fogyasztás hatása az em­beri magatartásra nagyon bizonytalan. Kísérletekből kitűnt azonban, hogy egyes személyek hosszabb ideig tartó LSD-fogyasztás után, üldözési mániára hajlanak, s úgy érzik, hogy nekik kell először lecsapniuk. A kábí­tószer másik lehetséges kö­vetkezménye az az érzés, hogy az egyén emberek fö­löttivé nőtt, és ezért kívül áll a törvényeken és a bün­tethetőségen, éppen ezért bármit elkövethet A kábító­szer-fogyasztás harmadik következményeként megem­líthetjük azt is, hogy az egyén tudatában elmosódik az élet és a halál határa, nem érzi többé fontosnak az életet, hiszen úgy érzi, vannak az életnek más for­mái is. — Milyenek voltak ebben a vonatkozásban a Manson és „tanítványai” közötti kap­csolatok? — Manson uralkodott „csa­ládjának” tagjai fölött. Va­lószínűleg úgy éltek, mint valami gyermekjátékban: az egyik az úr, a többiek a rabszolgák. Tudjuk például, hogy Manson nemi kapcso­latot tartott fenn a „család­hoz” tartozó mindegyik lány- nyál. S a hűségpróbát így képzelhetjük el: Tedd meg ezt — vagyis a gyilkosságot — ezekkel az emberekkel, hiszen valójában csak „disz­nók”. Megtették. Ez volt a végső következménye ennek a borzalmas játéknak. ALGA-FLOTTA — Charles Manson a kö­zösségen felül állt? — A hippi-közösségekben sok férfival találkoztam, aki­ket szuperokosnak. vagy szu­permisztikusnak tekintettek. Ebből a szemszögből Man- «ont különleges esetnek te­kintem. A fiatal, éretlen és kábítószereket élvező lá­nyok közül sokan keresnek „atyát”, vagy valakit, akinek teljesen alávetik magukat. Szellemileg betegnek, ha­szontalannak és tehetetlen­nek érzik magukat. Ha az­után találkoznak egy férfi- | val, aki magabiztosan lép A bolgár Oceonográfiai és Halgazdasági Kutatóintézet Fekete-tengeri vizsgálatainak kedvező eredményei után Vár­nában most megkezdték Bulgária első alga-kombinátjának felépítését. A létesítmény érdekes feladatot kapott: a Fe­kete-tengerből nyert algát iparig célokra dolgozza fel. Első­sorban nátriumalginátot állít elő, évente 350 tonnát. Ezt az anyagot, az „algavadászat” főtermékét, a gyógyszer-, textil-, festék-, lakk-, édes- valamint a mélyhűtő- és építőipar hasznosítja. Itt készül az algaroid is, amelyet az olajfeldol­gozó ipar használ fel; a keveréktakarmányhoz szükséges jód és az algaliszt is gyártmányaik közé tartozik. Az alga kitermelésére a várnai kombinát saját flottával rendelkezik. A hajóegységek meghatározott időközönként futnak ki a Fekete-tengerre és gyűjtik össze a műszerekkel már előre felkutatott helyeken az algákat. A gyár 1975-ben rátér az előállított anyagok és melléktermékek komplex értékesítésére és nem pusztán a bolgár népgazdaság igényeit elégíti ki majd teljes mértékben, hanem exportra is meg­kezdi a gyártást. | P. Á. ■ 'fERZSt-ÖBÖU ÁllAMOK (NBr.) 1.- IZRAEL L- LIBANON [iliü Izrael által megszállt te/ ület Az egyiptomi—líbiai—szu- dáni csúcsértekezlet egyik fontos feladata volt az egy­séges magatartás kialakítása az Izraelt feltétel nélkül tá­mogató Egyesült Államokkal szemben. Az amerikai kor­mány ugyanis a fegyverszü­net ideje alatt sem szüntet­te be az Izraelnek szánt fegyverszállításokat, egyide­jűleg pedig viszályt szít az arab országok között, felfor­gató tevékenységet folytat a haladó arab rendszerek el­len. Célja az arab világban végbemenő forradalmi vál­tozások megállítása és a tér­ség kőolajkincséből eredő profit megtartása. (Az ame­rikaiak 2.2 milliárd dolláros kőolajipari közvetlen tőke- beruházásaikból 1968-ban összesen 1.5 mililárd dollár hasznot húztak.) A Közel-Kelet és tágabb környezete — Észak-Afrikát és Iránt is beleértve — köz­ismert gazdag kőolajkincsé­ről: itt található Földünk ismert kőolajkészletének 70.4 százaléka, innen származik a világtermelés 25, a tőkés világ kőolajszükségletének 39 százaléka. Az arányta­lanul kis feldolgozó kapaci­tás és a kevés helyi fogyasz­tás következtében a vezető kőolajexportőrök is egyben ezek a közel-keleti orszá­gok: a nyugat-európai kő­olajszükségletek 58, a japán 90 százaléka származik e te­rületről. Bár a kitermelés­ben, szállításban és feldol­gozásban főleg az amerikai monopóliumok érdekeltek — a hírhedt „hét nővér” né­ven emlegetett olajmono­póliumok közül 5 amerikai, — (Jersey Standard, Mobil, Texaco, Gulf Oil, Standard of California), de az angol British Petroleum és az an­gol—holland Shell részvé­nyeinek jelentős hányada is a kezükben van — az USA- ban felhasznált kőolajmeny- nyiségnek csak 3 százaléka származik az érintett terü­letről. Ezáltal az amerikai gazdaságban nem okozott komolyabb nehézséget, sőt egyes kőolajszállító vállala- lataik forgalma megnöveke­dett a Szuezi-csatoma lezá­rását követően. Nagyobb ve­szélyt jelent az amerikai ér­dekek számára a haladó arab rendszerek megerősö­dése, különösen a líbiai for­dulatot követően, mivel kor­látozzák a monopóliumok profitját, a szocialista orszá­gok támogatásán ,al pedig ön­álló nemzeti kőolajipart építenek ki, ami. egyben megszünteti ( azdasági, poli­tikai kiszol gáltatottságukat is. (A Szovjr (unió az EAK- nak, Szíriának, Iraknak, Lí­biának, A lgériának nyújt segítséget, hazánk pedig Iraknak J» kőolajipar fej­lesztésében .) Az amerikai érdekek > édelmében sugal­mazták a Palesztinái parti- zánmozgaílom elleni libanoni és jordámiai irtó hadjárato­kat is, én .'szorgalmazzák az izreli mlü/.iarizmus erejének növelését iiz arab világgal szemben. Ugyanakkor a tő­kés világ jelentős része — különösen Nyugat-Európa és Japán — nem nélkülözheti a Közel-Kelet olaját, hiszen a nagy hírveréssel bejelen­tett lelőhelyek eltörpülnek az arab országok tartalékai mellett: például a nevezetes alaszkai lelőhely készleteit is a kö'zel-keletinek csak egy tized részére becsülik. — TERRA — Az ország helye a Az olajjöve(leírnék Az amerikai érdé- kőolajtermelők részesedése a nem- kéltségek részesedé­sorában zeti jövedelemből% se az ország kőolaj­termeléséből0/« Szaúd-Arábia 5 76,5 100,0 Líbia 6 79,0 75,0 Kuwait 7 94,5 50,0 Irak 8 56,0 25,0 ra kívánják növelni. I970-re a beruházások 12,6 százalé­kos növekedési ütemét irá­nyozzák elő. Ezen belül az ipari beruházások 20 száza­lékkal (vegyipar, elektrotech­nikai, elektronikai ipar 40— 50 százalékkal) nőnek. Romániában az 1970. évi terv 78 milliárd lej értékű beruházást irányoz elő, melyen belül az állam köz­ponti alapjaiból 67 milliár- dot. A beruházási programot az építő-szerelő munkák ol­csóbbá tételének és a beru­házások volumenében való részarányuk csökkentésének feltételei között irányozták elő. A beruházási alapok el­osztásánál a kivitelezés alatt álló munkálatok befejezésére helyezik a fő hangsúlyt. A Szovjetunióban a nem­zeti jövedelem növekedésé­vel összhangban 7,6 száza­lékkal (76,5 milliárd rubel) növekszik 1970-ben a beru­házások volumene, ebből 45,6 milliárd rubelt tesznek ki az építési szerelési munkák. A központosított beruházások összege 54,4 milliárd rubel. A központosított beruházások 24,3 százalékát kapja a könnyűipar és az élelmiszer­ipar. A beruházások befeje­zésének és üzembe helyezé­sének meggyorsítása céljából az anyagi, pénzügyi és mű­szaki erőforrásokat összpon­tosítják, jelentősen lecsök- kentik az újonnan megkez­dett objektumok számát. Ipar és mező­gazdaság Ami az ipari termelést il­leti, az 1970-es előirányza­tokat a következő táblázat mutatja. (Megjegyzendő, hogy az iparon belül a legtöbb országban 1970-ben is a fel­dolgozóipar fejlődik a leg­gyorsabban.) _ Az ipari termelés növekedése százalékban 1969 1970 terv Bulgária 10,0 8,2 Csehszlovákia 5,3 6,5 Lengyelország 8,9 7,2 Magyarország 3,0 6,0 NDK 8,0 8,5 Románia 10,7 11,3 Szovjetunió 7,0 6,3 A mezőgazdasági termelés szférájában az egyes országok fő feladatai és célkitűzései a következők: Csehszlovákiában a takar­mányszükséglet az 1969— 1970-es évekre 93,3 százalék­ban fedezi a tavalyinál 1,8 százalékkal nagyobb készlet. 1970-re a mezőgazdasági ter­melés 1,5 százalékos növelé­sét irányozták elő. Lengyel- országban 1970-ben 20 szá­zalékkal növelik a műtrá­gyatermelést (1 h-ra 135 kg műtrágya jut), bizonyos ta- karmánvfaiták exportját le- állítiák és kb. 500 ezer ton­nával növelik a takarmány- importot, továbbá növelik a gépparkot és a mezőgazda- sági beruházásokra fordítan­dó eszközöket. A növényter­melésben 2.2 százalékos, az állattenvésztésben 1 százalé­kos növekedést terveznek. Az NDK-ban 1970-ben a mező- gpszlasági termelés 5.5 szá­zalékos növekedését tervezik. A Szovjetunióban a mező- gazdaság bruttó termelése R.5 százalékkal növekszik, ezen belül a gabonafélék termelése 8.7 százalékkal, a gyapoté 8 százalékkal, a hú­sé 4,3 százalékkal, a tejé 2,3 százalékkal és a tojásé 4,3 százalékkal. A felvásárlás színvonala kb. megegyezik az 1969. évivel. A mezőgazda­ság 1970-ben 46 millió tonna műtrágyát kap, 20 százalék­kal többet, mint 1969-ben. Jelentősen növekszenek a mezőgazdaság állóalapjai, a beruházások 19,7 százalékkal emelkednek. Életszínvonal Bulgáriában 1970-ben a la­kosság egy főre eső fogyasz­tási alapja 782 leváról 809 levára nőtt. A lakosság pénz­jövedelmének 6,9 százalékos növekedése mellett az áru­alapok 8,3 százalékkal nőt­tek. A kiskereskedelmi áru­forgalom 7,7 százalékkal emelkedik. 1970-ben 50 ezer új lakást építenek. Csehszlovákiában 1970-ben az árpolitika keretében biz­tosítani igyekeznek a kiske­reskedelmi és nagykereske­delmi árak emelkedésének tilalmát. A terv számol a hazai piac fokozatos stabili­tását célzó ntézkedésekkel: egyrészt az árualapok volu­menének fokozásával és ösz- szetételük javításával, más­részt a személyi fogyasztás eddigi feilesztési ütemének csökkentésével. A terv elő­irányozza az alacsony járadé­kok rendezését (október 1- től) és az anyasági pótlék bevezetését (az év közepétől). Az NDK-ban 1970-ben tovább kívánják javíta­ni a dolgozók mun­ka- és életkörülményeit, különös tekintettel a vidék fejlesztésére. Az áruforgalom 2,3 milliárd márkával nő. ami 3.8 százalékos emelke­désnek felel meg. 1970-ben 77 ezer lakást adnak át és ki akarják küszöbölni a la­kások terv szerinti átadásá­ban jelentkező hiányosságo­kat. Romániában 1970-ben az új fizetési rendszer általáno­sításának hatása, a felemelt fizetés alkalmazása azokban az ágazatokban, ahol még nem történt meg ez az akció, 1970-ben 8.8 százalékkal nö­veli a reálbért 1969-hez ké­pest. Növekszik a parasztság reáljövedelmé és emelik a szövetkezeti parasztok nyug­díját. Az áruforgalom 7 mil­liárd lejjel lesz nagyobb az 1969. évinél. A Szovjetunióban a nem­zeti jövedelem növekedése lehetővé teszi, hogy tovább emeljék 1970-ben. a lakosság életszínvonalát. Az egy főre eső reáljövedelmek 5 száza­lékkal emelkednek. A mun­kások és alkalmazottak lét­száma 2.3 millió fővel gva- rapszik és eléri a 90 milliót. A munkások és alkalmazot­tak átlagbérét 1970-ben 3 százalékkal, a kolhozban dolgozók munkadíiazását 4,6 százalékkal emelik. A munkások és alkalma­zottak havi átlagkeresete az összes prémiumok beszámí­tásával eléri a 121 rubelt. Elő­irányozza a terv több köz­szükségleti cikk árának a csökkentését a Távol-Keleten. Ez az intézkedés a bér- egviitt.hatók bevezetésével eevü+tesen elősegíti a mun­kaerő lekötését Kelet-Szibé- riában. Az 1970. évi terv nagy fi­gyelmet fordít a kereskede­lem és a közétkeztetés to- váhhfo-ilíaszi'ésére. A kiske­reskedelmi áruforgalom 6.3 százalékkal növekszik és el­éri a 152 milliárd rubelt. Testmagasság ­Orvosi kezeléssel növelni az emberi testmagasságot: ez­zel a ritkaságszámba menő tevékenységgel foglalkozik többek között a dr. Marek Eisler professzor vezetése alatt álló szczecini belgyó­gyászati klinika. Az itteni ke­zelés eredményeképpen 15 férfi 10 centiméterrel nőtt meg, egy helybeli lakos pedig 25 centiméterrel lett maga­sabb. A vezető professzor el­A Lomnici-csúcs jelenti Európának Harminc éve működik a meteorológiai megfigyelő ál­lomás a Magas Tátra-beli Lomnici csúcson, Csehszlo­vákia legmagasabb pontján. Az első feljegyzések 1940 ok­tóberéből származnak. Az in­tézet munkatársai három­óránként végeznek különféle műszeres méréseket, s ezeket közlik Európa valamennyi megfigyelő állomásával. A 2634 méter magas Lom­nici csúcs magán viseli a magaslati légkör minden jellegzetességét — például a gyakori és erős zúzmarakéo- ződést. A naöi maximális zúzmara-mennyiség eléri a négyzetméterenkénti 209 ki­logrammot. Az évi normális csanadékmennvisés 1672 mm. ami két és félszerese a sík­ságon mért normálmennyi­ségnek. f megrendelésre mondotta, hogy a klinikán általában törpékkel foglal­koznak, tehát olyanokkal, akiknek testi fejletlenségét a növekedési hormonok hiánya okozta. A kezelés általában két esztendeig tart: emberek, vagy emberszabású majmok hipofíziséből előállított növe­kedési hormon-injekciókat adnak a kezeiteknek. A leg­jobb eredményeket 120—145 centiméter magas 20—30 év közötti férfiaknál érték el. KÜLPOLITIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom