Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

1970. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kis szövetkezet — nagy gondjai Őszi munkák Tiszaigaron Egyenletes, megbízható teljesítménnyel A vegyiművek kommunistáinak számadása A tiszai gari Petőfi a me­gye kisebb termelőszövetke­zetei közé tartozik. Négyezer holdas összeterületéből 2600 hold a szántó. A tsz legna­gyobb gondja, a munkaerő- hiány. A gondok most, az őszi munkacsúcs idején kü­lönösen fokozódnak. Szeren­csére a száraz, meleg napok kedveznek a betakarításnak. A gyalogmunkások, traktoro­sok minden szabad percet kihasználnak a lemaradás megszüntetéséért. A munkák sorrendjében első helyen a jövő év meg­alapozása, a vetés áll. A kü­lönböző őszi növényfélesé­gekből több mint ezer holdat kell elvetniök. Ebből 900 hold a búza. Október 7-ig a vetésterület egyharmadán tették a földbe a magot. Mint Nagy Imre főmezőgaz­dász mondotta: — Elvetettük az őszi rep­cét, a tritikálét (búza és rozs keresztezéséből szárma­zó növény) a lucernát és 200 hold búzát. A tavalyihoz képest — időarányosan — már nincs lemaradásunk. A lánctalpasok kettős műszakban Eddig 400 holdat készí­tettek elő a vetésre. Naponta 60 holdat tudnak elvetni nyújtott műszakban.-— A vetés, a talajelőkészí­tés függvénye. Az esőzések után agyontaposott talajon nehéz jó magágyat készíte­ni. Tiszaigaron kettős mű­szakban — éjjel—nappal — dolgozik a négy lánctalpas traktor. A gumikerekes gé­pek nyújtott műszakban reg­gel 6-tól, este 8 óráig szállí­tanak, vetnek. Kevés a trak­toros, így enyhítenek a gon­dokon. A tsz-ben borsó, repce után vetik a búzát. És elég nagy területen kerül ismét kalászos — kalászos növény után. — A talajt fertőtlenítjük a kártevők ellen. A csávázó­szerbe is adagolunk fertőt­lenítőszert. A kalászosok megfelelő adagú foszfor és nitrogén műtrágyaadagot kapnak. Kukorica után mi nem vetünk búzát. Terveink szerint, október végéig befe­jezzük a vetést. Kiváló kukoricatermés A szövetkezetben 160 hol­don termelnek kukoricát, kézi kapa érintése nélkül. — A vegyszerezés kiváló eredménnyel járt — tájékoz­tat a főmezőgazdász. — Amikor kapáltunk gyomo- sabb volt a föld, mint most. A 'kukorica is meghá­lálta: májusi morzsoltban 35 mázsás átlagtermést vá­runk. A tsz-ben várják a ju­goszláv gyártmányú csőtörő­gépet. Bár jóideje megren­delték még nem kapták meg. — Ha nem érkezik meg idejében, kénytelenek le­szünk novemberben a ter­més 10 százalékáért kézzel töretni a kukoricát. A tsz-ben idén több a szállító jármű, mint tavaly. Megszüntették a cukorrépa termelését, mert kevés volt a munkaerő hozzá, s gazda­Az idén kezdték meg No- wy Czarnówban (szczechini vajdaság) az „Alsó-Odera” vUlamoserőmű építkezéseit. Kapacitása a tervek szerint eléri majd az 1200 megawat­tot. Ez az erőmű lesz az új ötéves terv legnagyobb sza­bású létesítménye Nyugat- Pomerániában és egyúttal Lengyelország legjobban au­tomatizált energetikai ob­ságtalan volt. Az 50 hold termését 12 kilométer távol­ságra, Tiszafüredre kellett elszállítani a hatvani cu­korgyárnak. Ez 3—4 gépet lekötött a szövetkezetben. Paradicsom-paprika exportra A gazdaságban sokan dol­goznak a kertészetben. Fő­ként a nyugdíjasok és az asszonyok. Segítettek az is­kolások is. Szinte egyszerre érett a burgonya, szőlő, gyü­mölcs és a paprika. A cecei paprikában kárt tett a fagy, de nem bántotta a paradicsom alakú paprikát. A 10 holdas tábláról hol­danként 120 mázsás átlag­termést takarítanak be. Az idén keresett a paprika, kül­földön a piros színű, para­dicsom alakú. Kilójáért 5—6 forintot kap a szövetkezet. A zölden szegetteket a kon­zervgyár veszi át. Munka bőven akad a ti- szaigari határban. A kuko­rica lesz az utolsó betakarí­tandó növény. Ennek talaját is fel akarják szántani nyo- vember végéig. A X. párt- kongressus tiszteletére. — M. L. — jektuma. A technológiai fo­lyamatokat az erőműben au­tomatikusan irányítják majd, lengyel gyártmányú berendezésekkel és műsze­rekkel. A villamoserőmű közelében egy másik, önálló létesít­mény épül, ahol építőanya­got gyártanak majd az elektrofilterekkel kiválasztott pernyéből. Az „Alsó-Odera" a legkorszerűbb lengyel villamoserőmű ii Szőke vize a Tiszának" Napfény, víz, jó levegő — ezek lennének az egészséges életmód alapvető feltételei. Napfénnyel egyelőre nincs baj, a víz és a levegő tiszta­ságával viszont annál inkább. Konkoly Bélával, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság vízminőségi felügyeleté­nek vezetőjével az igazgató­ság területén lévő folyók vi­zének tisztaságáról beszélget­tünk. — Mióta őrködnek intéz­ményesen a vizek tisztasága fölött? — Tizennégy évvel ezelőtt az öntözővizek minőségének megóvására hozták létre a felügyeletet. A felszíni vi­zekre 1958 óta vigyázunk — bár kezdetben hatósági jog­körünk nem volt, mindössze felméréseket végeztünk. A nagyjelentőségű 1961-es kor­mányrendelet már felruházott bennünket azzal a joggal, — Mitől lett tisztább a Víz? — Többek között éssze­rűbbé vált az ellenőrzés. Kezdetben a folyók szem­pontjából vizsgáltuk a szeny- nyezettséget. Így fordulhatott elő az, hogy meg kellett bün­tetni olyan kis üzemet, amely jóformán alig szennyezett, ám kis vízhozamú folyóba vezette a szennyvizét és ez­zel viszonylag magas telített­séget okozott. Ezalatt a nagy szennyezők megúszták a bír­ságot, mivel a használt vizü­ket a Tiszába vezették, így Az egyik gyufacimkén egy hal csontváza úszik a kék folyamban — hatásos felhí­vás a veszélyre: folyóink, pa­takjaink, tavaink egyre in­kább szennyeződnek. hogy szükség esetén bírságo­kat is kiszabhatunk. Ez a rendelet adott hangot annak a követelménynek, hogy szennyvíz tisztítatlanul nem juthat vissza a folyókba. — Ennek idestova tíz éve. Ez alatt mi változott? — Az 1961-es és a 63-as szennyvízhullám idején feke­te kávéként hömpölyögtek a folyóink. Az emberek ko­csiszámra fogták ki a vízből a döglött halakat A szenny­víz utánpótlásról már a szom­szédos országokban „gondos­kodtak”, de ahogy haladlak keresztül a folyók a hazai iparvidékeken, úgy lettek egy­re piszkosabbak, mérgezet- tebbek. Szerencsére ez már a múlt. nehezebben lehetett a szeny- nyezettséget kimutatni. — Az ellenőrzés most már egy-egy gyár szennyvízcsa­tornájában megtörténik. Az üzemeket, gyárakat a rend­szeres büntetések arra sar­kallták, hogy megépítsék szennyvíztisztító berendezé­seiket. A hatvani és a selypi cukorgyár már rendelkezik ilyen berendezéssel és ez ked­vezően érezteti hatását a Ti­sza mellékfolyóinak tisztasá­gánál. — Megyénk üzemeinél épülnek-e szennyvíztisztítók? — A szolnoki cukorgyár már hozzákezdett egy tározó építéséhez, de igyekszik kö­zömbösíteni a szennyvizét a kénsavgyár is. Javult a hely­zet a jászberényi Hűtőgép­gyárnál, ennek ellenére a víz­minőségi felügyelet az 1969- es szennyezésekért nem ke­vesebb, mint 19 millió fo­rintnyi bírságot vetett ki az üzemekre. — Csak az ipari üzemek szennyezik a folyók vizét? Tiszta vizet ihatunk — Sajnos a mezőgazdaság­ban használt növényvédősze­rek — ha azokat nem szak­szerűen alkalmazzák — szin­tén képesek mérgezni a fo­lyók élővilágát. Az utóbbi években már gyorsan és könnyen bomló vegyszere­ket alkalmaznak, ám régen a vegyszerek mérgező anyagai generációkon keresztül hal­mozódtak a halak, növények szervezetében. — Minden szennyező fo­gyasztó is és fogyasztók — vízivók — vagyuhk magunk is. Biztosítva van-e Szolnok ivóvizének tisztasága? — Az eddigi legalacso­nyabb Vízállás is képes volt a tragédia veszélye nélkül befogadni a szennyvizet, így megfelelő tisztítás után az ivóvíz sterilitását nem fenye­geti veszély. Gondolni kell azonban arra is, hogy a jö­vőben megépülő Tisza II. tározójában többmillió köb­méternyi víz lesz, amelynek a tisztaságát védeni kell. A feladat nagysága továbbra is megköveteli, hogy szigorú és következetes hatósági mun­kával elérjük: tisztítatlan szennyvíz ne kerülhessen a folyóba. — Pb — Víz helyett „fekete kávé" Tisztább lett a Tisza és a Zagyva, bár... Egyharmados képviselettel vonták meg négyévi számadá­suk mérlegét a Tiszamenti Vegyiművek kommunistái. A háromszáz párttagot — egy híján százan képviselték a tegnapi küldöttértekezleten, amelyen a meghívottak kö­zött résztvett és felszólalt Sípos Károly, a Szolnok váro­si pártbizottság első titkára. Az üzemi pártbizottság be­számolója elsőként a párt­munka helyzetét értékelte. Harmincegy százalékkal nőtt négy év alatt a párttagok szá­ma a vállalatnál, miközben az átlagéletkoruk két évet fiatalodott. Az irányításban nagyon hasznosak a rendsze­res titkári értekezletek, ame­lyek jó fórumai a munka fo­lyamatos értékelésének is. Javult a tájékoztatás rend­szere a beszámolási időszak­ban, de a vállalati, helyi kér­désekről szóló tájékoztatás még nem kielégítő. Ennek to­vábbfejlesztése a következő évek fontos feladata lesz. Ugyancsak elégtelennek tar­totta a pártbizottság a bírá­lat és önbírálat gyakorlását. Nincs ehhez kellő bátorítás sem ma még, mások viszont a túlzott gazdasági függőség­re hivatkozva nem bírálnak senkit és semmit. Túlzó ez az álláspont, de a fokozottabb véleménykifejtésre való ösz­tönzés mindenképpen kívána­tos a jövőben. Ezt a pártélet nyílt légköre és demokratikus keretei egyaránt erősítik. Mint az egyik felszólaló is méltatta, a vezetési stílus ja­vára is írhatók azok az ered­mények, amelyeket az elmúlt négy évben felmutattak a vállalat kommunistái. Ezek jelentős mértékben azon is múlottak, hogy a ve­zetésre alkalmas embereket tervszerű és céltudatos kivá­lasztással és felkészítéssel irá­nyították az adott tisztségek betöltésére. Gondolnak a szakmunkás utánpótlás bizto­sítására is, amihez gyáron belüli vegyipari szakmunkás­tanfolyamokon készítik fel a fiatalokat. Évi 10 százalékos növekedés A vállalat termelési ered­ményeinek évi átlagos növe­kedése a beszámolási időszak­ban meghaladta a 10 száza­lékot, ami hozzávetőleg a vegyipar gyorsabb fejlesztési ütemével azonos értéket je­lent. Műszakilag ezt egyrészt a berendezések intenzifikálá- sával, másrészt új üzemek építésével biztosították. A gazdaságirányítás re­formja éppen az új üzemek létesítése közben állította — úgymond — válaszút elé a vezetést. Több ilyen beruhá­zás folytatásáról vagy eset­leges lemondásáról kellett ár­kor dönteni. Nem kis kocká­zatot, főként a pénzügyi te­hertételt vállalták, amikor e beruházások folytatása és be­fejezése mellett döntöttek. Az elhatározás helyességét bizonyítja az, hogy jövőre az 1968. évi nyereség kétszeresé­re számíthatnak. A most folyó legnagyobb beruházás, az évi kétszázezer tonna termelőképeségű kén­savgyár építésének meggyor­sítására egyrészt szocialista munkaversenyt szerveznek, másrészt együttműködési megállapodást kötöttek a len­gyel szállító partnerrel. Emel­lett más intézkedések szük­ségességére is felhívta a fi­gyelmet e célból a pártbizott­ság beszámolója. Biztató a vállalat jövője szempontjából az a 15 évre szóló távlati programtanul­mány, amelyről Bán László igazgató tájékoztatta a kül­döttértekezletet. E szerint ugyanis a mezőgazdaság to­vábbi foszforműtrágya-szük- ségleteinek fedezésére újabb gyártókapacitást kell létesí­teni, s erre a beruházásra a TVM-nek jók az esélyei. További fejlesztési tervek További konkrét fejlesztési terveket is ismertetett az igazgató, aki — a pártbizott­sági beszámolóval egyetértés­ben — hangsúlyozta a kocká­zatvállalás szükségeségét. Hozzáfűzte azonban, hogy ez nem jelenthet kalandorságot, hanem csak az ésszerű, reá­lis haszonnal biztató kocká­zatra vállalkoznak a jövőben is. Ratkai Albertné — miköz­ben elismerte a beszámolónak a vállalati dolgozók szociális ellátásában elért eredmények­kel kapcsolatos megállapítá­sait — bírálta az üzemi étkez­tetésben tapasztalható vissza­esést. Mint elmondta, nem­csak az étkeztetési körülmé­nyek rosszabbodtak, hanem az üzemi ebéd minősége és mennyisége sem kielégítő: A gyökeres javulást sürgető vé­leményében osztozott a vitát összefoglaló Lukács Gyula is, aki — a megbizatásáról lekö­szönő pártbizottság titkára­ként — ezt a szakszervezeti és gazdasági vezetés közös feladataként jelölte meg. A vitában egyébként hu­szonhármán mondtak véle­ményt. Sokan szót emeltek a munkásvándorlás ellen, többen szorgalmazták a vál­lalati törzsgárda-szabályzat elkészítését, állást foglaltak a termelékenység növelése mel­lett, sürgették az ehhez szük­séges intézkedéseket. Többen számot adtak a pártcsoportok javuló mun­kájáról, amit a beszámoló is részletesen méltatott. Egyön­tetű volt az a vélemény, hogy az e területen elért eredmé- nj»eket a jövőben tovább kell gyarapítani. Kritikusan szóvá tették a szakszervezeti mun­ka fogyatékosságait is a párt­értekezleten. Kamatoztassák a szellemi tőkét Sípos Károly elvtárs jóleső érzéssel szólt arról, hogy a négy év előttihez képest ez a mostani tanácskozás hig­gadtabb, megfontoltabb Mindez annak az egyenletes megbízható teljesítménynek a természetes következményei amelyet évről évre nyújt a vállalat kollektívája. Felhív­ta a figyelmet annak a jelen­tős szellemi tőkének a jobb hasznosítására, amellyel a vállalat rendelkezik. Ezt mindenekelőtt a termelékeny­ség növelésében kell kama­toztatni — hangsúlyozta Sípos elvtárs, aki további jó mun­kát kívánt az új pártbizott­ságnak és vezetőinek. A vita összefoglalóját kö­vető zárszavában Lukács Gyula elvtárs — minthogy a jövőben a pártmunka máj területén dolgozik majd —< megköszöhte azt a segítsége^ amit személy szerint is ka­pott a pártbizottság titkári teendőinek eredményes ellá­tásához a vállalat kommunis­táitól. A pártértekezlet megválasz­totta a vegyiművek harminc­héttagú pártbizottságát és küldötteit a városi pártérte­kezletre. Ezt követően az új testület kilenc tagú végre­hajtó bizottságot választott Az üzemi pártbizottság titká­ra Bognár László elvtárs lett, aki eddig az I-es alapszerve­zet titkára és művezető volt az A savüzemben. M. I. MÜTRÁGYA-KOMBINAT ÉPÜL A jászfelsőszentgyörgyi, a pusztamonostori és a jászágói termelőszövetkezetek közös vállalkozásában a pusztamo­nostori vasútállomás közelé­ben ezer vagonos műtrágya­kombinátot építenek. A kom­binát mellett egy kutató ve­zetésével laboratórium műkö­dik majd, amelynek a felada­ta lesz a táblánkénti tápanyag szükséglet megállapítása és műtrágyaféleségek keverési arányainak meghatározása. Stúdió-parlament — „Mi heten vagyunk egy csoportban, egyedül- vagyok csak nő a hét férfi között. — Mennyi az órabére? — Most kilenc negyven. — És a férfiaknak? — Tizenkettő, azt hiszem... — Általában a nőknek mindenhol kevesebb. Azt mondják, csak nő. És még nekem olyan hátrányos hely­zetem is van, hogy a férjem­mel egy munkahelyen dolgo­zom. Órabéremelés? Ó azt csak az egyiknek adunk, — mondták, és így még a juta­lomból is kimaradok. — Szólt emiatt valakinek? — Hát... ezért aztán feles­leges, akár szól az ember, akár nem, olyan mindegy. A béremelés olyan dolog, hogy a vezetőség összeül és ők döntik el, hogy kinek ad­nak...” Hol történt ez a beszél­getés? Sajnos, ma még bár­melyik üzemben, gyárban magnóra rögzíthette volna a riporter. Valóban a vezetőség dönt? Ha igen, mi alapján dönt? És valóban fölösleges szól­ni. kérni érvelni a nőknek igazukért? Nem volna fö­lösleges, de vajon mernek-e, megkeresik-e a művezetőket és az osztályvezetőket? Ha nem. miért? Ha igen, ők se- gítenek-e? És valóban „betö­rik a fejük” ha szólnak? — Hogy valósítják meg az üze­mek a gyakorlatban az egyen­lő munkáért egyenlő bér alapelvét? A riporter ezeket a kér­déseket teszi fel azon a ke- rekasztalbeszélgetésen, — amelyet a Magyar Rádió és Televízió Szolnoki Stúdiója ma este 18 órától 19 óráig sugároz a 222 méteres közép­hullámon. A választ illetve a válaszokat vendégeink — a szolnoki üzemek férfi és nődolgozói —• is várják a stúdió szintén meghívott művezetőiktől, osztályvezető­iktől, szakszervezeti titká­raiktól. nőbizottságaik képvi­selőitől. Hallgatóink kérdéseire is számítunk, melyeket egész nap és az adás ideje alatt is a 129—59-es telefonon jut­tathatnak el hozzánk. Országos műszaki könyvnapok Műszaki könyvkiadóink színvonala megfelel a kor igényeinek — mondotta dr. Polinszky Károly művelő­désügyi miniszterhelyettes csütörtökön Veszprémben, a műszaki könyvnapok or­szágos megnyitóján. Rövi­den vázolta a könyvkiadás múltját és elmondotta, hogy az elmúlt 25 évben 5000 mű­szaki könyv jelent meg 25 millió példányban. Hasznos kezdeményezés, —• hangsúlyozta a miniszterhe­lyettes —, hogy a műszaki könyvhónap megnyitóját egyik vidéki ipari- tudomá­nyos központban rendezték meg. A tudománypolitikai irányelvek ugyanis a vidéki tudományos központok meg­erősítését is célozzák és az ilyen rendezvények hasznos segítséget nyújtanak az itt dolgozó szakembereknek. A műszaki könyvnapokra 34 új könyvet adtak ki. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom