Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 9. Próbaúton a Zsiguli Befejezéséhez közeledik Togliatti városban az új gyár építése. Az autóüzem célti- pusa — mint ismeretes — a Szovjetunióban tüzetesen át­vizsgált Piát—124 módosított változata, amelyből a tervek szerint még 1970-ben elké­szül az első 27 ezer darab. Az üzem teljesítménye az elkövetkező évek folyamán eléri az évi 660 ezret. A VÁZ ötszemélyes sze­mélygépkocsijába, a Zsiguli­ba, négyhengeres, 60 lóerős motort szerelnek. Az autó tervezett önsúlya 890 kg, maximális óránkénti sebessé­ge pedig 140 km. Hajtóanyaga 92-es oktán­számú benzin. Teljes terhe­lés és 100 km-es óránkénti sebesség mellett az üzem­anyagfogyasztás 100 km-en kb. 8—9 liter. Képünkön: Próbaúton a Zsiguli a Volga partján. Amíg a gyógyszer eljut odáig Ide jön fájdalmaival a kör­nyék. Egy asszony vérnyo­máscsökkentő gyógyszert vá­sárol: sápadt férfi makacs főfájása ellen kér és kap valamit; bőrgyulladást gyó­gyító kenőcsöt vált ki a szomszéd házból való tanító­bácsi; nehézkes szuszogással adja át egy nyugdíjas asz- szony a receptet — tüdőtá- gulata van... Legalább 1500— 2000 féle készítmény várja ebben a gyógyszertárban a betegsége ellen küzdő em­bert. Találomra kérdem a patikust: hányféle idegcsilla- pítójuk van. Tizenkettőig számlálom a fölsorolást. Ve­vő érkezése vágja kettőbe a sort. Aztán a fájdalomcsilla­pítók után tudakozódom. E panaszok közvetlen és köz­vetett megszüntetésére, ti­zenhét orvosságot említ... Fej­lődött valamicskét a gyógy­szergyártás, amióta az ókori Plinius a fogfájás csillapítá­sára veszett kutya hamvá­nak olajjal kevert elegyét ajánlotta. Hogy ez így van, abban a magyar gyógyszergyártásnak is jelentős a része. Ahogy Svájcban az óragyártás, Ku­bában a cukorfeldolgozás, vagy Chilében a műtrágyaké­szítés — úgy nálunk is nem­zeti iparnak tekinthető a gyógyszergyártás. Hazánk a világ tíz legnagyobb gyógy­szerexportőre között van. A magyar kutatók munkája nyomán olyan újdonságok jutottak el a földkerekség minden számottevő országá­nak patikáiba, mint a Tri- oxazin, a Frenolon, vagy a Libexin. A termelésnek több, mint a felét exportáló magyar gyógyszeriparban különle­gesen megbecsült, fontos he­lyet foglal el a csaknem 6000 dolgozóval működő Chinoin. Ebben — az idén 60 esztendős — gyárban ke­restem választ a kérdésre: milyen utat jár be az ötlet a fogantatástól a gyártásig. Dollármilliós kutatások Volt egy magyar író — Kóbor Tamás — akinek egyetlen könyvét sem emle­getik már napjainkban. Időt­állónak egyetlen fölröppenő ötletszilánkja bizonyult. Az addig Alka Vegyészeti Gyár néven működő üzemnek ő találta ki 1913-ban Chinoin fantázia nevét. Hogy a Chinoinban tevé­kenykedő kutatók teremtő képzelete mit adott a beteg­ségektől kínzott embernek, azt néhány készítményük neve is érzékelteti. A Chino- inből került ki például az Ultraseptyl, a Neomagnol, a Troparin és a Novarin. Dr. Szentmiklósi Péterrel, a Chinoin orvostudományi főosztályának vezetőjével be­szélgettünk a gyógyszer sor­sának az ötlettől a gyártásig terjedő szakaszáról. — Mi alakítja ki a gyógy­szervegyészek kutatási prog­ramját? — kérdem. Széttárja karját. — Mi alakíthatná? Az igé­nyek, az élet. — Közelebbről ? — A rákos megbetegedések nagy száma szinte erkölcsi paranccsá tette az emberiség számára, hogy keresse az orvoslás eszközeit. Ezenkí­vül azok a megbetegedések, melyek a lakosság széles kö­rét érintik és hatékonyabb gyógyszert igényelnek az ed­dig használatosaknál, szin­tén meghatározzák a progra­mot. — Ezek minden esetben új gyógyszer előállítására irá­nyuló kutatást jelentenek? — Korántsem. Munkánk jelentős hányada úgynevezett reprodukciós kutatás. Ez másütt felfedezett jelentős készítmények szabadalomké­pes önálló előállítását jelen­ti. Mind közegészségügyi, mind népgazdasági szem­pontból fontos munka ez, hi­szen egy-egy új gyógyszer kutatási és fejlesztési költ- . sége nyugaton mintegy ötmii- I lió dollár. És ennek megfele­lően borsosak a licencdíjak is. Bár meg kell mondjam, a szabadalmak megvásárlása sok esetben kevésbé költsé­ges, mint a reprodukáló s, az időnyerés fontosságáról nem is szólva. Biztonság, biztonság, biztonság A Szolnoki Gpitő Javító és Szolgáltató Vállalat Szolnok, Kossuth tér, Irodaház, II. emelet felvételre keres KŐMŰVES SZAKMUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jó kereseti lehetőség! — Jelentkezés: a fenti címen. — Miért oly nagyok a ku­tatási költségek? És nálunk is ilyen tetemesek? — A kérdés második ré­szére válaszolok előbb. Ná­lunk is költséges dolog ez. És a továbbiakból kitűnik, hogy miért. A gyógyszerku­tatás rendkívül összetett és munkaigényes feladat. Az új gyógyszerek fölfedezésén nem magányos kutatók, ha­nem kutatócsoportok dol­goznak. E munka során a nemzetközi statisztikák sze­rint általában három—ötezer előállított új vegyületből egy válik véeülis gyógyszerré. Maga az átfutási idő is hosz- szú. öt—hét esztendő. — Akkor valóban drága munka. — Jelentősek a vele járó költségek. Hogy csak egyet­len példát mondjak, csupán az USA 1968-ban ötszázmil­lió dollárt költött gyógyszer­kutatásra. — Milyen szakaszai vannak a kutatásnak? — Az első stádium a ké­miai kutató munka. Ennek során új kémiai szerkezete­ket állítanak elő. Mint emlí­tettem, rengeteg kísérlet szükséges ahhoz, hogy egy használható új vegyületet hozzunk létre. Ezt kiséri és követi a farmakológusok munkája. Ök állatkísérletek­kel hatástani vizsgálatokat végeznek. Megismerik a szer fő-; és mellékhatását, mert hogy mást ne mondjak, egy eddig ismeretlen vegyületnek lehet magzatkárosító, vagy éppen rákkeltő hatása is. Ezek a vizsgálatsorok végül- is kiszűrik a készítmény fő­hatását. Ha itt minden sike­rült, biztonsági vizsgálatokat végeznek annak földerítése érdekében, hogy az új gyógy­szer huzamosabb használata nem rejt-e magában veszé­lyeket. — Ezt hány emberen vég­zik? Mosolyog: — Még mindig csak állat­kísérleteknél tartunk. Ha ezek végül is eredményesek, akkor dönt az Egészségügyi Tudományos Tanács, hogy engedélyezi-e az új gyógy­szernek emberen való kipró­bálását. Ez utóbbi előbb kis csoportokon, majd tömeges használat formájában törté­nik meg. — Akkor már bevezetett gyógyszernek tekinthetjük? Legyint. — Dehogy. Megállapítják még a standard minőségét. Az üzemi vegyészek kidol­gozzák a nagyüzemi gyártás technológiáját, a gyógyszeré­szek a végleges gyógysZerfor- mát, s az egészre a forga­lomba hozatali engedély üti rá a pecsétet. Bajor Nagy Ernő Az FBI jelentése az amerikai 1 rr m / rr\ bűnözésről A bűnözésről szóló évi FBI jelentés rámutat arra, hogy 1969-ben az USA-ban majdnem öt millió bűncse­lekményt derítettek ki. Száz­ezer lakosra 2471 bűncse­lekmény jutott, tehát az emelkedés 1968-hoz képest 10,6 százalékos, 1960-hoz vi­szonyítva pedig 148 százalé­kos. A jelentés rengeteg ada­tot tartalmazott a bűnözés legkülönbözőbb fajtáiról, de a legkevésbé sem magyaráz­ta meg, mi az oka annak, hogy 1960 óta oly nagy mér­tékben megnövekedett a bűncselekmények száma. Az 1960-as évek elején a bűnözési arány viszonylag alacsony volt, sőt egyes vo­natkozásban csökkent is. A hatvanas évek közepe tá­ján megkezdődött azonban a bűncselekmények számá­nak növekedése, és az évti­zed végére már ugásszerűen emelkedett. ' Nem mindet jelentik Ezen túlmenően az FBI arra is rámutatott, hogy „nincs lehetőség valamennyi elkövetett bűncselekmény számának meghatározására, mert számos bűncselekmény történik, amelyet nem je­lentenek a rendőrségnek.” Nixon elnöknek az erőszak okaival és megakadályozásá­val foglalkozó bizottság ta­valy ősszel annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy minden valószínűség szerint az elkövetett bűncselekmé­nyeknek csak 50 százalékát jelentik a hatóságoknak. Becslések szerint 1969-ben 14 950 gyilkosságot követtek el. Mint a legtöbb korábbi évben is, a gyilkosságok szá­ma fokozatosan növekedett az egész évben és december­ben érte el a csúcspontot. A jelentés arról is beszá­mol, hogy a gyilkosokat a legtöbb esetben az áldozat rokonai vagy ismerősei kö­zött találták meg. A gyilkosságok 27 száza­léka kapcsolódott más bűn- cselekményekhez. így rab­láshoz, nemi erőszakhoz, — va/y bűnöző bandák fel­lépéséhez. Legtöbb a rablás A rablások száma 13 szá­zalékkal meghaladja az 1968. évi és 160 százalékkal az 1960. évi szintet. A bank­rablások száma 1 százalékkal csökkent, és a bankrablások miatti átlagveszteségek 5200 dollárról 4500 dollárra csök­kentek. Ugyanakkor azon­ban megnövekedett az utcán, a benzinállomásoknál, az üz­letekben és a lakásokban el­követett rablótámadások szá­ma, Bronzkori templomok Lanarca-ban, Ciprus szige­tén két mikénei templomot tártak fel a késői bronzkor­ból. Az egyiket, amelynek mé­rete 34x21 méter, időszámítá­sunk előtt a XIII. században építették és a XI. századig használták. Ezután a IX. szá­zadban a föníciaiam átalakí­tották Astarté templomává, végül Ptolemaiosz időszámí­tásunk előtt 321-ben, fel­gyújtotta. Vassos Karageorghis régész szerint a templomokat ere­detileg „iker’Mstenségeknek szentelték, méghozzá való­színűleg férfi és női ikrek­nek. Az autóstoo rekordesztendeje Ma még nem ismerjük pontosan azoknak a számát, akik az autóstop jóvoltából utazgattak Lengyelországban, azt viszont tudjuk, hogy az idén megdől az autóstop minden eddigi rekordja. Az autóstopposok kb. 60 száza­léka egyetemi hallgató, de a többiek között találunk ta­nárokat, festőket, újságíró­kat, rendezőket, orvosokat és mérnököket is. A korosztály is rendkívül változatos: a „tinédzserektől” egészen a 70 évesekig! A lengyeleken kívül leggyakrabban élnek az autóstoppal a magyarok és a németek. Az idei autóstop-mozgal­mat összekötötték egy ver­sennyel. „Mutassunk rá az utak veszélyes pontjaira” jel­szóval. Külön akciót is szer­veztek annak érdekében, hogy az autóstoppal utazga­tó fiatalokat azokba a hely­ségekbe irányítsák, amelyek különösen híressé váltak Lengyelországban, a második világháború idején. A Nobel-díj káros hatása Egy vezető angol fizikus, J. M. Zinman professzor (Bristol University) kijelen­tette, hogy a különböző dí­jak, például a Nobel-díj spe­kulatív elméletek felállításá­ra és kétes kísérletek publi­kálására ösztönöz. Egy dur- hami tudományos tanácsko­záson azt hangoztatta, hogy a díjak néhány tudósnak hírnevet, gazdagságot és ha­talmat adnak, míg más, ha­sonló képességű tudósok ez­rei ismeretlenek maradnak. A professzor véleménye szerint sok tudóst ezért nyugtalanít az ún. Nobel-díj komplexum, amely szem- melláthatóan befolyásolja a legjobb tudósok nagy részé­nek tevékenységét. (A fentivel ellentétes né­zetek is kifejezésre jutottak tudományos körökben és a sajtóban.) A „Hair” Olaszországban A világszerte sokat vita­tott Hair című hippi musical olasz változatát szeptember­ben mutatták be Rómában, és a rendőrség nem állította le az előadást. A sokat emlegetett mez­telen jelenet nagyon homá­lyos megvilágításban játszó­dott le, miközben híres mű­vészi akt-képeket — köztük Michelangelo Dávid-ját — vetítették az elegáns Sistina- színház falaira, vásznaira és mennyezetére. A bemutató előtt hetekig találgatás folyt, vajon a rendőrség leállítja-e az elő­adást, hiszen ebben a római katolikus országban a nyil­vános meztelenséget azelőtt soha nem engedélyezték. De a rendőrség nem avatko­zott be. A kormány cenzorai csak három szót húztak ki az olasz fordítás szövegéből, s az előadást azok közé sorol­ták, amelyeket még 14 éven felüli kiskorúak is megte­kinthetnek. De a londoni változathoz képest az olasz rendezés szűziesnek mond­ható. Bizonyos találgatásokkal ellentétben, a Vatikán simán megúszta ezt a musicalt, amelyet általában úgy ren­deznek, hogy szatirizálják a helyi intézményeket. Egyet­len ártatlan célzást tettek a vatikáni rádióra. Az olasz hírügynökség, a? ANSA azzal intézte el a rég várt akt-jelenetet, hogy „van meztelenség, de nem látható”, s azt írta, hogy a háborúellenes „Hair” kábító­szer dicsőítő mondanivalója 1970-ben már kissé elavult. Emlékmű Carol, egy 22 éves londoni fotómodell elhatározta, hogy maradandó emléket hagy Londonra: saját testének le­nyomatát a járdán. A Car­naby Street egyik üzlete előtt lefeküdt a még friss cementre. Minthogy nem volt rajta más, mint egy bikini amúgyis minimumra korlátozott alsó része, ha­talmas csődület támadt Ca- rolt, rendzavarásért letartóz­tatták. Ifjúsági részleg a rézbányában A „Lubin” nevet viselő, legnagyobb lengyelországi rézbányában külön ifjúsági fejtőrészleg működik. A részleg dolgozói mindannyian a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség tagjai. A jelenleg 500 tonna ércet kitevő napi jö- vesztés a jövőben 3000 ton­nára emelkedik. A lengyel rézbányászatban ez a második ifjúsági rész­leg. Az első a „Lubinnal” szomszédos „Poklowies” bá­nyában jött létre. A könyvváros utcáin Szokás szerint az ünnep­ségek bizonyos városokhae fűződnek, a L’HumapIté ün­nepsége egy várost hozat», ü létre, a Könyvek Városát; utcáival és tereivel. A könyvváros sátraiban és bódéiban számos könyvúj­donság mellett, rég várt új kiadások, átdolgozott felújí­tások láthatók. Több mint hetven író dedikált, találko­zott, beszélgetett, vitatko­zott olvasóival. A Könyvek Városa Fran­ciaország legnagyobb köny­vesboltja, ahol külöböző íz­lésű. műveltségű és képzett­ségű, különböző környezetből tevődő olvasótömeg fordult meg, hogy beszerezze könyv­szükségletét, fedezze olva­sási igényét. Sokan egy esztendőre itt szerzik be olvasmányaikat. A válogatást megkönnyíti számukra, hogy ezeket a könyveket, bármelyiket is választják — a L’Humanité ünnepe méltónak ítéli a megismertetésre, a bemuta­tásra. Ősrégi mezben Artur Brown brit daléne­kest, a!ki az „underground zene” felülmúlhatatlan, egyedülálló, vérbeli képvise­lőjének tartanak, nemrég le­tartóztatták a palermói pop­zenei fesztiválon, mivel Ádám-kosztümben táncolt. Amikor felment a színpad­ra, még rajta volt a nadrág­ja, amelytől azonban igen gyorsan megszabadult. A tapsok, melyekkel megjele­nését fogadták, egyetlen ha­talmas üvöltésbe csaptak át. A nézők a dalénekest cipőik­kel megdobálták. Az AFOR Ásványolaj- forgalmi Vállalat IV. sz. tájegységi telepe Szolnok, Verseghy u. 3. szám BÉRBE VENNE HELYISÉGET irattározás céljára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom