Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-07 / 235. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 7. • • AZ NDK ÜNNEPE Van valami szimbolikus abban, hogy éppen a modern munkásmozgalom megalkotójáról elnevezett Karl Marx Stadt — az egykori Chemitz városa — egyik most épülő óriásának, a „Kongresszus” Interhotel építkezésének vezetője jelentette ki: „Még soha nem váltottunk valóra ilyen nagyszabású, formájában és kivitelezésében ilyen bonyolult tervet. És bár nehéz feladat — nagyon szép!” Az építésvezető megállapítása vonatkozhatna az egész országra, az első német munkás-paraszt államra, a Német Demokratikus Köztársaságra, amely ma ünnepli 21. születésnapját. Az NDK létrejötte új fejezetet nyitott a német és az európai történelemben. Az 1945-ös potsdami egyezmény maradéktalan végrehajtásaként a demokratikus és békeszerető erők örökre elutasították a militarizmus és terjeszkedés politikáját, amelyet Németország uralkodó körei évtizedeken át folytattak és ami a németeket negyedszázadon belül kétízben sodorta a nemzeti katasztrófa szélére. A termelőeszközök szocialista tulajdonára támaszkodva fejlett ipari országot hoztak létre. A szocialista építés 21 esztendeje alatt az NDK az egy főre jutó ipari termelés tekintetében a nyolcadik helyre tört előre a világ országai között, megelőzve olyan fejlett országokat, mint Franciaország és Japán. Évente több mint 120 ezer traktort, több mint 140 ezer gépkocsit gyártanak, acél- termelésük felülmúlja a négy és félmillió tonnát. Elektromos áram termelésük több mint 63 milliárd kilowattóra évente. Az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az ország sajátos adottságainak megfelelő vezetési és tervezési módszereket a fejlődés által megkívánt, korszerű színvonalra emeljék. A Német Demokratikus Köztársaság szüntelenül gyarapítja nemzetközi tekintélyét, növeli befolyását. Tevékeny részt vállal a megoldásra váró nemzetközi kérdések megoldása érdekében. A világ minden táján egyre több ország veszi fel az NDK-;val a diplomáciai kapcsolatot. Ez a tény is a német békeállam egyre szélesebb- körű elismeréséről tanúskodik. Annak elismerését jelenti, hogy az NDK nem fenyeget senkit, nincsenek területi követelései és a fennálló határok elismerését, a valameny- nyi európai államra kiterjedő kollektív biztonsági rendszer megteremtését külpolitikájának alapelvévé emelte. Az NDK-t a Varsói Szerződés és a KGST keretében elszakíthatatlan barátság szálai fűzik a szocialista közösség országaihoz, köztük hazánkhoz. Beszédes bizonyítékai ennek azok a kapcsolatok, amelyek gazdasági, kulturális, tudományos téren, a társadalmi élet minden területén összefűzik országainkat. Mai nagy ünnepén a magyar nép, amelyet azonos célok és eszmék szolgálata vezet, csatlakozik azok sorához, akik őszintén kívánnak további eredményes, alkotó munkát, sikerekben gazdag fejlődést a Német Demokratikus Köztársaságnak a szocializmus teljes felépítését célzó — a Kari Marx Stadt-i építész szavával élve — nehéz, de nagyon szép feladat valóraváltásához. (KS) A Scotland Yard, „romantikus” régi székhaza a Temze partján és a korszerű új palota. A CiH KÉPERNYŐJE ELŐTT Bartók-bemufaíók A Yard ||!!l||||!il!l|i|i!l!i|(!|'"i' ..... m ítosza ' i. VT.; A Scotland Yard által a minap nyilvánosságra hozott statisztika, úgy tűnik szétrombol egy mítoszt, amit a bűnügyi regényírók hadserege a detektívtörténetek ezreiben teremtett meg. Ez a mítosz arról a nem feltűnő rendőrtisztviselőről szólt, — akinek csalhatatlan a szimatja, s akinek a legkörmönfontabb gazember is áldozatául esik. A statisztikából kiderül ugyan, hogy Scotland Yard a hatáskörébe tartozó bűneseteknek csupán egyharmadát képes felderíteni. Nagybri- tannia nyolcmilliós fővárosában a bűnözőknek soha nem volt ilyen jó sora. Rablás esetén 3:1, betörés estén 6:1 az esélyük, hogy a büntetést megússzák. Mindez annak ellenére, hogy a Scotland Yard közismerten a világ legnagyobb ujjlenyomat gyűjteményével rendelkezik, továbbá mindazokkal a modern eszközökkel, közöt- •iik számítógépekkel, amelyek megkönnyítik a bűnözés leküzdését, arról nem is szólva, hogy sorai között -'annak Anglia legjobban <épzett nyomozói. A Scotland Yard tuvalevő- en nem országos intézmény, csupán a londoni rendőrség központja, amely csak egész k vételes esetekben foglalko- ?. k Londonon kívüli ügyekkel. A Yard három esztendővel ezelőtt egy Victoria korabeli ' erődítményszerű épü- !°tből átköltözött London ezvik legkorszerűbb iroda- bízóba. A nagyszerű, távve- ? Veit apparátus, a korszerű számítógépek és a kriminalisztikai technika legmodernebb eszközei mellett mégis fez utcán szolgálatot teljesíts' rendőr és a „snout”-a besúgó — a Yard legfontosabb e nberei. Az új épületben történt bevonulással egyidőben (ahol Egyébként éjjel-nappal ezer tisztviselő dolgozik) újjá is szervezték a Scotland Yardot. Osztályokra osztották, »melyeket az ABC betűivel Hölnek. A három legfontosabb osztály az A (közrend fenntartására), a B (a közúti közlekedés számára) és a C (a bűnözés leküzdésére). Az A és B osztályt a. világszerte közismert jóindulatú és szolgálatkész „Bobby” képviseli. Az elnevezés az első londoni rendőrfőnökre. Sir Bobby Peel-re vezethető vissza, — aki a Yard jóhíréről gondoskodott, — a C osztály pedig a legendákról. Mint Peter Leining írja, a C osztály tizenegy részlegre oszlik. Ezek közül a C/l a legnagyobb, a C/8, úgynevezett repülőosztag a legérdekesebb. A C/ll a legtitokzatosabb, minthogy a Scotland Yard innen szerzi be információit. A C/l részleg tizenegy osztagra oszlik, ezek közül a legismertebb a gyilkossági osztag. Külön osztag foglalkozik a hamisításokkal. A kábítószer osztag 18 ezer olyan brit állampolgárt vett nyilvántartásba, akik a legutóbbi tíz év során bármilyen ösz- szeköttetésben álltak kábítószer ügyekkel. A nyolcvan főből álló repülő osztag tisztviselői jelennek meg legtöbbször a bűn- cselekmények színhelyén. Ezek a legtúlterheltebbek: gyakran hetekig is szolgálatban vannak. A C/ll, az információs osztag a legérdekesebb. Ez a részleg vezeti ugyanis a bűnözőkről a híres kartotékokat. Akár alvilági főnökről, akár kis alkalmi betö- rőcskékről van szó. Itt valamennyit — megrögzött szokásaival együtt — nyilvántartják. Tudják róla, hogy sörét melyik kocsmában isz- sza meg, felesége vagy barátnője melyik fodrászhoz jár, a hét melyik napján szokta szüleit meglátogatni, ismerik barátnőjének és teikihordó- jának a nevét. Ezek a látszatra gyakran lényegtelen részletek már számos esetben sikert eredményztek. Amikor például egy London-szer- te ismert betörő új sportkocsihoz jutott, annak rendszámát már másnap feljegyezték a Scotland Yardnál. Néhány hónappal később egy bankrablás alkalmával egy utcai járókelő megjegyezte egy sportkocsi rendszámát. Néhány órával később a bankrablók rács mögött voltak. Az úgynevezett „snout”- októl származó információk megszerzésére a C/ll osztag pénzügyi alappal rendelkezik. Ez az összeg azonban lényegesen kisebb, mint ahogy ezt általában hiszik. Az informálok nagyrésze ellenszolgáltatás nélkül „köp”, azzal a céllal, hogy ha maga is pácba kerülne, — enyhébb büntetést remélhessen. Bármennyire is szervezett a világ egyik legismertebb rendőrsége, ma már nehezen felel meg feladatának. Rávilágít erre egy jellemző példa. Nem is olyan régen a Soho egyik jólmenő klubjában megjelent három disz- tingvált gentleman. Félóra elteltével ketten távoznak, a harmadik — kezében diplomatatáskával — a klub főnökével kívánt beszélni. A kölcsönös bemutatkozás után a disztingvált gentleman megszólalt: — Ön minden bizonnyal látta az én két ismerősömet? — Igen, volt szerencsém látni őket — így a főnök. — Nos a két gentleman nem csak az én ismerőseim, ők cégem igazgatói és én az ő jogtanácsosuk vagyok. Az én igazgatóim megnézték maguknak az ön kitűnő Tanulmányok a katonai nevelés köréből A Néphadsereg nevelési kérdéseivel foglalkozó sorozat újabb kötete a korábbiak szerkesztési elveinek megfelelően a hadsereg parancsnokainak, kiképzőinek, tudományos munkatársainak pedagógiai és pszichológiai tárgyú tanulmányai mellett ezúttal elsősorban a szociológiai kutatások kaptak nagyobb hangsúlyt a kötetben. A könyv témaköre rendkívül változatos. Alapvetően érvényesül az a gondolat, hogy a konkrét katonaszociológiai kutatásokkal segíteni kell a vezetés színvonalának emelését, a harckészültség fokozását. De miért nélkülözhetetlen a vezetés számára a szociológia, s milyen segítséget nyújthat a szervezői, nevelői feladatok jobb megoldásához? A katonaszociológia azzal, hogy sokoldalúan feltárja és elemzi a hadsereg és a társadalom viszonyát, a hadseregnek, mint sajátos intézménynek strukturális és funkcionális kapcsolatát, a hadsereg belső, társadalmi mozgását, a hivatásos pályára jelentkezés szociális és motivációs tényezőit, a katonai hivatás társadalmi oresztizsét — igen hatásosan segíti a különböző szintű katonai vezetőket, felelősségteljes munkájukban. A katonaszociológia iránt érdeklődő parancsnokok, tanárok, tudományos kutatók, növendékek, s a hadsereg életével megismerkedni kívánó polgári olvasók is haszonnal forgathatják a Tanulmányok a katonai nevelés köréből sorozat legújabb kötetét. klubját, ami nagy hatással volt rájuk. Azzal bíztak meg engem, hogy fejezzem ki önnek szerencsekívánataikat. Egyidejűleg közölnöm kell, hogy ők szívesen betársulnának némiképpen az ön üzletébe. A klub főnöke azonnal megértette, hogy a látogatás után havi jövedelme néhány- ezer fonttal csökkeni fog, mert ha nem, esetleg már a közeljövőben — mintegy véletlenül verekedés törhet ki lokáljában, amelynek során jóízléssel összeválogatott bútorait a szemétbe dobhatná. A zsarolásnak ez a fajtája, az alvilágnak az üzleti nyereségben való csendes részvétele, Londonban ma egyike a legelterjedtebb bűntetteknek. A Scotland Yard tudja ezt, mégis tehetetlen, mert hiányzik a legfontosabb előfeltétel ahhoz, hogy nyakon- csíphesse a zsarolókat. Tanúk ugyanis nincsenek. A Sohoban és a londoni East Enden volt néhány ember, aki köpött. Ezek azóta olyan sebhelyeket viselnek, amelyek a szájuk szögletétől a fülükig húzódnak. Az alvilágból úgylátszik még nem veszett ki a jelképek iránti érzék. A Scotland Yard felügyelőinek az a mítosza, hogy csalhatatlan a szimatjuk, — amelynek még a legkörmönfontabb gazember is áldozatául esik, úgy tűnik tényleg lealkonyodóban van. B. Hosszú az út Bartókig, és nem is könnyű, amíg a komoly zene útján eljut valaki odáig, hogy a bartóki muzsika lényegét megérti és élvezi. Csakhogy ezen az úton lehet könnyíteni és meg is lehet rövidíteni! Ha nem is sokat, de valamicskét. És itt a kicsike is nagy jelentőségű. Mindez a két Bartók színpadi mű múlt heti bemutatója alapján fogalmazódhatott meg bennünk. Hisz, aki végignézte az A fából faragott királyfi táncjáték és A kékszakállú herceg vára opera televíziós bemutatóját, bizonyíthatja, hogy a világosan értelmezett tévéváltozat sokat segített a nézőnek, főleg a zeneileg laikus nézőknek abban, hogy az elvont művészet zenei jelképekkel teli sűrűsége megritkult számára olyan mértékben, hogy eljusson a leglényegesebb zenei gondolatok birtokbavételéig. A képernyőre való poétikus átköltés pedig érzelmileg segíthette a nézőt, hogy közelebb kerüljön a különös hangulatú Bartók művekhez. Kit nem fogott meg a Fából faragott tündérének varázsos megjelenése — mintha egyenesen a mesék birodalmából lépett volna elénk! S kit nem csapott meg a homályban borongó barlang misztikus lehelete a Kékszakállú kezdő képeiben? A jól kiválasztott barlang-környezet milyen nagyszerűeh éreztette meg, fejezte ki a tragédia végtelenbe vesző időtlenségét! És sorolhatnánk azokat a mozzanatokat, amelyek a látvány nyelvén tolmácsolták — egy számukra közérthetőbb nyelven — a zenei közlendőket. A részletek gondos kimunkálása azt is megmutatta, hogy alapos felkészülés és sok-sok fáradság van a két bemutatóban. És természetesen Horváth Ádám és Mikó András nagy rendezői gyakorlata és talentuma. A két bemutató szép fegyverténye a televíziónak. Melléjük kívánkozik az Élő Klára, amely egy programban a Kékszakállúval filmballada voltában jól rímelt össze az ugyancsak balladisztikus zenei drámával. (A sikeres Fejes-bemutatóról lapunk már beszámolt.) Amikor azonban a Bartók- bemutatókon érzett örömet hangoztatom, nem rejthetem véka alá bizonyos hiányérzeMég igazán nem lehet eldönteni, hogy az új játék mit tartogat a számunkra. A kezdet mindig nehéz, ez meg is látszott a játékon. Az egyébként szorgos és kedves háziasszony Bódis Sylvia izgalmában egy zsűritagot is kifelejtett vendégeinek névsorából. A telefon is „lámpalázas” volt. Mindez érthető, az azonban érthetetlen, hogy miért kell az árvizet belezavarni a játékba. Hát nem furcsa? Ha a játékos nem találja ki a kitalálandó személyt, tárgyat, vagy fogalmat, sikertelenül barkocbázik, akkor a nyeremény az árvízkárosultak kasszájába vándorol. Tehát jót tesz a közösségnek. Ha viszont sikerrel játszik, nem kerül semmi a közös kasz- szába. Törheti tehát a fejét a szegény játékos, kinek tegyen jót: önmagának-e, vagy a segítségre szoruló közösségnek. Nem csodálkoznék, ha valamennyi résztvevő jó közösségi tudatból egyszerűen nem oldaná meg a feladatát sikerrel, csakhogy jót tehessen az A lengyel rakétamodellek országos versenyén Maciej Kolinski lódzi tanító „Szojuz 9” típusú rakétája szerezte meg az első helyet. A „Szojuz 9” építési aránya az eredetihez viszonyítva 1 az temet. Ez pedig a beínutatók propagandájára, hírverésére vonatkozik. Vajon nem készíthette volna-e jobban elő a televízió a jelentős produkciókat? Nem kellett volna-e jobban ráhangolnia a zenével barátkozni szándékozók figyelmét a kiemelkedő televíziós zenei eseményre? Akái egy röpke előzetes beszélgetésben, mondjuk az alkotókkal, vagy éppen afféle „kóstolóval” eligazító szavak kíséretében. Nem lett volna-e szerencsés esetleg okos szóval a bemutató előtt eligazítani — no nem valami szájbará- gósdival — azokat is, akik nem ismerik sem a mesetör- ténetet, sem a középkori balladát? Még az olyan sorozatra szánt játék is, mint a most induló Kicsoda, micsoda? is bemutatkozhatott előzetesen! És volt már rá eset, hogy mielőtt a bemutatóra került volna a sor, előzetes formájában szinte körültapogatta a témát a televízió! Mindezt a zenéért rajongó laikus mondatja velem. Milyen jó lett volna, ha a televízióból kapom, s nem hosszú keresgélés útján, hogy mit is lássak az egyébként szuggesztív muzsika „mögött”. Hogy mire gondolok, álljon itt néhány mondat Bóka László tanulmányából: „A mohó ifjúság jelképe a Kékszakállú herceg, a szerelemre szabadult kamasz vágyvilága tükröződik benne, aki minden asszony szerelmére vágyik, de egyhez sem akarja odakötni magát; a csók örömével egyszerre érzi a szabadulás s az újabb, még édesebb csókok vágyát. — Ami tegnap hódítás volt, kegyetlen férfidiadal, az mára súlyos, jóvátehetetlen emlékké válik. A Kékszakállú herceg dilemmája erkölcsi probléma:01 ha nem tárja fel múltja titkait asszonyának, akkryr az/1 mindig az őszintétlenség csukott ajtai között fog járni otthonában, ha felpattantja a múlt zárait, múltja megöli új asszonyát, megöli boldogságát.” Ilyen és ehhez hasonló „kulcsokat” talán nem ártott volna kézhez adni a tévénézőknek; csupán azért, könnyebb és rövidebb legyen az a bizonyos út, amelyről szóltam. árvízkárosultaknak! Reméljük, ilyen felesleges dilemmába a játékosok nem esnek, s akkor a játékban még sok örömünket lelhetjük. Röviden Ismét a vörös és a fehér rózsa háborúja — olaszosítva Kalandfilm Anglia véres korszakáról, a műfaj kellékeivel és naiv romantikájával; a Fekete nyíl csapata bizonyára sok bravúros harci cselekedetet hajt majd végre az igazság érdekében és szolgálatában. A kedd esti két játék közül, amelyet olasz módra megjelöléssel kínált a tévé, a második volt a tartalmasabb, a Ginz- burgé. Eperfagylalt habbal. A hajdan népszerű ifjúsági műsor hőskorát idézte a Hal- ló-konzerv változatos anyaggal, kellemes csevegéssel fűszerezve. Az egykori trió, Antal Imre és két segítőtársa is némi nosztalgiával emlékezett a régi szép napokra. Velük egvütt mi is. V. M. 5S-höz. 95 centiméter magas és fél kilogramm súlyú. Hét rakétamotor hajtja. Kolinski úgv tervezi, hogy a „Szojuz 9”-et kiegészíti majd egy űrkabinnal is. Ez fellövés után a magasban leválik a rakétáról és ejtőernyőn ereszkedik vissza a földre. Kicsoda — Micsoda? A lódzi... „Szojuz 9 (6
