Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

2

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP

1970. november l.

(Folytatás «3 1• oldalról)

hogy megyénk területnagyság szerint a nyolcadik, és ipari ellátottságunk is most már megközelíti ezt a helyezést. Megjegyezte: kialakulóban van az az átíogo terv, amellyel a megye egész iparának műszaki fejlesztését, a termelés és termelékenység nagyarányú előrehaladását biztosítani tudjuk. Hangsúlyozta:

— A mögöttünk lévő négy esztendő és a negyedik ötéves terv időszaka az ipar- gazdaság területén minden eddiginél nagyobb siker reményére jogosít fel bennünket. Annak, ahogyan az írásos jelentésben ezt elemeztük — a „korszakos jelentőségű” változásnak — teljes értelmét ez adja meg. A megye mezőgazdaságáról szólva — melynek termelési helyzetét és eredményeit tekintve megyénk országosan a negyedik helyet foglalja el a megyék sorrendjében

— többek között a következőket mondotta:

— Az 1970-es esztendőben az előző négy évben tapasztalt permanens fejlődés lelassult. Néhány erre utaló számadat: 1969-ben 369 ezer tonna búza termett a megyében, jdén 259150 tonna. Ez csak 70 százaléka' a tavalyinak. Az összes kalászos

— beleértve a tavasziakat is

— termése 1969-ben 472 430 tonna volt, az idén 311910 tonna. A csökkenés 160 520 tonna, a tavalyi termésnek kereken egyharmada. Búzatermő megyének számít területünk. A gabonatermés sok mindent meghatároz. A tavalyi hozamoktól mindenképpen elmaradtunk, bár a cukorrépa közepes és a rizs jó közepes termést ígér. Nagyon gondos számadást kell végezni ahhoz, hogy az idei őszi munkával az üzemek továbbfejlődését biztosítsuk.

S miután részletesen ismertette az őszi mezőgazda- sági munkák jelenlegi állását, felhívta a figyelmet a következőkre:

— Nehéz számvetés elé nézünk. Senki nem szeret visszalépni. Most nagyon lényeges, hogy a szövetkezeti pártszervezetek és kollektívák erősek legyenek a közösbe vetett hitükben. A jövedelem elosztásánál semmiképpen ne engedjék meg, hogy a közös ereje meggyengüljön azért, hogy az évi személyi jövedelmek szinten maradjanak, vagy növekedjenek. A kollektív vállalkozás kollektív siker, de a vállalkozás rizikója is közös. Tisztes jövedelem a termelőszövetkezeti tagságnak, a közös fejlesztésének biztosítása mellett is garantálható szövetkezeteink abszulut többségében. Ezért államunk is segíti. Döntés született arra. hogy a károsult szövetkezetekben az 1968-as és az 1969-es tényleges személyi jövedelém átlagának 80 százaléka kifizethető, s az állam az ilyen elszámolás mellett a fejlesztést szolgáló beruházásokat rövid lejáratú hitellel támogatja. Egyes helveken találkozhatunk a nehézségek, a bajok eltúlzásával. és olyan hangulattal. amellyel semmiképpen nem szabad eeyetérte- nünk. Mindenki tudja, hogy az 1969-es esztendő kimagaslóan jó gazdasági év volt Ez jó igazodás számunkra a tervezésben. Lehet jó és jobb eredményt elérni. De nem lehet a jövedelemben olyan igazodási pont, hogy „annál alább többé nem lehet, s ha alatta van, pótolja az állam”.

— Úgy gondolom, pártértekezletünk helyben hagyja azt az állásfoglalást, hogy az 1970-es kedvezőtlen időjárás okozta károsodást semmiképpen sem szabad a rnunkáseliátás, a munkásjövedelem, a munkásosztály terhére megoldani. Nehezedik arra éppen elég. A hat milliárdos árvízkárt is ellensúlyozni kell. Megyénkben a helyzet az. hogy a szövetkezeteket mintegy fél milliárd kár érte. Van viszont 430 millió forint tartalék. Igaz. a tartalékmegoszlás nem arányos a termelőszövetkezetekben. Nagyobb károsodás,

nagyobb gond ott jelentkezik, ahol egyébként is szűk az ellátás, vagy nagyon kevés a tartalék. Gond tehát van bőven. Ezzel együtt is az a véleményünk, hogy a tartalékkal is nagyon körültekintően kell bánni, mert nincs biztosítva, hogy 1971 lényegesen kedvezőbb időjárású év lesz.

— Elkeseredésre mindezek mellett nincs ok. Az

1970-es eredmények olyanok Szolnok megye mezőgazdaságában, amivel még a nagyüzemi viszonyok között is kell számolni. Es e helyzetben a termelés biztonságát éppen a közös gazdaság gyors fejlesztésével lehet tovább fokozni.

Ezután arról beszélt Csáki elvtárs, hogy szocialista építőmunkánk előrehaladásának változatlanul központi kérdése a párt vezető, irányító tevékenységének fejlesztése. Ennek a szocialista forradalom menetében nagyon sok fejlődési fázisa van.

— A kezdet kezdetén — a mi életünkben a felszabadulás utáni nehéz és politikailag zavaros viszonyok között — a párt mindenes volt. 1945—46-ban a falujárástól a földosztásig, a földkimérésig, a közellátástól a városépítésig és a politikai harc minden lényeges mozzanatáig, minden kérdés a pártban dőlt el. Osztódott a döntési jog a proletárdiktatúra kivívása után, de a legutóbbi időkig

sok minden összpontosult a részkérdésekből is a pártban. Tévedés ne essék: szocialista építő tevékenységünket alapjaiban érintő kérdések eldöntése soha nem kerülhet ki a pártból ezután sem. De önmagunkat, állam- szervező tevékenységünket becsülnénk le és kommunista elvtársaink tevékenységét becsmérelnénk, ha azt állítanánk, hogy fejlődésünk mai szakaszában és a jövőben is, minden kérdést csak a párt szervezeteiben lehet megoldani. Akkor tulajdonképpen mit szolgálnak a proletárdiktatúra egyéb szervei?

— Ami a jogkörök rendszerét, a feladatok megosztását és a felelősség rendjének kialakítását ielenti — nincs panasz —, sok minden történt a legutóbbi négv évben. Szocialista rendszerünk szá-- mára jó, ami történt. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ezen az úton tovább kell menni és még sok feladat vár ránk.

Ezután arról beszélt, hogy a párt vezető-irányító tevékenységének továbbfejlesztésében kiemelkedő jelentőségű a kádermunka, a káderek felelősségének erősítése ebben a legfontosabb: a felelősséget minden időben vállaló emberek nevelése. A párténítésben fokozni kell a fizikai dolgozók, a nők, a fiatalabb korosztályok körében végzendő tevékenységet. Hangsúlyozta, hogv fiatalokról csak fiatalokkal együtt

Váczi Sándor előadói

Tisztelt Pdrtértekezlet!

Kedves Elvtársak!

— Az alapszervezetek és összevont taggyűlések, pártunk községi, üzemi, hivatali és intézményi, járási és városi pártértekezletei a Központi Bizottság 1970. február 16-i határozatát végrehajtva gondosan és sokoldalúan

megvitatták a kongresszusi irányelveket és a szervezeti, szabályzat tervezetét, s kialakították állásfoglalásaikat.

— A megyei pártbizottság a viták tapasztalatait ismerve jelentheti a pártértekezletnek, hogy a taggyűléseken, a pártértekezleteken, a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvitatása magas eszmei és politikai színvonalon folyt A vita, a javasolt módosítások és kiegészítések túlnyomó többsége arról tanúskodik, hogy a pártszervek és a pártszervezetek, a kommunisták helyeslik és egyetértenek a párt politikájával. A pártszervek, a kommunisták az eddig követett politika folytatását és még következetesebb megvalósítását igénylik. A taggyűlések és a pártértekezletek tapasztalatai azonban azt is mutatják, hogy a taggyűléseken, a pártértekezleteken bizonyos kérdések megítélésében voltak véleménykülönbségek, voltak türelmetlen megnyilvánulások is.

Váczi Sándor ezután elmondta, hogy a pártértekezletek vitáiban — mint ahogyan a kongresszusi irányelvekben is — helyet kapott a társadalmunkat érintő valamennyi lényeges kérdés. A

felszólalók egyetértettek pártunk nemzetközi tevékenységével, jónak tartják a Központi Bizottság viszonyát a testvérpértokhoz, valameny- nyi forradalmi, antiimoeria- lista és demokratikus mozgalomhoz.

Hazánk belpolitikai életével is részletesen foglalkoztak a pártértí-kez'etek vitáiban résztvevők. Szinte mindenki elismerően szólt társadalmunk dinamikus fejlődéséről, szocialista rendszerünk gazdasági erősödéséről. A pártfórumok megítélése szerint is tovább nőtt hazánkban a munkásosztály vezető szerepe, szilárdult a munkás —paraszt szövetség.

Mindenütt pozitívan nyilatkoztak a falvak gyorsütemű fejlődéséről, az egyre inkább korszerűsödő nagyüzemi mezőgazdaságról. a tudomány, a technika legújabb eredményeinek alkalmazásáról, a szocialista tulajdonviszonyok fejlődéséről, a termelőszövetkezeti parasztságunk általános képzettségének növekedéséről. életkörülményeik javulásáról, szocialista tudatuk, eszmei-politikai arculatuk formálódásáról.

Elismeréssel szóltak az értelmiségiekről. akik a közéletben fokozódó aktivitással vesznek részt. Kiemeljen foglalkoztak a nők problémáival. az ifjúság erkölcsi és politikai helvzetével, szocialista nevelésük sokrétű feladataival.

Az irányelvek vitájában a megve kommunistái egyetértettek az államéiet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését szolgáló célkitűzésekkel. Kifejezték

egyetértésüket azzal is. hogy az állami munka területén hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe, egyidejűleg feüödiön a központi és a helyi szervek önállósága és felelőssége.

A párttagok szocialista építésünk nagyszerű, lelkesítő eredményeként értékelik a harmadik ötéves terv teljesítését és egyidőben a gazdaságirányítás reformjának bevezetését. kibontakoztatását.

A taggyűléseken es pártértekezleteken a hozzászólók egyetértettek társadalmunk ideológiai és kulturális állapotáról adott értékeléssel is — mondotta Váczi elvtárs, majd így folytatta. — Elismerték és helyi példákkal igazolták, hogy tovább terjedt a marxista—leninista világnézet, emelkedett a lakosság általános és szakmai műveltsége. Egyetértőén szóltak az irányelvekben foglalt feladatokról, elsősorban a marxista —leninista elmélet szerepének további erősítéséről, a szocialista kultúra hatékonyabb

Az értekezlet szünetében Kardos Sándor a tószegi tsz, Bereczky Lajos, a tsz szövetség, Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz és Gócza József jászkiséri Dózsa Tsz küldöttei beszélgetnek

lehet szólni, véleményt alkotni. Beszédét a következőkkel fejezte be:

— Küldött Elvtársak!

— Megyei bizottságunk: tisztelettel megköszöni a bizalmat és ennek jegyében terjeszti elő jelentései. Ha itt-ott jelentésünk sok sikert sorol is fel, ne vegyék dicsekvésnek. A szocialista építőmunkának nagyon szép időszaka volt ez a mögöttünk lévő négy esztendő. A kommunistákat a sikerek bátorságra, feladatokra ösztönzik. Ez az ösztönzés és rá a pozitív reagálás megyei bizottságunk négyéves munkájának jellemző tulajdonsága volt.

— Pártunk megyei szervezeteinek élete, működése rendezett. kiegyensúlyozott. Fegyelmezett harmincezer kommunista életéről, gondjáról és a lakossággal kiépített állandóan feilődő, de szilárd kapcsolatáról jelentünk. Elvtársaink az élet különböző területén egyre jobban vált iák be. hoev a dolgozó emberek között elvegyülve. velük együtt élnek, gondolkodnak, de előreláthatóan cselekszenek. Jók, szilárdak és elevenek a kommunisták személyes tömegkapcsolatai.

— írásos jelentésünket megyei bizottságunk nevében ezennel megajánlom — mondotta végezetül Csáki István, akinek nagy tanssal fogadott beszéde után Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra.

beszéde

terjesztéséről, a szocialista gondolkodású, szocialista módon élő, dolgozó ember kialakításáról. Kiemelt helyet kapott a vitában a szocializmus híveinek fokozottabb megbecsülésére történő indokolt törekvés, és a határozott fellépés a társadalomellenes magatartásmód, a cinizmus. a fegyelmetetlenség, a harácsolás. a közösség megkárosítói ellen.

A hozzászólók is megállapították a művészeti életünkre jellemző fejlődést, de szóltak az e területen fellelhető problémákról is. Elmondták, hogy kévés a bemutatásra kerülő feilődő és egyre gazdagodó szocialista életünket, a szocializmust építő embert ábrázoló művészi alkotás, s ugyanakkor viszonylag sok a közízlést rontó, polgári, kispolgári szemléletmódot tükröző művek bemutatása a televízióban. a rádióban, mozikban, az Országos Rendező Iroda műsoraiban, a színházakban. Megengedhetetlennek tartják a párttagok az olyan művészeti alkotások terjesztését. amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a közízlés fejlődését.

Amikor a közművelődési munkáról szóltak párttagjaink azt is hozzátették: a közművelődési intézményekre fordított anyagi eszközök nincsenek arányban a velük szemben jogosan támasztott tartalmi követelményekkel.

Amit a taggyűléseken, a pártértekezleteken megyénk kommunistái életszínvonalpolitikánkról elmondtak, a következőképpen foglalta össze Váczi Sándor:

— Megyénk kommunistái egyetértésüket fejezték ki a kongresszusi irányelvekben az életszínvonal és szociálpolitikánk értékelésével. Megelégedéssel fogadták az irányelvek azon megállapítását, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme átlagosan 30—33 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 százalékkal emelkedett.

— A mezőgazdasági üzemek párttaggyűlésein örömmel nyugtázták, hogy a XX. kongresszus célkitűzéseinek megfelelően a paraszti jövedelmek az átlagosnál gyorsabban növekedtek, hogy a munkások és a termelőszövetkezeti tagok személyes jövedelme országos átlagban kiegyenlítődött, hogy jelentősen javult a szövetkezeti parasztság társadalombiztosítása is.

—• A megye kommunistái támogatják az irányelvekben rögzített célkitűzéseket, amelyek a még meglévő problémák, aránytalanságok' kiküszöbölését célozzák. Szükségesnek tartják, hogy következetesebben valósítsuk meg a végzett munka mennyiségétől és minőségétől függő bérezést

■— Élénk volt a vita az életszínvonalat és szociálpolitikánkat érintő kérdésekben.

Helyet kapott a vitákban a parim un ka helyzetének, feladatainak elemzése is. Ezzel kapcsolatban a felszólalók elismeréssel adóztak Központi Bizottságunk következetes politikai irányvonalának, a párt tömegkapcsolatai erősödésének, s annak, hogy a Központi Bizottság nagy figyelmet fordít a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítására.

— A taggyűlések és a pártértekezletek jelentőségének megfelelően foglalkoztak a Szervezeti Szabályzat módosított tervezetével is — mondotta Váczi Sándor. — A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a szervezeti szabályzat- tervezet jól határozza meg a pártélet szabályait, a párt felépítésének szervezeti elveit, a párt gyakorlati tevékenységének módszereit. A párttagság helyesen értelmezi a változásokra vonatkozó javaslatokat is.

A taggyűléseken, pártértekezleteken több bíráló észrevétel, megjegyzés is elhangzott. Többen elmondták: még mindig azt látják, hogy az ügyeskedők, a harácsolok és a szélhámosok nem egyszer kijátsszák a törvényeket,

Mezősi József, a Nagyal- följii Kutató ég Feltáró Üzem igazgatója, Fábián Márton, a karcagi Május 1 Tsz elnöke, Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Túróczy Ferencné, az SZMT titkára. Vörös Ferenc asztalos, a Szolnok megyei Tanács Építési- és Szerelőipari Vállalat szocialista brigád vezetője. Garai Lajos, a Palotás! Állami Gazdaság igazgatója, M. Szabó

büntetlenül károsítják a közösséget. Jelentős a köztulajdon elleni bűntettek, a garázdaságok száma is. Még mindig vannak üzérkedők, árdrágítóin Találkozhatunk olyan törekvésekkel is. amikor egyes vállalatok, szövetkezetek nem jobb munkával, hanem különféle mesterkedésekkel igyekeznek nagyobb haszonra szert tenni. Gyakran hallani lélektelen, bürokratikus ügyintézésről. E jelenségek ellen csak úgy lehet eredményesen harcolni, ha a párttagok, a becsületes pártonkívü- liek összefognak, s a törvényességnek megfelelően következetesebben intézkednek.

Váczi Sándor a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az irányelvek tartalmazzák 3 pártnak a népjólét emelésére, a szociális feladatok megoldására vonatkozó terveit. A taggyűléseken és a pártértekezleteken azonban egyes felszólalók olyan igényeket is hangoztattak, amelyek teljesíthetősége túlnő a lehetőségeken, az irányelvekben világosan és pontosan körvonalazott kereteken. Ezek a javaslatok tényleges gondokat tükröznek, azonban nélkülözik azt a realitást, amely az élet- színvonal javasolt emelését, a szociális helyzet javítását garantálhatja.

— A pártbizottság úgy látja —- fejtette ki az előadó — hogy e kérdésekben is meg kell maradni a realitásoknál.

A Dárt Szervezeti Szabályzatának módosításával kapcsolatban szélesebb körű vita a tagfelvételi korhatár 18 évre való leszállításával és a tagdijfizetésekkelkapcsolatban bontakozott ki — ismerteit« Váczi elvtárs, egyben javasolta a megyei pártértekezletnek: értsen egyét a korhatár módosításával, mivel az felel meg a társadalom jelenlegi fejlettsegének.

Ami a tagdíjfizetéseket illeti: azok mértékét nem javasolja a pártbizottság megváltoztatni. Annak a tervezett módosítás szerinti elfogadását javasolja.

Befejezésül a Központi Bizottság által elfogadott kongresszusi irányelveket és a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét a megyei pártbizottság ' nevében megvitatásra és elfogadásra javasolta.

István, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Szabó László szobrászművész, Árvái István, az SZMT vezető titkára. Balosa Piroska, a kenderest Vegyesipari Ktsz könyvelője, B. Tóth András, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz üzemgazdásza, Mandi Sándor, a tiszafüredi járási párt- bizottság első titkára, Gor- janc Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, Mengyi Imre, a jászkiséri MÁV Építő- és Gépjavító Vállalat munkása, Sípos Károly, a Szolnok városi pártbizottság első titkára, Máiké Lajosné, a kisújszállási Faipari Vallalat szb titkára, dr. Bereczky László, a rákóczi- íalvai Rákóczi Tsz elnöke, Tóth István, a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum igazgatóhelyettese, Juhász Lajos, a túr- kevei XVII. sz. AFIT szocialista brigádjának tagja és Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter.

A mandátumvizsgáló bizottság nevében a tegnapi napon “tett jelentést Sarkán# Géza, a bizottság elnöke.

(A pártértekezlet ma folyj, tatja munkáját.)

\ jászberényi küldöttek eg y csoportja a szünetben: Kárpáti József, Szekeres László és Varga Zsigmond

Az első nup felszólalói i