Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
1970. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának jelentése a IX. kongresszus óta végzett munkáról Küldött Elvtársak! Hónapok óta tart megyénk pártszervezeteiben is a számvetés, a mérlegelés és ezzel együtt a felkészülés pártunk X. kongresszusára. Beszámoltak az alapszervezeti és csúcsvezetőségek, a községi, üzemi, intézményi, járási és városi pártbizottságok; megtörtént a vezetőségek és vezető pártszervek újjáválasztása, a bizalom megújítása és megerősítése. Párttagságunk gondos tanulmányozás után megvitatta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosított tervezetét. A széleskörű és átfogó vitában párttagságunk ismét kifejezésre juttatta, hogy egységesen támogatja pártunk 14 esztendő óta folyamatos, kiegyensúlyozott és töretlen politikai vonalát, a Központi Bizottság tevékenységét, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért folytatott következetes küzdelmet. A vita és az állásfoglalás egyértelmű kiállás azon sikerek mellett, amelyek a IX. kongresszus határozatának végrehajtása során születtek, kiállás a X. kongresszus sikeréért. Tisztelettel adózunk párttagságunknak a bizalomért, a kiállásért, a mindennapi politikai küzdelmekben és a gazdasági építőmunkában való helytállásért. A IX. kongresszus óta eltelt négy esztendő gazdag az építőmunkában és gazdag volt forradalmi és nemzeti ünnepekben is. Párttagságunk — és vele együtt egész dolgozó társadalmunk — forró lelkesedéssel köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének fél évszázadát, a kommunizmust építő testvéri szovjet népet, tisztelettel emlékezett meg az 1918-as őszirózsás forradalomról félévszázados fordulóján; megemlékezett pártunk születéséről és 50 éves küzdelméről, s az emlékezésből erőt gyűjtött a további harcokhoz, küzdelmekhez. A szocialista tábor országaival, a nemzetközi kommunista mozgalommal együtt köszönthette az első magyar proletárdiktatúra, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság félévszázados dicső emlékét. Az idén felszabadulásunk és szocialista építőmunkánk negyed- századát köszöntöttük a jól végzett munka és a jövő biztos tudatában. Megemlékeztünk Leninről, a forradalmárról, a teoretikusról, az első kommunista párt és az első szocialista típusú állam megteremtőjéről, születésének 100. évfordulójáról. Mélységes tisztelettel és meggyőződéssel idéztük fel forradalmi tanításait, útmutatásait, amelyek ma is élőek és közvetlen eligazítást, segítséget nyújtanak számunkra. Ritkán adódik egy-egy nemzedéknek, hogy ilyen rövid négyéves távon ennyi nagy történelmi évfordulón köszönthesse a múlt dicső küzdelmeit és küzdőit, és hogy ilyen forró légkörben készülhessen fel az előtte tornyosuló, nagy erőfeszítéseket igénylő feladatokra. Számunkra megadatott ez a lehetőség. Párttagságunk — és vele együtt dolgozó népünk — bensőségesen ünnepelt és most a jubileumok és különösen a Lenin centenárium jegyében készül a nagy számvetésre, pártunk X. kongresszusára, abban a biztos tudatban, hogy a szocialista építőmunkának fontos állomása, új sikerek és eredmények kiindulópontja lesz. □ A kongresszusi határozatok végrehajtásának megyei tapasztalatairól Pártunk IX- kongresszusa — folytatva a kialakított politikát, követve a VIII. kongresszuson meghatározott irányt — a fejlett szocialista építés átfogó programját adta párttagságunknak, társadalmunknak. Az eltelt négy esztendőben ennek valóra váltása, a kongresszusi állásfoglalás talaján született központi bizottsági és politikai bizottsági határozatok végrehajtása képezte pártszerveink és pártszervezeteink legfőbb tevékenységét. Megyei bizottságunk úgy ítéli meg, hogy a IX. kongresszus határozatai időarányosan realizálódtak a megyében is. Négy éven keresztül az élet minden területén kiegyensúlyozott munka folyt, alkotásra alkalmas légkör uralkodott a megyében. Helyzetünknek ma is ez a fő jellemzője. Ezzel együtt jelentkezik egy sor gond a gazdasági élet irányításában, a lakosság életkörülményeinek fejlesztésében, a kulturális életben és a legkülönbözőbb területen. Ezek a gondok nem mind velejárói szocialista építésünknek. Egy részük munkánk fogyatékosságából, következetlenségéből, egyes szervek — főképp egyes tisztségviselők — mulasztásaiból származik. Leküzdésük szilárdabb vezetést, a központi szervek állásfoglalásainak következetesebb végrehajtását igényli. Ezt a véleményt alakították ki a pártszervezetek, a területi pártértekezletek, ez a központi probléma a megyei pártvezetés munkájában is. Ennek megoldásához kell újabb feltételeket teremteni. Pártunk IX. kongresszusa a fejlett szocialista építés feladatai között kiemelten foglalkozott a párt vezető-irányító tevékenységének fejlesztésével, az ez irányú munka tökéletesítésével. Megyei bizottságunk ennek megfelelően tervszerűen foglalkozott saját tevékenységének továbbfejlesztésével, a párt- és a többi szervek működési szférájának pontosabb meghatározásával, a pártélet lenini normáinak — ezen belül a kollektív vezetéssel és a személyi felelősség — erősítésével. Átfogó elemzéseket végzett a megyei pártbizottság a pártszervezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának emelésével, a tömegek közötti munka, a tömegkapcsolat erősítésével összefüggő kérdésekben. Az elemzések, hozott határozatok nyomán a pártélet belső rendje fejlődött, a kommunisták nagy számban tanulmányozták a marxizmus—leninizmus kérdéseit alsó-, közép- és felsőfokon, erősödött a tömegek közötti tevékenység, a tájékoztatás és a tájékozódás. A párt vexető-irányító tevékenysége A megyei bizottság megítélése szerint p párt vezető-irányító tevékenysége a megyében érvényesül és a IX. kongresszus által felállított követelményeknek megfelelően fejlődött. A kommunisták abszolút többsége érti azt az igazságot, hogy a párt egész szervezete és egész tagsága hivatott — kollektiven és egyénileg — a szocialista építés követelményeit, a dolgozó tömegek ügyét és érdekeit szolgálni. Ettől eltérő állásfoglalás, vagy intézkedés pártszerv, pártszervezet részéről nem született, az egyes kommunista vezetők és párttagok esetében elvétve és egyre ritkábban fordul elő. A párt hosszú távon kialakított és a IX. kongresszuson megerősített szövetségi politikája talaján folytatódott a tömörülés pártunk politikájának valóra váltásáért, a megye különböző társadalmi rétegei körében. Megvizsgálta megyei bizottságunk a munkásosztály helyzetére vonatkozó régebbi KB állásfoglalás végrehajtását, tanulmányozta a paraszti életkörülmények fejlődését, a parasztság anyagi- és kulturális helyzetének alakulását. Feldolgozta a társadalmi tevékenység lényeges kérdéseit, arra törekedve, hogy a tömörülés, a munkás-paraszt szövetség további erősödése, a társadalmi összefogás, a közösségi érzés és közösségi gondolkodás útjából minél több akadályt elhárítson. Megyénk közélete egészségesen fejlődött, a közgondolkodás és társadalmi morál kielégítő, a jövő feladatait tekintve biztató. Ennek továbbfejlesztése a pártvezetés, a pártirányítás további feladatai között kiemelkedő jelentőségű. Az államhatalom és államigazgatás területén a rendőri és igazságszolgáltatás szerveiben a pártszervek és a kommunisták tevékenysége eredményes, e területeken a párt ellenőrző munkája hatékony, e szervek a párt kialakított politikája, államunk törvényei szellemében működnek. Ax ipar fejlődése A párt megyei bizottsága — és irányításával a párt szervei — a kongresszus szellemében foglalkozott a termelőerők és termelési viszonyok fejlesztésével, a vállalatok, termelőszövetkezetek, kollektívák és szövetségek munkájával. Ennek hatásaként: Meggyorsult az ipar fejlődése a megyében. Az elmaradt területek iparfejlesztés szempontjából felzárkóztak. A megyében az extenzív jellegű iparfejlesztés a végéhez közeledik, a jövő az intenzív fejlesztésé A negyedik ötéves tervben a megkezdett telepítések befejezése — néhány helyen további kiegészítő település megoldásával együtt — mindenütt a műszaki fejlesztés, a termelőberendezések és ter- melőfolyamatok fejlesztése válik fő feladattá. Az iparosításban, az egyes települések foglalkoztatottságát elősegítő ipartelepítésben a megyében a négy évvel ezelőtti elképzelések megvalósultak, szerény méretekben túlteljesültek. Ezzel a mezővárosok és nagyközségek fejlődésüknek új szakaszához érkeztek, ami új gondokat is felvet. Különösen jelentősek a gondok a növekvő munkáslétszám szociális és kommunális ellátásában. Nem kisebb gond az új munkásság erkölcsi, politikai nevelése, a képzés feltételeinek megteremtése, a kulturális ellátás megszervezése. Ezek a negyedik ötéves tervben különösen nagy erőfeszítést kívánnak a pártszervektől, az államigazgatás szerveitől, nem utolsósorban a gazdasági vezetéstőlLétrejön a sxövetkexeti földtulajdon A mezőgazdaságban létrejön a szövetkezeti földtulajdon, rendeződött a szövetkezetek szervezése során felhalmozódott A megye lakosságának hosszú évek óta tartó csökkenése a beszámolás időszakában megállt, sőt mintegy négy és félezres növekedés következett be. 1970. január 1-én a lakosság száma 450 ezer volt. A szerény lélekszám-emelkedés a foglalkoztatottság növekedését mutatja. Mindez összefügg azokkal az új lehetőségekkel, amelyek a gazdaság irányításának új rendszeréből, következésképpen a IX. kongresszus határozataiból fakadnak. A megyében a gazdaság irányításának új rendszerére való áttérés zökkenőmentesen történt. A kezdeti nehézségeket is számításba véve nem történt a reform bevezetése során olyan esemény, ami miatt lét- jogosultsága, népgazdaságunkra gyakorolt kedvező hatása vitatható lenne. Az viszont tény, hogy gazdaságunkban, kereskedelmi hálózatunkban sok olyan fogyatékosság került felszínre, ami előbb rejtett volt, s csak a szocializmus gazdasági törvényeinek — benne az árutermelés, árugazdálkodás fejlesztésének — keretében szüntethető meg. Lakosságunk a szocialista építés előző időszakában megszokta a kötött árakat, az árak változatlanságát, olyan körülmények között is, amikor sok minden változott, amihez az árak nem igazodtak. Az ármozgások szokatlanok, különösen, ha irányuk a lakosság széles rétegei előtt nem világosak, továbbá ha azokkal esetenként hitelállomány, megkezdődött a szilárduló szövetkezeti mozgalomban a műszaki-technikai fejlődésnek igen erős folyamata. Fokozatosan megvalósul a növénytermelés teljes gépesítése. Az állattenyésztésben elkezdődött az iparszerű tenyésztő és hústermelő üzemek kiépítése. A mezőgazdasági termelés területén a IX. kongresszus határozatai realizálódtak. Mezőgazdasági üzemeink gazdasági ereje és termelőképessége másfélszerese a négy évvel ezelőttinek és gyors fejlődést ígér. A megyei bizottság a beszámolás időszakában mindenkor törekedett a Közpon. Bizottság új döntéseit következetesen végrehajtani, az alsóbb pártszervekben azok megvalósításához útmutatást, segítséget adni. A párt megyei apparátusa képes volt biztosítani a kollektív döntések feltételeit és a végrehajtásban a szükséges szervező munkát. A megyei bizottság látja munkájának eredményeit és tudatában van sok fogyatékosságnak. lelkiismeretlen emberek visszaélnek. Voltak és vannak ilyen visszaélések. Egyes áruféleségeket magas hibaszázalékkal is forgalmaznak. Egyes esetekben túllépik szabályozott árakban is az előírásokat. Az ilyen jelenségek ellen a törvény szigorával kell fellépni. Az ellenőrző apparátusoknak átfogóbb vizsgálatokat kell szervezni a hibák és elkövetőik leleplezésére. A termelés és gazdálkodás azon rendszere, ami a gazdaságirányítás új mechanizmusával kialakult — és ami folyamatosan tökéletesedik — a szocializmust építő társadalmunkban beválik, jónak bizonyul. Utat nyit a magasabbrendű szocialista gazdaság törvényszerűségei, gazdasági törvényei előtt, a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épül, a jobb munka és tisztességes erőfeszítés eredményét — a vállalati nyereséget a társadalom, tehát a közösség céljára használja fel. Nem a nyerészkedőknek, a haszonlesőknek, a pillanatnyi helyzetet kihasználóknak nyújt előnyt, hanem össztársadalmunk érdekeit szolaálja. Ezt mutatja az a ténv is, hogy szocialista építőmunkánk negyedszázadában az idén befejezésre kerülő ötéves tervciklus az, aminek előirányzatai legátfogóbban teljesülnek, sőt túlteljesülnek Ismerete« hogy ebben az ötéves tervben az ipar' :e melés 34, a mezőgazdasági termelés 17. a nemzeti (Folytatás a 4. oldalon) 0 A termelés és gazdálkodás fejlődése a gazdasági irányítás új viszonyai között
