Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 24. Kína—Kanada—ENSZ Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Ha létezne olyan műszer, amely a politikai feszültséget méri, mutatója alighanem alaposan kilengene ezekben az •rákban Chilében. Frei elnök az egész ország területén rend­kívüli állapotot rendelt el és ezt a televízió képernyőjén, ehát a legszélesebb hazai és nemzetközi nyilvánosság előtt •> maga jelentette be. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a óvárosban, Santiagóban éjszakai kijárási tilalom lépett élet­be, működésbe lépett a sajtócenzúra és bevezették a statáriális JÍráskodást. Mindez nem hangzik olyan komoran, ha az általános latin-amerikai viszonylatokat vesszük alapul. Chile azonban számos tekintetben éppen az a latin-amerikai kivétel, amely erősíti a szabályt. Ebben az országban sok évtizedes hagyo- nány, hogy jórészt betartják és betartatják a polgári demok­rácia játékszabályait Chile a latin-amerikai szubkontinens egyetlen állama, amelyben a köztársaság elnökei letölthették alkotmányos kormányzati idejüket és a szabályoknak megfelelően távoz­hattak a porondról. Közismert, hogy Dél-Amerikában ez nagy ritkaság, nem egy országban még az is eseménynek számít, ha egy államfő egyáltalán megéli terminusának lejártát. A salétromban és más ásványi kincsekben különösen gazdag államban tehát a jelenlegi viharos események igenis rendhagyó jelenségnek számítanak és jól érzékeltetik, milyen izgalmas napok elé néz Chile. A rendkívüli állapot bevezetésének van egy közvetlen és egy távolabbi előzménye. A közvetlen kiváltó ók: San­tiagóban mindeddig ismeretlen tettesek lőfegyverrel súlyo­san megsebesítették René Schneider tábornokot, a hadsereg főparancsnokát A távolabbi előzmény közismert: az országos választások során egy magát marxistának valló politikus, dr. Salvador Allende szerezte meg a szavazatok többségét Az alkotmány előírásai szerint a kongresszusnak ma kell jóváhagynia, esetleg elvetnie a legtöbb szavazatot kapott jelölt személyét Az egyetlen posszibilis ellenfél, a keresztény- demokrata Alessandri, pártjával egyetértésben önként vissza­lépett: a jelenlegi elnök Eduardo Frei pártja nem is titkolja, hogy ezzel a gesztussal szeretné megóvni az országot „minden­féle robbantástól”* Milyen robbanásra gondolhatnak Freiék? Az egyik a bel­ső elégedetlenség detonációja lehetne, amennyiben a kong-, resszus megfosztaná a chilei baloldalt a választások eredmé­nyének gyümölcsétől. Az országban túlságosan nagyok a szo­ciális problémák ahhoz, hogy egy ilyen fejlemény drámai következmények nélkül következhessék be. A másik, legalább ilyen jogos aggály a külföldi, minden bizonnyal USA-beavatkozás veszélye. A Fehér Ház és a State Department számára hatalmas csapás volt Allende megválasztása, Washington tudja: a chilei példa ragadós le­het a földkerekség egyik leggyúlékonyabb térségében és en­nek a felismerésnek megfelelően igyekszik cselekedni. A főparancsnok elleni merénylet hátterében nyilvánvalóan azok állnak, akiknek nem érdekük, hogy Chilében sor kerüljön a történelmi jelentőségű őrségváltásra. (KS) ESEMENYEK KEPEKBEN A Szovjet Kultúra Napjaira szovjet kulturális delegáció érkezett pénteken Budapestre. Képünkön: a Ferihegyi repülőtéren Ilku Pál, művelődésügyi miniszter üdvözli Jekatyerina Furceva miniszterasszonyt, a szovjet dele­gáció vezetőjét. (MTI foto—Molnár Edit felvétele—KS) Gromiko szovjet külügyminiszter, aki az ENSZ jubileumi ülésszakára érkezett New Yorkba, tárgyalásokat folytatott Nixon amerikai elnökkel. — Képünkön: Gromiko szovjet külügyminiszter a Fehér Házban Nixon elnökkel tárgyal. (Telefoto—AP MTI) —KS1 Eduardo Frei chilei elnök a hadsereg főparancsnoka ellen elkövetett merénylet miatt csütörtökön rádió és televíziós beszédében beje­lentette, hogy rendkívüli ál­lapotot rendelt el az egész országban. A rendkívüli ál­lapot már korábban is ér­vényben volt Santiago tar­tományban, de az elnök most A kanadai rendőrség és Ja­mes Cross diplomata elrablói folytatják a halálos bújócs­kát. Lehetséges, hogy a játék vége egybeesik a községtaná­csi választásokkal. A Reuter tudósítójának jelentése sze­rint az úgynevezett québeci felszabadítás! front szélsősé­ges' elemei azért hallgatnak már napok óta Crossról mert valamilyen drámai lépésre készülnek és ezzel akarják magukra irányítani a figyel­met a kritikus időpontban. Bár a 49 éves angol keres­kedelmi tanácsos elrablói és az ország többi részére is kiterjesztette. Hangoztatta, — kormánya mindent elkövet annak ér­dekében, hogy helyreállítsa a nyugalmat az országban és megteremtse a feltételeket a kongresszus zavartalan munkájához. Ismeretes, hogy a kongresszusnak szomba­ton Kell döntenie az új ál­lamelnök megválasztásáról. Laporte québeci munkaügyi miniszter gyilkosai után foly­tatódik a hajtóvadászat, a fi­gyelem mégis a választások­ra összpontosul: olyan vádak hangzottak el ugyanis, hogy a választásokon induló pár­tok közül az egyik a „front” fedőszerve. Jean Drapeau montreali polgármester csötörtö’-ön r>él- dául kijelentette, hogy ha a nemrég alakult politikai ak­ciófront (FR * Pl. amel v a 46 tagú városi tanácsba 31 je­löltet akar küldeni. megnyer­né a választásokat, „vér fog folyni az utcákon”. A Santa Cruz-i seriff em­berei pénteken elfogták John Linley Frazier, 24 éves autó­szerelőt, akit ötrendbeli gyil­kosság elkövetésével — dr. Victor Ohta-nak, feleségé­nek, 2 fiának és asszisztens­nőjének lemészárlásával gyanúsítanak. Frazier-t egy erdei házacs­kában találták meg —mind­össze másfél kilométerre dr. Ohta villájától. A rendőrség szerint a gyanúsított a gyil­kosságsorozat elkövetése óta itt tartózkodott. Sztrájk Argentínában Az argentin általános munkásszövetség felszólítá­sára Buenos Aires munkás­sága csütörtökön tízórás álta­lános sztrájkkal követelte a kormány gazdaságoolitiká jó­nak megváltoztatását. A sztrájk idején a városban ha­talmas tüntetések zajlottak le. A rendőrök sok helyen könnygázbombákkal, gumi­botokkal támadtak a felvo­nulókra, s több ízben lő­fegyverüket is használták. A város különböző részein több mint 150 tüntetőt vettek őri­zetbe. A munkások gépko­csik feltartóztatásával és rögtönzött barrikádok mögé húzódva próbáltak védekez­ni. A sztrájk más városokra is kiterjedt, s emiatt szerte az országban zárva maradt csütörtökön a gyárak, az üz­letek és a hivatalok legna­gyobb része. A sztrájk éjfél­kor ért véget. INDENFELÖ LONDON A konzervatívok megnyer­ték a londoni St. Marylebone körzetben csütörtökön tar­tott pótválasztást, amelyet Quintin Hogg (Lord Hails- ham) eddigi képviselőnek lordkancellárrá történt kine­vezése tett szükségessé. Az új Képviselő, Kenneth Baker azonban jóval kevesebb sza­vazatot kapott, mint elődje június 18-án és a konzerva­tív többség 9314-ről 6142-re apadt. TEL AVIV Abba Eban izraeli külügy- minszter New Yorkba uta­zása előtt a Tel Avivi repü­lőtéren újságírók előtt meg­ismételte Izrael Egyiptom- ellenes vádjait. Eban — aki a közgyűlés közel-keleti vi­táján vesz részt — kijelen­tette: javasolni fogja ugyan a Jarring vezette tárgyalá­sok folytatását —, de csak arra az esetre, ha eltávolít­ják a csatorna egyiptomi ol­dalán felállított rakétakilövő állásokat. Abba Eban össze­sen négy hetet tölt az Egye­sült Államokban. PÁRIZS Tito elnök pénteken Pá­rizsban fejezte be nyugat­európai körútját. A jugoszláv elnök, aki egynapos, nem hivatalos látogatásra érke­zett a francia fővárosba, a délelőtt folyamán az Elysée- palotában felkereste Pompi­dou köztársasági elnököt, — akivel négyszemközt tár­gyalt. Délután szélesebb kör­ben folytatódtaK a megbe­szélések, este Pompidou el­nök vacsorát adott jugoszláv vendége tiszteletére, aki azt követően kíséretével együtt visszarepült Belgrádba. praga Pénteken a kora délelőtti órákban Prágából a Szlovák Szocialista Köztársaság fő­városába érkezett az NDK párt- és kormánykülöttsége. amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az államta­nács elnöKe, valamint Willi Stoph miniszterelnök vezet. A delegáció üzemi nagy­gyűlésen vesz részt, amelyen beszédet mond Willi Stoph és Lubomir Strougal. MOSZKVA A Szovjetunióban pénte­ken földkörüli Gályára bo­csátották a Kozmosz—374 mesterséges holdat. A Szput- nyik fedélzetén elhelyezett berendezések lehetővé teszik a kozmikus térség kutatásá­nak folytatását. A program­ban előirányzott tudományos kutatásoKat teljesítették. praga A Cseh Nemzeti Tanács pénteken felmentette belügy­miniszteri tisztségéből Josef Grössert és más feladattal bízta meg. Az új cseh bel­ügyminiszter Josef Jung lett. NICOSIA A ciprusi kikötőket és re­pülőtereket lezárjáK a Tö­rökországból érkező forga­lom elől hogy megakadá­lyozzák a kolera esetleges behurcolását Néhány nappal ezelőtt Ka­nada kormánya bejelentette, hogy elismeri a Kínai Nép- köztársaságot. A tajvani báb­rezsim képviselője már el is hagyta a kínai fővárost és rövidesen megjelennek Ka­nadában Kina diplomáciai képviselői, illetve Kanada megbízottja Pekingben. A Szovjetunió és a szocialista országok már 1949 óta tö­retlen energiával harcolnak a legkülönbözőbb nemzetkö­zi fórumokon a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogai­nak elismertetéséért, beleért­ve Kína ENSZ-tagságát is. Ami az ENSZ-et illeti, ezek a törvényes jogok kiterjed­nek a Biztonsági Tanács tag­ságára is. Az ENSZ alapok­mány értelmében ugyanis Kína az „öt nagy” egyike. — Mint ilyen, állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak és — hasonlóképpen a Szovjet­unióhoz, az Egyesült Álla­mokhoz, Nagy-Britanniához és Franciaországhoz — vé­tójoga is van. A nemzetközi politikai élet kétségkívül leg­képtelenebb és legtörvényte­lenebb jelenségei közé tarto­zik, hogy ezt a helyet mind­máig a tajvani Csang Kajsek rezsim bitorolja. Hangsúlyoz­ni kell azt is, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista országok Kína diplomáciai elismerésének és a kínai ENSZ-tagságnak az ügvében mindig következetes elvi po­litikát folytattak. Támogat­ták ezt a törvényes és igaz­ságos követelést — függetle­nül attól, hogv milyen válto­zásokon ment keresztül kap­csolatuk Kínával, s mikép­pen szemlélték Kína egyes küloolitikai akcióit. Általános vélemény, hogy a Kanada részről létesített diplomáciai kapcsolat újabb komoly rést ütött az ameri­kai politika merev frontvo­nalán. Nemcsak azért, mert ez az első eset, hogy Kína az észak-amerikai konti­nens egyik országával dip­lomáéi ai kapcsolatot létesí­tett, hanem azért is, mert számítani lehet a kanadai döntés láncreakcióiára. Tud­valévő, hogy Olaszország, Belgium és Ausztria tárgya­lásokat folvtat Kínával a diplomáciai kapcsolat felvé­teléről és a legutóbbi napok­ban Üj-Zéland és Malaysia is ilyen szándékokat ieleztek. Az új helyzet kétségkívül befolyásolhatja a kínai — ENSZ-felvétel ügyében ese­dékes ENSZ-szavazást. Ez lesz a huszadik eset. hogy a kínai felvétel ügyében sza­vaznak. Az r '"esült Nemze­tek Szervezetében kialakult erőviszony-változások min­dig megmutatkoztak a sza­vazati arányokban is. 1952- ben például mindössze heten szavaztak Kína tagfelvétele mellett negyvenketten ellene tizenegy tagállam pedig tar­tózkodott. Nem utolsósorban a szovjet diplomácia szívós szervezőmunkájának is kö­szönhető, hogy 1965-ig kö­vetkezetesen és fokozatosan romlottak ebben a kérdés­ben az Egyesült Államok diplomáciai pozíciói. 1965- ben történt meg először, hogy Washington nem tudott több­séget szerezni a kínai tagfel­vétel ügyében. Ebben az esz­tendőben nem kevesebb, mint 47 állam követelte Kina fel­vételét, ugyancsak negyven­hetén szavaztak a felvétel ellen, húszán pedig tartóz­kodtak. E fokozatos pozicióromlást az utóbbi évtizedben az Egye­sült Államok azzal akarja el­lensúlyozni, hogy minden esz­tendőben úgynevezett „fon­tos kérdésnek” nyilváníttatja Kína tagfelvételét. Ez ugyan­is azt jelenti, hogy Kína tör­vényes jogainak érvényesíté­séhez az ENSZ-ben kéthar­mados többségre van szükség. Magától értetődik, hogy a kínai diplomácia akcióinak, magatartásának és vélemény- nyilvánításainak igen komoly szerepe van — különösen a kérdésben ingadozó, a szava­zásnál rendszeresen tartózko­dó ENSZ-tagállamok befo­lyásolásában. 1965 és 1968 között például az 1965-ben már elért helyzethez képest jónéhány árnyalattal romlott Kína szempontjából a szava­zás aránya. Ebben a kínai külpolitika egyéb, vitatható akciói mellett szerepe volt annak, hogy a pekingi diplo­mácia sugalmazta, majd üd­vözölte Indonézia kilépését az ENSZ-ből és olyan gondo­latokat is felvetett, hogy a jelenlegivel szemben új vi­lágszervezetet kell létrehozni. Ez megkönnyítette az ameri­kai diplomácia helvzetét. Washington azzal érvelt, hogy Kínát valójában „nem ér­dekli” az ENSZ-taeság. s hogy a világszervezet szét­bomlasztására törekszik 1963 óta a kínai hivatalos nyilat­kozatok hangia ebben a vo­natkozásban fokozatos módo­suláson ment keresztül. 1969 szeptemberében, amikor már javában folvtak a kanadai— kínai tárevaláspk — Sharp kanadai külüffvminiszter kö­zölte- Kína felkérte Kanadát, a maga részéről is nyújtson segítséget ahhoz, hogy Kína törvényes ENSZ-jogait hely­reállítsák. Hasonló kijelenté­seket tartalmaznak azok a kínai kommentárok, amelyek most az Ottawa—Peking meg- egvezés jelentőségét méltat­ják. A jelek szerint ilymódon az egész kérdés feilődése új szakaszba lépett. Az ENSZ mostani ülésszakán döntő for­dulatra még nem lehet szá­mítani. Történelmileg azon­ban világos, hogy az Egye­sült Államok utóvédharcot folytat, s Kína előbb-utóbb elfoglalja törvényes helyét az ENSZ-ben. ahonnan el kell távozniuk a Csang Kaj-sek rezsim képviselőinek. — ie — | Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat ♦ szegedi kirendeltsége FELVÉTELRE KERES kezdő és gyakorlott : hajósodat, képkezelőket | Jelentkezés írásban vagy személyesen Szeded. | S zsa György u. 5. alatt J ♦ 4 Bérmunkát vállalunk Panter 5 tonnás autódaruval, 30 km-es körzetben. Gépjavító Állomás Kisújszállás Telefon: 63. Ügyintéző ______ Nyitrai, D rámai napok Kanadában 4 Rendkívüli állapot Chilében

Next

/
Oldalképek
Tartalom