Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
1970. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkásosztály politikája az egész nép érdekeit fejezi ki A megyeszékhely kommunistái is megtartották pártértekezletüket A közel kilencszáz éve fennálló, gazdag forradalmi hagyományokkal rendelkező város kommunistái, az MSZMP X. kongresszusára készülve, tegnap és tegnapelőtt megtartották kétnapos pártértekezletüket. Az emúlt négy évben folytatódott hazánkban a szocializmus építése, újabb sikereket értünk el pártunk kipróbált politikája alapján. Nem volt ez idő alatt semmilyen fordulat pártunk, népünk életében. Mint azt az értekezlet munkájában résztvevő és felszólaló Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára részletesen elemezte, tovább haladtunk a párt Vili. kongresszusa által kitűzött alapvető cél, a szocializmus teljes felépítése felé. Mindezek mellett néhány dolog jelentősen befolyásolta életünket. Ezek közül legfontosabb talán a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítása, amely a legfontosabb területen, a termelés szférájában volt meghatározó, pozitív hatású, nemcsak az egész népgazdaság, de Szolnok város elmúlt években tapasztalt fejlődésére is. Erre az időszakra estek olyan jubileumok, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója, valamint pártunk megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaságnak a fél évszázados évfordulója. Nemrég ünnepeltük hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulóját, 1970 pedig a Lenin- eentenárium éve. Mindezek pz események a jelentős forradalmi múlttal rendelkező •ráros kommunistáit, minden dolgozóját lelkesedéssel töltöttek el, növelték a politikai aktivitást, jó körülményeket teremtettek a gazdasági, politikai. kulturális feladatok megoldásához. A Központi Bizottság a pártértekezlet által tárgyalt időszakban olyan — az egész társadalom életére meghatározó — fontos kérdéseket tárgyalt, s hozott bennük határozatokat, mint az ifjúság, a nők helyzete, a belügyi munka, a honvédelem kérdései, elhatározások születtek az állami élet demokratizmusának továbbfejlesztésére. Mindezek jelentősen növelték Szolnok városában is a kommunisták feladatait, nagy erőfeszítéseket, gondos hozzáértő munkát kívántak minden párttagtól, a pártcsopor- toktóL alapszervezetektől. Az elmúlt pártértekezlet óta eltelt négy esztendő, — amelyről a pártbizottság most beszámolt, a város életének is jelentős szakasza, a dinamikus fejlődés időszaka volt. A tervszerű és a gazdasági mechanizmus reformja óta lényegesen meggyorsult iparfejlesztés következtében létszámában tovább növekedett, társadalmi súlyában is erősödött a városban a munkásosztály. A szocializmus eszméinek kipróbált harcosai mellé felsorakozott a munkások új generációja, akik a marxizmus-leninizmus szellemében, a korszerű műveltség birtokában, korunk technikáját uralva folytatják azt a harcot, amelyet elődeik kezdtek, s amely harcok ma már néoünk történelmének részeként jogos büszkeséggel töltik el a város hatvanötezer lakóját. A párt nagy tapasztalatú, veterán harcosai mellett a szocializmus építésének feladatait, súlyát vállaló, a legnagyobb terhet viselő közép- nemzedék, s a ma még a jövőt képviselő, de számunkra oly fontos és kedves ifjú generáció, a város hat és félezer kommunist'ját. a lakosság minden rétegét képviselő kommunista küldöttek nagy felelősségérzettel, gondosan és hozzáértéssel vitatták meg a pártbizottság alapos, szinte tudományos értékű elemzését, s alakították ki egy újabb időszak követendő politikáját. ☆ A szocialista gazdálkodást elemezve, a pártbizottság azt jelenthette, hogy a város ipara a tárgyalt időszakban dinamikusan fejlődött. Sikeresen valósulnak meg, s várhatóan nem egy területen túl lesznek teljesítve a III. ötéves terv célkitűzései, eredményesen dolgoztak a város kommunistái az MSZMP IX. kongresszusán elhatározott gazdaA pártértekezlet újból Sípos Károlyt választotta meg a városi pártbizottság első titkárának ságpolitikai célkitűzések megvalósításán. A kommunisták áldozatos, példamutató munkája, az általuk ösztönzött szocialista brigádmozgalom jelentős fejlődése bizonyult a sikerek egyik legfőbb zálogának. Az a tény, amit az egyik felszólaló küldött így fogalmazott meg: Az elmúlt években je- jentős feladatok megoldására hívták harcba a kommunisták a város dolgozóit, s azok hallgattak szavukra. Az országos átlagot meghaladóan növekedett a városban a termelés mennyisége, javult a termelés terv- szerűsége, ütemessége, a termékek minősége, a termelés műszaki színvonala. Az eredményeket előidéző körülmények: közül, az erről folytatott pártértekezleti vitából érdemes kiemelni azokat a gondolatokat, amelyek a szocialista versenynyel, a brigádmozalommal foglalkoztak. A pártbizottság jelentése a legnagyobb elismeréssel szólhatott ennek fejlődéséről. Megállapította, hogy a pártszervezetek, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők felismerték a mozgalomban rejlő kimeríthetetlen lehetőségeket és tartalékokat, nagy gonddal, figyelemmel, törődéssel foglalkoztak azzal. Ennek következménye, hogy ma már a városban a szocialista ipar. a közlekedés és a kereskedelem dolgozóinak közel fele szocialista brigádban tömörül. Több mint hatszáz érte el közülük a kitüntető szocialista birgád cím különböző fokozatait. Kiemelkedő eredmények születtek a birgádmozgalom- ban a járműjavító, a Tisza- menti Vegyiművek, a bútorgyár, a 7. sz. AKÖV, a MÁV vasútállomás, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat, valamint a vasipari vállalat dolgozói körében. Minderről a küldöttek is sorra beszámoltak. Dr. Orbán Péterné, a Május 1 Ruhagyár szolnoki gyáregységének igazgatója — aki a gázdasági vezetés szemszögéből elemezte a szocialista versenymozgalmat — így összegezte a véleményét: A jubileumi évfordulókra elindult, majd a kongresszus tiszteletére továbbfejlesztett versenymozgalom volt az alapja az idén elért kiemelkedő eredményeknek, többek között annak, hogy nálunk a termelékenység IS százalékkal nőtt. A pártbizottság beszámolója megállapítja, hogy a X. kongresszus tiszteletére indított szocialista versenymozgalomban kiemelt helyet kapott a nemzeti jövedelem tervezett szintjének egy százalékkal való növelése. A Ti- szamenti Vegyiművek dolgozói 4 ezer tonna kénsav, 5 ezer tonna porított és 20 ezer tonna granulált szuperfoszfát műtrágya többlet termelései vállalták. A Május 1 Ruhagyár tízezerrel több kabátot gyárt; 400 tonnás többlet papírtermelést, 500 tonnás többlet papírfeldolgozást vállaltak a papírgyár szocialista brigádjai. A pártértekezlet igen alaposan elemezte a város iparának fejlődését, a termelés volumenében, a termelékenységben, a beruházások tekintetében elért növekedést, azok okait — de a problémákat sem hallgatta el. Ezek közül különösen két dologról esett több szóAz egyik a munkaerővándorlás kérdése. A beszámoló megállapította, hogy az elmúlt évben a város szocialista iparában 37—40 százalék között alakult a munkaerő-forgalom. E kedvezőtlen munkaerő-forgalmat vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon mintegy, 80 milíió forint nemzeti jövedelem esett ki emiatt. VIgh Sándor, a Ganz Villamossági Müvek szolnöki gyárénak igazgatója részletesen elemezte ennek vetületét saját gyárában. Elmondta, hogy a havi 35—40 fős fluktuáció náluk is érezhető többlet- költséggel terheli a termelést. Figyelemre méltó javaslatot tett: A gazdaságvezetők elvi alapon nyugvó megegyezésére lenne szükség a vándormadarak ellen. Meg kellene akadályozni — mondta —, hogy egyesek élve a konjunkturális lehetőséggel, egy néhány állomásból álló kör után 2—-3 forinttal magasabb órabérért térjenek vissza saját üzemükbe, vagy kössenek ki másutt. Felmerült a vitában a kötelező munkaerőközvetítés úiból bevezetésének, vagy más adminisztaratív intézkedésnek a gondolata is — ám a pártértekezlet nem ezt tartja ma a kérdés legcélszerűbb megoldásának. A munkaerőellátásban jelentkező feszültség feloldható, a vándorlás fékezhető a rejtett munkaerőfelesleg, a belső tartalékok feltárásával, a munkaerőmegtakarítást eredményező beruházásokkal, szervezeti, technológiai intézkedésekkel, az anyagi ösztönzők hatékonyabb és differenciáltabb felhasználásával, nem utolsó sorban az erkölcsi ösztönzők jobb alkalmazásával, a politikai munka nagyobb hatékonyságával. Hasonló súllyal került szóba a szakmunkásképzés és továbbképzés ügye. A beszámoló idevonatkozó részéhez csatlakozva, Rócz Gyula, a szolnoki szamunkásképző intézet igazgatója igen megszívlelendő dolgokra hívta fel a figyelmet. Többek között arra, hogy évente 4—soo szakmunkást adnak ugyan a város és vonzáskörnyéke ipari üzemeinek, de ez nem elég. Nem tudják, az évenkénti beiskolázási terveket sem teljesíteni. S az okok között első helyen a munkáshivatástól való idegenkedést említette. Nincs elég rangja — mint mondta —a fizikai munkának. Ezen egy ilyen nagy múltú munkásváros kommunistáinak érdemes elgondolkodni, s a tennivaló már is önként adódik. ☆ A pártértekezlet sokoldalúan, szinte minden összefüggését vizsgálva elemezte a lakosság életkörülményeinek alakulását. Alapvetően megállapítható, hogy a termelő munkában elért eredményekkel arányosan javult a dolgozók életszínvonala. Mutatják ezt a bérek alakulásénak, a kereskedelmi áruforgalomnak az adatai is. A kedvező helyzetet bizonyítia, hogy a III. ötéves terv eddigi időszakában 41—42 százalékkal emelkedett a kifizetett bértömeg, ami 15—18 százalékos átlagbérnövekedést jelent. Míg a II. ötéves tefv időszakában nyereségrészesedés címén 10—11 napot fizettek ki átlagosan, addig a III. ötéves terv időszakában kifizetett átlagnyereség 20—21 napnak felel meg. A város lakossága 46.8 százalékkal vásárolt többet a III. ötéves terv ideje alatt, mint az azt megelőző Öt évben. Szembetűnő változás, és az életkörülmények javulásának egyértelmű jele a fogyasztás szerkezetének változása. A korszerű tartós fogyasztási cikkek egy részénél a forgalom két-háromszorosa is a korábbinak: Sokkal több mosógépet, centrifugát, televíziót, bútort Vásárol a lakosság, mint azelőtt. A város élelmiszerellátása általában egyenletes volt. Kedvezően hatott a lakosság ellátására az az árukínálat bővülés, amely a gazdasági mechanizmus lehetőségeivel élő vállalatok jobb munkája nyomán jelentkezett. Mindennek megállapítása sem fedheti el-azt a sok gondot és problémát, amelyről a beszámoló nagyon nyíltan beszélt, s amelyet több felszólaló is érintett. Elavult, szűk a megyeszékhely bolthálózata — talán nincs is még egy város az országban, ahol eny- hyire elmaradt volna az üzlethálózat fejlődése a gyorsan növekvő igényektől. Jó volt hallani Budai Mihálynak, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat pártszervezete küldöttének szavait, aki jelentős fejlesztési tervekről számolhatott be. A kérdést más oldalról vizsgálva megállapította a beszámoló, hogy a javuló árukínálat mellett nem érvényesült kellő mértékben az a célkitűzés, amely egyes rétegek differenciált igényeinek kielégítésére Vonatkozott. Elsősorban az alacsony, az átlagosnál kevesebb jövedelműek, a nagycsaládosok érezték meg ezt- A tartós, de olcsó árucikkekben a folyamatos ellátás nem volt biztosítva, rendszerint ezek voltak a hiánycikkek. A növekvő jólétnek az anyagi javak gyarapodásában is megmutatkozó jelei egyesekben jó érzést, másokban aggodalmat keltenek. Ez a pártértekezleten is szóba került. Egyrészt ügy, mint jogos igény. Ahogyan Tóth Árpád, a Lenin Tsz elnöke gondjaikról beszélve fogalmazta: az emberek ma már nemcsak látástól vaku- lásig dolgozni, hanem a keresetükből jól élni is akarnak. Vagy — mint ahogyan Sípos Károly mondta zárszavában — nem . kell félnünk. attól, hogy az emberek jobban élnek, hisz mind jobban, az anyagi javak nagyobb bősége révén szebben boldogabban élni, a szocializmus célkitűzése. Örüljünk, hogy ebben oly sok áldozat és küzdelem után most már mind kézzelfoghatóbb eredményeket is tapasztalunk. Felmerült ugyanakkor az a jogos aggodalom is, hogy a növekvő jólét, az anyagi javak megszerzésének nagyobb lehetőségei egyeseket az önzés, a harácsolás, némelykor a bűn útjára is vezethetnek. Szó esett arról, mit jelent a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek az a kitétele: a kommunisták is éljenek szerényebben. ☆ A dolgozók életkörülményeit jelentősen befolyásolja a lakáshelyzet. Az elmúlt tíz év alatt a lakásállomány negyven százalékkal nőtt. A város lakóinak közel fele új lakásba költözött. Ezzel azonban csak némileg csökkent a feszültség, hisz a családok 25 százaléka még mindig zsúfolt körülmények között lakik, 24 százalékának nincs önálló lakása. Mintegy 2800 egészségtelen lakást tartanak nyilván, s közel két és félezer jogos lakásigénylőt. Szolnokon a néhány hónap múlva kezdődő IV. ötéves tervben 7500 lakást kell felépíteni. Ez hatalmas feladat, amely csak a város egész társadalmának összefogásával oldható meg. Hasznos javaslatokat tett dr. Tigyi István, aki több jó példára hivatkozva a társadalmi összefogás bevált módszerére, a különböző szövetkezési formák támogatására hívta fel a figyelmet. Néhány kérdés kiemelt helyet kapott a pártértekézleten. A már említetteken túl sok szó esett a város egyes elhanyagolt körzeteiről. Fodor János, a párt veterán harcosa fiatalos hévvel érvelt szűkebb hazájának, a VII—VIII. kerületnek a gyorsabb ütemű fejlesztése mellett. Útépítés, csatornázás, szolgáltató hálózat, üzletek, szórakozóhelyek kellenek, s az igény jogosságát akkor sem lehet tagadni, ha felidézzük azokat a hatalmas összegeket, amelyekkel az egykori városszéli proletárnegyedet az elmúlt 25 évben fejlesztették. A pártéV- tekezleten Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke adott azonnali választ, ismertetve hogy a közeljövőben sok jogos problémája megoldódik a város e részén lakó dolgozóknak. Sokan szólaltak fel a város három nagy problémájának megoldása érdekében. Ezek a következők: égetően szükség van a tervezett 1100 ágyas új kórház felépítésére. A pártértekezlet örömmel nyugtázta, hogy a napokban megtörténik a kiírt tervpályázat elbírálása, s pz ügy ezzel előbbre jut, de az űryrepélyes átadásig még messze aí^dő, a kommunistáktól még sok jiuinkát kíván a kórház megvoyjósításu. Hasonlóan a megoldáshoz közeledik a város másik rlacy gondja, a központi művelő-» dési ház felépítése. Széles társadalmi összefogás bontakozik 3d ennek érdekében is és erről is örömmel hallottak a pártéftekezlet résztvevői. A harmadik ilyén nagy probléma pedig a következő: úgy látja a városi partértekezlet, hogy a gyorsan fejlődő városban ma már kellő szellemi kapacitás halmozódott fel ahhoz, hogy bázisul szolgáljon egy felsőfokú tanintézettel kapcsolt kutató intézet létrehozásához. Mindhárom nagy problémát illetően megbízta a pártértekezlet a felsőbb pártértekezletre választott küldötteit az ügy képviseletével, annak a reményének adva kifejezést, hogy négy év után, az akkor tartandó pártértekezlet már a sikeres megvalósítást nyugtázhatja. ☆ A pártbizottság beszámolója az elmúlt évek eredmé nyeinek summázásaként megállapította, hogy „a fáradtságot nem ismerő szorgos munkában az emberek is mások lettek. Mindnyájan megváltoztunk. Most a szocializmus ügyébe vetett hit, a jövőbe vetett bizakodás jellemzi városunk lakóinak többségét.” A Szolnok városi pártbizottság megállapítása jogos — ezt a pártértekezlet is igazolta. A nagy gonddal elkészített beszámoló, az alaposan felkészült hozzászólások is bizonyítják, hogy a város kommunistái felelősen gondolkodó, életünket történelmi összefüggéseiben, a múltban gyökerező, és a boldog jövő felé vezető útként, társadalmi folyamatként fogják fel. A napirendre kerülő valamennyi kérdést szocialista fejlődésünk részeként, annak minden összefüggését vizsgálva elemezték. Ahogyan Varga András, a járműjavító pártszervezetének küldötte, lakatos brígádve- zető mondta: Agitációs és felvilágosító munkánk alapelve volt mindig az, hogy egyéni, vállalati érdekeink soha nem kerülhetnek szembe az egész népgazdaság érdekeivel. Végezetül a szolnoki kommunisták pártértekezlete elfogadta és jóváhagyta a pártbizottság beszámolóját. Jóváhagyta a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezetének vitájáról kialakított állásfoglalást és a szóban elhangzott kiegészítéseket. Elfogadott egy határozati javaslatot a közvetlen feladatokat illetően, majd megválasztotta a város új pártbizottságát, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság megtartotta első ülését, s első titkárának újból SIPOS KÁROLYT választotta meg. A pártbizottság titkárai BREZVAI ISTVÁN és SÁNDOR LÁSZLÓ lettek. VARGA JÓZSEF
