Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 5. Eredményes esztendők Á nyolcadik szovjet ötéves terv mérlege Forró tea — csővezetékben Befejezéséhez közeledik a Szovjetunió nyolcadik ötéves terve. Máris — az 1970. vé­géig tartó tervidőszak utolsó hónapjainak eredményei nél­kül — a feladatok sikeres végrehajtását tükrözik az összesítések, sőt — ezen túl­menően — jónéhány, a szov­jet gazdaság egészét érintő tervmutató túlteljesítését is regisztrálni lehet, öt év alatt a nemzeti jövedelem 193,5 milliárd rubelről 275 mil- liárdra emelkedett, vagyis az S.7KP XXIII. Kongresszusá­nak határozataiba; megjelölt Az ipari termelés 1955-höz viszonyítva körülbelül 50 szá­zalékkal nőtt. A bruttó ipari termelés 1970 második felé­ben eléri a 366 milliárd ru­belt. Ez a növekedés majd­nem egyenlő az első két öt­éves terv együttes ipari ter­melésével. Különösen gyorsan fejlődnek a technikai haladás élvonalába tartozó iparágak; az elektro-energetika, a gép­gyártás, a vegyipar, a kő­olajipar. Gyors ütemben fej­lődik a közszükségleti cikkek gyártása is. Meggyorsult a mezőgazda­ság fejlődése. A sokoldalú állami támogatás segítségével a mezőgazdaság gépesítése egyre magasabb színvonalú. Megvalósulnak a kemizálás és a talajjavítás komplex programjai, emelkedik a földművelés és az állatte­nyésztés színvonala. Nagyob­bak a termések, növekszik a kolhozok és szovhozok mun­kájának népgazdasági hatás­foka. S bár kedvezőtlenül alakult az időjárás, és a Szovjetunió egyes területeit természeti csapások sújtották, az 1966—69-es években éven­ként átlag több mint 160 mil­lió tonna mezőgazdasági ter­ményt takarítottak be. Ez 32 millió tonnával több, mint az előző ötéves terv időszaká­ban. Jelentősen növekedett a A nyolcadik ötéves terv a Szovjetunió gazdasági fejlő­désének egyben különleges szakasza is. Megkülönböztető jegye, hogy ezekre az évekre esik a gazdasági reform be­vezetése és kibontakozása a szovjet gazdaságban. 1970 kö­zepéig a reform több mint 40 ezer vállalatot érintett, s ezek a vállalatok az ipari termelésnek már 92 százalé­kát adják. A tervezés és a gazdasági ösztönzés új mód­38—41 százalék helyett 42 százalékkal nőtt. Ez a több mint 80 milliárd rubelnyi gyarapodás határozottan je­lentős összeg, hiszen pl. 1954- ben ennyi volt az egész nem­zeti jövedelem. Ez az ered­mény érzékelhetővé teszi, hogy az előző ötéves tervhez képest számottevően meg­gyorsult a nemzeti jövede­lem növekedési üteme. Nem kis részben éppen azért, mert gyorsabb ütemben növeke­dett a másik fontos gazda­sági mutató — a munka ter­melékenysége is. hús, a tej, a tojás és más termékek mennyisége is. A közelmúltban már elfo­gadták a szovjet mezőgazda­ság 1971—,75-ös fejlesztési tervét, amely méreteiben je­lentősen felülmúl mindent, amit eddig ebben a gazdasági ágazatban tettek. A mezőgaz­daságban pl. az állami beru­házás 77,6 milliárd rubelre emelkedik, majd ebből 45,8 milliárdot fordítanak építési­szerelési munkákra. Ez 1,7- szer több a jelenlegi ötéves terv mezőgazdasági befekte­téseinél. Ezenkívül a kolho­zok 43 milliárdot fektethet­nek majd be a gazdaságokba. A társadalmi gazdagság és a termelékenység növekedé­sével együtt természetszerűen növekszik a lakosság élet- színvonala is. Ezen a terüle­ten is jó eredményeket ért el a szovjet gazdaság ebben a tervidőszakban: az egy fő­re jutó reáljövedelem pl. 33 százalékkal növekedett 1965 óta. Évről évre növekszik az a társadalmi fogyasztási alap, amely az ingyenes oktatás, az ingyenes orvosi ellátás, az ösztöndíjak, nyugdíjak, segé­lyek kifizetésére szolgál. Egy­re nagyobb méreteket ölt a lakásépítkezés; évenként mintegy 11 millió szovjet ember költözik új lakásba. szerei rohamosan terjednek a szállításban, a kereskede­lemben és az anyagi-techni­kai ellátásban. „A reform lényege — mondta Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke egy újítóértekez­leten Moszkvában — abban áll, hogy miközben tökélete­sítjük a centralizált terve­zést, növeljük a vállalati kol­lektívák kezdeményezőkészsé­gét és érdekeltségét a terme­lésben meglévő források jobb kihasználásában, a termelé­kenység növelésében, hogy a gazdasági ösztönzők rendsze­rének segítségével összekap­csoljuk minden egyes mun­kás, a vállalat és a társa­dalom érdekeit.” A reform következtében a vállalati kollektívák kezdték feltárni, jobban kihasználni tartalé­kaikat, gyorsult a technikai fejlődés, a termelés új mód­szereinek elsajátítása. S ez a folyamat, ennek a munkának sikere — pontosan lemérhető a nyolcadik ötéves terv ered­ményeiben, s épp a leglé­nyegesebb mutatók — jöve­delmezőség, termelékenység — túlteljesítésében. A reform szélesíti a válla­latok önállóságát, ugyanakkor felszabadítja a központi gaz­dasági szervezeteket a napi, operatív termelésirányítás, a termelési folyamatok szabá­lyozása alól, s így ezek, fi­gyelmüket a fő gazdasági fel­adatok megoldására irányít­hatják. így az állami terve­zés még erősebbé, megalapo­zottabbá, hatékonyabbá vá­lik. Ezért nem csoda, hogy a nyolcadik ötéves terv is­mertté vált eredményei és a szovjet gazdasági reform ki­bontakozása után szerte a vi­lágon érdeklődéssel várják a kilencedik ötéves terv, s ez­zel kapcsolatban az SZKP XXIV. kongresszusa határo­zatainak végleges összeállí­tását és közreadását Tervegyeztetés A közelmúltban történt meg a mi negyedik ötéves tervprogramunk egyeztetése is Moszkvában, a KGST együttműködés keretében — a szovjet gazdaság következő ötéves tervének fő fejezetei­vel. A szocialista országok bővülő gazdasági integrációja keretében a mi terveinknek is kapcsolódniok kell vala­mennyi baráti ország fejlesz­tési elképzeléséhez — külö­nös tekintettel egy-egy ágazat beruházásait, a gyártási koo­perációt, a termékszakosítási programot és a kereskedelmi, szállítási együttműködést ille­tően. Nekünk ezért is érde­mes odafigyelni a baráti or­szágok ötéves terveinek eredményeire — s különösen a Szovjetunió programjaira, minthogy a szovjet gazdaság változatlanul legfőbb külke­reskedelmi partnerünk, fize­tési mérlegünknek akár be­hozatali, akár kiviteli oldalát nézzük is. G. F. Régészek tanúságtétele Venezuelai régészek talál­tak Taimataim közelében kőből faragott nyílhegyeket, mammut maradványok mel­lett. Szerintük ez azt bizonyít­ja, hogy az amerikai konti­nens már 15 ezer évvel ez­előtt is lakott volt. A venezuelai tudományos kutató intézet professzora, dr. Jósé Maria Cruxent ve­zette régész csoport felfedez­te, hogy az egyik nyílhegy a mammut gerincébe fúró­dott. Taimataim, körülbelül 460 kilométerre van Caracastól. Ugyanott, néhány hónapja egy mammut combcsontjába fú­ródott nyílhegyet is találtak. Dr. Cruxent, véleménye szerint e két lelet végérvé­nyesen bizonyítja, hogy a féltekén már a jégkorszak végén is éltek emberek. Magyar — mongol barátság Ma öt éve írták alá a magyar—mongol barát­sági és együttműködési szerződést, azt az ok­mányt, amely a két test­vérnép hoszzú 'időkig visszanyúló szívélyes kapcsolatait az állam­szerződés szintjére emel­te. Amióta mindkét nép szocialista társadalom­ban él, mindig is egyek voltunk a világ sorsát érintő nemzetközi kérdé­sek megítélésében, köl­csönösen törekedtünk kapcsolataink ápolására és a hatalmas földrajzi távolságokat áthidalva, folytonosan fejlesztettük politikai, gazdasági és kulturális együttműködé­sünket. A barátsági szer­ződés ezekre a kapcso­latokra tette rá a pecsé­tet. A magyar nép elisme­réssel adózik a mongol népnek hősies országépí­tő munkájáért, — és — mint két évtizedes együttműködésünk ta­pasztalatai bizonyítják — az élet minden terü­letén megtaláltuk a gyü­mölcsöző közös munka lehetőségeit. Hazánk el­sősorban szakemberek küldésével, a mongol mezőgazdaság és állatte­nyésztés fellendítéséhez adott segítséggel támo­gatja a testvéri mongol népet, de hozzájárulunk iparának gyarapításához is. Éppen ez év júliusá­ban, Losonczi Pál mon- góliai látogatása alkal­mával avattak fel egy textilüzemet, amely ma­gyar hozzájárulással ké­szült. Ellenértékűi nyers­anyagokat, bőrárukat és más árucikkeket szállí­tanak mongol barátaink. Az együttműködési szerződés még szélesebb­re tárta a magyar—mon­gol barátság kapuit. Or­szágaink a szocialista közösség részeként, a KGST tagjaként teljes felelősséggel és egyetér­tésben, közös álláspon­tot foglalnak el ma is minden világpolitikai kérdésben, így teljes a nézetazonosságunk ab­ban is, hogy további kö­zös erőfeszítéseket kell tenni a kommunista- és munkásmozgalom egy­ségének erősítésére. A magyar—mongol ba­rátsági és együttműkö­dési szerződés létrejötté­nek évfordulóján őszin­te szeretettel köszöntjük a mongol népet, és sok sikert kívánunk szocialis­ta hazájuk felvirágozta­tásához. Meggyőződé­sünk, hogy népeink ba­rátsága nemcsak köl­csönös kapcsolatainkban őpTngo* tflnym "y' '»■f ’hnxiorm hasznára válik a nem­zetközi béke és bizton­ság egyetemes ügyének is. (KS) Városnézés postakocsival Ä Varsóba látogató ven­dégek már jövőre postako­csival barangolhatják be a várost. Ezt a műemlékjelle- gű járművet a lengyel ORBIS utazási iroda ren­delte meg a régi járművek gyárától Pnieny-ben (pozna- ni vajdaság). Tegyük azon­ban hozzá, hogy nem ez a postakocsi lesz az egyetlen ódon jármű, amely Lengyel- országban a külföldi turisták rendelkezésére áll. A ksiazi méntelepen hasonló célokat szolgál három régimódi hin­tó (amelyek szintén a fenti gyárból származnak), Lancut- ban pedig, amely egyedülál­ló hintómúzeumáról híres, „igazi” régi hintóval járhat­juk be a környéket, s a hin­tó bakján díszes egyenruhá­ba bújtatott kocsis 'ül... Mi mindent nem szállíta­nak korunkban csővezeté­ken! Vizet, nyersolajat, gázt, cementet, hamut és más anyagokat. De ez még nem minden. Svájcban például a hegyi legelőkről műanyag csövek­kel juttatják el a tejet a kör­nyéken lévő falvakba. A Ki­limandzsáró lejtőiről csőve­zetékkel továbbítják a meg­olvadt havat a sivatagos vi­dékek öntözésére. Hagyományosan megkü­lönböztetjük egymástól a rö­vid ideig tartó emlékezőte- * hetséget (például olyan tele­fonszám megjegyzése, ame­lyet a beszélgetés után már el is felejtünk), valamint a hosszúlejáratú emlékező­tehetséget (például ismerős számok megjegyzése). Ez a megkülönböztetés rendkívül fontos azoknak az amnéziá- soknak esetét vizsgálva, akik elvesztették a második kategóriába tartozó emlé­kezőtehetségüket, míg sér­tetlenül őrzik az elsőt. Rö­vid időre visszaemlékeznek, de a mindennapi élet infor­mációt nem tudják tartós emlékek formájában „rög­zíteni”. Mind ez ideig nem ismer­ték ennek a fordítottját: A biológusok már régen ismerik a rovarok védekezé­sének módját, de a kutatók­nak csak most sikerült rá­jönniük a védekezés mecha­nizmusára. Egy dél-ameri­kai „bombázóbogárnak” ne­vezett rovar „mérges löve­dékkel” védekezik ellensé­geivel szemben. Ez a löve­dék maróanyagokat tartal­maz. A biológusok már száz év­vel ezelőtt felfigyeltek ar­ra, hogy ez a nem egészen 1 centiméteres bogár na­Az első hullámos papagájt 1888-ban tanították meg be­szélni. Akkoriban toloncol- ták az ausztráliai büntető gyarmatra Thomas Watling hírhedt pénzhamisítót. A fegyenc a tábori orvos se­gédeként működött, szabad­idejében pedig állatokat sze­lídített. A legszívesebben hullámos papagájokkal fog­lalkozott, akik kedves ko- médiázásokkal könnyebbé tették számára büntetése el­viselését. Amikor egy ízben a tábori orvos Watling tá-, vallétében belépett a rab barakkjába, egy madarat pil- latott meg ott, aki legna­gyobb csodálkozására hango­san és érthetően ezt mond­ta neki: „Hoggy van doktorr vájt?” Alighanem ezek voltak az első szavak, amelyeket a zöldben pompázó madár va­laha is emberi nyelven kiej­tett. Ma millió és millió hul­lámos papagáj és más pa­pagájfajta „szajkóz” monda­tokat, amelyeket türelmes emb°ri aikei­radhatatlanul előttük. A leg­Az angliai Bedfordban vád alá helyeztek egy em­bert, mert erőszakkal le­vágta egy szikh (az egyik indiai szekta híve) szakállát. Az angol városka rendőrsé­ge tanácstalan volt abban a tekintetben, hogy milyen vádat emeljen a „szakálltol­vaj” ellen, s ügyvédeket kért meg annak eldöntésére, mi­lyen vád emelhető. Az eddig felmerült eshetőségek: „testi sértés”, „elragadás a tulajdo­írországban, Dublinből csövön át szivattyúzzák a sört 20 mérföld távolságra. Egy londoni olajipari rész­vénytársaság nemrégen pedig bevezette, hogy teával kínál­ja alkalmazottait A cég három épületének összesen 44 emeletén dolgozó 5500 ember számára 8 perc alatt továbbítják a 130 000 csészényi friss, forró teát. vagyis a rövidlejáratú me­mória elvesztését és a hosz- szútávú emlékezés fennma­radását. Ezt a különleges esetet írják le Timothy Shal- lice és Elisabeth Warrington, a National Hospital munka­társai. Betegük, a 28 éves K. F. egy motorbaleset következté­ben fejsérülést szenvedett. Ettől kezdve gyakorlatilag képtelenné vált arra, hogy bármiféle információt azon­nal megismételjen. Míg egy normál egyén nehézség nél­kül meg tud ismételni egy 6—7 szóból álló mondatot, K. F. a mondatból legfel­jebb ha egy szót tud ismé­telni. Hosszú lejáratú em­lékezőtehetsége viszont gya­korlatilag érintetlen. gyón súlyosan megsértheti az embert. Eddig azonban nem tudták, hogy a bogár ho­gyan hozza működésbe vé­dekező rendszerét. Most megállapították, hogy az ér­dekes bogár vegyi folyamatot használ a védekezésnél. Ez a folyamat pedig sok téren arra a vegyi reakcióra em­lékeztet, amelynek alapján a folyékony üzemanyagú ra­kétákat szerkesztik. A „bonj-Y . bázóbogár” tehát ugyanáfy^ dolgozik, mint a rakéták. fogékonyabb tanítványok kétségtelenül a hullámos pa­pagájok. De ha párjuk akad, vagy ha csoportban élnek, gyorsan megszűnik bennük minden érdeklődés az em­beri beszéd iránt. A stiglic és a csíz messze a legkedveltebb énekes ma­darak. A koránkelők jól ismerik a hajnali madárkoncertet. Különleges madárkoncer­tet rendeztetett egykor gyertyafény mellett XIV. Lajos, a francia napkirály. Száznál több kanári zengte énekét az ő tiszteletére. Aki ma, e klasszikus szo­bai madarak ősi lakhelyére, a Kanári szigetekre látogat, és egy kis tollas dalnokot vásárol, minden bizonnyal a híres „Harz-hegységi te­nyészetből” kap egy pél­dányt. Harzi tenyészet? Igen, a tiroli hegyek lakói, nem- . csak a bányák szorgos né­pének, hanem buzgó madár­tenyésztőknek is vallják magukat. nos hozzájárulása nélkül”, „szakáll-lopás”, A szikh elmondta a rend­őrségen: meghívták egy ház­ba, ahol öt férfi lefogta és lenyírta a szakállát. Az egyik tisztviselő állítása sze­rint nyilvánvalóan nő-ügy­ről van szó, míg egy bed- fordi „szikh-szakértő” kije­lentette; „A szikhek szá­mára a szakáll levágása rosszabb, mintha megölnék őket. A szakáll a vallási sze­mélyiség szimbóluma”. A világ legrégibb békeszerződése A világ legrégibb írott békeszerződése szövegének másolatát helyezték el az ENSZ épületében. A szöveg eredetűjét Törökországban találták meg. A békeszerződést időszámításunk előtti 1269-ben kötötték az egyiptomiak és a hettiták. Képünkön Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter (jobboldalon) és U Thant az ENSZ fő­titkára az ősi békeszerződés előtt. (Telefotq — AF—MTI—KS) Együttérzés Helmerding és Neumann, a múlt század híres berlini komikusai elválaszthatatlan barátok voltak, ami azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy egymást ug- rasszák. Egy alkalommal törzsasztaluknál a harmadik üveg bor mellett ültek. Egy­szerre csak Helmerding fel­sóhajt: „Akár hiszed, akár nem, egész vagyonom a te­hetségem!” — Nyugodj meg, vigasztalta Neumann kolle­gáját, „én ennek ellenére to­vábbra is jó barátod mara­dok, hiszen a szegénység nem szégyen!” Technikai haladás Gazdasági reform Aki nem emlékszik a jelenre Bombázóbogár Az első papagájsző Szakállas história

Next

/
Oldalképek
Tartalom