Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
1970. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A parlamentből jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) úgynevezett Olefin-programról, a közúti járműgyártás szorgalmazásáról, végül a modern számítástechnika bevezetéséről. Ez utóbbival összefüggésben figyelmet szentelt a szervezés- és vezetéstudomány hazai tennivalóinak, amelyek között elsőrendű az elektronika alkalmazása a vezetésben. A negyedik ötéves terv olyan fejlesztésű ütemet határoz meg a számítógépek alkalmazásában, amely mind a gyártásban, mind az alkalmazásban gyors fejlődést tesz lehetővé, s megköveteli majd a vezetési stílus és módszerek megváltoztatását is. Az új ötéves terv teljesítésének nemzetközi feltételeit taglalta ezután a miniszterelnök. Szólt a KGST országok tervegyeztetésének növekvő szerepéről, s ezen belül a magyar—szovjet gazdasági együttműködés különös jelentőségéről. Hangsúlyozta kereskedelmi forgalmunk bővítésének fontosságát a tőkés és a fejlődő országokkal is, amely nemzetközi-gazdasági együttműködés teljesen fnegfelel külpolitikai elveinknek is. Javuló kapcsolat hazánk és az NSZK közö t A nemzetközi helyzetet elemezvén jelentős eseménynek mondotta a miniszter- elnök a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Ügy véli, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának az európai realitások terén tett lépései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezését minden európai szocialista országgal. Ami bennünket illet — jelentette ki a miniszterelnök —, üdvözlünk minden olyan javaslatot, amely a Magyar Népköztársaság, és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának javítását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslatot. Beszámolt ezután a kormány elnöke a Varsói Szerződés országainak erőfeszíA miniszterelnök élénk helyesléssel, tetszéssel fogadott beszámolója után a képviselői hozzászólások sora következett. Figyelemre méltó, hogy a felszólalók többséget mennyire foglalkoztatja a beruházások kérdése. Varga Gyula képviselő, a Zala megyei pártbizottság első titkára ezzel kapcsolatban síkra szállt a könnyen kapott pénz korábban sajnálatosan elharapódzott gyakorlata ellen. Kocsis József, a győri városi tanács vb elnökhelyettese, a beruházásokkal kapcsolatos tanácsi feladatokról beszélt, hangoztatva, hogy a tanácsi önállóság hatásos kibontakoztatásának számos fontos feltétele van, egyebek között a jobb információáramlás, s még kérdéses, hogyan élnek majd a tanácsok ezzel az önállósággal. Kis- gergely Lajos Veszprém megyei képviselő, vállalati igazgató, egyebek között a kiemelt, nagyszabású péti nit- rogénműtrágyagyár létesítésének példáján szemlétette a beruházások gyors, hatékony lebonyolításának akadályozóit: a műszaki tervek engedélyezésének hosszadalmasságát, a szerelőipar elmaradottságát, amelyeket a drága beruházásokhoz képest viszonylag csekély költséggel meg lehetne változtatni, javítani. Sajátos szemszögből, de ugyancsak a beruházási problémákat vitatott Jedlicska téseiről, kezdeményezéseiről, az európai biztonság megszilárdítására, a változatlan aggodalomra okot adó indokínai helyzetről, valamint a közel-keleti konfliktusról. Szólt a szocialista országok, köztük Magyarország erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fenyegető agressziót politikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hangsúlyozta: mindaddig nem lehet biztonságos helyzet a Közel-Keleten, amíg a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát az összes érdekeltek életbe nem léptetik. Mély megrendüléssel emlékezett meg a miniszterelnök Nasszer elnök hirtelen haláláról, s annak a bizalmának adott kifejezést, hogy a politika, amelynek megvalósításán az egyiptomi államférfi oly odaadóan fáradozott, győzelmet arat. I Gyula Nógrád megyei képviselő, pártbizottsági első titkár, mikor vitába szállt Varga Károly, Somogy megyei képviselő előző nap elhangzott javaslatával, hogy az üzemek társuljanak a tanácsokkal diák-kollégiumok építésére. Kijelentette, hogy már szinte elsorolni is nehéz ki-^mindenki és hányféle célra kért támogatást az üzemektől, holott azok első kötelessége, hogy gazdaságosan termeljenek, vezetőik tevékenységeit is elsőrendűen ezen kell lemérni, s ha majd ezen az alapon jobb gazdasági eredményeket érnek el, lesz több eszköz az említett feladatok megoldására is, hiszen ha van miből adni, a többi már csak körültekintő elosztás kérdése. Ugyancsak beruházási problémákat feszegetett dr. Veréb János képviselő, Bács megvei állatorvos, nehezményezvén, hogy korszerű mezőgazdasági építményeket, berendezéseket következetlenül. csupán fél technolóPiával valósítanak meg: dr. Bélák Sándor Veszprém megyei kénviselő. egyetemi tanár, aki szintén a gyenge minőségű mezőgazdasági beruházásokat bírálta; Kocsis Istvánná Pest megyei kénviselő, fonónő, aki a textil- és ruházati ipar korszerűsítéséhez szükséges beruházásokat, s ezzel a munkakörülmények javítását sürgette. A munkaügyi miniszter felszólalása György, munkaügyi miniszter felszólalását. Aki beszéde elején elsősorban a termelékenység korábban egyáltalán nem kielégítő, de legújabban már biztatóbb alakulását elemezte. Véleménye szerint a munkaerőforrások olyan mértékben apadnak, hogy elkerülhetetlen az ipari- és az építőipari munka hatékonyságának jóval gyorsabb növelése. A fő kérdés ma már nem a foglalkoztatottság, hanem az: hogyan tudjuk jobban hasznosítani a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelentős intézkedésekről számolt be a miniszter, amelyek érdekeltté teszik a vállalatokat az élőmunka takarékosabb felhasználásába, egyszersmind megszüntetik. vagy legalábbis mérsékelik a felesleges munkaerő visszatartását az üzemekben. Ilyen körülmények között sor kerülhet majd, a népgazdaság, az ipari termelés szerkezetének átalakításával párhuzamosan, bizonyos munkaerő-átcsoportosításokra is az ágazatok között, illetőleg az üzemek között. A csütörtöki ülésen végiil- is húsznál is több képviselő szólalt fel — közöttük Orbán József, megyénk képviselője is, akinek beszédét kivonatosan parlamenti ösz- szefoglalónk végén közöljük — ami már magában is jelezte, a nagy érdeklődést a beterjesztett törvényjavaslat, következő ötéves tervünk iránt. Az Országgyűlés pénteken délelőtt folytatja tanácskozását. Orbán József, megyénk országgyűlési képviselőjének felszólalása — Dolgozó népünk munkájával eredményesen valósítjuk meg a népgazdaság harmadik ötéves tervét — kezdte felszólalását Orbán József. Majd főbb vonásaiban ismertette Szolnok megye fejlődését az 1966—69es évekre vonatkozóan. Az eltelt négy év során 1753 állami lakás épült, ebből 580 a szövetkezeti. A közművesítésben is jelentősei léptünk előre. A megye egészségügyi ellátásában javulást eredményezett a 450 ágyas karcagi kórház létesítése és a Szolnokon felépült MÁV kórház megnyitása. Jászberényben 80 ágyas belgyógyászati pavilon, Tiszafüreden 10 munkahelyes orvosi rendelő kialakítására is sor kerül. Javultak az oktatás feltételei is. A középiskolai tantermek száma 28-al, az általános iskolai tantermek száma 55-tel bővült. A harmadik ötéves tervben megyénkben 2400 állami és szövetkezeti lakás megépítése volt a cél. A terv megvalósítása az építőiparon múlik. Rosszul állunk azonban a lakásépítkezésekhez kapcsolódó beruházásokat illetően. Itt azzal kell számolnunk, hogy egyes létesítmények megvalósítása a negyedik ötéves terv idejére húzódik át. Ezután Orbán József beszélt arról, hogy Szolnok megyében milyen értékű társadalmi munkát végzett a lakosság és még ebben az évben milyen tanácsi beruházások befejezésére kerül sor. Felszólalását ezután így folytatta: — A most megtárgyalásra kerülő, a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megszabja többek között az ipar főbb feladatait. A terv reális, megítélésem szerint is megvalósítható. A teljesítés feltételei megvannak. Csak össze kell fogni az alkotó erőket. A gazdaságvezetésnek törekedni kell a műszaki fejlesztés további fokozására. az élő munka csökkentése érdekében. Majd arról szólt, hogyan lehetne csökkenteni a munkaerővándorlást. Nekünk, kétkezi dolgozóknak, akik a munkapadoknál dolgozunk, törekedni kell a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására és erről dolgozó társainkat is meg kell győzni. Felszólalásának további részében a különféle szolgáltatások iránt megnövekedett igényekről beszélt. Képviselőnk a napirenden lévő törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. r Újraépítésének 250. évfordulóját ünnepli Törökszentmiklós „Az alföldi mezővárosok fejlődésének kiemelkedő jelentőségű állomásait járta be" Negyedik alkalommal rendezik meg Törökszentmikló- son a kulturális napokat. Az idei rendezvénysorozat nyitányaként tegnap délelőtt ünnepi emlékülést tartottak a városi tanács nagytermében. Tíz órakor Ráczi Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg a város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi ülést. Dr. Farkas István, a HNF törökszentmiklósi városi bizottságának elnöke a következő szavakkal kezdte beszédét:: „A város lakossága büszkén tekinthet vissza helységünk gazdag múltjára, történelmének dicső, sokszor megpróbáltatásokkal teli napjaira. A hosszú évszázadok alatt sok változást élt át a település lakossága, mig városunk jelenlegi viszonyai közé fejlődött.” Ezután dr. Soós Imre, az egri levéltár igazgatója olvasta f’l T: 1 tsz'“ vkios történetéről írott munkáját. Ez felöleli a település múltját, az 1500-as évektől az 1848-as szabadságharcig. A történelmi összefoglaló számos olyan eredeti dokumentumból való idézetet is tartalmaz, amelyek az egri káptalan irataiból kerültek elő. A kiegyezés előtt ugyanis a település közigazgatásilag Egerhez tartozott, s így a leghitelesebb korképet az ottani írásokból lehet kialakítani. Az előadó a hiteles dokumentumok birtokában sok, eddig még kevéssé ismert történelmi tényt tárt hallgatói elé a várossal kapcsolatban. Átfogó képet adott az egyes évszázadok társadalmi, vagyoni helyzetéről, elemezte a település fejlődését a tárgyalt korban. Dr. Soós Imre előadását a következő szavakkal zárta: „Az elhangzottakat összefoglalva megállapítható, hogy Törökszentmiklós az újjáte- lepüléstől a rendezett tanácsú várossá alakulásáig el telt 130 év alatt az alföldi mezővárosok fejlődésének kiemelkedő jelentőségű állomásait járta be. Hisszük, hogy növekedésének, gazdagodásának ezután is lesznek történész tollára kívánkozó, nevezetes állomásai.” Ezt követően került sor az ünnepi emlékülés egyik legnagyobb figyelemmel kísért korreferátumának felolvasására. Dr. Szabó Ferencnek, a gyulai levéltár igazgatójának írását Csípés Antal, a levéltár tudományos munkatársa adta közre. A figyelemre méltó korreferátum Törökszentmiklós történetének a kiegyezés korabeli kérdéseit taglalja. Sok, munkásmozgalom történeti szempontból is jelentős megállapítást tesz a sorok írója. A szünet után Kerek Béla történelem szakos tanár ismertette az ünnepi emlékülés résztvevőivel a város történelmének alakulását a Tanácsköztársaságtól napjainkig. Az előadások elhangzása után Ráczi Sándor, a városi tanács vb-elnöke jubileumi emlékplakettet nyújtott át Bárdi Imrének, a megyei tanács vb elnökhelyettesének, dr. Székely Györgynek, az országos helytörténeti bizottság elnökének, dr. Soós Imrének, az egri levéltár igazgatójának, dr. Lakatos Ernőnek, a Pest megyei levéltár igazgatójának és Győri Tibornak, az MSZMP Szolnok megyei Archívuma vezetőjének. E. G. Szövetkezeti összefogással az igények kielégítéséért A gazdasági élet általános elveinek megfelelően a párt és a kormány támogatja a szövetkezést. Az életkörülmények változása kapcsán azonban olyan új igények jelentkeznek, amelyek kielégítése a meglevő szövetkezeti, esetleg vállalati keretbe nem, vagy csak nehezen oldható meg. Ezért egyre szélesebb körben találkozunk kezdeményezésekkel, az új szövetkezeti formák kialakítására. Csak utalásként említem meg, hogy a lakáskérdés megoldása az e gondokkal küzdők, különösen a fiatalok tettrekészsége az építkezésben való aktív részvételi igény szükségszerűen felveti a lakásépítő szövetkezetek létrehozását. Az újabb módszerekkel — előtakarékosság, családi és munkatársi közreműködés, esetleg vállalati támogatás és még számtalan közrehatás révén — jelentősen meggyorsítható a lakásépítés. A személygépkocsik és motorkerékpárok számának növekedése sürgeti a garázsok építését, de a modern városéoítészet nem, vagy csak szűk körben teszi lehetővé az egyedi építkezéseket. C soportos építkezésekre viszont lehetőség van, ahol szükségszerű az összefogás. Keriszovetkezetek A hétvégi pihenőnapok számának növekedésével különösen a munkások és alkalmazottak mozgási és aktív pihenési szükségleteivel egyre szélesebb körű az igény az üdülési, pihenési feltételek megteremtésére. De lehetne még sorolni a munkásellátó szövetkezetek, a különböző szolgáltatási igényeket kielégítő szövetkezetek létrehozására ösztönző törekvéseket. E kezdeményezések azt mutatják, hogy az öntevékenységet az azonos érdekű emberek összefogása, a személyes munka és anyagi közreműködésre alapuló szövetkezés,. az igények kielégítésének modern és célszerű formája. A szövetkezés —- a társadalom által is támogatott — közvetlen célja előnyös a társadalomnak is, hisz segíti, gyorsítja a célkitűzések megvalósítását, tehermentesíti az államot. De előnyös az egyes embereknek, kollektíváknak is, hisz a törekvéseik, igényeik, elképzeléseik, szükségleteik gyorsan és folyamatosan megvalósíthatók. Az új szövetkezetek megalakítása hogyan lehetséges? Természetszerű, hogy a megalakítást azok kezdeményezhetik, akik a szövetkezeti tevékenységre igényt tartanak. A lehetőségek felméréséhez, a jogi és közgazdaság] háttér kidolgozásához az első lépések megtételéhez — mivel azok elsődlegesen fogyasztási jellegűek — a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége (MÉSZÖV) segítséget nyújt. De minden bizonnyal a különböző társadalmi és gazdasági szervezetek is segítenek. Meggyőződésem, hogy a már működő szövetkezetek is támogatják az új formák kialakítását az idősebb testvér segítő szándékával mellettük állnak. Az igények alapján már munkálkodunk a különböző lehetőségek és módszerek kidolgozásán a szövetkezés tapasztalatainak az új területeken való hasznosításán. Csak bátorítani tudunk mindenkit, hogy a gyakorlati élet számtalan problémáját, társulva — kisebb és nagyobb közösséeek- ben összefogva — személyes közreműködéssel oldják meg. Az összefogás lehet römdebb vagy hosszabb távra szóló. A cél határozza meg az időtartamot. Dr. Tigyi István Hozzászólások a beruházásokra Nagy figyelemmel hallgatták a képviselők Lázár
