Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

1970. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 w m /jUtotfáttl­Eddig-ből... A Iura cím Váradi Hédi egyórás műsorának jelzője. Egy művész válogat, összegez, emlékeket és gondolatokat az „eddig-ből” a tovább., .-hoz. Nem könnyű műsor. Már azért sem, hiszen közel tíz alakban 6zólal meg, közel tíz darabból, s hogy a részletben az egészet, és Váradi művészetének egé­szét láthassuk: ez előzetes iro­dalmi-színpadi ismereteket feltételez. De nemcsak ezért nehéz ez a műsor. (És itt a „nehéz nem jelent nehézkes­séget, sőt!) Nehéz műsor, mert súlyos és bonyolult gondolatok szö­vevényében alakul ki ben­nünk a kép egy jeles művész­nőről, aki nemcsak lelkiisme­retes, lényegit vájó színész, de értékes ember is. (Bár e kettő talán szükségszerűen együtt jár.) Jól válogatott szerepei kö­zött Váradi Hédi, és jól vá­lasztotta meg a részleteket is. Képet kaptunk széles skálán mozgó alakítóerejéről Sarkadi Imre Elveszett paradicsomá­nak Mirájától Arthur Miller Bűnbeesés után című darab­jának hősnőjéig. S mennyi vibráló, csak nő által megfo­galmazható szín! Hiszen Kirké is ő. ez a mindenre képes va­rázsló Móricz Zsigmond Odüsszeuszában, akit sokszin­tű humorérzékkel úgy formál meg, hogy közben — kicsit kí­vülről is nézve — a figura ön- paradisztikus elemeit is hang­súlyozza. Még egyről kell szólni: Vá­radi megkapóan szubjektív, őszinte vallomásnak beillő összekötőszövegéről. Ügy fog­ja össze műsorát, hogy képes a különböző hőfokú és karak­terű darabrésizleteket, emlé­keket egy egységes hangulat­szintre emelni, s ezzel mint­egy egyetlen cél felé irányí­tani, hogy összeálljon egy kép róla, az ő egyéniségéről^ Elektra Még az ókori romok között sem a kő időállósága igéz meg, hanem az alkotás maradandó- sága. Az emberi gondolat a legcsodálatosabb a létező dol­gok közül, hiszen — ha igaz gondolat — túlél minden élőt. Euripidész i. e. 480-ban szü­letett, és ma, közel kétezerben is itt él köztünk. Mert művei és gondolatai ma is moder­nek. Ez a ma is ható drámai erő olyan külső formajegyek­be burkolózik, mely egyene­sen provokálja a mai, lényeg­re koncentráló rendezőket. Ez az oka. hogy a mai szín­házszerető ember Euripidész Elektrájával ilyen gyakran találkozik, s a tragikus sorsú királyleány története mind­ahányszor belénk markol. Olyan mint a zene, minél többször jut el hozzánk, an­nál többet értünk meg belőle. A Rádiószínház nehéz kö­rülmények között oldotta meg kitünően a darab bemutatá­sát. Nem rádió átdolgozásban, hanem Devecseri Gábor tol­mácsolta eredeti drámai szö­veget juttatták el a hallgató­hoz. A magas hőfokú, nagy mű­gondra utaló előadás Varga Géza rendező műve, két ki­emelkedő alakítás Császár Angéla Elektrája és Sinkő László Oresztésze, valamint Decsényi János zenei kerete segítették. r-i trömbőczky — Érettségizett fotolaborónst alkalmazunk. Az írásos ajánlatokat a Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége címre kérjük. Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. A VIII. tiszaligeti napok második napján Haditechnikai (Folytatás az 1. oldalról) A tiszaligeti napok szín­pompás, szórakoztató műso­rának egyik látványossága volt az a haditechnikai kiál­lítás, amelyet az MHSZ, a polgári védelmi megyei pa­rancsnokság és a munkásőr­ség közösen rendezett. Fia­talok és idősek egyaránt nagy érdeklődéssel szemlélték a modern haditechnikai eszkö­zöket, érdeklődtek azok hasz­nálhatóságáról és a védeke- z.ésben tapasztalható haté­konyságáról. Alig nyílt meg a kiállítás, amikor motoros repülőgépek jelentek meg a magasban és nagy szérű mű­repülésükkel szórakoztatták a tiszaligeti napok részt­vevőit. Nagy örömujjongás fogad­ta ezután az ej tőrenyősöket. A fehér, fekete és színes gombák méltóságteljesen ereszkedtek egyre alább. Az avatottabbak már a magas­ban felismerni vélték a vi­lágbajnokságról a napokban hazaérkezett Hüse Károlyt és Varga Józsefet. A két ismert ejtőernyős nagy tapsot ka­pott, amikor a célkereszt kö­zéppontjának közvetlen kö­zeiében ért földet. Jóformán gratulálni sem volt Idő, ami­kor megkezedődött a ballon­vadászat. Három motoros gép egymás után semmisí­tette meg a piros léggömbö­ket. Élvezet volt látni a pontos repülőgépvezetést. A motoros repülőgépvezetők ki­tettek magukért, csakúgy, mint a Kilián György Repü­lő Műszaki Főiskola hajózói, akik iskolagépeikkel elisme­résre méltó bemutatót tartot­tak. Aztán ronofftak a fegy­verek. Az MN Pf. 52 alaku­lat katonái század gyakorla­tot mutattak be. Délután folytatódott a lát­ványos program. A sok em­bert vonzó kispályás férfi és női foci meccsek nézői is megcsappantak, amikor a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola rézfúvósainak üte­mes indulóira piros nyak- kendős últörők hosszú sora indult el a felszabadulási emlékműhöz. Az úttörő hon­védelmi zászlóalj avatási ün­nepségére sokan voltak kí­váncsiak. S amikor a magas­ból pontosan az emlékmű elé érkező ejtőrenyősöket megtapsolták, többen megje­gyezték; már ezért a párat­lan teljesítményért érdemes volt eljönni. Igen, érdemes volt. Szén látványt nyújtott a több mint száz úttörő fegyelme­zett tömege, a fogadalom­tételük. Katonák, munkás­őrök, a fegyveres erők tagjai vállalták patronálásukat. ök segítik majd az úttörőket, nevelik hazaszeretetre, inter­nacionalista szellemben. Mél­tó nvitánya volt az avatás annak az ünnepségsorozat­nak, amelyeket ma és hol­nap rendeznek megyénkben a fegyveres erők napja tisz­teletére. Látványos, nagy sikerű be­mutatót tartottak az MHSZ ejtőernyősei A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hajózóinak i kötelék repülése. A művelt szakmunkásokért Sajnos még mindig csak hellyel-közzel feloldott ellen­tét, hogy a szakmunkáskép­ző intézetek — a lényeglátó és érdemes vállalatok, üze­mek segítségével — jól kép­zett szakmunkásokat nevel­nek, de az általános művelt­ségük érdekében az iskolai oktatáson belül nagyon ke­veset tudnak tenni. Szó sincs azonban arról, hogy az intézetek vezetői, nevelői nem ismerték volna fel ezt a nagyon fontos problémát. A malteios kanál és a kaptafa Húsz, harminc, ötven évvel ezelőtt, az „inasvilágban”, a segédlevél megszerzéséért szinte csak néhány tucat ké­ziszerszám használatát és az egyszerűbb technológiákat kellett megtanulnia a szak­munkás jelöltnek. A jól, rosszul kidolgozott tanterv korántsem volt annyira fe­szített, annyira zsúfolt, mint a mai. (Mindez szoros kap­csolatban van a technikai forradalommal.) Az Inas ak­koron elleste valahogy a mesterétől a szakmát, vagy megtanult egy-egy adott gyártási folyamatot az üzem­ben. .. Ügy vélem, felesleges len­ne részletezni, hogy mit kel­lett akkor tudnia egy — mondjuk — kőműves, vagy villanyszerelő tanulónak és mennyit ma. Félre értés ne essék, nem arró] van szó, hogy az általá­nos műveltséget adó tantár­gyak, a szakmai tanulmá­nyok miatt kiszorultak a szakmunkásképzésből, sokkal inkább az az igazság, hogy soha nem is szerepeltek súllyal az Iparitanuló iskolák tanterveiben. Régen azért nem, mert nem is volt fon­tos, ma meg a tantárgyak sokfélesége miatt nem jut rá elég idő. Ez azt jelentené, hogy a felnőtt szakmunkás utoljára az általános iskolában hal­lott volna az egyetemes és nemzeti kultúránk nagyjai­ról; festőkről, muzsikusokról stb. Ehhez az embernemesítő folyamathoz igyekszik segít­séget nyújtani a megyei könyvtár hálózat. A Művelő­désügyi és a Munkaügyi Mi­nisztérium megegyezése alapján cselekedeteiben is élő munkatervet dolgoztak ki a szakmát tanuló fiatalok érdekében. Különböző okos módozatai vannak ennek a segítség- nyújtásnak, amelynek leg­fontosabb célja, hogy a mai szakmunkás tanulók olvasó felnőttekké váljanak. Ha ez sikerül, a mozgalom teljes egészében eléri a célját. A jelek biztatóak. A kü- löböző szakmunkásképző in­tézetek és a járási, városi könyvtárak — sőt a nagy­községi könyvtárak is — szerződést kötöttek. A szakmunkásképző inté­zeteken a sor, hogy éljenek a lehetőségekkel. Máris sok jó példát találtunk: Karca­gon már régebben működik az ifjúmunkás könyvklub, hasonló alakult Kunszent- mártonban is, A mozgalom fontosságát egy jól felismert igazság ad­ja: a jövő társadalma olyan lesz, amilyenné ifjúságunkat neveljük. Ezen belül is na­gyon fontos politikai kérdés a jövő munkásosztályának — az egyre terebélyesedő szakmunkás rétegről van szó! — általános műveltsé­ge. Az olvasó emberek ösz- szessége egyenlő a művelt társadalommal. Ezért adjunk fiataljaink kezébe — jelle­mük, szokásaik megszilárdu­lásának időszakában — mi­nél több, tartalmas könyvet. — TI — Szabadnapon Ültünk az autóbuszon, ő szemben velem, látszott rajta,: hogy műszak utáni, vagy műszak előtti pihenőjét szaki- : tóttá meg. Egy-egy huppanónál mindig nagyot rándult a | feje és laposakat pislogott. Álmos volt. A Tiszamenti Ve- • gyiműveknéj leszálltunk. S ahogyan én már útközben is i sejtettem, az üzemi pártbizottság tanácstermében találkoz- i tunk újra Toros Istvánnal, a vezetőségválasztó taggyűlésen. Tőrös István fizikai dolgozók csoportvezetője a szu- : perfoszfát üzemben és mint kiderült, a vezetőségválasztás : napján éppen szabadnapos volt. Mégsem maradt otthon. ■ ..Kötelességtudó, fegyelmezett párttag és ugyanilyen mun- j kás is” — így indokolta a jelölő bizottság Tőrös elvtársnak : az alapszervezeti vezetőségbe való beválasztását, amit a : párttagok egyhangúlag helyben is hagytak a titkos sza- : vazással. A vita során előzőleg egy felszólaló néhány sort idé- : zett a párt X. kongresszusának irányelveiből: bátrabban i léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját ■ értő, felkészült és nagy élettapasztalatú munkásokat... — BO ­Kongresszusra készülve: Erősödő egység A X. pártkonqressMJS irányelvei hiteles világ­képet tárnak a nyilvá­nosság elé. Abból indulnak ki, hogy éles harc folyik a haladás és a reakció, a szo­cializmus és az imperializ­mus erői között. „Ez a küz­delem — olvashatjuk a dokumentumban — az egész világon, a társadalom életé­nek valamennyi fő területén — gazdaságban, a politiká­ban, az ideológiai és a kul­turális életben — egyaránt folyik”. E harc állásának megítélé­séhez a szembenálló felek helyzetének, erejének, tevé­kenységének áttekintése szük­séges. Az irányelvek megál­lapítják, hogy a barikádnak a szocializmus és a béke fe­lé eső oldalán a fő erő a szocialista világrendszer, amelynek tsgjai — a Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok — szakadatlanul növe­lik gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejü­ket. Legfontosabb szövetsé­gesük a nemzetközi munkás- osztály, amely „mind kiter­jedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliu­mokkal szemben.” A barikád ezen oldalának szerves ré­sze a nemzeti felszaba­dító mozgalom, amely a gyarmatosítás minden formá­jának felszámolásáért lép fel. S kik állnak a másik olda­lon? Az irányelvek kifejezé­sével élve: „a világimperia­lizmus és fő ereje, az ame­rikai imperializmus”, amely „fegyverrel, gazdasági és po­litikai nyomással igyekszik fenntartani reakciós rendsze­rét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást.” A két erő összehasonlítá­sakor az irányelvek nem hal- gatják el, hogy az imperializ­mus elérhet átmeneti sikere­ket. A kérdés azonban az: vajon megtudja-e oldani a kapitalista rendszer kibékít­hetetlen ellentmondásait, ki tud-e jutni a politikai válság­ból? Erre a válasz egyértel­mű. ■— nem. Ha tehát a for­radalmi erők, egyes osztagaik nehézségei ellenére is, egy­re nagyobb erővel és széle­sebb fronton támadnak, az imperializmus pedig soroza­tos — helyenként és átmene­tileg hatásos — ellentámadá­si kísérleteivel sem tudja megváltoztatni az erőviszo­nyokat. akkor a végső követ­keztetés csakis az lehet, — amelyet a Központi Bizott­ság így fogalmazott: „A vi­lág fejlődésének fő irányát... mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti független­ség erői határozzák meg.” Ez a logikája annak a gondolatmenetnek, amely el­vezetett a bevezetőben em­lített teljes hiteles világkép­hez. A kongresszusi irányelvek minden állítása mögött ott van a tények fedezete. Milyen tények bizo­nyítják pl. a nemzetközi an- tiimperialista összefogás erő­södését? Kiindulva abból, hogy en­nek az összefogásnak a mag­va a kommunista- és mun­káspártok tömörülése, első­sorban a mozgalomban kell körülnéznünk. S akkor ki­derül, hogy a testvérpártok tavaly júniusi nemzetközi ta­nácskozása óta a kommunis­ták világszerte nagyobb ak­cióegységben lépnek fel a közös ellenséggel szemben, mint korábban. A szocialis­ta országok pártjai egyebek között az európai biztonsá­gért vívott harcban egyez­tették nézeteiket és akciói­kat, s ennek eredményeként áz európai biztonsági konfe­rencia előkészítése jelentő­sen előrehaladt. Több fejlett tőkés országban működő párt az indokínai amerikai agresszió el­leni tennivalókat beszélte meg a Párizs környéki Ivry­ben, s elhatározásukat szá­mos nagyszabású tömegmeg- mozdulá's követte. Afrika és latin-amerikai pártok szin­tén lépéseket tettek harcuk jobb koordinálására. Ez egy-r részt az egységtörekvések erősödését mutatja, másrészt azt, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom — éppen az egység megerősítésével — az imperializmus elleni kö­zös harcra összpontosíthatja figyelmét. A szocialista világrendszer is összehangol tabban cselek­szik a nemzetközi küzdőté­ren, mint néhány évvel ez­előtt. A Varsói Szerződés tagállamai rendszeresen egyeztetik politikájukat, s ez tette lehetővé az un. buda­pesti felhívás, majd memo­randum kiadását, vagyis az európai biztonságért vívott harcban a kezdeményezés megőrzését. összehangolt erőfeszítések vezettek végső soron a szovjet—nyugatné­met szerződéshez is. Ha a szocialista országok nem azonos elvek alapján poli­tizáltak volna az NSZK-val, vagyis megengedték volna, hogy Bonn az ismert „szalá­mi taktikával” elválassza egymástól a szocialista szö­vetségeseket, nem jött volna létre ilyen egyezség, amely­nek legfőbb haszonélvezői a békére vágyó emberek. A kapitalizmus felleg­váraiban, a fejlett tőkés or­szágokban is több jel mu­tatja az összefogás erősödé­sét. Az Egyesült Államok­ban tavaly mintegy ötvenhat sztrájk zajlott le, közöttük a legfontosabb a General Electric 150 000 munkásának munkabeszüntetése, amely 15 gyárra terjedt ki. A kü­lönböző szövetségekhez tar­tozó szakszervezetek akció­egységének köszönhető,. hogy az akció a sztrájkolok győ­zelmével végződött. A mo­nopol-ellenes összefogást cé­lozta a Szakszervezeti Ak­ciószövetség megalakulása is. De hozhatnánk olasz példá­kat is: a dolgozók egységé­nek hatalmas ereje nyilvá­nul meg a monopóliumok bérpolitikája elleni sikeres harcban. Az indokínai és a közel- keleti agresszióval szemben kiszélesedett a haladó erők közös harca. A kambodzsai intervenció például világ­szerte minden eddiginél na­gyobb tiltakozást váltott ki. S bár napjainkban súlyos bonyodalmak osztják meg az antiimperialista erőket a Közel-Keleten, az agresszo- rok nem képesek győzedel­meskedni a szabadságukért és jogaikért küzdő arab né­peken, amelyek — s itt van ismét az összefogás jelentő­sége — a haladó erők nem­zetközi támogatását élvezik. Az erőfeszítések egyesíté­sének hasznos fóruma a bé- ke-világmozgalom. Mind több csoportosulás, szervezet kí­ván csatlakozni ahhoz a mozgalomhoz, amelyben a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű, pártállású, nemze­tiségű embereket egyesít a béke akarata, s ezen az ala­pon milliók és milliók cse­lekednek, s mozgósítanak újabb milliókat A három nagy antiim­perialista erő, — a szocialista világrendszer, a nemzetkö­zi munkásosztály és a nem­zeti felszabadító harc, — va­lamint a világot átfogó bé­kemozgalom — ha nem is mindenütt zavartalan és el­lentmondások nélküli — összefogásnak erősödése meggyőzővé teszi a kongresz- szusi tézisek megállapítását: „.szélesedett az antiimperia­lista harc bázisa és résztve­vőinek köre. Fokozódott az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus el­szigetelődése.” ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom