Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

szágos fejlődés adatait. Külön Is figyelmet keltő, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a termelésnövekedés kizárólagosan, szinte teljes egészében a munka termelékeny­ségének emelkedéséből származott. Ennek felbecsülhetetlen társadalmi és közgazdasági jelentősége van! örvendetesnek tartjuk, hogy a lakosság egyes rétegei­nek körében egyre inkább új szövetkezési igények felisme­rése és kezdeményezése jellemző. 1968-ban es 1969-ben több mint 800 különböző működési engedélyt adtak ki megyénk­ben, többek között húsfeldolgozó, borkimérő, tejfeldolgozó, téglagyár, zöldség-gyümölcsbolt, virágüzlet létesítésére. Szé­lesedett és erősödött a gépjavító és építő-szerelőipari tevé­kenység is. Viszonylag lassan bontakazik ki a feldolgozó, előfeldolgozó és szolgáltató tevékenység, valamint az eszkö­zök egyesítésével több szövetkezet közös termelési, értékesí­tési tevékenysége. Kevés még az oiyan, több gazdaság által létrehozott vállalkozás, mint a kunhegyesi húsfeldolgozó üzem és a Jász-tej társulás. Ugyanígy követésre érdemes példának tartjuk a törökszentmiklósi és fegyvernek! mező- gazdasági szövetkezetekben a gyümölcs hűtő-tároló egyesü­léseket. Ezen a fórumon is szóvátesszuk azonban, hogy kis­ipari szövetkezeteinkben az utóbbi időben visszaesés tapasz­talható az ipari javító- és szolgáltató tevékenységben, külö­nösen a lakossági szolgáltatásokban. Az idén sok kórt okozott az időjárás, az ár- és belvíz A megye mezőgazdasági termelését meghatározóan be­folyásolja a szövetkezetek gazdálkodása. Az 1970-es év főleg az ár- és belvíz, valamint a csapadékos időjárás miatt az átlagnál kedvezőtlenebb. Ar- és belvízkár miatt mintegy 480 millió forint értékű a hozamkiesés. Éppen ezért most na­gyon fontos az őszi munkák sikeres befejezése. Az idei termés mintegy 50 százaléka még a földeken van. Ezzel párhuzamosan a talajmunka és- a vetés jó minőségben és idejében való elvégzése már a jövő évi eredményeket biz­tosítja. Ebből eredően a legfontosabb, minden gépi- és kézi­erő maximális szervezett mozgósítása az őszi munkákra. Elvárjuk, hogy a párt- és gazdasági vezetők magyarázzák meg a tagságnak az őszi mezőgazdasági munkák fontosságát, kivételesen nagy jelentőségét. Megyénk szövetkezeti mozgalmára jellemző, hogy szö­vetkezeteink betartják a törvényekben előírt szabályokat, működésük megfelel a törvényes előírásoknak. Külön is megemlítem, hogy szövetkezeteinkben nem kapott lábra a nyereség mindenáron való hajszolása, a törvénytelen, jövő­jében bizonytalan, kalandor jellegű „vállalkozási szellem”. Szövetkezeteink általában becsülettel teljesítik adófizetési kötelezettségeiket, bár esetenként van javítani való az ál­lammal szembeni kötelezettségek teljesítésében. Csökkent ,a szövetkezetek — és a társadalom kárára elkövetett bűn­tettek, a társadalmi tulajdont sértő cselekmények száma. Kedvező, hogy a legutóbbi másfél évben megyénk egyetlen szövetkezetében sem folytattak büntető eljárást a népgazda­ság megkárosítása miatt. Mégis néhány kedvezőtlen jelen­ségre e helyen is felhívjuk a kommunista aktíva figyelmét. Néhány esetben ugyanis előfordult, hogy nyerészkedők, ka­landorok behálózták a szövetkezeteket, s mint melléküzem­ág-vezetők gazdálkodás helyett sikkasztottak, csaltak. A melléküzemági tevékenység egy káros példája a tiszaroffi Aranykalász Tsz célszerűtlen vállalkozása, a Balaton mellett létesített lovasiskola. Ebből haszon csak a vállalkozás veze­tőjének származott. Előfordult szabálytalan üzletelés, nye­részkedés is. A vezsenyi Tiszamenti Tsz 250 ezer forint gazdasági bírságot fizetett ilyenért. Sajnos aránylag gyakori a nyílt és burkolt megvesztegetés, anyagbeszerzésnél, érté­kesítésnél egyaránt. Vonatkozik ez esetenként a mellékfog­lalkozásokra, másodállásokra, megbízásokra. A példák fi­gyelmeztetnek: ne engedjük, hogy gazdasági huligánok be­mocskolják a szövetkezeti mozgalmat, foltot ejtsenek tisz­taságán! Szövetkezeteink gazdasági tevékenységének egyik jel­lemzője, hogy szocialista elvek szerint szervezik a munkát, s a munka díjazásában, a jövedelmek elosztásában és fel- használásában általában érvényesül a szocialista elosztás elve. A munka szocialista elvek szerinti szervezésének leg­főbb jellemzője a tervezés, mellette a korszerű műszaki és agrotechnikai eljárások bevezetése, a munka gépesítése, a szocialista munkafegyelem fejlesztése, a dolgozók munka- és egészségvédelmének biztosítása. Jelentős a fejlődés, bár a munkaszervezésben és a dolgozók egészsége védelmének érdekében még sok a tennivaló. Különösen nyugtalanító a balesetek száma mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben. Megyénk szövetkezeti mozgalmában legkorábban a me­zőgazdasági termelőszövetkezetekben bontakoztak ki a szö­vetkezetek újszerű, demokratikus vezetésének módszerei. Különösen a közgyűlések fejlődnek, előkészítésük sokat ja­vult, s a döntésre előkészített témát a tagok idejében meg­ismerik. Valamivel hátrább vagyunk az ipari és fogyasztási szövetkezetekben a belső élet fejlesztésével. Itt is megemlí­tem, hogy a tagság jogainak és kötelezettségeinek érvénye­sítése, aktív közreműködése az irányításban, a belső ellen­őrzés javításával is összefüggésben van. A termelőszövetkezetekben és a fogyasztási szövetkeze­tekben a nagyüzemi termelés és gazdálkodás két nagy je­lentőségű kérdést hozott felszínre. Mindkettőben a feladatok sokasága jelentkezik, s ezek a legnagyobb figyelmet érdemlik. — a mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzemi és a háztáji üzemág termelési és értékesítési kapcsolata; — a szövetkezeti bedolgozói rendszer fejlesztésnek lehe­tőségei még nincsenek kihasználva. Jól teljesítik feladatukat a tsz szövetségek A szövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért egyik leg­nagyobb vívmányunk a szövetkezetek szövetségeinek létre­jötte. Az úttörő szerepét a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti mozgalom vállalta. Jelentősége abban van, hogy meg­szűnt a korábbi gyakorlat, amely szerint a szövetségek fel­sőbb irányító szervekként működtek, utasítási hatáskörrel rendelkeztek, állami feladatokat láttak el. Megyénkben a mezőgazdasági szövetkezetek két területi szövetségének lét­rehozása volt próbája az új gyakorlatnak, amely alkalmaz­ható az ipari, a fogyasztási szövetkezetek, illetve szövetségei életében is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szövetségei jól teljesítik hármas feladatukat: ellátják a szövetkezetek ér­dekképviseletét; szolgáltatásokat végeznek szövetkezeteik számára; végül mozgalmi, társadalmi feladatok ellátásához nyújtanak segítséget. Elindult ezen az úton a kisipari szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek megvei szövetsége is. A MÉSZÖV beszerzési- és értékesítési társulás létrehozásával, a szerző­déskötéseknél nyújtott tanáccsal segíti tagszövetkezeteit. A KISZÖV jogi irodát működtet, közös anvagbeszerzői tevé­kenységet végez. A szövetségek^ működésének első tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy ebből csak jó származik a társadalom, a szö­vetkezet számára. A vállalati önálló gazdálkodás alapjainak megteremté­sét szolgáló intézkedések pozitívan hatottak a szövetkezetek gazdálkodásának tervszerűségére. Most az 1971. évi és a negyedik ötéves középtávú üzemi tervek kidolgozásának időszakában vagyunk. Ajánljuk a szövetkezetekben dolgozó elvtársainknak, kezdjenek hozzá a terv készítéséhez, az éves tervek mellett a szövetkezetek sem nélkülözhetik a közép- távúakat, elkerülhetetlen ötéves időszakra is megfogalmazni a gazdaságfejlesztés céljait. A megyei szövetkezeti kommunista aktíva nagy hord­erejű esemény a Politikai Bizottság állásfoglalásának meg­valósításában. Ügy ítéljük meg, helyesen tesszük, ha meg­állapítjuk, hogy a Politikai Bizottság szövetkezetpolitikai irányelveivel egyetértünk. Az irányelvek a fejlődő szövet­kezeti mozgalom eddigi tapasztalatain, a jelenlegi helyzet- es a jövő feladatainak reális mérlegelésén, elemzésén alapulnak. Megyénkben a szövetkezetek a társadalmi és gazdaság- politikai követelményeknek megfelelően fejlődnek. A megye szocialista társadalmának, gazdaságának fejlődése, az élet- koriümények alakulása a múltban sem volt elválasztható és a jövőben sem lesz az a szövetkezetek fejlődésétől, attól nagymértékben függ. Meggyőződésünk, hogy az irányelvek megvalósítása gyorsítja a szövetkezetek és ezen keresztül az egész megye fejlődésének ütemét. Javasoljuk, állapítsa meg az aktíva, hogy a szövetkezet- politikai irányelvek alapján egyik legfontosabb feladatunk a szövetkezetek belső életének fejlesztése; a szövetkezeti ta­gokban a szocialista tulajdonosi érzet; a szövetkezethez való ragaszkodás erősítése. A tagság aktív részvétele a szövetkezet életében, munkájában fokozza aktivitását, munka- és alkotó­kedvét. A pártszervezetek kezdeményezésére az irányelvek feldolgozása városi, járási, községi és szövetkezeti szinten váljon a napi politika részévé. Támogatjuk új szövetkezeti célok és ezeknek megfelelő szövetkezeti formák kialakítását, fejlesztését. Ügy véljük, cél­szerű a kert- és lakásszövetkeztek továbbfejlesztése, új ele­mekkel való gazdagítása. Helyeselje az aktíva a MÉK átala­kítását a szövetkezetpolitikai elvek alapján működő közös vállalattá, az üdülő- és más szövetkezeti formák kialakítását. Ugyancsak állapítsa meg az aktíva, hogy a Szövetkezetek olyan kis- és középüzemekké fejlődtek, amelyekben a ter­melés fejlesztése érdekében — mint a megye gazdaságának egészében is — alapvető út az intenzív fejlesztés. Ez pedig megköveteli a műszaki-technikai ellátottság mennyiségi és minőségi növelését, a korszerű üzemi vezetés kialakítását, a tudományos igényességű termelésszervezést, a közgazdasági elemző munka hasznosítását A következő évben — és középtávú tervidőszakban — különösen fontos a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az állattenyésztés, főleg a sertés- és szarvasmarhatenyésztés gyorsabb fejlesztése, jövedelmezőségének fokozása. Ezt elő­segítik a folyamatosan létesülő korszerű állattenyésztési te­lepek, illetve a régebbiek korszerűsítése, modern technológiá­val való felszerelése. Az ipari szövetkezetek tekintsék legfontosabb feladatuk­nak a lakossági szolgáltatások növelését, az igények jobb ki­elégítését és építőipari kapacitásuk fejlesztését. A korszerű technológia alkalmazásával éljenek a szolgáltatási ágazatok állami támogatásának lehetőségeivel, tegyék anyagilag érde­keltebbé a szolgáltatásban dolgozó szövetkezeti tagokat. A fogyasztási szövetkezetek biztosítsák a lakosság jobb ellátását az olcsóbb, tömegfogyasztási cikkekből, s a válasz­ték bővítésével emeljék a falusi ellátás színvonalát. Javasoljuk továbbá, állapftsa meg aktívaülésünk, hogy a szövetkezetekben igen fontos feladat a népgazdasági érdeket és orientációkat kifejező közgazdasági szabályozók, azok hatásának elemzése. Csak ennek alapján oldható meg az ér­dekazonosság megvalósítása, a hatékony, jövedelmező gaz­dálkodás. Ez ad lehetőséget az éves és középtávú tervek el­készítéséhez, a termelésnek az igényekhez való igazításához. Indokolt a párt irányító és ellenőrző munkájának erősítése Mondja ki aktívánk, hogy a helyeslés és tettrekész vára­kozás jegyében állunk a szövetkezetekre vonatkozó jogalkotás, korszerűsítés segítésére. Helyesnek tartjuk az egységes szö­vetkezeti törvény, valamint az ipari-, illetve fogyasztási szö­vetkezetekről szóló ágazati szövetkezeti törvények megalko­tását. Helyesnek azért, mert a társadalmi és ezen belül a szövetkezeti mozgalom fejlődésének megfelelnek a Politikai Bizottság szövetkezetpolitikai irányelvei, de azok megvalósí­tásához elengedhetetlenül szükséges új, korszerű jogszabályok megalkotása. Szükségesnek látjuk, hogy kommunista aktívánk fel­hívja a figyelmet a szövetkezetekben és az azokkal együtt­működő intézményekben, gazdálkodó egységekben dolgozó kommunisták feladataira is. A Politikai Bizottság megítélése, hogy „a jelenlegi sza­kaszban a szövetkezetekkel kapcsolatos munkában több te­rületen indokolt a párt irányító és ellenőrző munkájának erősítése” — megyénkre is vonatkozik. A szövetkezetpolitikai elvek megismertetésében, azok megvalósításában fontos szerepük van a szövetkezeti párt- szervezeteknek. Munkájukat mindig az adott feladatok, kö­rülmények alapján végezzék. Az alapszervezetek, a kommu­nisták állandó feladata a szövetkezetekben: — a párt politikájának, a párttagság állásfoglalásának érvényre juttatása; — a szövetkezeti demokrácia fejlesztése a tagsági jogok és kötelességek helyes értelmezése és megvalósítása; — a párt káderpolitikájának érvényesítése; — a szövetkezeti és vállalati jelleg harmónikus fejlesz­tése, a szocialista embertípus kialakításának segítése. Mindemellett az adott időszakokban sajátos feladatok is jelentkeznek. Ilyen most a fogyasztási és az ipari szövetke­zetekben az új alapszabályok, a szövetkezet-politikai elvek következetes megvalósításának, érvényesülésének elősegítése. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a legfontosabb most a helyzet reális megítélésének és a munkák elvégzésé­nek biztosítása, a X. kongresszusra való felkészülés. Az állami szervekben, intézményekben és állami válla­latoknál dolgozó kommunisták biztosítsák, hogy társadalmunk egészében jussanak érvényre a szövetkezet-politikai irány­elvek, a lakosság kapjon reális, részletes tájékoztatást a szö­vetkezetek fejlődéséről. Már eddig is sok jó származott szövetkezet-politikánk megújhodásából. Biztosak lehetünk abban, hogy tervszerű, jól megfontolt — a szövetkezetek, a szövetkezeti élet minden szférájában — megerősödő, állandósuló szervező munkánk nyomán az eredmények gyarapodnak, szaporodnak. Talán nem is tudjuk még pontosan belátni, mit eredményezhet a kommunisták, a szövetkezeti tagok, a szövetkezetekben dol­gozó szakemberek kezdeményező fellépése az irányelvek megvalósítása érdekében. Az irányelvek tételei bizalmat és biztatást Is sugároznak. Teljes biztonsággal, kellő határozottsággal dolgozhatunk va- lóraváltásáért Az elmúlt negyedszázadban a kommunisták, a dolgozók tudtak bátrak lenni a rangos feladatok megoldásában. A szövetkezeti kommunisták, a szö­vetkezeti tagok és dolgozók valóban történelmi leckéket ol­dottak meg. A hatalom megszerzésének, megtartásnak, a szocializmus alapjai lerakásának, a szocializmus teljes fel­építése megkezdésének, s mindezen belül a szocialista szö­vetkezeti mozgalomnak történelmét gazdag'tetták, alkották meg. A derékhad mellé felzárkóztak a fiatal, n lee'mtalabb korosztályok is A cél a feladat napjainkhoz igazodó. Most az, hogy a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti gazdaságok újabb fellendítésével is megalapozzuk a ,zocia! izmus teljes felépítéséti A kommunista aktíva vitára Tóth János előadása után a vitában tízen kértek és kap tak szót. Az alábbiakban foglaljuk össze a felszólalók javas­latait, véleményét. Fodor Mihály a megyei tanács vb-elnöke: Fontos feladat a belső ellenőrzés javítása A megyei tanács vb-elnöke bevezetőben azt mondta ei hogy időszerűnek és szükségesnek tartja három nagy szövet kezeti ágazat kommunista vezetőinek tanácskozását. Maji azzal folvtatta: — A szövetkezetek szocialista társadalmi rendszerünk elengedhetetlen tartozékai. Az a véleményem, hogy megyénk­ben mindhárom szövetkezeti ágazatban egyenletes és dina­mikus a fejlődés. Sorolhatnám erre a példákat. A karcagi műszerész ktsz világszínvonalat megközelítő termékeit, a konfekció ipar országhatárokon túli sikereit, a termelőszövet­kezetek sok-sok eredményét, például a mezőgazdasági kiállí­tásról elhozott díjakat és nagydíjat Az eredmények ismeretében azonban szükségesnek tar­tom, hogy rámutassak néhány olyan feladatra is, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Elsőként a be­ruházásokról szólnék. Az a véleményem, hogy a beruházá­sok megvalósításában — főleg a határidők kitűzésében — még ma is kevés az előrelátás, a helyes közgazdasági szem­lélet, s elemző tevékenység. Nem minden esetben megalapo­zottak még a döntések sem. Szükségesnek tartom, hogy szö­vetkezeteink gondosabban foglalkozzanak az éves és közép­távú tervek készítésével is, s hogy az ilyen tervező, elemző munkát ne gátolja szemléletbeli hiba. Ezen a fórumon is felhívnám a szövetkezetek figyelmét „a szellemi beruházások” fontosságára. Mit értek ez alatt? Sajnos szövetkezeteinkben helyenként kevés a szakember Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben mintegy ezei ötszáz szakember dolgozik, van olyan termelőszövetkezetünk is, ahol ötszáz holdra jut egy agrármérnök de sajnos van olyan is ahol ezer holdakra jut csupán egy. A szakember ellátottság még rosszabb a kisipari termelőszövetkezetekben. Különösen a mérnökök, technikusok hiányára gondolok, de itt jegyez­ném meg a szakmunkás utánpótlás fontosságát is. Az általá­nos fogyasztási szövetkezetekben rosszabb a szakember ellá­tottság, mint az állami kereskedelemben. Ezért mondom én azt, hogy nagyobb gondot kell fordítani szövetkezeteinknek a „szellemi beruházásra”. A jövőben segítsék elő saját tag­jaik továbbképzését, és tagjaik gyermekeinek tanítását is támogassák. A javuló tendencia‘ellenére sem tartom megoldottnak a szövetkezetekben a belső ellenőrzést. Mint azt tudjuk, törvény van rá, hogy az éves mérleget a szövetkezet ellenőrző bizott­ságának mindenütt záradékolni, felülvizsgálni kell. Az a ta­pasztalat. hogy sok helyen csak formálisan ellenőrzik az éves mérlegeket. Az évközi ellenőrzés pedig legtöbb szövet­kezetünkben még ismeretlen vagy legfeljebb formális. Fon­tosnak tartom a belső ellenőrzést azért is, mert szolgálja a szövetkezeti demokrácia továbbfejlődését, s kialakít a szövet­kezetek vezetőségei mellett egy közgazdasági ellenőrző cso­portot, amely nemcsak felülvizsgálja a munkát, hanem adan­dó esetben javaslatot, segítséget is ad a döntések meghoza­talához. A szövetkezetek szövetségeinek működésé! általában jó nak tartom, azok sok jó segítséget adnak tagszövetkezete’ munkájához. Suba István a nagykunsági tsz szövetség titkára: Alakuljon területi ellenőrzési iroda Suba István helyesnek tartotta, hogy ilyen széles fói m.. vitatja meg a párt a szövetkezetpolitikát, hiszen ez már régei közügy a megyében. Korábban volt időszak, mikor a terme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom