Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
1970. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Művészet és erkölcs Zavartan fogott meg az antikváriumban az egyik kezdő eladó: „Most hordott le bennünket valaki, hogy mi kulturszemeteket árulunk”. — Nézem a könyvet, mely ilyen haragra lobbanhatta. — Hát mi adtuk ki, nem is régen. Knut Hamsun Éhség című regényének a közelmúltban megjelent fordítását • tette elém a fiatalember, az váltotta ki a névtelen vásárló ingerültségét. Elmondtam a könyvek sorsával még csak ismerkedő legénykének, hogy Hamsun a második világháború idején valóban a nácik szószólójává lett Norvégiában. — Ezért a norvég társadalom — akárcsak a művelt és becsületes világ — megbélyegezte őt, könyvei 1952-ben bekövetkezett haláláig tudtommal sehol sem jelenhettek meg. Az agg korára fasisztává züllött író korábban Európa egyik legnépszerűbb toliforgatója volt. Éhség című regénye még 1888-ban jelent meg, több mint fél századdal Hamsun nyílt fa- sizálódása előtt s ez a könyv még alkotója friss tehetségének s a nincstelenséggel járó embertelen megpróbáltatásoknak jelentős dokumentuma. Abban, hogy a mi világunkban is megjelenhetett, nem a Hamsun iránti megbocsátás jelét kell látnunk. Inkább az a törekvés nyilvánult meg a magyar könyvkiadásnak ebben a gesztusában, hogy az egyetemes kultúra értékeiből minél többel kívánja gazdagítani a mai olvasót. Mert az Éhség yitathatalanul értékes mű ••■És Hamsun erkölcsi vétsége, ami fölötti haragjában a névtelen böngészőt olyan indulat ragadta el? ...Hamsun bűnéről van mit beszélni. — Tágabban értelmezve az epizódot — elgondolkodtatja az embert, voltaképpen édes- testvérek-e a kultúra és az erkölcs, vagy alkalomadtán bajvívó felekké is válhatnak-e? Egyszerű dolog volna egy elméleti kézikönyv szavaival válaszolni a kérdésre. — Néhány mondat már tisztázná, hogy mind a művészet, mind az erkölcs a társadalmi tudat sajátos formája. Mivel az erkölcs az emberi magatartást szabályozza, a művészet pedig a társadalom létét tükrözi — az összefüggés nyilvánvaló és cáfolhatatlan. Csakhogy az élet nem ilyen tételszerűen kínálja a tanulságokat. A művész — legyen prózaíró, költő, szobrász, filmrendező, vagy más — műveiben személyesen is jelen van. Erkölcsi elvei fól- szívódnak alkotásaiba, átszínezik művét. Tehetségének mértékétől függően eszményeket ültét el, vagy eszményeket rombol a nézőben, olvasóban, alkotásának közönségében. Mindenkiben egyformán? ...Jaj, dehogy. Diákkorom keserű szenzációja volt, hogy utcánkban nikotinoldatot ivott és meghalt egy boltoslány. Megnézte a Halálos Tavasz című filmet, s búcsúlevele is mindössze a film híres angolkeringő j ének szövegéből vett idézet volt: „Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte”... Akkor hallottam, hogy ugyancsak öngyilkossági járványt váltott ki annak idején a Szomorú vasárnap című dal is. később — most már örömömre — másfajta művészeti járványokat is tapasztaltam. Akik a Kutató Sámuelt, a Csendes Dont, az Eden Martint, vagy a hazai szeretők művei közül Veres Péter Számadását, Erdei Parasz- tok-ját, Féja Viharsarok, Kovái Vad víz című könyvét olvasták, jobbára olyan embernek bizonyultak, akik a társadalmi igazságot szomjazták. Erkölcsi parancs sugárzott ezekből a művekből, és sokak számára előbb a gondolkodás, később pedig a cselekvés iskoláivá lettek. Távol áll tőlem a szándék, hogy kurtábbra fogottan újrafogalmazzam azt, amit a művészetek és az erkölcs viszonyáról már oly sok népszerű elméleti munka kimondott. De nem hunyhatom be a szememet az előtt sem, hogy napjaink művészeti termésében elég sok az olyan produktum, amely, úgymond „csak szórakoztatni akar.” No, az sem intézhető el egyszerű kézlegyintéssel, ha egy színmű, egy regény, egy film szórakoztat. Az is valóságos közönségigényt elégít ki. Senki nem várhatja el a színházlátogatótól vagy könyvszerető embertől, hogy ezzel a felkiáltással nyúljon pénztárcája után: „Hadd vegyek már egy regényt, ami jóra nevel, vagy lássak egy színdarabot, amelyik- meggyőz arról, hogy a kizsákmányolás mégiscsak tűrhetetlen dolog”. Az emberek többsége egyszerűen „valami szépet”, esetleg „valami derűset” szeretne látni, hallani, olvasni. De igazán emlékezetessé az olyan művészeti élmény válik számunkra, — amelyik mint például az Egri csillagok, azt sugallja szeresd és oltalmazd a hazát; azt írja a szívünkbe, amit a Puszták népe: így élt az urak országában a nincstelen paraszt, s ezt nem tűrhette, aki tisztességes; vagy az áradt belőle, ami Fábri Húsz óra című filmjéből: ime, az ütközések, a viták ellenére is összefog bennünket a közös sors, aminek az is formálója, aki tudomásul sem veszi azt. Búcsúban voltam a minap. Ott láttam, hogy' egy giccs- árus Lyka Károlynak a Kis- müvészettörténetét olvasta. Nem állhattam meg szó nélkül: „Néni ellentmondást látok abban, hogy ön a pamutgombolyaggal játszó cica képét árulja, és Lyka Károlynak az igaz művészetért született írását olvassa.” Nevetett: „A giccsek árából vettem a könyvtáramat.” Valószínű, hogy igazat mondott. — Csak az nem valószínű, hogy ez szélesebb értelemben is járható út volna. Az erkölcsi szempontból nemesnek, a társadalmilag hasznosnak soha sem lesz szálláscsináló- jává a talmi, a haszontalan, a közömbös alkotás. Egy olvasó leveléből idézem: „Most a Bartók évforduló nyitotta rá a szememet, hogy Bartók nemcsak azt várta el a társadalomtól, — hogy megismerje és elfogadja zenéjét. Bartók egész életműve előbbre is akarta vinni a társadalmat. És ez érvényes Adyra is. Ez Kodályra. Ezt szeretem Illyésben és az erkölcsi erő teszi számomra becsessé Derkovits életművét is. Igaz művész aligha érheti be azzal, hogy a közönség fizessen, és tapsoljon.” Így van. És a társadalom sem fogadhatja el teljesértékű műként és alkotóként azt. aki, nem akarja, hogy általa többé váljék a világ. Erről akkor sem feledkezem meg, ha kinyitom a rádiót és kedves-könnyű tánc- , dal árad belőle a szobámba, vagy ha olykor pihenésként megnéztem, miként jár túl vad bűnözők és tunya detektívek eszén a valószínűtlen angyalságú Angyal. Bajor Nagy Ernő Fazekas Magdolna: Váz'at Lev Kvitt t IDEGEN CSILLAGOK ALATT Ladányi Mihály versei: A B E C E Mikor a pénz És a nyugdíjas Jóisten előkotorja drótkeretes szemüvegét és az ábécéből kihúzza a fölösleget A mint Áldozatkészség B mint Barikád nem kell, de a C mint Cinizmusra még szükség lehet E mint Ellenség elavult helyét viszont szépen kitölti a H mint Hízelgés I mint Idegenedés J mint Jóakarat Mert a nyugdíjas Jóisten már szereti a K mint Kompromisszumokat L mint Ladányinál kicsikét tétovázik viszont az M mint Megbékélés megmarad N óh az N szemét lesütve mondja; nahát ez a Nacionalizmus nocsak s O mint Osztozkodás is tetszik neki Sz Sz Sz dörmögi s a levegőbe szagol: ez a T mint Tulajdon na végre megint itt van Ezt várta U és felesége Vé ezt várta Zé s ezt várta X Y is titokban Mikor a pénz kiadja a vezényszót hogy sietve öltsék magukra rendszámtáblás egyenruháikat rágják le apjuk ökléről a húst és öljék meg az ivadékukat mielőtt enni kérne mikor a pénz kiadja a vezényszót és az utak kirakatát elönti az operett-fináléról álmodó konfekció-lelkek árleszállítása mikor a pénz kiadja a vezényszót szelíd kutyákból átültetett szívük dobog hálát az egzisztenciának feledve ama szívet melyet valami kompromisszum trágyadombjába ástak A kaland olykor öncélú, semmire nem vezet, csupán izgalom az izgalomért. Am van, hogy a kaland az életért való verseny, s a bukás maga a halál. Ilyen kalandot ezret szül naponta a háború, s egy-egy kaland tucatjával teremti a hősöket. Kaland: két magyarul jól beszélő szovjet tisztet a háború végén, Magyarországon átdobnak a frontvonalon. Hősök: a két tiszt, s azok a munkások, akikkel kapcsolatot találnak, akik torkig vannak a németekkel, s valamit tenni akarnak. Mi legyen ez a valami? Vakmerő, de eredményt alig hozó vállalkozás, vagy fegyelmezett, céltudatos akció? A szerző, aki maga is részt vett hazánk felszabadításában, s több esztendőn át újságíróként dolgozott Magyarországon, jó érzékkel választotta könyve cselekményének színteréül a vidéki várost, azt a szűkebb közösséget, mely dráma, tragédia, s komédia létrehozására egyaránt, s egyszerre képes. Izgalmas olvasmány az Idegen csillagok alatt, de nem sorolható csupán a nemes indítékú kalandregények közé. Kvin élő alakokat teremt, olyan embereket, akiknek önmagukkal is csatázniuk kell, hogy legyőzzék gyengeségeiket, a közös cél érdekében. Ezekért az emberekért nem csak izgulni lehet, hanem szeretni kell őket. Mert magunkra, apáinkra, testvéreinkre ismerünk, azokra, akik legtöbbször nem tudatosan, hanem ösztönösen fordultak szembe a rosszal, s álltak a jó mellé. A G. Lányi Márta fordította mű a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg, új színnel gyarapítva a felszabadulás sorsfordulóját megörökítő művek sorát. (m) Mészáros Lajos: Sárospatak Humor mindenfelől TV-LELEPLEZÉS A BBC-televízió a minap éppen lóversenyt közvetített, s felvillantott néhány közelképet is a Perzsa Háború nevű győztes paripáról. Ekkor sok millió néző felszisz- szent. A premier-planban ugyanis tökéletesen kivehető volt, amint egy zsebtolvaj kiemeli egy mit sem sejtő férfi tárcáját. Perceken belül egymás után szólaltak meg a telefonok a Scotland Yardnál. A rendőrség azonnal értesítette a lóversenytéri ügyeletes de- tektívjét, de addigra a zsebtolvaj már elvegyült a tömegben. A Scotland Yard mégis reméli, hogy rövidesen megtalálják a tettest. A közvetítést ugyanis képmagnóra vették, így a kérdéses jelenet bármikor újra lejátszható. A nézők máris sokat segítettek. Egyikük személyleírást is adott róla, melyet így fejezett be: „A zsebtolvaj nagyon jól öltözött úriember volt...” VÉGRENDELET Még az Egyesült Államokban is nagy feltűnést keltett az a különös végrendelet, amelyet George Mitchell Stillwater-i (Oklahoma) lakos hagyott hátra. A rövid és tömör végrendelet szó sze- így hangzik; „Mint egyetlen értékemet, a születésnapomat hagyományozom a feleségemre, akit egész életén át megkárosított az a körülmény, hogy az ő születésnapja karácsonyra esik.’* TÉVEDÉS Sajtóban, rádióban és a televízióban kért elnézést Poul Möller dán pénzügyminiszter a koppenhágai adófizetőktől — egy komputer miatt. Az elektronikus számlázógép ugyanis 34 ezer adózónak tévedésből a jogos adóösszeg százszorosát rótta ki... TÜRELMETLEN BETEG Alessandro Ferrari római férfi megsérült a munkahelyén és a közeli kórházba ment sebeit bekötözni. Mivel azonban nem volt türelme az ügyeletes orvosra várni, revolvert fogott a két ápolóra, s így kényszerítette őket. hogy soron kívül kötözzék be. Az ápolók engedelmeskedtek ugyan, de mindjárt értesítették az esetről a rendőrséget is. A türelmetlen beteget már rendőrautó várta a kórház kapujában.« BAJUSZKIRÄLY John Royt, a leghosszabb bajusz tulajdonosát választotta elnökéül az Angol Bajusz Klub. A harmincegy esztendeje különleges gondossággal növesztett dísz bajusz 42 és fél inch, vagyis mintegy 106 centiméter. TANFOLYAM Galvay írországi városka tanítónője fiatalok számára érdekes tanfolyamot tart: „Hogyan szólítsuk meg a kislányt?” címmel. A tanfolyam egyebek között arra oktat, helyes, ha a fiatalember jól megborotválkozik, majd megmosdik, így sikere és a hódítás már majdnem biztos — írja a New Scientist című lap, nem éppen tudományos színvonalú fejtegetésében. HÁZASSÁGI PROBLÉMA-Feleségül mehet-e az anyós a vejéhez? — ez a különös kérdés foglalkoztatja most az olasz közvéleményt. Denza Ghisotti milánói lakos ugyanis a minap engedélyt kért az egyháztól, hogy nőül vehesse anyósát. Az engedélyt nem kapták meg, s ezért a szerelmes Denza Ghisotti és az anyósfeleség jelölt: Bianca Silip- randi az olasz alkotmányvédő bírósághoz fordult segítségért. A tüzesvérű fiatalember és a ma is szép Bianca között 25 év a korkülönbség... Révész Tibor Az Észt SZSZK filmgyártása Tizennégyezer táncos, énekes és zenész a főszereplője a Tallinfilm stúdiója új színes, szélesvásznú filmjének. Ezek a művészek léptek fel ugyanis a júliusban a szovjet hatalom fennállásának 30. évfordulója tiszteletére Tallin- ban rendezett utcai ünnepségeken. A forgatókönyvet Heino Aasszalu, több észt tánc közismert szerzője írta. E táncok közül jónéhányat az ünnepségek során is bemutattak. Az új dokumen* umfilm- ben különösen jól sikerültek azok a felvételek, amelyeket helikopterről készítettek. A nemzeti filmművészet a szovjet hatalom alatt bontakozott ki Észtországban. Több észt játék-, rajz- és dokufentumfilm külföldön is sikert aratott. Franciaországban például bemutatták a „Veszélyes kanyarok” című, motorversenyzőkről készült panoráma játékfilmet. Az észt bábfilmesek alkotásait 36 országban mutatták be. Nagy sikerrel játsszák a köztársasági mozik az észt filmeket Az észt irodalom klasszikusának, Oszkár La- utsznak hasonló című könyvéből készült „Tavasz” című filmet rövid időn belül több mint félmillió észt mozilátogató tekintette mea.
