Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 20; A nagykunsági tsz szövetség három éve Beszélgetés Suba Istvánnal, a területi szövetség titkárával Szeptember 15-én múlt három éve, hogy Karcagon megalakult a Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek '"erületi Szövetsége. A tiszafüredi, törökszentmiklósi járás, Karcag, Túrke ve, Kisújszállás, Mezőtúr és Törökszentmiklós város 65 közös gazdaságának küldöttei hozták létre területi szövetségüket. E közös gazdaságok 27 ezer tagja mintegy 330 ezer kai. cztrális holdon gazdálkodik. Évi bruttó termelési értékük eléri a két milliárd forintot. A szövetség tehát rendkívül jelentős gazdasági egységet, társadalmi és emberi közösséget tömörít, s képviseli érdekeit. Suba Istvánnal, a TOT elnökségének tagjával, a területi szövetség titkárával beszélgettünk az elmúlt három esztendő eredményiről. — A szövetség hogyan tölti be érdekképviseleti szerepét? Milyen gazda: sági célok megoldását segítette elő a tagszövetkezetekben? — A megalakulás pillanatától kezdve az elnökség és az apparátus dolgozói jól ellátják érdekvédelmi feladatukat. Az érdekképviseleti munka nem látványos, az a legkülönbözőbb tanácskozásokon, üléseken, a jogszabályok, rendeletek, utasítások véleményezésén keresztül valósul meg. Tagszövetkezeteinknek nem kell külön-kü- lön fellépniük, helyettük az esetek zömében ezt a területi szövetség végzi. A gazdasí. i feladatok segítésében a területi szövetség ugyancsak jó eredményt ért el. 1968—1969-ben nagy gondot fordított- ak arra, hogy tagszövetkezeteink minél nagyobb területen termeljék a bővebben termő, egyszeres keresztezést! hibridkukoricát. Tájterületünk adottságainak megfelelően elősegítettük az új rizsfajták behozatalát, elterjesztését. A műszaki fejlesztésben elsősorban az új technológiai megoldások, épület-típusok tervezésében, megépítésében adtunk konkrét segítséget, illetve jártunk el tagszövetkezeteink megbízásából. — Korábban sok gondot okozott, hogy a különböző vállalatok megsértették a kölcsönös egyenjogúság elvét. A szövetség elnöksége, apparátusa mit tett az egyenjogúság érvényesítéséért? — A megalakulást követően a területi szövetség elnökséHa már e sorokat olvassuk. nincs baj. Ezt is túl éltük. Hogy mit? Jászszent- andráson szeptember 19-re jósolták a világvégét. Az újságíró, aki minden szenzációra éhes, és még sohasem látott „égszakadást, földindulást” szombaton reggel már a községben várta a nagy eseményt. Semmi rendkívüli nem történt — ha csak azt nem számítjuk, pogy a tejbegyűjtőbe férfiak forgatták a kannákat, ami köztudottan asszo- nyi munka. A feleségek a másnapi búcsúra készültek. — világ vége’ Volt már máskor is Nem baí. he most is lesz — csak éljünk tovább. Igv beszélr°k a férfiak a begyűjtőben, mit sem tudva a „veszedelemről”. Am, a fodrász- műhelyben... ...már sejtelmesen mosolyognak az asszonyok mikor az „elmúlásról” érdeklődöm. — Nálunk is volt az az asszony, — mondja, — az egvik. — Nem is egy, hárman voltak. Azze’ kezdték, hogy hiába megyek a rendőrségre, nekik az mit sem "árthat, — mert őket Jehova küldte. — ge beszélgetésre hívta meg a Szolnok megyében működő vállalatok vezetőit. Már 1967 őszén megállapodtunk a vállalatokkal, hogy a jövőben a szerződésk feltételeit a területi szövetséggel egyeztetve adják ki. Ennek megfelelően a vállalatok a szerződéses feltételeket minden évben a szövetséggel előzetesen megtárgyalják. — A tagszövetkezeteknek sok segítséget adtak a szakmai továbbképzéshez, az információk megszerzéséhez. Bizonyára tudna erre náhány példát is mondani. — A szakmai képzésnek egyre nagyobb szerepe van 3 gazdálkodás színvonalának emelésében. Szerény lehetőségeinkhez képest a három év alatt e téren is igyekeztünk segítséget adni tagszövetkezeteinknek. Kapcsolatot alakítottunk ki a nagykunsági é. a kompolti kutatóintézettel, a gépkísérleti intézettel, a gödöllői és debreceni Agártudományi Egyetemmel, a mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikummal és a karcagi Mezőgazdasági Technikummal. Továbbképző tanfolyamokat szerveztünk a kombájno- sok, a mezőgazdasági gépszerelő*, a tsz áruértékesítők, a könyvelésben dolgozók és a vezetőség bizottsága elnökei részére. Megszerveztük a rizskombájn vezetők, az ív- és lánghegesztők képzését. — Milyen írásos kiadványok jelentek meg a szövetség gondozásában? — Területi szöveségünk megalakulásától kezdve havonta j ......... ...... N em álltam velük szóba, mivel nem értem rá. Azért gyorsan hadart valamit az egyik, kénköves esőről, világvégéről, am' szeptemberben lesz valamikor. A Gó- bor Balázs bácsi azonban többet tud, c a szomszédom és láttam, .ogy hosszasan tárgyalt velük. Jóízűt nevet az idős ember — Á ez csak nevetséges... — Kinn dolgoztam az udvaron, amikor jött két asz- szony mea egy lány-forma. De. van ennek már e"~ hónapja is. Azt mondják énnekem: — Ök valami hittérítők, vagy mi? Én meg olvan hajlandóságot mutattam irányukba, hogy elkezdtek beszélni. Csak mondják, hogy a Jehova így meg, úgy. De úgy összekavarták az e^ze: hosv mikor elmentek, átmentem a szomszédba megkérdezni, hogy miről is voH t Imádkozz nagymami! Góbor néni már sokkal harciasabb. — Én a7 ilyeneket zavarom kifelé! Csak csinálj nekem máskor ilyeneket, — írásos értesítőt készít a tagszövetkezetek részére, melyben tájékoztatások, felhívások, hirdetések, ajánlások jelennek meg. Ezenkívül az egyes szakterületeken összegyűjtött tapasztalatok-1 külön időszaki kiadványban jelentetjük meg. így például a rizstermesztés táj területi tapasztalatairól, a gépkarbantartásról, a tsz-ek gazdálkodási és áruforgalmazási tapasztalatairól jelentettünk meg időszaki kiadványokat. Ezeket a kiadványokat tagszövetkezeteink igen jól tudják hasznosítani a gyakorlati munkában. Egy-két időszaki kiadványunkat országosan is továbbterjesztették. — A szövetség mit tett a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséért, a különböző szövetkzeti bizottságok munkája színvonalának emeléséért? Hogyan válnak a gazdasági közösségek emberi közösségekké? — Az elmúlt három év egyik legjelentősebb eredménye, hogy területi szövetségünk széleskörű fórumot teremtett a termelőszövetkezeti vezetők, szekemberek, bizottsági elnökök részére. Ezeken, a gazdasági kérdéseken kívül egyre inkább szóba kerültek a termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi kérdései is. Több alkalommal tanácskoztunk a szociális bizottság, a háztáji bizottság, a vezetőség bizottsága, az ellenőrző bizottság elnökeivel. Ezek a bizottságok a szövetkezeti önkormányzat szervei, s mint ilyenek a demokrácia szélesebbkörű érvényesítésén, az emberi közösségek formálása érdekében tevékenykednek. Külön tanfolyamon találkoztunk a termelőszövetkezeti népművelési ügyintézőkkel. Nagy gondot fordítunk a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére. Évenként megrendezzük a szocialista brigádvezetők tanácskozását, nyári betakarítási munkaversenyt kezdeményezünk, elősegítjük az országos gazdálkodási versenyt. néz fenyegetően az urára. Ügy jársz egyszer, mint a Laki Margit: addig beszéltek neki, hogy a végén néevkézláb mászkált a templomban. Hiába mondta neki a pap, hogy az Isten azt sem veszi jobb néven. — A kisunokám ötödikes, mikor hallotta, hogy a v;- 'ágvégéről be déinek a faluban, éjjel felriadt és így szólt. — Imádkozz nagymami! lo.ek, nem akarok még nephalni. Hiába mondtam neki, hogy aludjon, bolond beszéd ez! A gyereket agyon rémítették a szamárságukkal. A körzeti ' ’ "zott is érdeklődött a „hittérítők” után. — Itt laktok a strandon a kempingben. Ügy tudom Isa- szegről jöttek. Van itt nekik fabázuk. Csak haland- zsásztak se:.ki nem vette őket komolyan. A falu közvéleményét ték, a gyermekek éjjel felriadtak. Ügy tudjuk a „hittérítők áldásos tevékenységüket” más jászsági községekben is folytatják. Reméljük nem sokáig — palágyi — Átfogó eredményről még nem adhatunk számot, de máris számos jele van annak, hogy a szövetkezeti kollektívák emberileg is zártabb közösséget képeznek és politikai öntudatuk is" fejlődött. Ezek meggyőző bizonyítékai kifejeződtek a szocialista brigádok vállalásaiban, a Lenin nevét viselő tsz-ek vetélkedőjében, a centenárium alkalmából. A tsz-ek szorosan együttműködnek a falu mű- veiuuési intézményeivel. A népművelési és kulturális célokra fordított összegek is jelentősen megnövekedtek. — Az idei év sok gondot okoz a tagszövetkezeteknek. Az őszi mezőgazdásági munkák nehézségeit hogyan küzdik le, s ehhez milyen segítséget adnak? — Augusztus utolsó napjaiban szövetségünk vezetői találkoztak a tagszövetkezetek vezetőivel és közösen kon- zunuiuink a tennivalókról. A bonyolult helyzetben felhívtuk a figyelmet, hogy a jelen gondjai, nehézségei mellett minden rőfeszítést a jövő év megalapozása érdekében fejtsenek ki. Azt ajánlottuk, hogy vizsgálják felül az elkészült kampány-terveket és módosítsák azokat. Vállaltuk a különböző gépi munkaeszközök átcsoportosításának koordinálását. Legfőbb feladatnak tekintettük ezeken a megbeszéléseken az őszi betakarítás s vetések elvégzését. Felhívtuk a figyelmet arra: elsőrendű nép- gazdasági és szövetkezeti érdek a kenyérgabona elvetése. Táj területünkön egyik legfontosabb árunövény a rizs. Ennek a betakarítása most kezdődik. Ezt a munkát több mint 60 százalékban gépesítették. Szövetségünk eljárt a különböző központi szerveknél, hogy a megrendelt rizskombájnok, alkatrészek rendelkezésre álljanak. Időben jeleztük a nagyobb vetőmagigényt és igyekeztünk segíteni ennek beszerzésében. — Ezekről a gondokról írásban is tájékoztattuk a MÉM és a TOT vezetőit. Bízom benne, hogy a tagszövetkezeteink — ha nehézségek és áldozatok árán is — megoldják az őszi időszak bonyolult feladatait. — m. 1. — Rövidebb út, jobb minőség Sokan bosszankodnak — a háziasszonyok különösen — azon, hogy tavasz elején a zöldségboltokban alig lehet egészséges ó-burgonyát kapni. a helytelen tárolás miatt még jó termés után is sok hibás, olvkor félig romlott áru kerül a vásárlók kosarába. Túrkevén egyszerű, mégis figyelemreméltó kezdeményezéssel akarják megszüntetni ezeket a goqdokat. Az ÁFÉSZ harminc vagon jóminőségű burgonyát vásárolt a Vörös Csillag Tsz-től. Megállapodtak abban, hogy az árut a tsz saját vermeiben fogja tárolni és csak a szükségnek megfelelő ütemben szállítja majd az ÁFÉSZ zöldségből t.iaiba. Korábban a többi zöldáruval egvütt áz ÁFÉSZ felvásárlói vették át a termelőktől a burgonyát, szállították azt saját, vagy bérelt raktáraikba. maid a zöldségboltokba. A tárolóhelv hiány miatt sokszor kénytelenek voltak több árut ■ rákényszeríteni egv-eev boltra, mint ameny- nvit ott raktározni lehetett, fgv romlott meg nem egyszer jelentős mennyiségű áru. A két szövetkezet megál- laoodásávai a burgonya rö- viöobb úton és remélhetőleg jobb minőségben jut majd el a fogyasztókhoz. 4 világvége elmaradt Árverezik az iskolákat Üjabb nyolc elnéptelenedett tanyai iskolaépületei bocsátottak áruba a tanácsok Szolnok megyében. A feleslegessé vált külterületi tanintézetek épületeinek zömét tsz-ek és állami gazdaságok vették meg, amelyiknek pedig nem akadt gazdája, azt árverésre tűzik ki. A népesebb tanyarészeken lévő iskolaépületeket általában népművelési célokra használják. A túrkevei—poha- marai volt iskolaépületben a helyi Vörös Csillag Tsz, a turpásztói és a csihatpásztói iskolák egyikében a Táncsics Tsz rendez be tanyai népművelési klubót. A túrkevei Búzakalász Tsz, a kiskabai tanyai iskola épületét vette át és cserébe adta a belterületi gimnázium szomszédságában lévő gazdasági épületeket. Ezen a helyen a járási székhely új közlekedés- és gépészeti szakközépiskoláját építik fel. Mezőtúron a Vörös Október és a Sallai Tsz jelentett be igényt az alsó- vízközi és az ötölesi iskola- épület megvásárlására és hasznosítására. A gazdátlan csergettyűi iskolaépületet pedig árverés útján értékesítik. Várospolitika — Város feilesztés Eve 1969 —1970 A városi tanács várospolitikai állandó bizottsága, építési és közlekedési osztálya és a TIT Szolnok megyei szervezete Szolnok város fel- szabadulása 25. évfordulója alkalmából meghirdette a várospolitika és városfejlesztés évét. Gazdag programmal urbanisztikai szabadegyetemet szervez, amelyben a városiasodás legfontosabb kérdéseiről ad sokoldalú magyarázatot. Az előadássorozatban olyan témák lesznek mint; Bevezetés az urbanisztikába, Az urbanizáció szociológiai problémái, Területgazdálkodás — területrendezés, Települések közlekedési problémái, Települések közművei, egészségügyi problémái, A város és a zöldterület, A város esztétikai problémái. Előadóként a rendező szervek neves szakembereket és tudósokat hívtak meg. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre számít majd az előadássorozat befejező része, ahol Szolnok városiasodásának problémáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az első előadás 1970. szeptember 21-én 14 órakor lesz a TIT székház földszinti előadótermében, majd mindé» második hétfőn kerül sor egy-egy újabb előadás megtartására. Szerkezeti változások a tv műsoraiban A televízió október 8-ától jelentős szerkezeti változásokat vezet be műsoraiba. A változásoknál figyelembe vették a hat adásnap bevezetésének tapasztalatait, a kialakult nézői szokásokat, a szabad idő változásait. A hétköznapi adások 17 óra 25 perckor kezdődnek. arra való tekintettel, hogy a gyerekek és a korán fekvők több műsort lássanak. Másrészt a korábbi kezdés lehetőséget ad arra, hogy a nagyobb nézőszámú órákban több műsort helyezzenek el. Gyakorlatilag az esti főműsor is előbb kezdődik egy félórával. Tv híradó: 30 pere A tv híradó, a Magyar Televízió legrégebbi sorozat- műsora, széleskörű népszerűségnek örvendő képes napilappá fejlődött. Az eseményekre fürge, gyorsan reagáló filmriportok és tudósítások, interjúk és kommentárok mellett az elmúlt periódusban is mind gyakrabban láthattunk hazai helyszíni tudósításokat, a külföldi tudósítók pedig esetenként már képvonalon is jelentkeztek. A növekvő nézői kívánságok és az ezzel összhangban álló szerkesztőségi igények már- jóideje feszegetik a csúcsidőben ielent'm-ő első kiadás kereteit. A nézői igények kielégítése, a színvonalasabb szerkesztői munka érdekében a napi főkiadás az említett időponttól 19 óra 30 perckor kezdődik és 30 perces lesz. Ez lehetővé teszi a szerkesztőségi erők összpontosítását, a műsor belső tartalmának elmélyülését. Megjelenik majd a tv híradóban is a műsorvezető. így oldottabbá válik az adás. A 30 perces főkiadás mellett a híradó késői kiadását 22—23 óra között sugározzák. 10 perces időtartalommal. Vasárnap nem lesz tv híradó, ekkor új műsor iolemk meg, hetilap jelleggel: A Hét. Reprezentatív politikai műsor A vasárnap este 19 órakor megielenő új politikai műsor A Hét. régi igényt elégít ki. A televízió információs műsoraiban már korábban helve lehetett volna, egy olvan politikai műsornak, amely a híradó gyors, friss információit alapos elemzéssel teszi tel iesse. Az ese- ménvek. pfoblémák sokaságából a műsor minden héten csak néhányat emel majd ki és az ezekkel kapcsolatos információkat. az események hátterét, lényegét magyarázza A külföldi televíziós adóknak inén jó tapasztalataik vannak hasonló, politikai mpgaz'níaikról Ezek a műsorok még a bel- és a külpolitikai aránvát sem határozzák meg szigorúan, előfordulhat, hogy kizárólag belpolitikai, más esetben, hogy tiszta külpolitikai anyagokból áll az adás. A Magyar Televízió hasonló szerkesztési szabadságot biztosít A Hét számára. Egy megszorítás azonban van- tekintettel arra. hogy a szokásos külpolitikai összefoglaló, mint külön program megszűnik. az új műsoron belül általában 15 nercet külföldi témák tárgvalására fordítanak. A műsor szerkesztő riporterei — egvmást kéthetenként váltva — Szepesi Gvörgv és Vi-trav Tamás Az adásban ’•atüik kívül találkozunk maid az ország vezető kül- és belpolitikái újságíróival. a magvar és külföldi szakértőkkel. Természetes. bogv közéletünk felelős vezetői is — azok akiket egy-egy probléma érint — rendszeresen szót kapnak A Hét adásaiban. A műsorszerkezeti változásokból következően az „Irány az egyetem” című műsor állandóan szerdán délután, a ..Pedagógusok fóJ ruma” pedig vasárnap délj előtt jelentkezik; i
