Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
1870. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkásműveltség 1970 Egy jászberényi felmérés tapasztalatai I. A munkások szakmai és általános műveltsége egyre inkább összefonódik. Alapjában véve ez a szemmel látható, a jövőben pedig mind határo- zottabbá váló folyamat három forrásból táplálkozik. Egyrészt az a pszichikai-pedagógiai tényező táplálja, hogy egy-egy részterületre vonatkozó szakismeret fejlődése növeli az általános műveltség tartalmát. Ugyanakkor a tudományos-technikai forradalom, az intenzív ipari termelés módosítja a munkásnak a munka folyamatában játszott szerepét. A gépet kiszolgáló, a gépnek ily módon alárendelt embert egyre több helyen a komplex automata gépsorokat irányító, ellenőrző munkás váltja fel. Ez a szerep mind kevesebb egyszerű fizikai erőt, ugyanakkor mind több technikai Ismeretet, a géprendszer működési elvének elsajátítását, általában az össztermelés folyamatának széleskörű áttekintését követeli meg. A szakmai műveltség határai ezért kiszélesednek. A „hagyományos” általános műveltségnek egyre több eleme részévé válik a termelésben közvetlenül hasznosítható ismeretnek. Harmadik tényezőként említhetjük azt, hogy szocialista viszonyaink között a munkás — az anyagi termelés folyamatában való részvételén túl — a társadalomnak teljes jogú tagja. Ez erkölcsi kötelezettségekkel jár együtt. A szocialista társadalom nemcsak jogokat biztosít, hanem — a szocialista erkölcs szerint — meg is követeli a társadalmi-politikai életben való aktív részvételt. Ez pedig csak jelentős szellemi, ideológiai felkészültséggel valósítható meg. Az elmondottakból következik, hogy az általános műveltség szerepe egyre növekszik. Ezért nem érdektelen megvizsgálnunk, hogyan állunk ezen a területen? Milyen a munkásműveltség szerkezete? Hogyan változik ez a szerkezet munkásrétegenként? Erre kerestünk választ, amikor kérdőíves és interjús felméréssel megvizsgáltuk Jás2Íberény ipari munkásságának művelődési helyzetét háromszáz megkérdezett munkás véleményének tükrében. Á bútorvásárlás nagy gond ^ I I Kevés a Lehel-gyeimekszoba OZOlnOKOn Monopolhelyzetben a BÚTORÉRT Lassú a garanciális javítás Kevés jut saját termékeinkből Az általános műveltség és az iskolázottság viszonya Az állami általános iskolai végzettség a következő képet mutatja: s vagy ennél 6—7 8 oszt. érettsékevesebb gizett végzi itt ! százaié k b a n Segédmunkás 31,4 16.1 52,2 0,3 Betanított munkás 19,0 30,5 45,7 4,8 Szakmunkás 2,2 7,5 78,7 11,6 Az összes fizikai munkás 15,0 17,8 60,6 6,6 örvendetes, hogy a szakmunkások 11,6 százaléka érettségizett, elgondolkoztató viszont, hogy az iparban dolgozó fizikai munkások egy- harmada (!) nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. És ez nemcsak az idősebb nemzedék körében jellemző. Az iparban foglalkoztatott fizikai munkások tekintélyes részének általános műveltsége ilyen módon korántsem kielégítő, elmarad a társadalomban biztosított lehetőségektől s a társadalom növekvő szükségleteitől egyaránt. A szükséges műveltségi alapminimum pedig szüntelen erősödni fog a jövőben, némely iparágban máris gyorsan növekszik. Műveltségi szintek és művelődés Á munkásosztályon belül Iskolai végzettség a réteghovatartozással együtt alapja és egyben „behatárolója” is az általános műveltségnek, a művelődési igényeknek és az ilyen irányú érdeklődésnek. A művelődésnek legjobb eszköze vitathatatlanul az olvasás. Felmérésünk során kitűnt, hogy a munkásoknak egyharmada nagyon ritkán olvas, vagy általában nem olvas könyvet. Az érettségizett munkások körében ez az arány csupán húsz százalék. A Deltát, a televízió tudományos ismereteket terjesztő adását a munkásoknak 57 százaléka nézi szívesen. Pontosabban; a segédmunkásoknak 46, a betanított munkásoknak 49, az érettségi nélküli szakmunkásoknak 63, az érettségizett szakmunkásoknak pedig 73 százaléka. A felmérés tapasztalatai azt is igazolták, hogy a segéd- és a betanított munkások ízlés- és igényszintje jóformán alig különbözik egymástól. Vajon a tv egyes műsorait az egyes munkásrétegek milyen arányban kedvelik? Erre is választ kerestünk, és az alábbi választ kaptuk: választ adni arra vonatkozóan, mi a Varsói Szerződés. A szakmunkások körében viszont ez az arány jóval kedvezőbb, csak 6 százalék. Benedek Sándor A Magyar Szocialista Munkáspárt jászberényi városi bizottságának munkatársa (Folytatjuk) Szolnokon évente kb. ezer család költözik új lakásba, de többszáz azoknak a száma is. akik lakást cserélnek, vagy felépül új családi házuk. Egyáltalán nem meglepő, hogy a fészekrakók szép otthonukat új, modern bútorral szeretnék berendezni. Ezért érthető, hogy hónapól hónapra, sőt hetenként — sokszor egy-két évig — járják a szolnokiak a bútorboltokat. A bútor nem szezonális —, mindig keresett cikk. Közvetlenül a gyáitó üzemektől Szolnokon az iparcikk kiskereskedelmi vállalat és az ÁFÉSZ egy-egy boltjában vásárolható bútor. Roppantul kevés ez a boltszám. hiszen a környező községekből is — kivéve a Pest megyei Abonyt — idejárnak bútorért az emberek. A két bolt árukészletének jelentős részét közvetlenül a gyártó üzemektől, szövetkezetektől, kisebbiket pedig a budapesti bútorértékesítő vállalattól szerzik be. Közkedveltek a mezőtúri és a jászjákóhalmi asztalos- ipari ktsz-ek termékei. A mezőtúri szövetkezet évente 350 Erzsébet-hálót szállít Szolnokra. A jászjákóhalmi pedig több mint kétmillió forint értékben hármasajtós és kombinált szekrényeket, dohányzóasztalokat készít a szolnoki bútorboltnak. Nem kisebb a békéscsabai, szegedi faipari ktsz, valamint az orosházi és mátészalkai faipari vállalat termékeinek népszerűsége. Ezeket a modem kivitelű, a test vonalát követő praktikus, világos színű ülő-fekvő bútorokat aránylag alacsony áruk miatt is szeretik. A közvetlen beszerzés előnye, hogy a kiskereskedelem figyelembe véve a vásárlók igényeit, megbeszéli a termelő üzemekkel, hogy milyen színű és formájú bútorokat gyártsanak. A kiskereskedelmi vállalat bútorboltja évente 25 millió forint értékű bútort, az ÁFÉSZ bolt pedig készletének 40 százalékát szerzi be közvetlen a termelő üzemektől. A bútorértékesítő vállalattól a boltok leginkább a külföldi bútorokat szerzik be. Legismertebbek a jugoszláv, csehszlovák, szovjet és román termékek. Érdekes, hogy a vásárlók már nem keresik annyira a külföldi bútorokat, mint régen. E bútorokkal szemben leggyakoribb kifogás, hogy nagyon drágák. Sokan idegenkednek tőlük sötét színük, s olykor minőségük miatt is. Ezért történt, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat az év elején jelentős árengedménnyel volt kénytelen árusítani ezeket a bútorokat Jó lenne, ha a külföldi termelő üzemekkel kötött megállapodásnál is figyelembe vennék a magyar vásárlók igényeit. A BÜTORÉRT-en keresztül kapják a keresett A/65—66 szegedi lakószobát és a jászberényi Lehel gyermekszobát. Sajnos Szolnokra kevés jut belőlük. Szeretnék, ha ezektől az üzemektől is közvetlenül kapnának árut. Nem tartják helyesnek, hogy még a terven felül gyártott Lehel gyermekszobával is a BOTORÉRT rendelkezik. — Ügy érzik, hogy egy nagy vállalat monopolhelyzete miatt ők nem élhetnek a többcsatornás beszerzés lehetőségeivel. Raktározási gondok A kisker bútorbolt évi 37 millió forint, az ÁFÉSZ bolt több mint 7 millió forint forgalmat ér el. Eredményeik mellett sok gond nehezíti munkájukat. A bútorbolt a város különböző részein hat korszerűtlen ratkárban, az ÁFÉSZ bolt pedig két garázsban tárolja az árut. Ezzel is magyarázható, hogy a túlzsúfolt raktárakban olykor elfekszenek olyan áruk, amelyeket a vásárlók egyébként keresnének. Tervezik, hogy a BŰTOR- ÉRT-tel közösen létrehoznak egy olyan bútoráruházát, — amelynek korszerű raktárai és bemutató termei lesznek. Sajnos, az eddigi tárgyalások még nem vezettek eredményre. Nem megoldott teljesen a garanciális javítás sem. A BÜTORÉRT-től, vagy közvetlen a termelőüzemektől vásárolt bútorokat a garanciális levelek alapján a termelő üzemek, vagy a megbízott helyi részlegek javítják. Szállítás közben a vasúton megsérült bútorok javítása körül azonban sok a huzavona. Bosszantó, hogy apró hibákat nagysokára javítják meg, ezért hevernek a raktárban 50—60 ezer forint értékű bútorok. I. A. V ezetést adomány és társadalomlélektan Napjainkban növekszik a társadalmi tudat fejlődésének, a fejlődés pontosabb mérésének az igénye. Mivel a társadalom köztudata, beállítottsága, hangulata cselekedetekben ölt testet, ezt a növekvő igényt a társadalmi gyakorlat sarkallja. □ A társadalom gazdasági, politikai szerkezete és a társadalom tudati arculata nem feltétlenül és nem pontosan „egybevágó”. A szocializmus építése során, — az alapok lerakása utáni időszakban is még — „jelen vannak, hatnak s részben újratermelődnek... a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei-politikai egységének erősödését” — olvashatjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt X. kongresszusára kibocsátott irányelveiben. A kispolgári gondolkodás- mód és lelkűiét ellen vívott harc — írta Lenin A nagy kezdeményezés című újságcikkében — „nehezebb, mélyrehatóbb, alaposabb és döntőbb jelentőségű, mint a burzsoázia megdöntése, mert a magunk renyhesége, fegyelmezetlensége, kispolgári önzése fölötti győzelmet jelenti, győzelmet azokon a szokásokon, amelyeket a kapitalizmus hagyott örökül a munkásoknak, parasztoknak.” 0 Műsor szak-, betanított segéd munkások %-a Kék fény 67 89 84 Magyar nóták 55 70 67 Delta 65 49 46 De az életnek egészen más területén is hasonló kép bontakozott ki. Amíg a szakmunkások 7 százalékának volt az a véleménye, hogy a társadalmi esküvőkkel szemben „mégis csak a templomi esküvők az igaziak”, addig ez az arány a betanított munkásoknál 22, a segédmunkások körében pedig 24 százalék. Hasonló a politikai tájékozottság terén a helyzet. Mind a betanított, mind a segédmunkások 22 százaléka nem í tudott megnyugtatóan pontos FEHÉR KÖPENYBEN Az átlagéletkor alig húsz- huszonkét év. Száznyolcvan dolgozóból legalább százötven csinos, szép lány. Kun- hegyesi lányok. Hófehér köpenyben, gondosan fésült, szép szőke, meg barna hajú lányok ülnek a munkaasztalok mellett, s forrasztanak. Egyszerűnek, könnyűnek tűnik munkájuk. Pedig a hozzá nem értő sehogy sem tudna kiigazodni a hajszálvékony drótok duzsungeljé- ben. ök igen. Már megtanulták, megszokták, a múlt hónapban elutazott a budapesti művezető, s vele az a négy pesti lány, aki tanította őket. Nincs tovább szükség mindennapos segítségre. Ügyesek, szorgalmasak az új munkásnők. Pedig nemrégen kezdték Április hatodikén indult az „üzem”. Üzem? — Az lett bizony kevés átalakítással, nagyon gondos munkává] a kunhegyesi községi pártbizottság székházának nagyterméből. Világosra, szemet, idegeket nyugtatóra festették a falakat, korszerű világító- testeket szereltek a munkaasztalok fölé, s máris kezdődhetett a munka. A tanulóidő. Nem volt könnyű. Többen jelentkeztek, kezdtek, mint amennyien most vannak. Csakhogy ezek a lányok az iskola — rendszerint a nyolcadik osztály, után — nem nagyon dolgoztak sehol, legfeljebb otthon a háztartásban. És az üzemi rendet, fegyelmet nem is bírta egyformán mindenki. — Volt, aki maga döntött, hogy elmegy — mondja Ho- vanecz István, a telepvezető — de bizony olyan munkásunk is volt, akinek mi mondtuk meg őszintén; nem boldogul a sok szorgalmas között. Jó, hogy sok a fiatal, ez a szakember véleménye. Itt kezdik a munkáséletet, itt tanulják meg a szakmát, a részfeladatokat, s közülük lehet majd később technikumba küldeni a tehetségeseket. Hogy műszaki gárdája is legyen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyesi üzemének. Mert szükség van műszaki gárdára is — helyesebben szükség lesz. A közelmúltban írták alá a megállapodást, s már kijelölték az épülő gyár helyét is a nagyközségben. Ott lesz a gépjavító szomszédságában. A helyi, meg a megyei tanács is szorgalmazza nagyón az ügyet, még pénzt sem sajnál az ipartelepítéstől. öt-hatmillió forintot a tanácsszervek adnak az épülő gyárhoz. írás van már róla, megegyezett a budapesti központ, s a megyei, helyi tanács. Kunhegyesen lesz munkaerő bőven. Az új gyárat ezért 5—600 dolgozóra tervezték. Az építkezésnek 1972 végéig be kell fejeződni, s 1973 januárjában már az új, igazi gyárban kezdődik a munka. Félautomata központok Azért a mostani kis műhely is hallat már magáról sokat. Félautomata telefon- központokat készítenek, szovjet megrendelésre. A tervteljesítéssel nincs gond, a minőség is javuló, az automaták hetven százalékát kiváló minőségben küldhetik a megrendelőnek. Két KISZ alapszervezetet alakítottak a lányok, s most a pártkongresszus tiszteletére a huszadik munkabrigád i' kimondta megalakulását. Egy év múlva, ha értékelik a munkát, szocialista brigádok lesznek. Jó mag. fiatal törzs alakul a mostani kis üzemben, a jövendő nagyhoz. — sj — Lenin már 1902-ben, a Mi a teendő ?-ben megfogalmazta; a forradalmi párt számára életbevágóan fontos, hogy valamennyi osztály és számításba jöhető réteg tudati, hangulati állapotát, cselekvőképességét a proletár párt jól ismerje. A köztudat formálásában pedig — különösképpen a forradalom győzelme után — Lenin rendkívül nagy szerepet szánt a szocialista sajtónak. A szovjet-hatalom soronlévő feladatai című újságcikkének fogalmazványában olvashatjuk: „A sajtónak éppen azt kell nyilvánosság elé tárnia, amit a tőkés vállalatok a tömegek előtt eltitkolni igyekeztek... A szovjethatalom szempontjából az egész társadalmi élet legfőbb, legdöntőbb és legidőszerűbb kérdése éppen a munka megszervezése az egyes nagyüzemekben és az egyes falusi közösségekben." Ezeket a kérdéseket a sajtónak a közvélemény elé kell tárnia és széles körben tudatosítani kell. Ugyanakkor papírra vetette Lenin azt is, hogy „a dolgozók önfegyelmének fokozása, a régi, használhatatlan munka- módszerek vagy a kapitalista társadalomban szokásos munkaerkölcs megszüntetésére legelső és legfontosabb eszközünk a sajtó. tosságának adott fokán... A lelkesedés, a hősiesség örök emlékműve lesz annak, mit tesz és tudott tenni a forradalom. Ezzel értük el a legfőbb politikai és katonai sikereinket” — mondotta Lenin a IX. Össz-Oroszor- szági Kongresszuson. Később azután — hangsúlyozta Lenin — ki kell alakítani a tömegekben az olyan lelki és hangulati tényezőket is, amelyek következtében a dolgozók nem rettennek vissza és nem is húzódnak „az unalmas, a nehéz munkától, a hosszadalmas erőfeszítéseket kívánó fáradtságtól” sem. Hiszen ez az időszak mái „pontosságot és csendes állhatatosságot” követel az emberektől. A gazdasági feladatok megoldása ugyanis ilyen jellem- és hangulati vonások erősítése nélkül megoldhatatlanok. 0 0 A lelkesedés, az állhatatosság, a türelem, a céltudatos szorgalom, illetve a kétkedés, a kimerültség, az elbizonytalanodás, mindmind olyan lelki állapotok, amelyek alakulását figyelemmel kell kísérni. Sőt, azt Is „tervezni kell, mely pozitív vonások lehetőleg mikor kerüljenek túlsúlyba. „Politikai, katonai feladatokat meg lehetett oldani a lelkesedés lendületével a munkások és parasztok tuda-_ A Voproszi Filozofii egyik legutóbbi — 1970. évi 2. — számában A. I. Prigosin részletesen elemzi, Lenin milyen tudatos és „mérnöki” pontossággal .vizsgálta a tömeghangulat és lelkűiét változásainak, illetve változtatásának szükségességét. E folyamatok következetesen ható törvényszerűségeit. De nemcsak a tudomány — jelen esetben a filozófia- történet — hanem a gyakorlati élet napirendjén lévő kérdések is ezek. Június 16- tól 18-ig Berlinben 34 kommunista és munkáspárt — közte tíz szocialista ország vezető pártja — tudományos konferencián vitatta meg és elemezte a párt vezető szerepe növekedésének időszerű kérdéseit. Ennek során több résztvevő párt mutatott rá arra, hogy „nagyobb következetességet kel] támasztani a határozatok tudományos megalapozottsága, .. .a vezetés tudományénak elsajátítása... tekintetében.” A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára hasonló módon most arra hívják fel mindannyiunk figyelmét, hogy a gazdasági építőmunkában szükségessé válik a vezetés színvonalának emelése. További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele „a korszerű szervezési és vetési módszerek kialakítása.” korszerzű szervezési és vezetési módszerek kialakítása. Császtvai István
