Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
1970. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nehezen születik Reflexiók a szolnoki Lenin Tsz szocialista brigádjáról Augusztus 20-án nyílik a Moszkvai Magyar Jubileumi Népgazdasági Kiállítás. A 12 ezer négyzetméter alaperületen a HUNGEXPO rendezésében mutatjuk be a fel- szabadulás óta eltelt 25 év gazdasági és kulturális eredményeit. Képünkön: Előre- gyártott elemekből állítják össze a kiállítás árukirakatait. (MTI foto: Busztin Lívia felvétele) „Apróságok” Jászapátiból — Kis pénz, kis mise, nagy pénz, nagy mise. Be volt ígérve, a párttitkár azt mondta, ha meglesz a szocialista brigád, pénzt kapunk. Én így tájékoztattam tovább az embereket. A zárszámadáson csak várjuk, de egy mukk se. A tagok követelni kezdték. Aztán a tervtárgyaló közgyűlésen megkaptuk az emléklapokat. Az embereim úgy tettek: vigyem ahová akarom. nem erre voltak kiváncsiak. Csapó Sándort akkor ismét megbízta a pártvezetőség, szervezze újjá a felbomlott November 7 brigádot. Szétszóródtak az emberek. De nem is ez volt a legnagyobb baj. Azt mondja ismét Csapó Sándor: — Ügy tettek, nem kínlódnak ők ezzel tovább. A November 7 szocialista brigád története ezzel be is fejeztetett. A Dobi István brigád indulása is hasonlított hozzá. Csakhogy időközben odakerült a vízügyi igazgatóságtól egy munkásember, Balogh Lajos, ö már dolgozott ott szocialista brigádban. Legelőször is azzal kezdte, a brigádnapló utólagos vezetését vállalta. Most, 1970-ben megörökítette, mi történt a Dobi brigáddal tavaly. Nem volt nehéz dolga. Attól kezdve, hogy megalakultak egész 1969-ben alig történt velük valami. Még brigádnaplójuk sem volt egy álló évig. — Nem vett a tsz — mondja Bohács Ferenc üzemegységvezető, a brigád tagja. — Nem is kértek, a sokmilliós termés mellett ez a pár forint igazán nem számított volna — így Tóth Árpád, a szolnoki Lenin Tsz elnöke. — Én elmentem továbbképzésre, maradt aztán minden — folytatja Bíró Boldizsár párttitkár. — Na azt hiába mondja Csapó, hogy pénzt ígértem. Nem ígértem én semmit. Nem is a pénz, a brigádmozgalom célja. Dolgozzanak, s akkor majd lesz pénz is, persze. A brigádnaplót meg az idén megvettük. Nagyon nem erőltette meg magát a szövetkezet. A kötött kockás füzetnél díszesebb naplót is adhattak volna. Az idén több minden Hat kombájn köröz a kunhegyes! Lenin Tsz határában, Horthy Miklós egykori birtokán. A gépek küszködnek a felázott, mélyfekvésű talajon az egyre gyomosodó gabonával. — Gyakran csak délelőtt tízkor indulhatnak — mondja Vona István elnök — és este csak 7—8 óráig mehetnek. A harmat lassan szárad fel, s este korán leszáll. A gépek kiválóak. Négy teljesen új, a nálunk még alig ismert NDK gyártmányú E—512-es kombájn. Vágószélességük 5,7 méter. Egyenként 315 ezer forintért vásárolta őket a tsz. A szövetkezetnek 2100 hold kalászosa van. Ennek zöme búza. őszi árnájuk egyhar- madát, búzából 270 holdat k’ölt a víz. A tsz 1300 hold földet nem tudott elvetni, nagy része most is víz alatt áll. A mostoha időjárás lecsökkentette a hozamokat. Az őszi árpa teljesen lefeküdt és a szem megszorult. Az átlagtermés 12.3 mázsa lett. búzából a tervezett körül 13,5—14 mázsát várnak. *— Tavalv kiváló minőségű. 82 hektoliter faisúlyú volt a búzánk — emlékezik vissza az elnök. — Acélossági felfeljegyezni való van. Tavaly jóformán abból állt az egész: év végén a főagronó- mus vezette háromtagú versenybizottság kimondta, megilleti őket a szocialista brigád cím. Máshol az a szokás, rendszeresen értékelik a szocialista brigádok teljesítményeit, arról dokumentumok születnek. Ezekre alapozva mérlegelik év végén a teljesítményüket. Bíró Boldizsár párttitkárnak is az a véleménye: — A gazdasági vezetők egy része is úgy van még nálunk vele: a brigádok nélkül is megy a termelés. Talán csak a brigádtagok vették igazán komolyan az egészet. A szegényes brigádélet, a magára hagyott brigád is esemény volt az életükben. Azt mondja Ambrus László: — Nekem a szomszédomban lakik egy gyárista, Erdei Gyula. Az már régen benne volt a járműben. Kérdeztem tőle, mikor megalakultunk, mi ez? Biztatott, jó az, jobb ha benne leszek, csak jobban összetartanak az emberek. Balogh József kovács a vejétől érdeklődött, az a megyei tanácsnál dolgozik: — Azt mondta a vő, apuka ez helyes. Itt nemcsak a saját hasznukat hajtják az emberek. A Dobi brigád tagjai eltették az emléklapokat. Van, aki a szoba falára szögezte. Fancsali Józsefnek azt mondta a felesége: ne verjék össze a festést. De Fancsali József traktorosnál alig érzi valaki jobban, mi is a szocialista brigád. Valamikor másoknak dolgozott. A szövetkezetben lett traktoros. Faggatom, milyen szerinte a jó szocialista brigád? — Jó ez. Ha az egyikünknek a gépe áll, az már a másiknak is szomorúság. Meg Volter Miska bácsiék vállalták a fűkasza átalakítását, meg is tették. Aztán van itt egy hányódó gyerek, valahogy nem tudta befejezni az általánost. Kimondtuk, gépészt nevelünk belőle. Még nem tettük a gépre, majd csak ezután kap, mert felelősséggel vagyunk érte. Ambrus László szerint: — Tudja úgy van ez, ha jön valami már csak összeárat kaptunk érte. Most csak 73 hektoliter fajsúlyú, minősége minden eső után romlik. Magas a nedvességtartalma. A kombájnosok — Zsoldi Sándor, Józsa József, Kovács István, Kéri István, Kasza János és K. Nagy Imre — szinte emberfeletti munkát vállalnak a gazos, nedves táblákban. Augusztus 20-ig szeretnék a búzát learatni és elcsépelni. A szövetkezet vezetői messzemenően gondoskodnak az aratókról. Délben bőséges, meleg ételt kannak. A természetbeni célprémium az SZK kombájnoknál 1,60 kilogramm, az NDK kombájnoknál 1.40 kilogramm búza. vagv árpa minden tonna elcsépelt gabona után. Plusz hatezer forint célprémiumot is kitűztek, ha a minőségi követelményt betartiák. A kombáinosok idénvkeresete is magas, hétezer forint. A termést éjjel-nappal tisztítják a szérűkön. A szalmát 2—3 napi száradás után bálázzák. A szalma letakarí- 'tókat a lánctalpas traktorok követik. A hét ágú szocialista brigád a talaj előkészítésén dolgozik. Vállalták, hogy 36 órán át dolgoznak. 12 órát pihennek, s újból folytatják nézünk; te is benne vagy, meg te is, hát akkor csináljuk. Miért Dobi István a nevünk? Az mindig a paraszt- embert karolta, meg a szövetkezeteknek is nagy pártfogója volt. Nemrégen haragos gyűlést tartottak. Meghívták az elnököt is. Neki sorolták: több támogatást várnak. Ügy érzik, magukra hagya- tottak, nem kapnak alkatrészeket, üzemegységüket gyarmatnak nézik. Az elnök sokmindenben igazat adott. Abban nem, hogy megkülönböztetnék őket. ők is olyan hasznos tagjai a közösnek, mint a városi részen dolgozók. Alcsipuszta a brigád területe. Műút vágja ketté. Tűz-víz világ választója volt ez valaha. Egyik részen az ugariak, másikon a sziki gazdák kínlódtak. Családok egy mezsgye földért nemzetségi haragot tartottak egymással. A szövetkezéssel csak elkezdődött valami. Még sokáig megtörtént: a munkaelosztásnál vigyázni kellett, haragosok ne kerüljenek egymás mellé, mert egész nap egy mukkot nem szóltak. Többen gyanakodva nézték egymást, ki csapja be a másikat. Volter Mihály, a brigádvezető, Miska bácsi, ahogy itt mondják, azt mondogatja: — Nem engedtük, hogy a szemünk előtt kisemmiz- zék az öregeket. Magatehetetlen öregek élnek itt egy elhagyott tanyán. Eltartójuk akadt volna. De olyan ember, akinek csak az öregek kis vagyonkája kellett. A brigád nem hagyta. Vasárnaponként kapáltak nekik, rendet tettek. Elintézték a szociális otthonba jutást. Kecskés István brigádtagjuk épít. Előbb bontott. Nem ..egyedül. — Egy vasárnap szétlöktük a régi házat. Balogh Lajosnak, a brigádkrónikásának egyre több feljegyezni valója van. A határban egyöntetű táblákon dolgoznak. Az emberek egy- től-egyik, mind, mind mások. Valami közös lesz bennük, ami most formálódik. Nehezen. Apró lépésekkel, de őszintén, igazán akarva. — BORZÁK — a munkát. Az ekéket 6 óra után cserélni, élesíteni kell. Erről a kovácsok gondoskodnak. A szövetkezet vezetői bizakodva várják az év végét. Bár sok kár érte a gazdaságot, a féléves felmérés bizonyos pluszt mutat. A 300 holdnyi olajlen igen jó — holdanként 9—10 mázsa — termést hoz. A vetésterülete ennek 300 holddal nőtt az idén. A fénymagot (kanári ele- ség) 43 holdon nyugati exportra termelik. Mázsánként 1050 forintért veszik át, s holdanként 10 ezer forint árbevételt hoz. A vetésterületét jövőre tovább növelik. Ügyszintén a kánosztarep'’é- ét is. mely gazdaságos növény a tsz-ben. A kertészet, és az állotton vesztés pótolni tudja a gazdaságban a növénytermelés kiesését. A szövetkezet az idén 2.5 millió forintért vásárolt már gépeket. Most felhnsznáüák a szocialista imnnrthól származó vépi bitell°botőségek“t. További 6 millió forintért vesznek géneket A gabona, cj-yíáfiq, pc '-»nlrrv-réofj fplies re törekednek. Könnvebbé teszik az enib»^ munkáját. — m. I. — ügyek, bajok. Ügyes-bajos dolgok. Ha így nézzük nem nagy ügyek, ha úgy nézzük — mégis csak nagyok. Olyanok, amelyek mindennap és mindenütt előfordulhatnak. Ha sikerül megoldani őket még akkor sem mondhatjuk, hogy győztünk — hogy a kis világot, — melyet közvetlenül érintenek — sikerült megváltoztatnunk. Nem. A mikroklíma, — melyben a „kis” ügyek-bajok tenyésznek — nem csupán megoldásuk árán. hanem velük e""ütt is állandóan változik. A Föld „arca” Is állandóan változik, s ugyanígy módosul a földrészek, országok, a városok, s a falvak arculata, lakóinak élete is. Ez áll Jászapátira is. 1. Pontosan két esztendővel ezelőtt így nyáridőben írtam riportsorozatot a jászapáti cigány városról, a cigányság jelenéről. Akkor azt jövendöltem, nagyon sek idő kell ahhoz, hogy a Dávid-telep eltűnjön a község széléről. Rossz jósnak bizonyultam?. Mert ma már nem látom ilyen sötéten a helyzetet. Talán nem is az előrejelzésemben volt a hiba. Ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy az idén milyen szörnyű pusztítást végez a minden eddiginél kegyetlenebb ár- és belvíz. Jászapátiban csak a belvíz. Az is leginkább a cigánytelep rozoga, fundamentum nélküli vályogviskóit tizedelte meg. A huszonhat tönkrement épületből huszonhárom a Dávid-teleoen található. — Nagy részük helyett tehát újat kell építeniük, vagy a községben kell házat vásárolniuk. A községben. És ez a lényeg. Akik ugvar.is kikerülnek a telep „bűvköréből” — azoknak megváltozik, a magvar környezethez asszimilálódik az élete. Erre már volt példa Jászapátin. Sainos eddig csak egy. Most maid több lesz. És reméljük, egyre több és 'öbb. Elmondhatjuk-e. hogv minden rosszban van valami jó is? 2. Most is a tágas iskolaudvaron találtam, mint kora tavasszal, mikor megtudtam, hogy a látó ember biztonságával moznó és dolgozó ember — vak. Minden a régi. A régi is- V a Jászki'éri úton még akkor is. ha néhány tanterem úi padlót kapott a nvári szünetben, s hogv a falakban új villanyvezetékek húzódnak. Mennvit költöttek már e salétromos falu régi épületre?! De most nem is erről... — Andrási bácsi! — Maga az? Megismerem a hangját. Kezdené a hálálkodást az idős ember: Hogyne. Tavasz- szal írtunk róla, hogy 1947- ben elvonták tőle a hadirokkant segélyt és huszonhárom évig egv fillért sem kapott. Június 23-tól (cikkünk nyomán) azonban újra kapja a segélyt. Havi 790 forintot és visszamenőleg négy hónapra is megküldték neki. . Hát el lehet mondani a boldogságát? 3. Sz. I-val a jászapáti strandfürdő gondnokával együtt jártam iskolába egy dunántúli városban. Akkor találkoztunk újra, amikor 2 évvel ezelőt ide és e beosztásba került. Nem mondok nagyot, ha azt mondom, hogy róla lehetne a gondnokokat mintázni. Erényei: az ügyesség, jó modor, jó szervezőkészség, akkor bontakoztak ki azonr ban igazán, amikor a melegvizű és gyógyhatású strand közvetlen közelében a községi tanács vezetői kétszáz egyenként 40 négyszögöles telket felparcelláztak, így megkezdődött a hétvégi házak s üdülők építése. Sz. I. nélkülözhetetlenné vált. építőanyagot és társadalmi munkásokat szervezett, nyüzsgött és intézkedett. Ma már több mint negyven nagyon szép vikendház — nem egy közülük a -villa jelzőt is kiérdemelné áll a strand mögött. A napokban találkoztam vele. • Lehangolt volt. Kevés a segítség — mondta. És még más bajok is Vannak. Kár lenne, ha nem folytatná a munkát — a telép építésének szorgalmazását — melyből a helyi tanács nagy hasznot remélhet a jövőben. Az üdülőtelep, hogy ilyen viharos gyorsasággal épül, nemcsak egy ember érdeme, de az tagadhatatlan. hogy Sz. I-nek nagy része van benne. — bognár — Kétszobás ház harmincezer forinttal olcsóbban az árvízsújtotta területen Miniszteri rendelet Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az országos anyag- és árhivatal elnökével egyetértésben — rendeletben szabályozta a Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érés belvíz következtében megsemmisült, vagy megrongálódott lakóépületek újjáépítésével, helyreállításával kapcsolatos építésiszerelési költségeket. A rendelet lényegében maximálja az árakat, szigorúbban, mint az ország más területein, így az árvízkárosultak fokozottabb ár jogi védelemben részesülnek. A rendelet — csütörtökön lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő, véglegesen még el nem számolt építési-szerelési munkáknál is alkalmazni kell. A károsultak érdekében tyozott rendeletnek, a speciális árszabályozásnak az a célja, hogy az egyszerű kétszobás lakóházak építési költsége — figyelembe- véve a károsultak saját munkájának értékét is — hozzávetőlegesen egyezzék a kamatmentesen igénybevehető 130 000 forintos hitellel. Ennek érdekében maximálták az építési-szerelési munkák árait; egyrészt az állam az érintett cikkek forgalmi adóját elengedi és bizonyos többletköltségeket átvállal, másrészt az építőipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatok az újjáépítéssel kapcsolatos munkáknál nem számolnak fel nyereséget. A rendelet előírja, ha az újjáépítés, a helyreállítás a meghatározott típustervek szerint történik, úgynevezett átalányárat kell számolni. E szerint egy kétszobás családi ház az érintett területen mintegy 30 000 forinttal, egy egyszobás ház körülbelül 18 000 forinttal kerül kevesebbe, mint az ország más részein. A szerkezeti egységárak akkor is érvényesek, ha az úiláépülő háznál a régi alapot felhasználják, ezért vagv más okból nem tíóus- tervet használnak. S így ilyen esetben is hasonló mértékben olcsóbb az építkezés a Felső-Tisza vidékén. Az ÉVM illetékes osztályának tájékoztatása szerin* a Közép- és az Alsó-Tisza vidéken ár- és belvízkárt szenvedett lakóépületek helyreállítási költségeinek árszabályozása *s készül, s — a Felső- Tisza vidékihez hasonló kedvezményeket, de más elszámolási formákat tartalmazva — rövidesen megjelenik. Küzdelem a nedves, gazos gabonatáblákon I\DK kombájnok sikere Kunhegyesen
