Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

1970. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nehezen születik Reflexiók a szolnoki Lenin Tsz szocialista brigádjáról Augusztus 20-án nyílik a Moszkvai Magyar Jubileumi Népgazdasági Kiállítás. A 12 ezer négyzetméter alaperületen a HUNGEXPO rendezésében mutatjuk be a fel- szabadulás óta eltelt 25 év gazdasági és kulturális eredményeit. Képünkön: Előre- gyártott elemekből állítják össze a kiállítás árukirakatait. (MTI foto: Busztin Lívia felvétele) „Apróságok” Jászapátiból — Kis pénz, kis mise, nagy pénz, nagy mise. Be volt ígérve, a párttitkár azt mondta, ha meglesz a szo­cialista brigád, pénzt ka­punk. Én így tájékoztattam tovább az embereket. A zár­számadáson csak várjuk, de egy mukk se. A tagok köve­telni kezdték. Aztán a terv­tárgyaló közgyűlésen megkap­tuk az emléklapokat. Az em­bereim úgy tettek: vigyem ahová akarom. nem erre voltak kiváncsiak. Csapó Sándort akkor is­mét megbízta a pártvezető­ség, szervezze újjá a fel­bomlott November 7 brigá­dot. Szétszóródtak az embe­rek. De nem is ez volt a legnagyobb baj. Azt mondja ismét Csapó Sándor: — Ügy tettek, nem kín­lódnak ők ezzel tovább. A November 7 szocialista brigád története ezzel be is fejeztetett. A Dobi István brigád indulása is hasonlított hozzá. Csakhogy időközben odakerült a vízügyi igazgató­ságtól egy munkásember, Ba­logh Lajos, ö már dolgozott ott szocialista brigádban. Legelőször is azzal kezdte, a brigádnapló utólagos vezeté­sét vállalta. Most, 1970-ben megörökítette, mi történt a Dobi brigáddal tavaly. Nem volt nehéz dolga. Attól kezd­ve, hogy megalakultak egész 1969-ben alig történt velük valami. Még brigád­naplójuk sem volt egy álló évig. — Nem vett a tsz — mondja Bohács Ferenc üzemegységvezető, a brigád tagja. — Nem is kértek, a sok­milliós termés mellett ez a pár forint igazán nem szá­mított volna — így Tóth Árpád, a szolnoki Lenin Tsz elnöke. — Én elmentem tovább­képzésre, maradt aztán min­den — folytatja Bíró Bol­dizsár párttitkár. — Na azt hiába mondja Csapó, hogy pénzt ígértem. Nem ígértem én semmit. Nem is a pénz, a brigádmozgalom célja. Dol­gozzanak, s akkor majd lesz pénz is, persze. A brigádnap­lót meg az idén megvettük. Nagyon nem erőltette meg magát a szövetkezet. A kö­tött kockás füzetnél dísze­sebb naplót is adhattak vol­na. Az idén több minden Hat kombájn köröz a kun­hegyes! Lenin Tsz határá­ban, Horthy Miklós egykori birtokán. A gépek küszköd­nek a felázott, mélyfekvésű talajon az egyre gyomosodó gabonával. — Gyakran csak délelőtt tízkor indulhatnak — mond­ja Vona István elnök — és este csak 7—8 óráig mehet­nek. A harmat lassan szárad fel, s este korán leszáll. A gépek kiválóak. Négy teljesen új, a nálunk még alig ismert NDK gyártmányú E—512-es kombájn. Vágó­szélességük 5,7 méter. Egyen­ként 315 ezer forintért vásá­rolta őket a tsz. A szövetkezetnek 2100 hold kalászosa van. Ennek zöme búza. őszi árnájuk egyhar- madát, búzából 270 holdat k’ölt a víz. A tsz 1300 hold földet nem tudott elvetni, nagy része most is víz alatt áll. A mostoha időjárás lecsök­kentette a hozamokat. Az őszi árpa teljesen lefeküdt és a szem megszorult. Az átlagtermés 12.3 mázsa lett. búzából a tervezett körül 13,5—14 mázsát várnak. *— Tavalv kiváló minőségű. 82 hektoliter faisúlyú volt a búzánk — emlékezik vissza az elnök. — Acélossági fel­feljegyezni való van. Ta­valy jóformán abból állt az egész: év végén a főagronó- mus vezette háromtagú ver­senybizottság kimondta, megilleti őket a szocialista brigád cím. Máshol az a szo­kás, rendszeresen értékelik a szocialista brigádok teljesít­ményeit, arról dokumentu­mok születnek. Ezekre ala­pozva mérlegelik év végén a teljesítményüket. Bíró Bol­dizsár párttitkárnak is az a véleménye: — A gazdasági vezetők egy része is úgy van még nálunk vele: a brigádok nélkül is megy a termelés. Talán csak a brigádtagok vették igazán komolyan az egészet. A szegényes brigád­élet, a magára hagyott bri­gád is esemény volt az éle­tükben. Azt mondja Amb­rus László: — Nekem a szomszédom­ban lakik egy gyárista, Er­dei Gyula. Az már régen benne volt a járműben. Kér­deztem tőle, mikor megala­kultunk, mi ez? Biztatott, jó az, jobb ha benne leszek, csak jobban összetartanak az emberek. Balogh József kovács a vejétől érdeklődött, az a me­gyei tanácsnál dolgozik: — Azt mondta a vő, apu­ka ez helyes. Itt nemcsak a saját hasznukat hajtják az emberek. A Dobi brigád tagjai el­tették az emléklapokat. Van, aki a szoba falára szögezte. Fancsali Józsefnek azt mondta a felesége: ne verjék össze a festést. De Fancsali József traktorosnál alig érzi valaki jobban, mi is a szo­cialista brigád. Valamikor másoknak dolgozott. A szö­vetkezetben lett traktoros. Faggatom, milyen szerinte a jó szocialista brigád? — Jó ez. Ha az egyikünk­nek a gépe áll, az már a másiknak is szomorúság. Meg Volter Miska bácsiék vállalták a fűkasza átalakí­tását, meg is tették. Aztán van itt egy hányódó gyerek, valahogy nem tudta befejez­ni az általánost. Kimondtuk, gépészt nevelünk belőle. Még nem tettük a gépre, majd csak ezután kap, mert felelősséggel vagyunk érte. Ambrus László szerint: — Tudja úgy van ez, ha jön valami már csak össze­árat kaptunk érte. Most csak 73 hektoliter fajsúlyú, minő­sége minden eső után rom­lik. Magas a nedvességtar­talma. A kombájnosok — Zsoldi Sándor, Józsa József, Kovács István, Kéri István, Kasza János és K. Nagy Imre — szinte emberfeletti munkát vállalnak a gazos, nedves táblákban. Augusztus 20-ig szeretnék a búzát learatni és elcsépelni. A szövetkezet vezetői messzemenően gondoskodnak az aratókról. Délben bőséges, meleg ételt kannak. A ter­mészetbeni célprémium az SZK kombájnoknál 1,60 ki­logramm, az NDK kombáj­noknál 1.40 kilogramm bú­za. vagv árpa minden tonna elcsépelt gabona után. Plusz hatezer forint célprémiumot is kitűztek, ha a minőségi követelményt betartiák. A kombáinosok idénvkeresete is magas, hétezer forint. A termést éjjel-nappal tisztítják a szérűkön. A szal­mát 2—3 napi száradás után bálázzák. A szalma letakarí- 'tókat a lánctalpas traktorok követik. A hét ágú szocialista brigád a talaj előkészítésén dolgozik. Vállalták, hogy 36 órán át dolgoznak. 12 órát pihennek, s újból folytatják nézünk; te is benne vagy, meg te is, hát akkor csinál­juk. Miért Dobi István a ne­vünk? Az mindig a paraszt- embert karolta, meg a szö­vetkezeteknek is nagy párt­fogója volt. Nemrégen haragos gyűlést tartottak. Meghívták az el­nököt is. Neki sorolták: több támogatást várnak. Ügy érzik, magukra hagya- tottak, nem kapnak alkat­részeket, üzemegységüket gyarmatnak nézik. Az elnök sokmindenben igazat adott. Abban nem, hogy megkülön­böztetnék őket. ők is olyan hasznos tagjai a közösnek, mint a városi részen dolgo­zók. Alcsipuszta a brigád te­rülete. Műút vágja ketté. Tűz-víz világ választója volt ez valaha. Egyik részen az ugariak, másikon a sziki gaz­dák kínlódtak. Családok egy mezsgye földért nemzetségi haragot tartottak egymással. A szövetkezéssel csak el­kezdődött valami. Még so­káig megtörtént: a munka­elosztásnál vigyázni kellett, haragosok ne kerüljenek egymás mellé, mert egész nap egy mukkot nem szól­tak. Többen gyanakodva nézték egymást, ki csapja be a másikat. Volter Mihály, a brigád­vezető, Miska bácsi, ahogy itt mondják, azt mondo­gatja: — Nem engedtük, hogy a szemünk előtt kisemmiz- zék az öregeket. Magatehetetlen öregek él­nek itt egy elhagyott tanyán. Eltartójuk akadt volna. De olyan ember, akinek csak az öregek kis vagyonkája kel­lett. A brigád nem hagyta. Vasárnaponként kapáltak nekik, rendet tettek. Elin­tézték a szociális otthonba jutást. Kecskés István bri­gádtagjuk épít. Előbb bon­tott. Nem ..egyedül. — Egy vasárnap szétlöktük a régi házat. Balogh Lajosnak, a brigád­krónikásának egyre több feljegyezni valója van. A határban egyöntetű táblákon dolgoznak. Az emberek egy- től-egyik, mind, mind má­sok. Valami közös lesz ben­nük, ami most formálódik. Nehezen. Apró lépésekkel, de őszintén, igazán akarva. — BORZÁK — a munkát. Az ekéket 6 óra után cserélni, élesíteni kell. Erről a kovácsok gondoskod­nak. A szövetkezet vezetői biza­kodva várják az év végét. Bár sok kár érte a gazdasá­got, a féléves felmérés bizo­nyos pluszt mutat. A 300 holdnyi olajlen igen jó — holdanként 9—10 mázsa — termést hoz. A vetésterülete ennek 300 holddal nőtt az idén. A fénymagot (kanári ele- ség) 43 holdon nyugati ex­portra termelik. Mázsánként 1050 forintért veszik át, s holdanként 10 ezer forint árbevételt hoz. A vetésterü­letét jövőre tovább növelik. Ügyszintén a kánosztarep'’é- ét is. mely gazdaságos nö­vény a tsz-ben. A kertészet, és az állotton vesztés pótolni tudja a gazdaságban a nö­vénytermelés kiesését. A szövetkezet az idén 2.5 millió forintért vásárolt már gépeket. Most felhnsznáüák a szocialista imnnrthól szár­mazó vépi bitell°botőségek“t. További 6 millió forintért vesznek géneket A gabona, cj-yíáfiq, pc '-»nlrrv-réofj fplies re törekednek. Könnvebbé teszik az enib»^ munkáját. — m. I. — ügyek, bajok. Ügyes-bajos dolgok. Ha így nézzük nem nagy ügyek, ha úgy nézzük — mégis csak nagyok. Olya­nok, amelyek mindennap és mindenütt előfordulhatnak. Ha sikerül megoldani őket még akkor sem mondhatjuk, hogy győztünk — hogy a kis világot, — melyet köz­vetlenül érintenek — sikerült megváltoztatnunk. Nem. A mikroklíma, — melyben a „kis” ügyek-bajok tenyész­nek — nem csupán megoldá­suk árán. hanem velük e""ütt is állandóan változik. A Föld „arca” Is állandóan változik, s ugyanígy módosul a földrészek, országok, a vá­rosok, s a falvak arculata, lakóinak élete is. Ez áll Jász­apátira is. 1. Pontosan két esztendővel ezelőtt így nyáridőben írtam riportsorozatot a jászapáti cigány városról, a cigányság jelenéről. Akkor azt jöven­döltem, nagyon sek idő kell ahhoz, hogy a Dávid-telep eltűnjön a község széléről. Rossz jósnak bizonyultam?. Mert ma már nem látom ilyen sötéten a helyzetet. Ta­lán nem is az előrejelzé­semben volt a hiba. Ki gon­dolta volna két évvel ezelőtt, hogy az idén milyen szörnyű pusztítást végez a minden eddiginél kegyetlenebb ár- és belvíz. Jászapátiban csak a belvíz. Az is leginkább a cigányte­lep rozoga, fundamentum nélküli vályogviskóit tizedel­te meg. A huszonhat tönkre­ment épületből huszonhárom a Dávid-teleoen található. — Nagy részük helyett tehát újat kell építeniük, vagy a községben kell házat vásá­rolniuk. A községben. És ez a lé­nyeg. Akik ugvar.is kikerül­nek a telep „bűvköréből” — azoknak megváltozik, a ma­gvar környezethez asszimi­lálódik az élete. Erre már volt példa Jászapátin. Sainos eddig csak egy. Most maid több lesz. És reméljük, egy­re több és 'öbb. Elmondhat­juk-e. hogv minden rosszban van valami jó is? 2. Most is a tágas iskolaudva­ron találtam, mint kora ta­vasszal, mikor megtudtam, hogy a látó ember biztonsá­gával moznó és dolgozó em­ber — vak. Minden a régi. A régi is- V a Jászki'éri úton még akkor is. ha néhány tan­terem úi padlót kapott a nvári szünetben, s hogv a fa­lakban új villanyvezetékek húzódnak. Mennvit költöttek már e salétromos falu régi épületre?! De most nem is erről... — Andrási bácsi! — Maga az? Megismerem a hangját. Kezdené a hálálkodást az idős ember: Hogyne. Tavasz- szal írtunk róla, hogy 1947- ben elvonták tőle a hadirok­kant segélyt és huszonhárom évig egv fillért sem kapott. Június 23-tól (cikkünk nyo­mán) azonban újra kapja a segélyt. Havi 790 forintot és visszamenőleg négy hónapra is megküldték neki. . ­Hát el lehet mondani a boldogságát? 3. Sz. I-val a jászapáti strandfürdő gondnokával együtt jártam iskolába egy dunántúli városban. Akkor találkoztunk újra, amikor 2 évvel ezelőt ide és e beosz­tásba került. Nem mondok nagyot, ha azt mondom, hogy róla le­hetne a gondnokokat mintáz­ni. Erényei: az ügyesség, jó modor, jó szervezőkészség, akkor bontakoztak ki azonr ban igazán, amikor a meleg­vizű és gyógyhatású strand közvetlen közelében a köz­ségi tanács vezetői kétszáz egyenként 40 négyszögöles telket felparcelláztak, így megkezdődött a hétvégi há­zak s üdülők építése. Sz. I. nélkülözhetetlenné vált. építőanyagot és társa­dalmi munkásokat szervezett, nyüzsgött és intézkedett. Ma már több mint negyven na­gyon szép vikendház — nem egy közülük a -villa jelzőt is kiérdemelné áll a strand mögött. A napokban talál­koztam vele. • Lehangolt volt. Kevés a segítség — mondta. És még más bajok is Vannak. Kár lenne, ha nem folytatná a munkát — a telép építésé­nek szorgalmazását — mely­ből a helyi tanács nagy hasz­not remélhet a jövőben. Az üdülőtelep, hogy ilyen viharos gyorsasággal épül, nemcsak egy ember érdeme, de az tagadhatatlan. hogy Sz. I-nek nagy része van benne. — bognár — Kétszobás ház harmincezer forinttal olcsóbban az árvízsújtotta területen Miniszteri rendelet Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter az országos anyag- és árhivatal elnökével egyetér­tésben — rendeletben szabályoz­ta a Szabolcs-Szatmár és Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében ér­és belvíz következtében megsem­misült, vagy megrongálódott la­kóépületek újjáépítésével, hely­reállításával kapcsolatos építési­szerelési költségeket. A rendelet lényegében maximálja az árakat, szigorúbban, mint az ország más területein, így az árvízkárosul­tak fokozottabb ár jogi védelem­ben részesülnek. A rendelet — csütörtökön lé­pett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő, véglegesen még el nem számolt építési-sze­relési munkáknál is alkalmazni kell. A károsultak érdekében tyozott rendeletnek, a speciális árszabá­lyozásnak az a célja, hogy az egyszerű kétszobás lakóházak építési költsége — figyelembe- véve a károsultak saját munká­jának értékét is — hozzávetőle­gesen egyezzék a kamatmentesen igénybevehető 130 000 forintos hi­tellel. Ennek érdekében maximál­ták az építési-szerelési munkák árait; egyrészt az állam az érin­tett cikkek forgalmi adóját el­engedi és bizonyos többletköltsé­geket átvállal, másrészt az épí­tőipari, közlekedési és kereske­delmi vállalatok az újjáépítéssel kapcsolatos munkáknál nem szá­molnak fel nyereséget. A rendelet előírja, ha az újjá­építés, a helyreállítás a megha­tározott típustervek szerint tör­ténik, úgynevezett átalányárat kell számolni. E szerint egy két­szobás családi ház az érintett területen mintegy 30 000 forinttal, egy egyszobás ház körülbelül 18 000 forinttal kerül kevesebbe, mint az ország más részein. A szerkezeti egységárak akkor is érvényesek, ha az úiláépülő ház­nál a régi alapot felhasználják, ezért vagv más okból nem tíóus- tervet használnak. S így ilyen esetben is hasonló mértékben ol­csóbb az építkezés a Felső-Tisza vidékén. Az ÉVM illetékes osztályának tájékoztatása szerin* a Közép- és az Alsó-Tisza vidéken ár- és bel­vízkárt szenvedett lakóépületek helyreállítási költségeinek ársza­bályozása *s készül, s — a Felső- Tisza vidékihez hasonló kedvez­ményeket, de más elszámolási formákat tartalmazva — rövide­sen megjelenik. Küzdelem a nedves, gazos gabonatáblákon I\DK kombájnok sikere Kunhegyesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom