Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 14. Emlékpark Pusztaszeren A pusztaszeri monostorrom felszínre került falai. (Enyedi Zoltán felvétele). Anonymus még ősi nevén (,Szer”-ként említi, de alig 300 év múlva, a törökök pusztítását követően, bizony már neve szerint is „puszta” lett ebből a Szerből: Pusztaszer. Így került be az újabb oklevelekbe, majd később a történelemkönyvek lapjaira, s — mint az első országgyűlés történelmileg bizonyított színhelyét — így emlegették oly látványos mellcsapkodással 1896-ban, az ezredéves Magyarország darutollas, paszomántos milleniumi ünnepén. Pusztaszer szimbólum lett: a honfoglalás, a hazateremtés mind durvább színekkel túlfestett szimbóluma, amelynek aztán csak 1945 adta vissza igazi értékét. Egy sokkal inkább szentnek, mint látványosnak nevezhető történelmi gesztussal ugyancsak itt kezdték el a földosztást, s a Sándorfalvához tapadó kicsi helység így vált a megújhódott Magyarország második szülőhelyévé. A negyedszázados történelmi évforduló alkalmából vetődött fel az ötlet: illendő lenne a kettős emlékhez méltóvá tenni az 1896-ban ugyan egy Árpád-szobros emlékművel díszített, parkosított, de a későbbi évtizedekben bizony erősen elpar- lagiasodott területet. Nemzeti emlékparkká kell változtatni Pusztaszert! — hangzott a javaslat —, s a felvetés után hamarosan formálódni kezdtek a tervek. Az elképzelések természetesen a kettős honfoglalás szép gondolatához igazodnak. Azt latolgatták: hogyan lehetne a könnyen mutatóssá tehető területet > az ország- gyűlés és az első földosztás közös, az idegeneknek is sokatmondó emlékhelyévé tenni. A tervezgetők ötletjárását — az Árpád-emlékmű mellett — elsősorban a pusztaszeri monostorrom szabályozta, hiszen tudták, ha valami, hát akkor ez az elsőként 1233-ban említett, s a vérgzerződés emlékét hirdető műemlék vonzza majd a látogatókat. Az időközben teljesen fű alá került falakat tehát fel kell tárni! Az ásatások néhány hete meg is kezdődtek, s az ásók döféseivel, a lapátok lendü- lésével együtt lassan felrajzolódik az egész nemzeti emlékpark jövendő képe. Mint dr. Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régész-igazgatója elmondotta: néhány év múlva 40 holdas park várja majd a hazai és a külföldi vendégeket. Lesz motel —> többezer személyes —, lesz étterem és lesz camping az éjszakázni szándékozó turisták számára, akiknek autóit ugyancsak tágas parkolóhely Várja; A millenniumi emlékmű mellett honfoglalási múzeumot építenek. Ebben helyezik el a budapesti Nemzeti Galériában őrzött, Budapest ostromakor némely részletében megsérült, az idősebbek által még jól ismert Feszty- körképet, amely a magyarok honfoglalását mutatja be hatalmas. köralakú vásznán. A honfoglalási emlékmúzeumba más, értékes képzőművészeti alkotások is kerülnek! Így a felhúzandó falak között helyezik majd el Munkácsy Mihály monumentális alkotásának, a Honfoglalásnak Szegeden őrzött vázlatát, valamint Rudnay Gyulának ugyancsak e témakörbe illő munkáit. A honfoglalás emlékét az említett alkotásokon kívül még több, értékes, ugyancsak Pusztaszerre szánt képzőművészeti alkotást is felidézi. Külön épületbe helyezik majd el a földosztás emlékmúzeumát, az épület homlokzatára 20 méterszer öt méteres, sgrafittót szánnak. A 40 holdas park helyet ad majd a Skanzennek, a délalföldi tanyatipusoknak, a kiveszőiéiben lévő szélmalmoknak, bognár- és kovácsműhelyeknek. A park részletes terve — amelynek elfogadásáról, illetve esetleges módosításáról szeptemberben döntenek — az említetteken túl még nemzeti arborétum kialakítását is javasolja. E parkrészletben láthatók lennének mindazok a növények. — füvek, cserjék, fák — amelyekkel honfoglaló őseink hosszú útjuk során találkozhattak. A dr. Trogmayer Ottó vezette ásatások — a nemzeti park első, múltidéző munkálatai — egyébként máris szenzációval szolgáltak: kiderült, hogy még egy rom húzódik a Kalán püspök által emeltetett, s az évszázadok során teljesen lerombolt, 30 méter hosszú templom alatt. Ezek a falmaradványok jóval korábbi eredetűek, s további feltárásuk újabb régészeti érdekességeket ígér. Akácz László Amikor még Mascagni dirigált • •• A „Parasztbecsület“ újra Szeged szabadtéri színpadán A Szegedi Szabadtéri Játékok idei műsorán ismét szerepel Pietro Mascagni „Parasztbecsület” című operája. Felújítása a Dom-téri színpadon tradíciót teremt, először 1935 augusztus 10-én mutatták be Szegeden szabadtéri előadásban. Tulajdonképpen a Szegedi Szabadtéri Játékok európai hírnevét ez az előadás alapozta meg, amikor magának az opera szerzőjének vezényletével és a milánói Scala több művészének közreműködésével került bemutatásra a Parasztbecsület a budapesti Operaház előadásában. Az akkor már hetven- kettedik évében járt Pietro Mascagni örömmel vállalta el a „Cavalleria rusticana” előadásának vezénylését. — Már napokkal a bemutató előtt érkezett meg a mester Szegedre, hogy személyesen részt vegyen a próbákon, és az előadás előkészületeinek irányításában. Az első szegedi szabadtéri opera-előadás —- Mascagni egyfelvonásos operája Hubay Jenő „A cre- monai hegedűs” című művének bemutatásával együtt került műsorra — hatalmas sikert aratott. Mascagnit, a közreműködő olasz vendég- művészekkel és a budapesti Operaház tagjaival együtt lelkesen ünnepelték. A világhírű zeneszerző a vezényléséből áradt szuggesztív erejével, csodás szépségű muzsikájával valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. Ezen az estén bizonyult be először, hogy a Dom-tér akusztikája milyen alkalmas operák előadására is. Mascagni 1935-ben a Parasztbecsület szegedi bemutatója alkalmából — saját bevallása szerint — tizenötödször látogatott el Magyarországra. Először 1895- ben érkezett Budapestre. Az Operaház akkori igazgatója: Káldy Gyula meghívta őt,hogy a szerző maga vezényeljen a Parasztbecsület 100. budapesti előadásán. Mascagni örömmel tett eleget a meghívásnak, és a Káldy Gyulának írt levelében közölte, hogy annál szívesebben tesz eleget a meghívásnak, mert nagyon szereti a magyar zenét, a magyar népdalokat. „Áhítom a pillanatot — írta Káldy Gyulának, — mikor végre Budapesten lehetek, hogy hallhassam a magyar zenét, mely mindékor álma volt életemnek — Már gyermekkoromban sokat dudolgattam az önök népdalait, amelyek valósággal zenei gyöngyök.” A robotember ma már nem csupán a tudományos-fantasztikus regények „hőse", hanem megvalósult technikai «vívmány. „Szinkronizált rabszolgák” címmel a Delta legújabb száma egyrészt a távolból irányítható, másrészt a komputerrel „önállóan gondolkodó” robotokról közöl részletes beszámolót. Ír a lap a budai vár alatt feltárt jégkorszakbeli településről, a maya-írás megfejtéséről, az optikai csalódások kutatásával kapcsolatos élettani felismerésekről, az újtípusú törpe terepjáróktól, a mesterséges villámokkal végzett kísérletekről, a lepkék színváltoztatásáról és a virágok sajátos „mechanizmusáról”, beszámol a komputerek emléktárában alkalmazott új alkatrészekről, a papírkartonból készült bútorokról, az osztankinói tv-toronyban működő „Hetedik mennyország” panoráma-étteremről és sok egyéb érdekes témáról. Számos hír, információ, találmány és ötlet, száznál több — jelentős részében többszínű fotó, Deltalexikon és humor, tudományos érdekesség egészíti ki a népszerű lap legújabb számát. Csőd Csődbe jutott Koppenhágában a „világ legmerészebb” pornográf vállalata. A cég a Balti tengeren közlekedő vaporettót rendszeresített, amelyen „őrjöngő” estélyeket rendeztek. A hajó fenntartásához azonban esténként 200 vendégre lett volna szükség, míg általában mindössze ötvenen jelentkeztek. Csodagyerek Gérald Antione az Egyesült Államok csodagyereke. A Massachusetts állambeli egyetem matematika professzorának fia. 14 éves korában egy év alatt levizsgázott a líceum mind a négy osztályából, engedélyt kapott arra, hogy bejárjon az egyetemre, rendszeresen látogatta a képzőművészeti iskola tanfolyamait, ifjúsági úszó- és korcsolyabajnok, zongorázik, gitározik. Gombok száműzése Emilio Maltiuti új divatot kreált, „a gombok ellen”; a kézifestésű, fantáziadús mintájú konfekció ruhák gomblyuk nélkül készültek, kizárólag hurok és zippzár segítségévei záródnak. Ötletes találmány Dr. John Isacs amerikai biológus víz alatti kamerával halakat fényképez. A készülék első elkattintása után azonban a halak „szétszaladnak”. A tudós, hogy megkedveltesse a halakkal a készüléket, ugyanahhoz a módszerhez folyamodott, amellyel a fényképész az ijedező gyermekeket szokta megnyugtatni. Csakhogy Isacs a hagyományos „kismadár” helyett kis halat mutat a halaknak. A fényképezőgépet vízzel teli átlátszó kockába helyezi, azután a mélybe bocsátja. A készüléket ezt követően már automata berendezés irányítja. A csalétkül szolgáló halacska az objektívhez vonzza a halakat és ötpercenként egy- egy felvétel készül. Miután a készülék megadott időn át a víz alatt működött, a beprogramozott idő eltelte után a felszínre emelkedik. Bibliai részletek A világ legrégibb nyomtatott művének, a Gutenberg Bibliának részleteire akadt rá a temesvári városi könyvtár osztályvezetője, Victor Stroe. Három, összesen 34 oldal terjedelmű részletről van szó. A szakemberek most vizsgálják az ősnyomtatványt. Ha valódisága beigazolódik, akkor Románia az egyik legérdekesebb bibliofil régiség tulajdonosának mondhatja magát. Figyelik a mélyt Massachusetts-i tudóscsoport táborozott le a Loch Ness tó partján rengeteg műszerrel és csomaggal. A skótok nagy felháborodására kijelentették a sajtónak: „Nem a szörny felkeresésére jöttünk. Ezek csak hiszékeny emberek számára való mesék. Csupán arról akarunk meggyőződni, hogy van-e a mélyben valamiféle állat, s hogy az fóka, vagy lamantin nevű halfajta.” Öreg kapus östersund svéd városka futballcsapata egyedülálló a maga nemében. Kapusa, Kari Svensson, 91 éves; 1885 óta rúgja a labdát. „Csak azért állok a kapuban, mert a gyerekek ma már valamivel gyorsabban futnak nálam” — mondja Svensson. A „gyerekek” életkora ösz- szesen 800 év. Mire jó az ultrahang? Nagyon sok mindenre jó az ultrahang, de legutóbb meglehetősen szokatlan munkára fogták be. Az ultrahang — vizet présel ki a szénből, méghozzá sikerrel: fél perc alatt 30 százalék nedvességet von ki belőle. Szerencsés lelet a szerencsétlenség színhelyén Peru földrengés sújtotta vidékein a hegyomlások következtében hatalmas vas-, réz- és urániumlelőhelyek kerültek felszínre. A vidéken munkálkodó külföldi mérnökök közölték, hogy a katasztrófa óriási méretű felszíni bányákat teremtett, amelyekben rövid idő al^tt meg lehet indítani a termelést. Fiatal anyák támadása A nők jogaiért harcoló holland szervezetek egyikének 100 tagja nemrég gyermekével együtt megszállta a holland parlament alsóházát. A gyermekek a karosszékek között és alatt csúszkáltak, a folyosókon hangosan fogócskát játszottak. A fiatal anyák pedig a képviselőkhöz fordultak, követelték, hogy szállítsák le a bölcsődék és az óvodák díját, ami jelenleg heti 73 guldent tesz ki. Kijelentették, hogy a következő választásokon azoknak a politikai pártoknak képviselői ellen fognak szavazni, amelyek nem támogatják követelésüket. Grosset bombái Grosset professzor, az amerikai atombomba egyik „atyja” ismét megörvendeztette honfitársait. Üj fegyvert szerkesztett — kifejezetten a tüntetések feloszlatására. Ez nem egyéb, mint különleges gázzal töltött golflabda nagyságú palackbomba. Grosset új találmányát az amerikai seriffek egyesülete „felette demokratikusnak” minősítette. A japánok '8i udvariasságáról Egy Tokióban megjelenő újságban érdekes számítások láttak napvilágot. Ezek szerint valaha egy japán naponta ötvennégyszer végzett mély meghajlást, manapság azonban ez a szám kilencre csappant. A lopott gyűjtemény Törökország azt akarja elérni az amerikai hatóságoknál, hogy a bostoni szépművészeti múzeumot kényszerítse felvilágosítás nyújtására arra vonatkozólag, hogy milyen körülmények között jutott hozzá az ókori ötvösmunkákból álló új gyűjteményéhez. Olyan arany tárgyakról van szó, amelyek összsúlya 10 kg és az ie. harmadik évezredből származnak. A bostoni múzeum mélyen hallgat a gyűjtemény megszerzésének körülményeiről, s arról, hogy a régiségeket hol találták. Ez nemcsak a gyűjtemény archeológiái értékét kisebbíti, hanem alapot ad arra, a gyanúra is, hogy a gyűjtemény csempészés útján került a múzeumba. Ha kiderül, hogy a gyűjtemény valóban Törökországból származik, Ankara követelni fogja a török tulajdont képező lopott kincsek visszaadását. A bostoni múzeum nagyon nehéz helyzetbe került. Ha nem Törökországban találták a gyűjteményt, akkor a múzeumnak valamely más országot kell megnevezni. De ebben az esetben bármelyik földközitengeri országban épp olyan nyugtalanság keletkezik majd, mint amilyen most van Törökországban, ugyanis e térség majd mindegyik államában a törvény előírja, hogy a régi ékszereket csak különleges engedéllyel lehet külföldre szállítani. ^ REKLÁM GÓLYALÁBON ötletes propagandát választott a következő évadjára szóló bérletek árusításában a Vígszínház. A Palatínus strand előtt gólyalábas, bidermeier ruhás artista lányok osztogatják a bérletek megrendelő lapjait. (MTI foto: Búd György felvétele — KS)
