Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

1970. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 \ Aki megtalálta a Vizek Pontosan 120 évvel ezelőtt érkezett el Magyar László, a regényes életű Afrika-ku- tátó életének nagy napja j megtalálta a nagy afrikai folyók bölcsőjét, a fekete földrész vízválasztóját, a Kongó és a Zambézi szülő­helyét.- Felfedezését így örö­kíti meg naplójában: „Nem hiszem, hogy földünkön sok ilyen, ‘földrajzilag érdekes pont léteznék. Innét ered a teljesen ismeretlen, hatalmas Kasszái folyam, amely észak felé folyván a Kongót gya­Meghökkentő kalandok sorozata Magyar László a betűve­tést Dunaföldváron, a „Nem­zeti Oskolában” tanulta meg, majd a kalocsai gimnázium­ban tanult tovább, s végül pedig sikerrel elvégezte a fiumei tengerészeti iskolát. Egy osztrák postahajón vál­lal szolgálatot, ezzel a hajó­val jut el Brazíliába; de a császári tengerészkadét a tá­voli tengerek, ismeretlen országok bűvületében él; a partmenti hajózás helyett el­hajózik Afrika nyugati part­jaira, s eljut Indiába is. Dél-Amerikába való vissza­térte után élete a meghök­kentő kalandok sorozatává válik, s bizonyára nemzet­közi sikerű tv-sorozat ké­A néger király udvarában A nagy kaland következő felvonása a bihéi néger ki­rály udvarában játszódik le. Kajája Kajángula, a hatal­mas fejedelem, á „Dühés Oroszlán” kegyébe fogadja, sőt hozzáadja feleségül lá­nyát Ina Kullu Ozorót. Ho­zományul pedig 300 váloga­tott testőrt adott mellé. „En­nek a ’fekete sereg’-nek a kíséretében indult el nagy jelentőségű kutató útjaira. Térképei, feljegvzései nyo­mán neve csakhamar ismert Idézünk Magyar László édesapjához, Magyar Imre jankováci uradalmi ispán­hoz intézett leveléből: „Né­kem kötelességem mindenek­előtt honi segélyhez folya­modnom. Mert tudd meg, Édesatyám, ha akarok por­tugáliai segítséghez fordulni, azt e gyarmatok kormányzó­jától hamar megnyerem. De akkor munkám — sajnos már nem lesz magyar nem­zeti érdem.” Az Akadémia azonban nem tudott segítséget nyújtani, Magyar László pedig nehéz körülmények közé került, mert apósát, a Dühös Orosz­lánt megölték, "neki mene­külnie kellett Bihéből. Az Anyját rapítja. De innét szakad ki a Zambézi folyamot alkotó rengeteg vízér... Én ezt a geográfiai pontot méltán nevezem a „Vizek Anyjá”- nak. Persze sok víz folyt le a Dunán, a Kongón és a Zam- bézin, amíg a szombathelyi cselédlány törvénytelen fia elnyeri a bihéi néger feje­delem lányának szívét, majd első európaiként eljut Afrika szívébe a nagy vízválasztó­hoz. szülhetne belőle. La Plata állam (Argentína) flottájának hadnagyaként részt vesz az Uruguay elleni háborúban, s csak a szerencse menti meg a hadifogásba esett Ma­gyart a haditörvényszéktől. Különös sorsa ezután Af­rikába veti, ahol a calabári .szultán flotillájának parancs­nokaként rozoga ágyúnaszá­dokkal portugál emberkeres­kedőkre vadászik. Később dereglyén behatol a Kongo torkolatába, s az első uta­zók egyikeként eljut Bomáig, Afrika legnagyobb rabszolga­telepéig. Az ott tapasztalt, szinte elképzelhetetlen bor­zalmakat szemléletesen, nagy megjelenítő erővel írja le. lett nyugaton, — írja Petur László, a Földgömb hősei cí­mű munkájában. Az őserdők mélyén című életrajzi regény előszava megállapítja, hogy felfedezéseihez jelentőségé­ben csak Livingstone és Stanley kutatásai mérhetők. Magyar László, a messzeség­be szakadt, senki által nem támogatott magyar utazó e két felfedezővel egyenrangú úttörője a közép-afrikai víz­rajz kutatásnak”. jelentett némi vigaszt szá­mára, hogy az Akadémia le­velező tagjává választotta, s 1859-ben kiadta magyar és német nyelven három kötet­re tervezett munkájának első kötetét. S a szomorú epiló­gus: Magyar László 1862-ig küldte jelentéseit az Akadé­miának. 1868-ban aztán vég­re valakinek eszébe jut az Akadémián, hogy miért nem érkezik semmiféle hír Ma­gyar Lászlóról. Kérdéssel fordultak a portugál kor­mányhoz, s hamarosan meg­érkezik a válasz: a hírneves magyar Afrika-kutató 1864. novemberében Benguéla af­rikai város körzetében el­hunyt. Számvetés találmányairól A Szolnok megyei feltalálók és működő találmányuk: a gyümölcsérés-mérő készülék (MTI foto — Fehérváry Ferenc felvétele) Az első magyar- országi térkép Eddig három XVI. század­beli kiadásból ismerte a tu­domány Lázár deák 1510 kö­rül készült első újkori ma­gyarországi térképét, amely­nek eredetije — sajnos — elveszett. Az egyiket 1528- ban a német Tannstátter, a másikat 1553-ban az olasz „Guadagninum melléknevű Andreas Valvasorium” — bizonyos feltevések szerint a Gvadányiak őse — a harma­dikat pedig 1566-ban Zsám- boki (Sambucus) János ad­ta ki. De akkoriban Európa leg­fejlettebb térképészete az olasz, a kontinens legérdeke­sebb országa pedig — az oz­mán hódítás miatt — Ma­gyarország volt. Jogos volt tehát a feltételezés, hogy ezt a valóban kitűnő térképet olasz földön is alighanem kiadták. Ezért kutatta végig az elmúlt hetekben dr. Ste- gena Lajos professzor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem térképtudományi tanszékének vezetője a leg­jelentősebb olasz gyűjtemé­nyeket. így Rómában a va­tikáni könyvtárat, a Collegio Romano könyvtárat, Velen­cében a Biblioteca Marcia- nat és a Museo Corrert, va­lamint a firenzei Biblioteca Nationalet. Kutatása eredményes volt. A firenzei könyvtárban sike­rült találnia egy térképet, amely az Arno áradása so­rán ugyan erősen megron­gálódott, de azóta tökélete­sen restaurálták. A „Nova descriptio totius Hungáriáé” feliratú, 1559-ben Rómában kiadott térkép kétségtelenül Lázár deák műve nyomán készült. Ugyanez bizonyoso­dott be a másik térképről is, amelyre a professzor a ve­lencei Museo Correr archí­vumában bukkant rá, s amely ugyancsak 1559-ben. jelent meg Rómában. így most már öt kiadás­ban vált, ismertté a XVI. század zseniális magyar tér­képészének, Bakócz Tamás titkárának, Lázár deáknak az alkotása. Késői utódai, a magyar kartográfusok már dolgoznak is azon a kiad­ványon, amelv facsimilében teszi majd közkinccsé ezt a 460 éves magyar kultúrér- téket. A készülő mű jelentőségét növeli a Lázár-térkép for­rásmunka-jellege. Több mint 900 egykorú földrajzi név van rajta, megismerhető ró­la az ország akkori vízrajza, stb., de általában is a kor legtökéletesebb térképének vagy térképei egyikének te­kinthető. Jellemző, hogy csak mintegy 40 évvel később kö­vette Anglia első újkori tér­képe, amely vele körülbelül azonos színvonalúnak minő­síthető. író-olvasó találkozón tör­téni. A viszonylag jónevű író unottan ült le a falusi kulturház előadó asztalához, kortyolt egyet az udvarias­ságból elkészített borból, és fontolóra vette, hogy mit adjon elő. Nem feledékenységből, — egészen egyszerűen a hallga­tóság értelmi színvonalának lebecsülése miatt nem ké­szüli. Arra gondolt, majd itt, helyben feldob egy témát, — aztán valamit kérdeznek, ő válaszol, és még elérheti az esti gyorsot. Több mint százan gyűltek össze. Főleg fiatalok, de jöt­tek idősebbek is. Mi a fenéről beszéljek? — gondolta. Most már bánta, hogy valamelyik tapasztal­tabb kollegájától nem kért tanácsot. Életében először volt ilyenfajta találkozón. Hirtelen jó ötlete támadt: — Hát kedves hallgatóim. Az önök megtisztelő jelen­léte kötelez. Éspediglen első­sorban őszinteségre kötelez. — Megmondom nyíltan. — hogy én, — az önöket nyilván elsősorban érdeklő mezőgazdasági témákhoz — egyáltalán nem értek. Arra gondoltam, említsenek egy­két kérdést, és én szerény képességeimhez mérten — igyekszem azokról informál­ni Önöket. Utolsó körmondata vége félé akaratlanul is némi gúny csendült ki a hangjá­ból. — Hogy mondják népi­esen, hogy informálni?... — futott át az agyán. És ebben a pillanatban meghallotta a halk durúzsolást, és érezte, hogy. rossz hangot hasz­nált. Valami ellenséges fe­szülést érzett, és ez egy ki­csit zavarta. Nem így kép­zelte az egészet. — Most már mindegy, nem fontos — reagált azonnal. Egy húsz év körüli legény szabályosan feltartotta két ujját. — Tessék — mondta ö, olyan fenkölt mozdulattal, mintha az olymmpiai játé­kok megkezdésére adna en­gedélyt. — Érdekelne bennünket itt néhányunkat — maga köré mutatott — ha az író úr — kicsit megnyomta az úr szót — néhány szóval ismertetné előttünk a kvantumelmélet lényegét. Ez köztudomásúan nem mezőgazdasági téma. — Hangjában semmi gúny nem volt. A dühtől és megdöbbenés­től a vér úgy futott fel a fe­jébe, mint egy kilőtt rakéta. Mindig rossz tanuló volt, a gimnáziumot annak idején átbukdácsolta, is most csak annyit tudott még latinból, hogy a kvantum az mennyi­ség, dehogy minek és hogy... Azt tudta, hogy ez a kérdés nem idevaló téma. És azért tudta azt is pontosan, hogy őt most itt meg akarják lec­kéztetni. Ebből ki kell másznom — villant át az agyán. De a fiú. váratlanul folytatta: — Mi itt néhányan. tudni­illik, csak annyit tudunk a kvantumelméletről, hogy ez Planck elmélete 1900-ból és azon alapszik, hogy az ato­mok csak megszabott ada­gokban sugározhatnak ki energiát. Heisenberg és Schrödinger... Az elmúlt negyedszázad­ban több mint tízezer talál­mányt szabadalmaztattak a magyar feltalálók. Szakem­bereink az elmúlt évek so­rán számos nagyjelentőségű új műszaki megoldással lep­ték meg a világot. Egyike a legnagyobb si­kert befutott találmányoknak a Heller László és Forgó László mérnökök szerkesz­tette légkondenzációs beren­dezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erő­műépítkezésekben, és az ipartelepítésben egyaránt. Módszerük alkalmazásával olyan területen is létesíthe­tők erőművek, ipari objektu­mok, ahol a korábbi mód­szerek alkalmazása mellett, nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hű­tővíz. A találmány nagy ér­tékét igazolja, hogy a mód­szer felhasználásával Ang­liában és az NSZK-ban már atomerőműveket helyeztek üzembe, a Heller—Forgó-féle eljárást vezetik be a Szov- jetunióba1n, az NDK-ban és több más országban épülő új erőműveknél. Az Egyesült Államokban és Kanadában, Japánban és Ausztráliában egyaránt alkalmazni kíván­ják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály ta­lálmánya, a bioplaszt, a fel­szívódó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy ér­deklődést külföldön is, hi­szen új alapokra helyezte a sebészeti műtéti technikát. A bioplasztok emberi vérfehér­jéből előállított műanyagsze­rű termékek, s különleges tulajdonságuk, hogy az élő Az író úgy érezte, hogy meghal. De ha itt most, ő meghal, akkor nuku díszsír­hely, nuku irodalmi lexikon... — Hát, persze, itt még Einsteinről is beszélhetnék... — érezte, hogy nem remeg a hangja, és a köd a szeme előtt is mintha oszladozóban volna. — Válóban az ő nevének említése az iró úr széles lá­tókörét igazolja, hiszen a speciális és általános relati­vitáselméletet még csak meg sem említetten, vedig mo­dern elméleti fizika enélkül nincs. Az író rosszul volt. Nem attól, amit h”11 tt, hanem amit érzett. A figyelő tekin­tetek még mindig ráirányul­tak, de már nem úgy. mint tanítóra a gyermekszemek, hanem valahogy úgy. mintha egy különös rácsmögötti ál­latot néznénk' — Meg kell úsznom, meg kell úsznom... — biztatta magát, s a görcsös akarás, a szervezetbe beültetve a re­generációs folyamatok irá­nyítására használhatók fel, majd felszívódnak — nyom­talanul eltűnnek. Felszívódá­si idejük kémiai kezeléssel — a beteg testrész gyógyulá­sától függően szabályozható. Több külföldi, köztük ja­pán és svájci cég vásárolta meg két magyar mérnök Ve­ress Ferenc és Veress Ger­gely találmányának licencét, amellyel bármilyen alakú fémrudak forgácsolás nélkül darabolhatok. A berendezés kés nélkül, az anyagok belső szerkezetében létrehozott fe­szültséggel „vág”. Olyan pontosan dolgozik, hogy a vágás felülete tükörsima ma­rad, semmiféle utómegmun­kálásra nincs szükség. Szabó István görgősekéje — nyugodtan mondhatjuk — a szántás évezredes techni­káját forradalmasító mező- gazdasági szerszám hosszú évek óta izgalomban tartotta nemcsak a műszaki szakér­tőket, hanem a széles közvé­leményt is. A- szükséges át­alakításokkal, finomítások­kal, lényegében a vita is le­zárult, s megkezdődött e nagy jövő előtt álló szer­szám sorozatgyártása. A kü­lönleges eke alkalmazásával kétszer nagyobb területet le­het felszántani, s ugyanak­kor a vonóerő szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. Legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy szántás után nincs szükség tárcsázás­ra, boronálásra, mert az új­típusú eke mindezt egyetlen műveletben elvégzi. A vi­lág minden országából ér­hiúság, emberfeletti erőt adott neki. — Tudna-e valaki Önök közül a relativizmusra pél­dát mondani...? — hangjá­ban már semmi gúny nem volt, sőt mint segély kiáltás, úgy hangzott. Az öreg pa­rasztbácsi, az első sorban, feltartotta a kezét. — Tessék bátyám, — mondotta, és tiszteletet érzett iránta. Már nem értett sem­mit, nem is gondolkodott, — hagyta, hogy az ösztönei ve­zessék. — Hát úgy gondolnám, ha meg nem sérteném az író elvtársat, hogy egy szál haj az író elvtárs fején még mindig elég kevés, de egy tányér lebbencslevesben bi­zony sok... A kitörő, felszabadult ne­vetésben megértette, hogy ez a tisztaszemű, egyszerű pa­rasztember őt most nagyon nagy veszélytől mentette meg: Mint a szülő, aki engedet­len gyermekét elkapja a sza­kadék szélén, de azt a pofont sem bánja, a it korábban adott neki. Máskép nem okul az a gyerek... Deák Gusztáv deklődnek az új eke iránt és számos államban már megkezdődtek a próbák. Egy másik nagyjelentőségű talál­mányt a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz két vezető­je, Lakatos László tsz-elnök és Baranyi József laborveze­tő dolgozták ki, akik gyü­mölcsérés-mérő készüléket ■ szerkesztettek. Berendezé­sükkel — amely aranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiállításon — meghatá­rozható a különböző gyü­mölcsök tároláshoz legked­vezőbb érési foka. Dr. Lévárdi Ferenc, nehéz­ipari miniszter találmánya a Hydrop-berendezés, amely talajvizek, tavak és a tenger felszíne alatt található ás­ványi anyagok kiemelésére alkalmas. Munkába állítása új területeken nyitja meg a bányászat lehetőségét. Ugyancsak nagyjelentőségű találmány a Haldex néven már a világ szakirodaimába is bevonult eljárás a meddő­hányók hasznosítására. Al­kalmazásával, az évtizedek óta felgyülemlett meddőhá­nyók feldolgozásával értékes tüzelőanyagot választhatunk ki, a visszamaradó mellék- termékeket pedig építőipari alapanyagként dolgozhatják fel. Nagy sikerrel alkalmaz­zák Lengyelországban és Angliában, s a többi között Japán, Csehszlovákia, Török­ország és a Szovjetunió szak­értői foglalkoznak 1 bevezeté­sével. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közelmúltban bejelentett laskagomba ter­mesztési eljárás. Ennek lé­nyege: az értéktelen kukori­ca csutkán ízletes, fehérje­dús gombát termesztenek, csekély anyagi ráfordítással. Három hét alatt 100 kilo­gramm kukorica csutkáról körülbelül 80 kiló gombát „arathatnak”. Az eljárást a csehszlovákok és az oszt­rákok is átvették, Nyugat- Németországban, a Benelux- államokban, az Egyesült Ál­lamokban és Mexikóban is be akarják vezetni. Nagy je­lentőségű találmány Gál Pál úgynevezett alumínium lágy­forrasztása is, amely néhány hónap alatt világszenzációt keltett. Módszerével az alu­míniumot más fémekkel le­het összeforrasztani. E ta­lálmánynak szinte forradal­masító szerepe van a hőki­cserélő iparban, ahol az acélt és a réz alkatrészeket alu­míniummal helyettesíthetik; Japántól Amerikáig, számos cég jelentette be vásárlási szándékát a találmány li- cencére. n. fi: Kvantumelmélet falun Senki által nem, támogatott...

Next

/
Oldalképek
Tartalom