Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 6. 4 T* Barangolás Bissau-Gninoában 3. Miért nem őszülnek? Furcsa tréfacsináló a tör­ténelem. Portugália fél ez­redéve gyarmatosította Bis- ^ sau-Guineát. Modern kórház azonban csak 1969-ben léte­sült az ország betegei részé­re, az is a szocialista orszá­gok, elsősorban Jugoszlávia segítségével. A „Szolidari­tás” kórházban 70 beteg nyerhet kényelmes elhelye­zést. Szükség esetén továb­bi 30 ágyat állíthatnak fel hosszú kőbarakjaiban. Egye­lőre azonban nincs olyan nagy igény. A felszabadító háború frontjai az utóbbi hó­napokban elég csendesek. A gyarmatosító portugálok — nem hagyják el támaszpont­jaikat, körkörös védelemre rendezkedtek be. A PAIGC felszabadító csapatai is az erőgyűjtés állápotában van­nak. így aztán dr. Gajko Mi- lovity jugoszláv főorvos, a két kubai és két bissaurgui- neai szakorvos (utóbbiak ne­ve: dr. Poul Medina és dr. Fernand Cabral), ha nehe­zen is, de győzi a munkát. Európai ember szemében — alig hihető: éjjel-nappal — szolgálatban vannak, a kör­nyékre is eljárnak, ha sú­lyosabb beteghez hívják . őket — és mindezért nem fo­gadnak el semmit. A kórház­ban esznek. Ugyanaz a koszt­juk, mint a betegeké. A kul­túrteremben néznek mozit, a könyvtárban olvasnak. Ciga­rettájuk, postájuk költségeit a kórház PAIGC-szervezete viseli. Mi köti őket a „Szoli­dan tás”-kórházhoz? A meg­győződés és az orvosi hiva­tástudat. Belgyógyászat, se­bészet, traumatológia műkö­dik a „Szolidaritás”-ban. De ha másféle beteg jelentkezik, azt is befogadják. A kórház sokféle felszerelésben szen­ved hiányt, a keletafrikai viszonyokhoz képest azonban redkívül korszerűnek mond­ható. Nem gyarmatosítók, — hanem jóbarátok építették, és ez a tény minden lépés­nél meglátszik. A szobák tá­gasak, az ágyak kényelme­sek, van társalgó, könyvtár, ebédlő. A franciák, angolok, olaszok által létesített kórhá­zak Afrika e térségében ál­talában visszataszítóan elma­radottak, zsúfoltak és mocs­kosak; inkább a halál előszo­bájának, mint a gyógyulást elősegítő intézménynek tűn­nek. A betegek jórésze a háború folyamán sebesült meg. — Djanko Djazi erős testalka­tú parasztember. Faluja — szerencsétlenségére — egy portugál támaszpont közelé­ben épült. A portugál had­sereg az utóbbi időben heli­kopteren folytatja a felderí­tést. Ha felszabadított terü­let fölött száll a gép és lent mozgást észlelnek, azonnal lőnek, vagy bombát dobnak. Djazi elárasztott rizsföldjén kötözött, amikor a helikopte­rek meglepték. Nem tudott elég gyorsan kievickélni a vízből. A napalm elérte és súlyos égési sebet ejtett raj­ta. Hónapok óta kezelik a kórházban, de még nem tud­ták lábraállítani. Tonga Nagdu huszonkét éves katona, Ö Medina por­A „Szolidaritás”-kórház tugál támaszpont ostrománál sebesült meg. A portugál zászlóalj nem fejtett ki na­gyobb ellenállást. Három vé­delmi vonalat aknásított el. A PAIGC egységek kiváló aknaszedőkkel rendelkeznek, akik jól ismerik az aknásí- tás módszereit. Az ő eseté­ben valami hiba történt. — Már felszedték a területen a bukó aknákat és robbantá­sukra elhelyezett vékony drótszálakat is. Azt hitték, szabad az út. Egy taposó-ak- na mégis ottmaradt. Felrob­bant és letépte a fiatalember jobb lábát. A sebe még sajog. De jobban fáj a tudat, hogy életét most már nyomorban éli majd le. A nemzetközi szolidaritás segítségével ta­lán kap majd műlábat — ez a remény tartja benne a lel­ket. Ruki Szisze mindkét lá­bát amputálni kellett; gép­puskagolyók érték és a se­bek fertőződtek. Az életét már megmentették, de az életkedvét nem; ugyan mihez kezdhet egy elmaradott or­szágban az ilyen csonka, te­hetetlen ember? Tambate Sambe tizennégy esztendős kisfiú; napalm ér­te. Egy életen át viseli majd jegyeit. A fiúcskát már ko­rábban megbélyegezték a gyarmatosítók: kis kora óta tüdőbeteg. Nem is fekhet a többi' hadirokkant közé, — mert félő, hogy megfertőzi őket. Hatalmas vívmány ez a feketeafrikai kórházak többségéhez viszonyítva. — Azok nagyrészében valószí­nű, hogy ha valaki sebesül-* ten, balesettel befekszik, a (A szerző felvétele) szomszédtól tüdőbajt, vagy — férgek közvetítésével — maláriát szerez. A gyarma­tosítás elleni legsúlyosabb vádat &z egészségügyi sta­tisztikák emelik; a rossz táp­lálkozás, a nehéz munka, az éghajlat ártalrríáí, az orvosi kezelés hiánya egész népe­ket fenyeget pusztulással. Eissau-Guinea különösen fájdalmas példa erre. Száz megszülető gyermek közül 60 nem éri meg az első élet­évét. Az átlagos életkor — a kisgyerekeket figyelmen kí­vül hagyva — 32 év. Innen származik az a tévhit, hogy a feketebőrű ember nem őszül meg. Való igaz, Bis- sau-Guineában nagyon rit­kán találkozik az ember ősz­hajú öreggfel. Mire fehéred- ni kezdene a haia, megöli a malária, a tüdőbaj, a vér­has, valamely más trópusi betegség. És ha mindez meg­kíméli, végez vele a gyar­matosítók fegvvere. (Vége) Máté György Orkánok a sztratoszférában Szomáliában egy szovjet geofizikai expedíció tanul­mányozza a sztratoszférában dúló orkánokat. A geofizikusok néhány év­vel ezelőtt megállapították, hogy a Föld felszínétől mint­egy 100 n-iiométer magasság­ban állandóan nagy atmosz­féra rétegek változtatják a helyüket. A nagy magasság­ban fújó szelek — a legfék­telenebb légköri folyamatok; sebességük elérheti az órán­ként több száz kilométert is. Amint kiderült, a sztratosz­féra hatalmas területei ál­landó mozgásban vannak. E nagyerejű orkánok keletke­zésének okai, mozgásuk tör­vényszerűségei azonban ma még nem teljesen tisztázot­tak. A nagy magasságban tom­boló szelekről sok mindent elárulhat a sztratoszférában elégett meteorok vándorló maradványainak megfigyelé­se, e maradványok a szelek hatására változtatják a he­lyüket. A tudósoknak a földfel­szín különböző helyeiről kell megfigyeléseket végezniük és a megfigyelések adatait ál­talánosítaniuk, hogy teljesebb képet alkothassanak a sztra­toszférában dúló szélviha­rokról. A nagy magasságban fújó szeleket tanulmányozó szovjet expedíciók már az Északi és a Déli sarkvidéken is dolgoztak. Most elsőízben végeznek megfigyeléseket az EgyenlítőnéL Trójeák Egy kievi régész-csoport befejezte azoknak a „tró­feáknak” az osztályozását és összeszámlálását, amelyeket 30 évezreddel ezelőtt szerez­tek a vadászok a Gyeszna folyó vidékén. Amint kide­rült, 116 mammutot, 3 orr­szarvút, 5 bölényt, 63 vad­lovat, 83 rénszarvast, 17 pézsmaökröt ejtettek el. Ezenkívül barnamedvék, laj- hárok, farkasok, rókák, nyu- lak és más vadállatok sze­repelnek a listán.- Ez a felsorolás meglehető­sen elcsüggeszti a legkorsze­rűbb fegyverekkel felszerelt mai vadászokat. Kiderül, hogy kőkorszakbeli vadász­társaik sokkal szerencséseb­bek voltak. Igaz, hogy nem ismerték a sörétet és a pus­kaport, mégis elejtették a mammutokat is. Az elejtett zsákmány az egész település tulajdonába került, amely a gyermekekkel és az öregek­kel együtt 50—60 főből állt. 43. Bélyegnap Augusztus 22-én nyílik meg az Országos Bélyegkiállítás és ekkor rendezik meg a 43. Bélyegnapo't. A Magyar Pos­ta a filatelisták ünnepére 4 értékből álló sorozatot és 4 bélyeget magában foglaló kis- ívet ad ki. Az új bélyegek a XV. századi Európa leg­nagyobb, közel 2000 kézira­tos kötettel rendelkező könyv­tárába, Mátyás király budai palotájában elhelyezett Bib­liotheca Corviniana-ba ve­zetnek. A bélyegnapi kiadás a gazdag aranyozású, valódi bőrbe kötött remekművek egyes fejezeteinek kézzel fes­tett kezdőbetűit, az iniciálé­kat tárja elénk. Zombory Éva grafikusművésznő ava­tott kézzel választotta ki és foglalta keretbe - kódexek 8 szép festményét. A király halála után a kódexek, a Corvinák szétszóródtak az egész világon, számos kötet a török zsákmánya lett, sok elpusztult. Ma alig 170 pél­dányról tudunk, ezeket 13 ország 44 könyvtára őrzi, mint legféltettebb kincsét, örvendetes, hogy népművé­szeti kerámiák és faragások bemutatása után a bélyeg­napi kiadás a magyar kul­túra gazdag múltjából merít és reneszánszkori emlékeink nagyszerűségére felhívja a világ figyelmét. A bélyegek az iniciálék eredeti szépségének és gaz­dag színezésének hű vissza­adásával, mélynyomással az Állami Nyomdában készül­nek. A sorozat minden cím­letének 1 forint, a blokk bélvegeinek egyformán 2 fo­rint a névértéké, de ehhez az összeghez példányonként 50 fillér felárat kell fizetni. A* felár a filatelista mozga­lom céljait szolgálja. Mátyás király születésének 500. év­fordulójára 1940-ben -kiadott sorozat 32-1-16 filléres bélye­gén ö Magyar Posta a Cor­vinák közül egyet már be­mutatott. Repülőbélyegek A levéltovábbítás történe­tében forradalmi változást hozott a repülés. A légi szál­lítás eleinte többletköltséget jelentett, ezt a posta hasz­nálóinak különleges bélye­gekkel kellett leróni. A légi­posta részére kiadott szép és változatos bélyegeket a fila­telisták hamar megkedvelték. Számosán kizárólag ezeket a kiadásokat választották gyűjtési területül, így ala­kult ki a bélveakép tárgyán alapuló (motívum) gyűjtés egyik első változata. Az aero- filatelisták egyesületekbe tö­mörültek, majd 1960-ban lét­rehozták a légipostabélyeg­gyűjtők nemzetközi szövetsé­gét (francia elnevezésének rövidítése: FISA). A FISA 10 éves jubileumára emlék­bélyegzéseket használtak vi­lágszerte. A Magyar Posta a Budapest—Stockholm és Bu­dapest—Brüsszel járattal szállított leveleken alkalma­zott ünnepi bélyegzőt. Az első magyar légiposta­járat 1918-ban Budapest— Bécs—grakkó—Lemberg út­vonalon közlekedett és két felülnyomott bélyeg szolgált bérmentesítésükre. Az első kiadás 40. és 50. évforduló­jára emlékbélyeg jelent meg. Az 1933. évi repülősor a ma­gyar gyűjtemények dísze, sok az értékes légipostabélyeg a legutóbbi évek űrkutatási so­rai és blokkjai között, külö­nösen a vágottak nagyon ritkák. 1967-ban nagy sikere volt a Budapesten tartott „Aerofila 67” elnevezésű nemzetközi kiállításnak. A filatélia ezen ágában kifej­tett tevékenységünk elisme­rését jelenti, hogy a FISA évi kongresszusát 1971-ben hazánkban tartja. Kibernetika az állattenyésztő telepeken AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEP FIZIKÁJA ÉS KIBERNETIKÁJA Szovjetuniószerte jó ütemben halad a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés nagy- üzemesítése. Az állattenyész­tő gazdaságokat az iparszerű termelés biztonságosan széles vágányaira állítják át és ez­zel komplex-futószalagos ciklusokban termelő, maxi­málisan gépesített és auto­matizált — az ipar színvo­nalát elérő — sajátságos üzemekké válnak. Az állat- tenyésztő farmokat és a ba­romfitelepeket a tudomány és a technika legkorszerűbb vívmányainak felhasználásá­val szervezik meg és szerelik fel. Az elektromos berendezé­sek használata már eléggé ál­talános. A világításon kívül vízmelegítésre, fűtésre és a takarmányok előkészítésére, párolására használják széles körben. A tudományos kuta­tóintézetekből hamarosan megérkeznek a farmokra azok a gépek, amelyek az állatte­nyésztő helyiségekben a port elektromos tér képzésével le­csapatják. Ugyancsak az elektromos tér segítségével létesítenek gyógyhatású keverékeket, hogy szétpermetezzék az ál­lattenyésztő telep helyiségei­ben. A baromfitelepeken és a sertésszállásokon szükség van megfelelő mikroklíma kialakítására is. Rádióaktív sugarakat kibocsátó készülék keket konstruálnak a levegő ionizálására, továbbá nagyfe­szültségű villamostérrel mű­ködő berendezéseket a takar­mányok felaprózására és ste­rilizálására. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az energetika az állat- tenyésztő farmok és barom­fitelepek mindennapi mun­kájának szerves tartozékává válik. És a felsorolás még folytatható. Nem véletlen, hogy országos fórumokon gyakran hangoztatják: csu- ■ pán a mezőgazdaságnak évente mintegy 2500 elektro­mérnökre, továbbá tízezer villamosgépészeti technikus­ra van szüksége. Napjainkban gyökeresen megváltozik az emberi mun­ka jellege. Eltűnőben van a nehéz fizikai munka, követ­kezésképp — ahogy ezt az orvostudomány is megerősíti — az emberek táplálkozásá­ban észrevehetően csökken a zsír, illetve a nehéz zsíros ételek iránti igény. Ezzel kap­csolatban az állattenyésztés és a szelekció célja is lénye­gesen megváltozott. Az állat- tenyésztésben mindenütt elő­térbe került a hústermelés, a fehérjékben gazdag fogyasz­tási cikkek előállítása. És itt, a tenyészállat kiválasztásá­ban, a törzstenyészetek kiala­kításában, illetve az állatál­lomány termelékenységének előrejelzésében rendkívül fontos szerep vár a számífó- géptechnikára. A technológiai kibernetikának megfelelő eszközei vannak arra, hogy a nagyüzemi törzsállgttenyé- szetekben biztosítsák a minő­ségi ellenőrzést, továbbá va­lamennyi nemesítési, keresz- tezési folyamat nyilvántartá­sát és irányítását A takarmányozás egészének és a jószágállomány „menü­jének” összeállítása a „hús- és tejgyárak” legfontosabb feladatai közé tartozik. És ez rendkívül bonyolult feladat. Hiszen az állatok faját 51, életkorától, hasznosítási irá­nyától és egyéb tényezőktől függően más és más összeté­telű takarmányokra, tápláló anyagokra van szükség. Ki­bernetika nélkül mindezek- mtrt ben már nehéz lenne eliga­zodni. Űj szőlőfajták Bulgáriában még az idén megkezdődik a hazai neme- sítésű új csemegeszőlő-fajták nagyüzemi rendszerű telepí­tése. A számítások szerint ezek az ültetvények 1980-ra már az ország egész szőlőter­melő területének 30 százalé­kát foglalják el. A „Plaven”- fajtát az „Italia” és a külön­legesen korán érő „Jantar” fajta keresztezésével állítják elő. A fürt- és a szemnagy­ság tekintetében az új fajta vetekszik a „Cardinale” és a „Bolgár” fajtával, amellett jó 10 nappal korábban érik mint amazok. A „Pleven—1” — a „Csaba­gyöngye” és -a „Bolgár” hib­ridje. Ezt az új fajtát egy­részt a kiváló íz- és zamat­anyaga, másrészt a szállítás­ra való rendkívüli alkalmas­sága emeli a legértékesebbek közé. A „Pleveni muscat”, a „Hamburgi muskotály” és a „Csabagyöngye” keresztezésé­ből származik. Legfőbb jel­lemzői, hogy nagy fürtöket nevel (átlagosan 250 gramm), a szőlőszemek ropogós „húsu- ak” és erőteljes muskotályos illatot adnak. Adatok az ír mezőgazdaságról AZ ÍR NEMZETGAZDASÁG HELYZETE Írország • nemzetgazdasága a legutóbbi években (1969) nem fejlődött a kívánt mér­tékben. A bruttó termelés ér­téke ugyan 3,5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, de ez a növekedési ráta kisebb volt, mint az elő­ző két évben és nem érte el a harmadik (1969—1972) gaz­daságfejlesztési tervben célul kitűzött 4,4 százalékot. To­vábbi problémát képez a pénz vásárlóerejének csökke­nése s az ország külkereske­delmi mérlegének deficitje is 132 millió dollárral emelke­dett (így 1969 végén megha­ladta a fél milliárd dollárt). A MEZŐGAZDASÁG KEDVEZŐTLEN EREDMÉNYEI Az ír Köztársaság mező- gazdasága azonban a nemzet- gazdaság egyéb szektoraiban felmutatott eredményeket sem érte el: a legutóbbi 10 esztendőben az ipari termelés értéke évi 6 százalékkal, a szolgáltatásoké 3 százalékkal, míg a mezőgazdaságé mind­össze 1 százalékkal növeke­dett. 1969-ben a mezőgazda- sági bruttó termelés értéke ugyan 3 százalékkal nőtt 1968-hoz képest, de a pro­dukció nettó értéke már ezt a növekedési rátát sem érte el — főleg a műtrágyázási és ta­karmányozási költségek emel­kedése folytán. A mezőgazda­ság és a nemzetgazdaság egyéb szektorainak jövedel­mezősége közötti — a mező- gazdaságra nézve kedvezőt­len — arány mitsem válto­zott, holott a mezőgazdaság­nak juttatott kormánytámo­gatás költségei 1969-ben már 204 millió dollárrá rúgtak, míg tíz esztendővel ezelőtt csak 96 milliót értek el. A MEZŐGAZDASÁGI TERMEI,ÉS SZERKEZETE Az állati termékek értéke kb. 80 százalékban járul hoz­zá a mezőgazdasági bruttó termeléshez, míg a növény- termesztésre mindössze 20 százalék jut. Egyedül a szarvasmarhatartás és tej­termelés a termelés értéké­nek több mint 50 százalékát szolgáltatja. Az élőmarha ki­vitel 1969-ben elérte az 570 000 darabot s így csök­kent az előző évhez képest (625 000 darab). A marhahús termelés 1969- ben megközelítette a 200 000 tonnát, míg a belföldi fo­gyasztás csak kereken 50 000 tonna volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom