Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 6. 4 T* Barangolás Bissau-Gninoában 3. Miért nem őszülnek? Furcsa tréfacsináló a történelem. Portugália fél ezredéve gyarmatosította Bis- ^ sau-Guineát. Modern kórház azonban csak 1969-ben létesült az ország betegei részére, az is a szocialista országok, elsősorban Jugoszlávia segítségével. A „Szolidaritás” kórházban 70 beteg nyerhet kényelmes elhelyezést. Szükség esetén további 30 ágyat állíthatnak fel hosszú kőbarakjaiban. Egyelőre azonban nincs olyan nagy igény. A felszabadító háború frontjai az utóbbi hónapokban elég csendesek. A gyarmatosító portugálok — nem hagyják el támaszpontjaikat, körkörös védelemre rendezkedtek be. A PAIGC felszabadító csapatai is az erőgyűjtés állápotában vannak. így aztán dr. Gajko Mi- lovity jugoszláv főorvos, a két kubai és két bissaurgui- neai szakorvos (utóbbiak neve: dr. Poul Medina és dr. Fernand Cabral), ha nehezen is, de győzi a munkát. Európai ember szemében — alig hihető: éjjel-nappal — szolgálatban vannak, a környékre is eljárnak, ha súlyosabb beteghez hívják . őket — és mindezért nem fogadnak el semmit. A kórházban esznek. Ugyanaz a kosztjuk, mint a betegeké. A kultúrteremben néznek mozit, a könyvtárban olvasnak. Cigarettájuk, postájuk költségeit a kórház PAIGC-szervezete viseli. Mi köti őket a „Szolidan tás”-kórházhoz? A meggyőződés és az orvosi hivatástudat. Belgyógyászat, sebészet, traumatológia működik a „Szolidaritás”-ban. De ha másféle beteg jelentkezik, azt is befogadják. A kórház sokféle felszerelésben szenved hiányt, a keletafrikai viszonyokhoz képest azonban redkívül korszerűnek mondható. Nem gyarmatosítók, — hanem jóbarátok építették, és ez a tény minden lépésnél meglátszik. A szobák tágasak, az ágyak kényelmesek, van társalgó, könyvtár, ebédlő. A franciák, angolok, olaszok által létesített kórházak Afrika e térségében általában visszataszítóan elmaradottak, zsúfoltak és mocskosak; inkább a halál előszobájának, mint a gyógyulást elősegítő intézménynek tűnnek. A betegek jórésze a háború folyamán sebesült meg. — Djanko Djazi erős testalkatú parasztember. Faluja — szerencsétlenségére — egy portugál támaszpont közelében épült. A portugál hadsereg az utóbbi időben helikopteren folytatja a felderítést. Ha felszabadított terület fölött száll a gép és lent mozgást észlelnek, azonnal lőnek, vagy bombát dobnak. Djazi elárasztott rizsföldjén kötözött, amikor a helikopterek meglepték. Nem tudott elég gyorsan kievickélni a vízből. A napalm elérte és súlyos égési sebet ejtett rajta. Hónapok óta kezelik a kórházban, de még nem tudták lábraállítani. Tonga Nagdu huszonkét éves katona, Ö Medina porA „Szolidaritás”-kórház tugál támaszpont ostrománál sebesült meg. A portugál zászlóalj nem fejtett ki nagyobb ellenállást. Három védelmi vonalat aknásított el. A PAIGC egységek kiváló aknaszedőkkel rendelkeznek, akik jól ismerik az aknásí- tás módszereit. Az ő esetében valami hiba történt. — Már felszedték a területen a bukó aknákat és robbantásukra elhelyezett vékony drótszálakat is. Azt hitték, szabad az út. Egy taposó-ak- na mégis ottmaradt. Felrobbant és letépte a fiatalember jobb lábát. A sebe még sajog. De jobban fáj a tudat, hogy életét most már nyomorban éli majd le. A nemzetközi szolidaritás segítségével talán kap majd műlábat — ez a remény tartja benne a lelket. Ruki Szisze mindkét lábát amputálni kellett; géppuskagolyók érték és a sebek fertőződtek. Az életét már megmentették, de az életkedvét nem; ugyan mihez kezdhet egy elmaradott országban az ilyen csonka, tehetetlen ember? Tambate Sambe tizennégy esztendős kisfiú; napalm érte. Egy életen át viseli majd jegyeit. A fiúcskát már korábban megbélyegezték a gyarmatosítók: kis kora óta tüdőbeteg. Nem is fekhet a többi' hadirokkant közé, — mert félő, hogy megfertőzi őket. Hatalmas vívmány ez a feketeafrikai kórházak többségéhez viszonyítva. — Azok nagyrészében valószínű, hogy ha valaki sebesül-* ten, balesettel befekszik, a (A szerző felvétele) szomszédtól tüdőbajt, vagy — férgek közvetítésével — maláriát szerez. A gyarmatosítás elleni legsúlyosabb vádat &z egészségügyi statisztikák emelik; a rossz táplálkozás, a nehéz munka, az éghajlat ártalrríáí, az orvosi kezelés hiánya egész népeket fenyeget pusztulással. Eissau-Guinea különösen fájdalmas példa erre. Száz megszülető gyermek közül 60 nem éri meg az első életévét. Az átlagos életkor — a kisgyerekeket figyelmen kívül hagyva — 32 év. Innen származik az a tévhit, hogy a feketebőrű ember nem őszül meg. Való igaz, Bis- sau-Guineában nagyon ritkán találkozik az ember őszhajú öreggfel. Mire fehéred- ni kezdene a haia, megöli a malária, a tüdőbaj, a vérhas, valamely más trópusi betegség. És ha mindez megkíméli, végez vele a gyarmatosítók fegvvere. (Vége) Máté György Orkánok a sztratoszférában Szomáliában egy szovjet geofizikai expedíció tanulmányozza a sztratoszférában dúló orkánokat. A geofizikusok néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy a Föld felszínétől mintegy 100 n-iiométer magasságban állandóan nagy atmoszféra rétegek változtatják a helyüket. A nagy magasságban fújó szelek — a legféktelenebb légköri folyamatok; sebességük elérheti az óránként több száz kilométert is. Amint kiderült, a sztratoszféra hatalmas területei állandó mozgásban vannak. E nagyerejű orkánok keletkezésének okai, mozgásuk törvényszerűségei azonban ma még nem teljesen tisztázottak. A nagy magasságban tomboló szelekről sok mindent elárulhat a sztratoszférában elégett meteorok vándorló maradványainak megfigyelése, e maradványok a szelek hatására változtatják a helyüket. A tudósoknak a földfelszín különböző helyeiről kell megfigyeléseket végezniük és a megfigyelések adatait általánosítaniuk, hogy teljesebb képet alkothassanak a sztratoszférában dúló szélviharokról. A nagy magasságban fújó szeleket tanulmányozó szovjet expedíciók már az Északi és a Déli sarkvidéken is dolgoztak. Most elsőízben végeznek megfigyeléseket az EgyenlítőnéL Trójeák Egy kievi régész-csoport befejezte azoknak a „trófeáknak” az osztályozását és összeszámlálását, amelyeket 30 évezreddel ezelőtt szereztek a vadászok a Gyeszna folyó vidékén. Amint kiderült, 116 mammutot, 3 orrszarvút, 5 bölényt, 63 vadlovat, 83 rénszarvast, 17 pézsmaökröt ejtettek el. Ezenkívül barnamedvék, laj- hárok, farkasok, rókák, nyu- lak és más vadállatok szerepelnek a listán.- Ez a felsorolás meglehetősen elcsüggeszti a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelt mai vadászokat. Kiderül, hogy kőkorszakbeli vadásztársaik sokkal szerencsésebbek voltak. Igaz, hogy nem ismerték a sörétet és a puskaport, mégis elejtették a mammutokat is. Az elejtett zsákmány az egész település tulajdonába került, amely a gyermekekkel és az öregekkel együtt 50—60 főből állt. 43. Bélyegnap Augusztus 22-én nyílik meg az Országos Bélyegkiállítás és ekkor rendezik meg a 43. Bélyegnapo't. A Magyar Posta a filatelisták ünnepére 4 értékből álló sorozatot és 4 bélyeget magában foglaló kis- ívet ad ki. Az új bélyegek a XV. századi Európa legnagyobb, közel 2000 kéziratos kötettel rendelkező könyvtárába, Mátyás király budai palotájában elhelyezett Bibliotheca Corviniana-ba vezetnek. A bélyegnapi kiadás a gazdag aranyozású, valódi bőrbe kötött remekművek egyes fejezeteinek kézzel festett kezdőbetűit, az iniciálékat tárja elénk. Zombory Éva grafikusművésznő avatott kézzel választotta ki és foglalta keretbe - kódexek 8 szép festményét. A király halála után a kódexek, a Corvinák szétszóródtak az egész világon, számos kötet a török zsákmánya lett, sok elpusztult. Ma alig 170 példányról tudunk, ezeket 13 ország 44 könyvtára őrzi, mint legféltettebb kincsét, örvendetes, hogy népművészeti kerámiák és faragások bemutatása után a bélyegnapi kiadás a magyar kultúra gazdag múltjából merít és reneszánszkori emlékeink nagyszerűségére felhívja a világ figyelmét. A bélyegek az iniciálék eredeti szépségének és gazdag színezésének hű visszaadásával, mélynyomással az Állami Nyomdában készülnek. A sorozat minden címletének 1 forint, a blokk bélvegeinek egyformán 2 forint a névértéké, de ehhez az összeghez példányonként 50 fillér felárat kell fizetni. A* felár a filatelista mozgalom céljait szolgálja. Mátyás király születésének 500. évfordulójára 1940-ben -kiadott sorozat 32-1-16 filléres bélyegén ö Magyar Posta a Corvinák közül egyet már bemutatott. Repülőbélyegek A levéltovábbítás történetében forradalmi változást hozott a repülés. A légi szállítás eleinte többletköltséget jelentett, ezt a posta használóinak különleges bélyegekkel kellett leróni. A légiposta részére kiadott szép és változatos bélyegeket a filatelisták hamar megkedvelték. Számosán kizárólag ezeket a kiadásokat választották gyűjtési területül, így alakult ki a bélveakép tárgyán alapuló (motívum) gyűjtés egyik első változata. Az aero- filatelisták egyesületekbe tömörültek, majd 1960-ban létrehozták a légipostabélyeggyűjtők nemzetközi szövetségét (francia elnevezésének rövidítése: FISA). A FISA 10 éves jubileumára emlékbélyegzéseket használtak világszerte. A Magyar Posta a Budapest—Stockholm és Budapest—Brüsszel járattal szállított leveleken alkalmazott ünnepi bélyegzőt. Az első magyar légipostajárat 1918-ban Budapest— Bécs—grakkó—Lemberg útvonalon közlekedett és két felülnyomott bélyeg szolgált bérmentesítésükre. Az első kiadás 40. és 50. évfordulójára emlékbélyeg jelent meg. Az 1933. évi repülősor a magyar gyűjtemények dísze, sok az értékes légipostabélyeg a legutóbbi évek űrkutatási sorai és blokkjai között, különösen a vágottak nagyon ritkák. 1967-ban nagy sikere volt a Budapesten tartott „Aerofila 67” elnevezésű nemzetközi kiállításnak. A filatélia ezen ágában kifejtett tevékenységünk elismerését jelenti, hogy a FISA évi kongresszusát 1971-ben hazánkban tartja. Kibernetika az állattenyésztő telepeken AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEP FIZIKÁJA ÉS KIBERNETIKÁJA Szovjetuniószerte jó ütemben halad a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés nagy- üzemesítése. Az állattenyésztő gazdaságokat az iparszerű termelés biztonságosan széles vágányaira állítják át és ezzel komplex-futószalagos ciklusokban termelő, maximálisan gépesített és automatizált — az ipar színvonalát elérő — sajátságos üzemekké válnak. Az állat- tenyésztő farmokat és a baromfitelepeket a tudomány és a technika legkorszerűbb vívmányainak felhasználásával szervezik meg és szerelik fel. Az elektromos berendezések használata már eléggé általános. A világításon kívül vízmelegítésre, fűtésre és a takarmányok előkészítésére, párolására használják széles körben. A tudományos kutatóintézetekből hamarosan megérkeznek a farmokra azok a gépek, amelyek az állattenyésztő helyiségekben a port elektromos tér képzésével lecsapatják. Ugyancsak az elektromos tér segítségével létesítenek gyógyhatású keverékeket, hogy szétpermetezzék az állattenyésztő telep helyiségeiben. A baromfitelepeken és a sertésszállásokon szükség van megfelelő mikroklíma kialakítására is. Rádióaktív sugarakat kibocsátó készülék keket konstruálnak a levegő ionizálására, továbbá nagyfeszültségű villamostérrel működő berendezéseket a takarmányok felaprózására és sterilizálására. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az energetika az állat- tenyésztő farmok és baromfitelepek mindennapi munkájának szerves tartozékává válik. És a felsorolás még folytatható. Nem véletlen, hogy országos fórumokon gyakran hangoztatják: csu- ■ pán a mezőgazdaságnak évente mintegy 2500 elektromérnökre, továbbá tízezer villamosgépészeti technikusra van szüksége. Napjainkban gyökeresen megváltozik az emberi munka jellege. Eltűnőben van a nehéz fizikai munka, következésképp — ahogy ezt az orvostudomány is megerősíti — az emberek táplálkozásában észrevehetően csökken a zsír, illetve a nehéz zsíros ételek iránti igény. Ezzel kapcsolatban az állattenyésztés és a szelekció célja is lényegesen megváltozott. Az állat- tenyésztésben mindenütt előtérbe került a hústermelés, a fehérjékben gazdag fogyasztási cikkek előállítása. És itt, a tenyészállat kiválasztásában, a törzstenyészetek kialakításában, illetve az állatállomány termelékenységének előrejelzésében rendkívül fontos szerep vár a számífó- géptechnikára. A technológiai kibernetikának megfelelő eszközei vannak arra, hogy a nagyüzemi törzsállgttenyé- szetekben biztosítsák a minőségi ellenőrzést, továbbá valamennyi nemesítési, keresz- tezési folyamat nyilvántartását és irányítását A takarmányozás egészének és a jószágállomány „menüjének” összeállítása a „hús- és tejgyárak” legfontosabb feladatai közé tartozik. És ez rendkívül bonyolult feladat. Hiszen az állatok faját 51, életkorától, hasznosítási irányától és egyéb tényezőktől függően más és más összetételű takarmányokra, tápláló anyagokra van szükség. Kibernetika nélkül mindezek- mtrt ben már nehéz lenne eligazodni. Űj szőlőfajták Bulgáriában még az idén megkezdődik a hazai neme- sítésű új csemegeszőlő-fajták nagyüzemi rendszerű telepítése. A számítások szerint ezek az ültetvények 1980-ra már az ország egész szőlőtermelő területének 30 százalékát foglalják el. A „Plaven”- fajtát az „Italia” és a különlegesen korán érő „Jantar” fajta keresztezésével állítják elő. A fürt- és a szemnagyság tekintetében az új fajta vetekszik a „Cardinale” és a „Bolgár” fajtával, amellett jó 10 nappal korábban érik mint amazok. A „Pleven—1” — a „Csabagyöngye” és -a „Bolgár” hibridje. Ezt az új fajtát egyrészt a kiváló íz- és zamatanyaga, másrészt a szállításra való rendkívüli alkalmassága emeli a legértékesebbek közé. A „Pleveni muscat”, a „Hamburgi muskotály” és a „Csabagyöngye” keresztezéséből származik. Legfőbb jellemzői, hogy nagy fürtöket nevel (átlagosan 250 gramm), a szőlőszemek ropogós „húsu- ak” és erőteljes muskotályos illatot adnak. Adatok az ír mezőgazdaságról AZ ÍR NEMZETGAZDASÁG HELYZETE Írország • nemzetgazdasága a legutóbbi években (1969) nem fejlődött a kívánt mértékben. A bruttó termelés értéke ugyan 3,5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, de ez a növekedési ráta kisebb volt, mint az előző két évben és nem érte el a harmadik (1969—1972) gazdaságfejlesztési tervben célul kitűzött 4,4 százalékot. További problémát képez a pénz vásárlóerejének csökkenése s az ország külkereskedelmi mérlegének deficitje is 132 millió dollárral emelkedett (így 1969 végén meghaladta a fél milliárd dollárt). A MEZŐGAZDASÁG KEDVEZŐTLEN EREDMÉNYEI Az ír Köztársaság mező- gazdasága azonban a nemzet- gazdaság egyéb szektoraiban felmutatott eredményeket sem érte el: a legutóbbi 10 esztendőben az ipari termelés értéke évi 6 százalékkal, a szolgáltatásoké 3 százalékkal, míg a mezőgazdaságé mindössze 1 százalékkal növekedett. 1969-ben a mezőgazda- sági bruttó termelés értéke ugyan 3 százalékkal nőtt 1968-hoz képest, de a produkció nettó értéke már ezt a növekedési rátát sem érte el — főleg a műtrágyázási és takarmányozási költségek emelkedése folytán. A mezőgazdaság és a nemzetgazdaság egyéb szektorainak jövedelmezősége közötti — a mező- gazdaságra nézve kedvezőtlen — arány mitsem változott, holott a mezőgazdaságnak juttatott kormánytámogatás költségei 1969-ben már 204 millió dollárrá rúgtak, míg tíz esztendővel ezelőtt csak 96 milliót értek el. A MEZŐGAZDASÁGI TERMEI,ÉS SZERKEZETE Az állati termékek értéke kb. 80 százalékban járul hozzá a mezőgazdasági bruttó termeléshez, míg a növény- termesztésre mindössze 20 százalék jut. Egyedül a szarvasmarhatartás és tejtermelés a termelés értékének több mint 50 százalékát szolgáltatja. Az élőmarha kivitel 1969-ben elérte az 570 000 darabot s így csökkent az előző évhez képest (625 000 darab). A marhahús termelés 1969- ben megközelítette a 200 000 tonnát, míg a belföldi fogyasztás csak kereken 50 000 tonna volt.
