Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-28 / 201. szám
1970. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hatszázezer másfél millióból Eredményes a kongresszusi verseny a BHí kunszentmártoni gyárában Másfél milliós többletfeladatot vállaltak, s ebből —1 a legutóbbi értékelés szerint — 600 ezer forint értéket már elő is állítottak a Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárának dolgozói. Néhány további adatot — Molnár András, üzemgazdasági osztály- vezető tolmácsolásában — még idéznünk kell ahhoz, hogy a vállalkozás „méretét’’ érzékelhessük. Elsősorban is tudni kell, hogy a kunszentmártoniak zömmel gyártóeszközöket: különböző formasablonokat készítenek a BVM más gyárainak, köztük a szolnokinak is. Ezekből és néhány más cikkből az éves tervük szerint 70 millió 800 ezer forint értékű terméket kell gyártaniuk az idén. A párt X. kongresszusa tiszteletére indított versenyben — a nemzeti jövedelem növelésére kezdeményezett mozgalom céljaival is összhangban — felajánlották, hogy az előirányzottnál másfél millió forinttal többet termelnek. Ez a terv 2 százaléknál nagyobb arányú túlteljesítését jelenti. Százmilliót ér A másfél milliós kunszentmártoni többlet azonban — mert gyártóeszközből, formasablonból áll — a BVM gyárainál hozzávetőleg százmillió forintos termelésnövelést tesz lehetővé. Főként olyan termékekből — betongerenda. áthidalógerenda, stb. — amelyek az árvízkárok helyreállításánál nélkülözhetetlenek. Ezért is olyan becsesek most, pedig egyébként nem annyira keresettek már a piacon. Szocialista munka gyára lett tavaly a kunszentmártoni kétszeres élüzem, amely az idén is megpályázta ezt a rangot: a BVM más gyáraival versenyez a megtisztelő cím megtartásáért. Dolgozóinak háromnegyede vesz részt a szocialista brigádmozgalomban: a harminckilenc kollektíva négyszáztizenhét tagot számlál. Közülük a legjobbak: a Tóth Ferenc vezette Lenin, az L. Kovács Mátyás vezette Gagarin brigád, valamint a Landler Jenő, Dobó Katalin, Kandó Kálmán és Hámán Kató nevét viselő szocialista brigádok. Általában a legrégibb ilyen kollektívák a legerősebbek is. Kettős a verseny De nemcsak ők vetélkednek egymással, a gyár négy üzeme is versenyben áll, s most éppen a Il-es üzemé az elsőség. Kettős versengés folyik tehát egyazon célért: a másfél milliós , vállalás teljesítéséért, amihez a kilátásaik jók, az esélyeik biztatóak. Erre elsősorban a gyár sokra képes, összeszokott, szorgalmas munkásgárdája nyújt garanciát. A kettős versenyt egységes, jól bevált i— mert könnyen alkalmazható — módszerrel értékelik. Ehhez pontrendszert dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy a kapott mínusz-pontok aránya nem lehet több a szerzett plusz-pontok 5 százalékánál, mert ellenkező esetben a brigád vagy az üzem kedvezőtlen minősítést nyer. Mindenkit jobbra, többre sarkall a verseny nyilvánossága, amelyet a bejárati eredményjelző táblán és másutt is példásan közhírré tesznek. A maguk Javára Noha a munkaverseny elsődleges célja a termelési eredmények fokozása, a brigádmozgalomban ez nem egyedüli cél. Hozzátartozik még az üzemek környékének csinosítása, a munkahely rendbentartása, a parkok és más javak megóvása és gyarapítása is. Minderre sok-sok társadalmi munkát fordítanak. Mindjárt a bejárattól jobbra, a szemnek impozáns, forintban pedig százezernél is többet érő kerékpártároló ilyen bizonyság. A múlt év őszén kezdték építeni, tavasszal fejezték be, s a ráfordított emberi munkát mind önzetlenül végezték a gyár dolgozói — a maguk javára, közlekedési eszközeik védelmére. S alighogy ezzel elkészültek, újabb hasonló tettre vállalkoztak. Már megkezdték a Körösön létesülő csónakházuk építését, ugyancsak társadalmi munkával. Van tehát a szocialista brigádoknak mivel büszkélkedniük. Két ilyen kollektíva tagjai nemrég azokkal az élményeikkel dicsekedtek, amelyeket kétnapos mátrai és bükki autóbusz-túrájukon szereztek. Ez az utazás is példa rá, hogy a kunszentmártoni gyárban a jól végzett munka jutalma sem marad el. M. I. Búzatisztítás a tiszaföldvári Szábad Nép Tsz-ben Operatív bizottság alakult az őszi csúcsforgalom szállítási feladatainak elvégzésére Meggyorsult a tehervagonok kirakása Szolnokon Csütörtökön, a kora délutáni órákban rendkívüli Ülést tartott a megyei szállítási bizottság a megyei tanács vb termében. A tanácskozás napirendjén a legidőszerűbb kérdés szerepelt: a Gazdasági Bizottság határozatával összefüggő miniszteri utasítások, a kocsiállás pénz, a fekbérek és a birságjellegű kocsibér ideiglenes felemeléséről. Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettesének megnyitója után Kerekes Ferenc, a megyei szállítási bizottság titkára tartott tájékoztatót. Ismertette a Gazdasági Bizottság határozatát, amely szerint 1970. augusztus 15-től 1971. február 28- ig jelentősen felemelik a kocsiállási fekbéreket, kocsi- béreket. A döntésre azért volt szükség, mert ebben az évben a különösen sok természeti csapás (a hosszú és kegyetlen tél, a tiszavölgyi ár- és belvíz pusztítások) miatt jelentősen megnövekedett az igény a vasúti és gépkocsi szállításokra egyaránt. Jól bizonyítja ezt az is, hogy az első félévben a MÁV hét, az AKÖV tizenhét százalékkal több árut szállított, mint tavaly első félévben. A megyei szállítási bizottság régóta foglalkozik már a rakodások problémáival. Sajnos, Szolnok megyében sem volt kevés azoknak a vállalatoknak, intézményeknek a száma, amelyek határidőn belül nem gondoskodtak a vasúti kocsik kirakásáról. A Gazdasági Bizottság határozata, s a miniszteri rendeletek most a vasúti rakodásokat szabályozták, illetve jelentős bírságolást szabtak meg azoknak a vállalatoknak, amelyek indokolatlanul késleltetik ezt a munkát. A szállítási bizottság ülésén Juhász Ottó, a szolnoki teherpályaudvar kereskedelmi főnöke, elmondotta; hogy augusztus 16., 17. napjai még az útkereséssel, a bizonytalansággal jellemezhetők. Augusztus 18-a óta viszont a szolnoki üzemek többsége éjjel-nappal rakodik, külön rakodóbrigádokat szervez, s még tanácsot kérni, helyszíni tapasztalatokat szerezni is elmegy a teherpályaudvarra. Természetesen most is vannak notórius késedelmeskedők. A Gazdasági Bizottság határozata után 12 nappal jelentős birsággal kellett sújtani a Tiszamenti Vegyiműveket és az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatot. A megyei szállítási bizottság ülésén -ismertették azt a miniszteri határozatot is, mely szerint az őszi csúcsforgalmi időszakra minden megyében operatív bizottságot kell szervezni, a vasúti, illetve közúti szállítások lehető legjobb megoldására. A szállítási bizottság ezt az . operatív bizottságot létrehozta, s az, megkezdte munkáját. — SJ — Taggyűlés a karcagi tejüzemben A karcagi tejüzem kommunistái a napokban tartották taggyűlésüket. Béres Imre párttitkár elemző beszámolót tartott. A pártvezetőség kritikusan értékelte az üzemben folyó pártmunkát és saját tevékenységét is. A párttagok aktívan vettek részt a vitában és hasznos javaslatokat tettek. Ä szakszervezetek munkájának fontos része a dolgozó nők érdekeinek képviselete A nők helyzetéről tanácskozott a Szakszervezek Szolnok megyei Tanácsa Először került sor csütörtökön olyan SZMT ülésre, amely előtt Árvái István vezető titkár megkérte a testületet: járuljon hozzá, hogy a közelmúltban megalakult tizenöttagú szak- szervezeti nőbizottság teljes számban részt vegyen a tanácskozás munkájában. Nem formális és véletlen volt a kérés, hiszen a tanácskozás napirendjén a dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzete és a közöttük végzett szakszervezeti munka szerepelt. A napirend előadója Túróczy Ferencné, az SZMT titkára, az elnökség mellett működő nőbizottság vezetője volt. A párthatározat szellemében Az írásos és szóbeli tájékoztató a párt nőpolitikái irányelveinek szellemében alapos felmérést adott a megyénkben dolgozó nők helyzetéről. Szükség is van erre, hiszen az ipar fejlődése, a mezőgazdaság állami szektorainak megerősödése, a kereskedelem és a szolgáltató- ipar növekedése az elmúlt tíz évben ugrásszerűen növelte a dolgozó nők számát. Csupán egy év alatt, 1969-ben tízezerötszázzal szaporodott a szervezett dolgozók száma, s nagyobb részben nőkkel. Jelenleg megyénkben a bérből és fizetésből élő dolgozók több mint egyharmada nő. Hogy van még sok feladata a megyei vezetésnek a nők munUj autószerviz 7 ászladány ban Csütörtökön a megye egyik legkorszerűbb szolgáltató üzemét adták át rendeltetésének Jászladányban. A Vegyes Kisipari Szövetkezet saját beruházásában és kivitelezésében tavaly augusztusban kezdte el a kombinát építését. A hárommillió forint költséggel épült, nagyüzemre emlékeztető csarnokban autószerviz lakatos, és háztartási- gép javító részlegek működnek. Korábban a ktsz hét nagy részlege kis műhelyekbe volt összezsúfolva. Az új létesítménnyel az oda települt három szakmán kívül a villanyszerelő, a bádogos, a festő és a vízvezetékszerelő műhelyek dolgozóinak is javulnak a munka- körülményei. Az üzem létesítésekor a ktsz vezetői már gondoltak arra, hogy az autószerviz szolgáltatásokat a jövőben növelni kell. Ügy építkeztek, hogy az igényeknek megfelelően a nagy csarnokot teljesen átállíthatják autójavításra és karbantartásra. S hogy majd legyen elegendő szakmunkásuk is, az idén sok ipari tanulót szerződtettek, jelenleg hatvan fiatal szakmai képzéséről gondoskodnak. Az átadás után még egy jelentős eseményre került sor. Megtartották a ktsz 1970 első félévi közgyűlését, amelyen a vezetőség örömmel számolt be a szövetkezet eredményes gazdálkodásáról. Az első . félévben 12 millió 300 ezer forint termelési értéket értek el, 2 millió 600 ezer forint a nyereségük. Külön napirenden foglalkoztak a ktsz-nél dolgozó fiatalok és nők helv’zetével. Határozatot hoztak új szövetkezeti tagok felvételéről, majd megválasztották a ktsz nőhizottságát. Az eseményekben gazdag nap színvonalas kultúrműsorral ért véget. kába állításában, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy tízezer nő igényli városainkban és falvainkban a munkalehetőséget. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakasza lehetővé teszi és sürgeti, hogy a szak- szervezetek megkülönböztetett figyelemmel munkálkodjanak a dolgozó nők éiet- és munkakörülményeinek javításáért, a meglevő ellentmondások enyhítéséért. Politikai nevelőmunka, társadalmi összefogás szükséges Régen törvény mondta ki, az idén pedig párthatározat erősítette meg a nők egyenjogúságát. Hogy ez utóbbira szükség volt, azt bizonyítja a Szolnok megyei helyzet is. „Eddig nem érvényesültek kellően a nőpolitikát illető állami és társadalmi intézkedések: — nem folytattunk következetes harcot a nőket lebecsülő nézetek és gyakorlatok ellen; — nem használtuk ki lehetőségeinket a nők nevelésére; _nem vált rendszeressé és a m indennapi munka részévé a nők, anyák és családok helyzetének elemzése; — nem vontuk be megfelelő arányban a nőket a különböző szintű szakszervezeti vezetésbe.’’ A szóbeli tájékoztatóból az is kiderült, hogy a szakszervezetekben kis feladatokkal nem fukaron bizzák meg a nőket. Míg a szakszervezeti tanácsokban 28,8 — a szak- szervezeti bizottsági titkárok között 39,9 százalék a nők aránya, addig a társadalom- biztosítási tanácsokban 60, a bizalmi hálózatban pedig 42 százalék ez az arány. A dolgozó nők helyzete átmenei- leg nehezebb A megyénkben dolgozó nők 60 százaléka édesanya, tehát családi gondokkal terhesen állnak helyt gyárakban, üzemekben, intézményekben, valamint a kereskedelmi és a vendéglátóipari munkahelyeken. Némileg ez a tény ad hamis táptalajt elveinktől idegen nézeteknek. Nem egy gazdasági vezető hangoztatta — talán mondja ma is — hogy a női munkaerő foglalkoztatása nem gazdaságos, hogy a nő munkája nem egyenértékű a férfiéval. E szubjektív megítélések sajnos eredői olyan tényeknek is, mint az, hogy azonos munkakörben szorgalmasan dolgozó nőket alacsonyabb bérkategóriába sorolnak be, s hogy kevés nő van vezető poszton. Sok helyen arra is szívesen hivatkoznak, hogy a nők maguk sem vállalnak vezető beosztást. Azt azonban már kevésbé hangoztatják, hogyan segítik, biztosítják a nők tanulási szándékát, hogyan tesznek meg minden lehetőt a nők munka- és élet- körülményeinek javításáért. A szemléleten kell változtatni . A beszámoló részletes képet adott a nők helyzetéről. így aztán a vita is reális, sok kritikával teli volt. Dr. Bene Zoltán a nővédelem törvényének megsértését kifogásolta. Tapasztalatai szerint sok üzemben megijednek, ha egy asszony törvényre hivatkozva bejelenti, hogy várandós és könnyebb munkabeosztást kér. Szólt arról is, hogy nehéz fizikai munkával sok nő egészsége veszélyeztetett Szolnok megyében. Különösen az anyagmozgatók, az 50—60 kilós terheket cipelő kereskedők helyzetén kellene segíteni. Haris Károlyné, az egyenlő munkáért egyenlő bért törvényét taglalta. Egedi Béla a férfiak nevében önkritikus volt: „Szavakban már elismerjük, hogy a nők egyenjogú munkatársaink, sajnos azonban a szavakon túl vajmi keveset teszünk, hogy egyenjogúságuk valóság legyen.’* A tanácskozáson résztvett és felszólalt Vad András, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. i ' vezetője,. S. J.’