Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

1970. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hatszázezer másfél millióból Eredményes a kongresszusi verseny a BHí kunszentmártoni gyárában Másfél milliós többletfel­adatot vállaltak, s ebből —1 a legutóbbi értékelés szerint — 600 ezer forint értéket már elő is állítottak a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek kunszentmártoni gyárá­nak dolgozói. Néhány to­vábbi adatot — Molnár And­rás, üzemgazdasági osztály- vezető tolmácsolásában — még idéznünk kell ahhoz, hogy a vállalkozás „méretét’’ érzékelhessük. Elsősorban is tudni kell, hogy a kunszentmártoniak zömmel gyártóeszközöket: különböző formasablonokat készítenek a BVM más gyá­rainak, köztük a szolnoki­nak is. Ezekből és néhány más cikkből az éves tervük szerint 70 millió 800 ezer forint értékű terméket kell gyártaniuk az idén. A párt X. kongresszusa tiszteletére indított versenyben — a nemzeti jövedelem növelésé­re kezdeményezett mozga­lom céljaival is összhangban — felajánlották, hogy az előirányzottnál másfél millió forinttal többet termelnek. Ez a terv 2 százaléknál na­gyobb arányú túlteljesítését jelenti. Százmilliót ér A másfél milliós kunszent­mártoni többlet azonban — mert gyártóeszközből, forma­sablonból áll — a BVM gyá­rainál hozzávetőleg százmil­lió forintos termelésnövelést tesz lehetővé. Főként olyan termékekből — betongeren­da. áthidalógerenda, stb. — amelyek az árvízkárok hely­reállításánál nélkülözhetet­lenek. Ezért is olyan becse­sek most, pedig egyébként nem annyira keresettek már a piacon. Szocialista munka gyára lett tavaly a kunszentmár­toni kétszeres élüzem, amely az idén is megpályázta ezt a rangot: a BVM más gyá­raival versenyez a megtisz­telő cím megtartásáért. Dolgozóinak háromnegyede vesz részt a szocialista bri­gádmozgalomban: a harminc­kilenc kollektíva négyszáz­tizenhét tagot számlál. Kö­zülük a legjobbak: a Tóth Ferenc vezette Lenin, az L. Kovács Mátyás vezette Ga­garin brigád, valamint a Landler Jenő, Dobó Katalin, Kandó Kálmán és Hámán Kató nevét viselő szocialista brigádok. Általában a leg­régibb ilyen kollektívák a legerősebbek is. Kettős a verseny De nemcsak ők vetélked­nek egymással, a gyár négy üzeme is versenyben áll, s most éppen a Il-es üzemé az elsőség. Kettős versengés folyik tehát egyazon célért: a másfél milliós , vállalás teljesítéséért, amihez a kilá­tásaik jók, az esélyeik biz­tatóak. Erre elsősorban a gyár sokra képes, összeszo­kott, szorgalmas munkás­gárdája nyújt garanciát. A kettős versenyt egysé­ges, jól bevált i— mert könnyen alkalmazható — módszerrel értékelik. Ehhez pontrendszert dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy a kapott mínusz-pontok ará­nya nem lehet több a szer­zett plusz-pontok 5 százalé­kánál, mert ellenkező eset­ben a brigád vagy az üzem kedvezőtlen minősítést nyer. Mindenkit jobbra, többre sarkall a verseny nyilvános­sága, amelyet a bejárati eredményjelző táblán és má­sutt is példásan közhírré tesznek. A maguk Javára Noha a munkaverseny el­sődleges célja a termelési eredmények fokozása, a bri­gádmozgalomban ez nem egyedüli cél. Hozzátartozik még az üzemek környéké­nek csinosítása, a munka­hely rendbentartása, a par­kok és más javak megóvá­sa és gyarapítása is. Mind­erre sok-sok társadalmi munkát fordítanak. Mindjárt a bejárattól jobb­ra, a szemnek impozáns, fo­rintban pedig százezernél is többet érő kerékpártároló ilyen bizonyság. A múlt év őszén kezdték építeni, ta­vasszal fejezték be, s a rá­fordított emberi munkát mind önzetlenül végezték a gyár dolgozói — a maguk javára, közlekedési eszközeik védelmére. S alighogy ezzel elkészültek, újabb hasonló tettre vállalkoztak. Már meg­kezdték a Körösön létesülő csónakházuk építését, ugyan­csak társadalmi munkával. Van tehát a szocialista brigádoknak mivel büszkél­kedniük. Két ilyen kollek­tíva tagjai nemrég azokkal az élményeikkel dicseked­tek, amelyeket kétnapos mát­rai és bükki autóbusz-túrá­jukon szereztek. Ez az utazás is példa rá, hogy a kun­szentmártoni gyárban a jól végzett munka jutalma sem marad el. M. I. Búzatisztítás a tiszaföldvári Szábad Nép Tsz-ben Operatív bizottság alakult az őszi csúcsforgalom szállítási feladatainak elvégzésére Meggyorsult a tehervagonok kirakása Szolnokon Csütörtökön, a kora dél­utáni órákban rendkívüli Ülést tartott a megyei szál­lítási bizottság a megyei ta­nács vb termében. A tanács­kozás napirendjén a legidő­szerűbb kérdés szerepelt: a Gazdasági Bizottság határo­zatával összefüggő miniszteri utasítások, a kocsiállás pénz, a fekbérek és a birságjellegű kocsibér ideiglenes feleme­léséről. Soós István, a megyei ta­nács vb elnökhelyettesének megnyitója után Kerekes Ferenc, a megyei szállítási bizottság titkára tartott tá­jékoztatót. Ismertette a Gaz­dasági Bizottság határozatát, amely szerint 1970. augusz­tus 15-től 1971. február 28- ig jelentősen felemelik a kocsiállási fekbéreket, kocsi- béreket. A döntésre azért volt szükség, mert ebben az évben a különösen sok ter­mészeti csapás (a hosszú és kegyetlen tél, a tiszavölgyi ár- és belvíz pusztítások) miatt jelentősen megnöve­kedett az igény a vasúti és gépkocsi szállításokra egy­aránt. Jól bizonyítja ezt az is, hogy az első félévben a MÁV hét, az AKÖV tizenhét százalékkal több árut szállí­tott, mint tavaly első félév­ben. A megyei szállítási bizott­ság régóta foglalkozik már a rakodások problémáival. Sajnos, Szolnok megyében sem volt kevés azoknak a vállalatoknak, intézmények­nek a száma, amelyek ha­táridőn belül nem gondos­kodtak a vasúti kocsik ki­rakásáról. A Gazdasági Bi­zottság határozata, s a mi­niszteri rendeletek most a vasúti rakodásokat szabá­lyozták, illetve jelentős bír­ságolást szabtak meg azok­nak a vállalatoknak, ame­lyek indokolatlanul késlelte­tik ezt a munkát. A szállítási bizottság ülé­sén Juhász Ottó, a szolnoki teherpályaudvar kereskedel­mi főnöke, elmondotta; hogy augusztus 16., 17. nap­jai még az útkereséssel, a bizonytalansággal jellemez­hetők. Augusztus 18-a óta viszont a szolnoki üze­mek többsége éjjel-nappal rakodik, külön rakodóbrigá­dokat szervez, s még taná­csot kérni, helyszíni tapasz­talatokat szerezni is elmegy a teherpályaudvarra. Termé­szetesen most is vannak no­tórius késedelmeskedők. A Gazdasági Bizottság határo­zata után 12 nappal jelen­tős birsággal kellett sújtani a Tiszamenti Vegyiműveket és az Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalatot. A megyei szállítási bizott­ság ülésén -ismertették azt a miniszteri határozatot is, mely szerint az őszi csúcs­forgalmi időszakra minden megyében operatív bizottsá­got kell szervezni, a vas­úti, illetve közúti szállítá­sok lehető legjobb megoldá­sára. A szállítási bizottság ezt az . operatív bizottságot létrehozta, s az, megkezdte munkáját. — SJ — Taggyűlés a karcagi tejüzemben A karcagi tejüzem kom­munistái a napokban tartot­ták taggyűlésüket. Béres Im­re párttitkár elemző beszá­molót tartott. A pártvezető­ség kritikusan értékelte az üzemben folyó pártmunkát és saját tevékenységét is. A párttagok aktívan vettek részt a vitában és hasznos javaslatokat tettek. Ä szakszervezetek munkájának fontos része a dolgozó nők érdekeinek képviselete A nők helyzetéről tanácskozott a Szakszervezek Szolnok megyei Tanácsa Először került sor csütörtökön olyan SZMT ülésre, amely előtt Árvái István vezető titkár megkérte a testületet: járul­jon hozzá, hogy a közelmúltban megalakult tizenöttagú szak- szervezeti nőbizottság teljes számban részt vegyen a tanács­kozás munkájában. Nem formális és véletlen volt a kérés, hiszen a tanács­kozás napirendjén a dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szo­ciális helyzete és a közöttük végzett szakszervezeti munka szerepelt. A napirend előadója Túróczy Ferencné, az SZMT titkára, az elnökség mellett működő nőbizottság vezetője volt. A párthatározat szellemében Az írásos és szóbeli tájé­koztató a párt nőpolitikái irányelveinek szellemében alapos felmérést adott a me­gyénkben dolgozó nők hely­zetéről. Szükség is van erre, hiszen az ipar fejlődése, a mezőgazdaság állami szekto­rainak megerősödése, a ke­reskedelem és a szolgáltató- ipar növekedése az elmúlt tíz évben ugrásszerűen növelte a dolgozó nők számát. Csupán egy év alatt, 1969-ben tízezer­ötszázzal szaporodott a szer­vezett dolgozók száma, s na­gyobb részben nőkkel. Je­lenleg megyénkben a bérből és fizetésből élő dolgozók több mint egyharmada nő. Hogy van még sok feladata a me­gyei vezetésnek a nők mun­Uj autószerviz 7 ászladány ban Csütörtökön a megye egyik legkorszerűbb szolgál­tató üzemét adták át ren­deltetésének Jászladányban. A Vegyes Kisipari Szövet­kezet saját beruházásában és kivitelezésében tavaly augusztusban kezdte el a kombinát építését. A hárommillió forint költ­séggel épült, nagyüzemre emlékeztető csarnokban au­tószerviz lakatos, és háztar­tási- gép javító részlegek működnek. Korábban a ktsz hét nagy részlege kis mű­helyekbe volt összezsúfolva. Az új létesítménnyel az oda települt három szakmán kí­vül a villanyszerelő, a bádo­gos, a festő és a vízvezeték­szerelő műhelyek dolgozói­nak is javulnak a munka- körülményei. Az üzem létesítésekor a ktsz vezetői már gondoltak arra, hogy az autószerviz szolgáltatásokat a jövőben növelni kell. Ügy építkez­tek, hogy az igényeknek megfelelően a nagy csarno­kot teljesen átállíthatják autójavításra és karbantar­tásra. S hogy majd legyen elegendő szakmunkásuk is, az idén sok ipari tanulót szerződtettek, jelenleg hat­van fiatal szakmai képzésé­ről gondoskodnak. Az átadás után még egy jelentős eseményre került sor. Megtartották a ktsz 1970 első félévi közgyűlését, amelyen a vezetőség öröm­mel számolt be a szövetke­zet eredményes gazdálkodá­sáról. Az első . félévben 12 millió 300 ezer forint ter­melési értéket értek el, 2 millió 600 ezer forint a nye­reségük. Külön napirenden foglal­koztak a ktsz-nél dolgozó fiatalok és nők helv’zetével. Határozatot hoztak új szö­vetkezeti tagok felvételéről, majd megválasztották a ktsz nőhizottságát. Az esemé­nyekben gazdag nap színvo­nalas kultúrműsorral ért vé­get. kába állításában, mi sem bi­zonyítja jobban mint az, hogy tízezer nő igényli váro­sainkban és falvainkban a munkalehetőséget. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakasza lehetővé teszi és sürgeti, hogy a szak- szervezetek megkülönböztetett figyelemmel munkálkodja­nak a dolgozó nők éiet- és munkakörülményeinek javí­tásáért, a meglevő ellentmon­dások enyhítéséért. Politikai nevelő­munka, társadalmi összefogás szükséges Régen törvény mondta ki, az idén pedig párthatározat erősítette meg a nők egyen­jogúságát. Hogy ez utóbbira szükség volt, azt bizonyítja a Szolnok megyei helyzet is. „Eddig nem érvényesültek kellően a nőpolitikát illető állami és társadalmi intézke­dések: — nem folytattunk követ­kezetes harcot a nőket lebe­csülő nézetek és gyakorlatok ellen; — nem használtuk ki lehe­tőségeinket a nők nevelésére; _nem vált rendszeressé és a m indennapi munka részévé a nők, anyák és családok hely­zetének elemzése; — nem vontuk be megfele­lő arányban a nőket a külön­böző szintű szakszervezeti vezetésbe.’’ A szóbeli tájékoztatóból az is kiderült, hogy a szakszer­vezetekben kis feladatokkal nem fukaron bizzák meg a nőket. Míg a szakszervezeti tanácsokban 28,8 — a szak- szervezeti bizottsági titkárok között 39,9 százalék a nők aránya, addig a társadalom- biztosítási tanácsokban 60, a bizalmi hálózatban pedig 42 százalék ez az arány. A dolgozó nők helyzete átmenei- leg nehezebb A megyénkben dolgozó nők 60 százaléka édesanya, tehát családi gondokkal terhesen állnak helyt gyárakban, üze­mekben, intézményekben, va­lamint a kereskedelmi és a vendéglátóipari munkahelye­ken. Némileg ez a tény ad ha­mis táptalajt elveinktől ide­gen nézeteknek. Nem egy gazdasági vezető hangoztat­ta — talán mondja ma is — hogy a női munkaerő foglal­koztatása nem gazdaságos, hogy a nő munkája nem egyenértékű a férfiéval. E szubjektív megítélések saj­nos eredői olyan tényeknek is, mint az, hogy azonos munkakörben szorgalmasan dolgozó nőket alacsonyabb bérkategóriába sorolnak be, s hogy kevés nő van vezető poszton. Sok helyen arra is szívesen hivatkoznak, hogy a nők maguk sem vállalnak ve­zető beosztást. Azt azonban már kevésbé hangoztatják, hogyan segítik, biztosítják a nők tanulási szándékát, ho­gyan tesznek meg minden le­hetőt a nők munka- és élet- körülményeinek javításáért. A szemléleten kell változtatni . A beszámoló részletes képet adott a nők helyzetéről. így aztán a vita is reális, sok kri­tikával teli volt. Dr. Bene Zoltán a nővédelem törvényé­nek megsértését kifogásolta. Tapasztalatai szerint sok üzemben megijednek, ha egy asszony törvényre hivatkozva bejelenti, hogy várandós és könnyebb munkabeosztást kér. Szólt arról is, hogy ne­héz fizikai munkával sok nő egészsége veszélyeztetett Szol­nok megyében. Különösen az anyagmozgatók, az 50—60 ki­lós terheket cipelő kereske­dők helyzetén kellene segíte­ni. Haris Károlyné, az egyen­lő munkáért egyenlő bért tör­vényét taglalta. Egedi Béla a férfiak nevé­ben önkritikus volt: „Szavak­ban már elismerjük, hogy a nők egyenjogú munkatár­saink, sajnos azonban a sza­vakon túl vajmi keveset te­szünk, hogy egyenjogúságuk valóság legyen.’* A tanácskozáson résztvett és felszólalt Vad András, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. i ' vezetője,. S. J.’

Next

/
Oldalképek
Tartalom