Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-28 / 201. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 28. Jubileumi kiállításunk Moszkvában II. A könnyűipar ezüst szobája Csodálatos, gyönyörű, káprázatosán szép! — Ilyen és ehhez hasonló jelzők hangzanak el a Moszkvai Magyar Népgazdasági Kiállítás „ezüst” szobájában, ahol könnyűiparunk mutatja be legszebb termékeit, a magyar divat újdonságait. Az elismerő szavakra valóban rászolgálnak a divat- tervezők, a gyártó állami, tanácsi és szövetkezeti ipar, a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár, a Május 1. és a Debreceni Ruhagyár, a Magyar Gyapjú- és Kötöttáru- gyár, a Selyemipari Vállalat termékei, a Savaria, a Duna cipőgyár praktikus, elegáns modelljei. Rajtuk kívül valamennyi kiállító kitett magáért Moszkvában, hozzájárulva könnyűiparunk hírnevének öregbítéséhez. E varázslatosan szép „ezüst” szobáért, amelynek sikere vitathatatlan, elismerés illeti a kiállítás rendezőit is. Amikor az ünnepélyes megnyitót követően Koszigin elvtárs, Fock Jenő és a szovjet, valamint a magyar kormány más tagjainak társaságában a kiállítás megtekintésére indultak, a köny- nyűipari bemutatóhoz érve, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megjegyezte: Maguk, magyarok tudják, hogy mi a szép, önök igazán értenek a divattervezéshez. A nagyközönség, a látogatók, a moszkvai és a Szovjetunió más vidékeiről jött érdeklődők sem fukarkodtak az elismerő szavakkal. Az ukrajnai Donbészböl érkezett Moszkvába Vovszkája asz- szony kislányával, Natasával. Alig pihentek néhány órát és jöttek a kiállításra. — Nem bántam meg, hogy első utam ide vezetett —■ mondja az asszony. — E sok csodálnivaló láttán az ember nem is érzi a fáradtságot. Az egész kiállítás pompás, de különösen a ruházati bemutató színes és eleven. Az én tetszésemet elsősorban a szép cipők nyerték meg. — És Natasának mi tetszik itt leginkább?' — A divattáskák és a nadrágkosztümök — feleli. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt állítom: jó ízlése van. A kaukázusi Szimonov család ezekben a napokban szabadságukat töltik Moszkvában. — 1958-tól 63-ig Magyar- országon, Debrecenben éltünk, kislányunk is ott született — szól az asszony. — Ha már itt vagyunk Moszkvában és kiállításuk szerencsére egybeesett ittlétünkkel, nem mulaszthattuk el, hogy meg ne tekintsük. Kíváncsiak voltunk, hogy hazatértünk óta mennyit fejlődött országuk. — Mi a megállapításuk? — Nagyon kellemes benyomásokat szereztünk. Különösen a könnyűipart reprezentáló rész tetszik. Művészi, gyönyörű árukat lehet itt látni. Ha vásárolni is lehetne, nem gondolkodnánk. Az „ezüst” szobában látottaknál is nagyobb a sikere a HUNGAROTEX divatbemutatóinak. A kiállítás 600 személyes mozitermében naponta kétszer lépnek a manökenek a minden alkalommal zsúfolt terem színpadára. Az 1970—71. év divatújdonságait, az orosz ízlésnek is megfelelő fazonú mini, midi, és maxi ruhákat, újvonalú férfiöltönyöket mutatnak be. Könnyűiparunk tehát pillanatok alatt kivívta a kiállításra látogatók tetszését. Nemecz Ferenc Néhány nappal ezelőtt a világsajtó beszámolt arról, hogy Jacquelin Onassis férje után utazott Párizsba, miután tudomást szerzett arról, hogy a hajómágnás feltűnően sokat mutatkozik ismét a világhírű énekesnő, Callas társaságában. Jacquelin férjével ezt követően sürgősen földközi-tengeri útra indult. Képünk: Capri szigetén mutatja a házaspárt, ahova Cristina nevű jachtjukon érkeztek. A kép baloldalán: Jacquelin Onassis, mellette unokaöccse — nővérének, Radzi- vill hercegnőnek fia, középen a jacht egyik tisztje. (Telefoto —AP—MT—KS) Otezei képcAlap A lengyelországi Torun- ban lakó Tadeusz Zakrzews- ki. jogász és közgazdász, a Könyvbarátok Társaságának lelkes és tevékeny tagja érdekes hobbyt választott magának. Tíz esztendő folyamán több mint ötezer képeslapot gyűjtött össze. Vannak közöttük művészi reprodukciók és giccses má- zolmányok, híres államférfiak, színészek, írók portréi, városrészleteket, utcákat, tájakat ábrázoló fotók. A kollekcióból kitűnik az a szám- szerint kétezer, hazafias tárgyú képeslap, amelyek Lengyelország felosztásának idején jelentek meg. E nehéz időszakban ezek a képeslapok a hazafias propaganda eszközei, a nemzeti szellem élesztői voltak. V I ......1 L engyelország legkorszerűbb hengerműve A „Warszawa” kohóműben működik Lengyelország legkorszerűbb minőségi acélhengerműve. A teljes egészében gépesített és jelentős fokon automatizált henger- műsor terveit és prototípusait egytől-egyig lengyel mérnökök készítették. A „Warszawa” kohómű hengerműve a világ legmodernebb ilyen típusú üzemei közé tartozik. A lengyel szakemberek műszaki megoldásai iránt érdeklődnek szovjet, román és magyar kohászati szakemberek is. A közelmúltban Lengyelország szerződést írt alá a Német Demokratikus Köztársasággal, amelynek értelmében a „Warszawa” kohóműben lévő berendezésekhez hasonló gépsorokat szállítanak az NDK-nak. A vér mint áramfejlesztő Az emberi vér elegendő elektromosságot képes fejleszteni a mesterséges szív vagy a gyenge szívizomzat mozgatásához szükséges berendezés működtetéséhez. Erről a jelentős felfedezésről Pletyka — rádió Judzo Kaszuga, a japán zeneszerzők szövetségének elnöke arról panaszkodott, hogy az ország rádióhálózatának kiépítése már nem kívánatos méreteket öltött. „Japánban túl sok rádióállomás van” — mondja. — A köztük folyó éles konkurrencia-harc semadatokat hozott nyilvánosságra egy amerikai laboratórium, amely a megszámlálhatatlan szívbeteg megmentését szolgáló mechanikai eszközök tökéletesítésével foglalkozik. mi jóra sem vezet. A minél nagyobb közönségért folytatott harcban a műsorok egyre vulgárisabbakká válnak. Már odáig fajult a dolog, hogy a rádió közönséges pletykák terjesztéséig süly- lyed. Üvöltő-bajnokság Az Egyesült Államokban, Észak-Carolina államban nagy zaj közepette tartották meg az üvöltő-bajnokságot. Az öt szakértőből álló bíráló testület türelmesen végighallgatta a bajnoki címre pályázó jelöltek ordítozását. Az elkeseredett küzdelemben végül is egy Oliver nevű serÉdes és keserű Miért édes a cukor és miért keserű a mandula? Azért, mert az ember (és egyébként minden élőlény) nyelvét ízle- lőkelyhek borítják. De miféle „laboratórium” rejlik ezekben a gócokban? F. Dastoli és munkatársai kipreparálták egy sertés nyelvének ízlelőgócait és bonyolult kémiai téstenyésztő lett a győztes. A bajnok 61 esztendős. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy Oliver mindenkinél hangosabban ordított és üvöltése „Tarzan kiáltozásának és egy száguldó tehervonat dübörgésének egyvelegére” emlékeztetett. reakciók segítségével típusonként különválasztották azokat a fehérjemolekulákat, amelyekből az ízlelő gócok felépültek. Kísérleteik során kétfajta molekulát találtak: az egyik csak a cukorral egyesült, a másik bármilyen keserű ízű anyaggal. Ügy látszik, ezek a molekulák az édes és a keserű íz analizátorai. Filmfesztivál Az idei pulai fesztiválon a nézők száma körülbelül nyolcvanezer. Legkevesebb látogatója az első fesztiválnak volt (1954-ben), mindössze 37 000, a legtöbb pedig a harmadiknak, 130 000. Az első fesztiválon nyolc újságíró és 20 filmes vett részt, az idén pedig a hazai és külföldi vendégek száma több mint 1000, s ebből 266 újságíró. A legrövidebb volt az első fesztivál, mindössze ötnapos, a leghosszabb a harmadik, tizenkét napos, az idei pedig nyolcnapos. A legkevesebb filmet, ötöt, az elsőn, a legtöbbet, 32- őt, a tavalyin mutattak be, az idén pedig 22 van műsoron. A szülők bűne A kábítószerrel élő serdülőket szüleik szokásai befolyásolják, állapítja meg egy vizsgálat, amelyet 1416 tanulón végzett a Paul D. Schreiber főiskola (Long Island). A szülők szokásain nem feltétlenül kábítószerek szedését kell érteni, inkább az ivás, a dohányzás, a nyugtató és élénkítő tabletták rendszeres szedésének szokását. Különösen azok a tanulók hajlamosak a többieknél jóval nagyobb mértékben rászokni kábítószerek szedésére, akiknek anyja iszákosságra hajlamos. I A macska tud számolni? A macska agyában olyan sejtek találhatók, amelyek számolóképességgel rendelkeznek, ezt vélik megállapítani R. F. Thompson, K. S. Mayer és C. J. Paterson, a kaliforniai egyetem munkatársai. Ezek a neuronok állítólag bármilyen olyan ingersorozatra válaszolnak, amely a 2—5—7-es számjegyeket „kódolja”. A „számoló” neuronok létezésének végérvényes megállapításához azonban még további kísérletekre van szükség. lurij Rihfer: Az első fizetés Az ablaknál, ahol a pénztáros a fizetést osztotta, néhány ember álldogált. — Ez az első fizetésed, Viktor Va- sziljevics — jegyezte meg Iván Szem- jonovics, a részleg művezetője. Kéz- szorítással gratulált Vitykának és bement a műhelybe. — No nézd csak, hogy eltűnt, — gondolta magában Vityka. — Gratulálok az első fizetésedhez, Viktor Vaszil- jevics! Ez célzás. Inni kell vele valamit. A mama természetesen ezzel nem lesz elégedett. Megolvassa majd a pénzt, és mondja: „Ez valahogy kevés, Vityka.” Én erre: „Mit tegyünk — ez az első fizetés. Illő volt a művezetőt meghívni a vendéglőbe. Ez, hogy úgy mondjam, — tradíció!” Vityka elpakolta a szerszámokat, letörölte a munkapadot, átöltözött és várta a művezetőt. De úgy látszik, Iván Szemjonovics nem siet. Valamiről beszélgetett Kovroginnal, a technológussal, aztán pedig bement az irodájába. Megjátszuk ezt a dolgot, — határozta el Vityka. Végre aztán a művezető odament Vitykához. Nem fordított rá különösebb figyelmet, meg se állt mellette csak úgy menetközben vetette oda: — „No, a holnapi viszontlátásra”, és igyekezett a kijárat felé. Vityka után- na sietett és megfogta a kabátja ujját: — Iván Szemjonovics, hát maga hová? — Hogy-hogy hová? Természetesen haza. — Dehát én megkaptam az első fizetésem, s így a művezetőmet meg kell vendégelnem. — Senkit sem kell megvendégelned! Első fizetésedből vegyél egy tortát, meg egy üveg pezsgőt, és ezzel lepd meg a mamádat. — De én magával akarok inni. Ez tradíció! — Nem valami okos tradíció ez Vityka! — Okos, nem okos, de tradíció. Nagyon kérem, fogadja el... — Hagyjuk az egészet! — Maga talán nem kedvel engem? Lehet, hogy rossz esztergályos vagyok? Ha így van, mondja meg és én átmegyek egy másik üzembe... — Ugyan, miket beszélsz! — Ha nincs kifogása ellenem, akkor meg gyerünk. Nem akarok én rosszat. Csak leülünk egy étteremben, hallgatunk egy kis zenét... — Tudod, hogy én nem ihatom. Az orvosok eltiltották. — Akkor nem iszik, de legalább tiszteljen meg azzal, hogy eljön. Fél óra múlva az étterem egyik asztalánál ültek, előttük jegyzettömbbe) kezében a pincér. — Hát akkor: halat, sonkát, salátát moszkvai módon készítve és pirogot. — Mindenből, természetesen, két adagot. — Italt? — Én egy üveg ásványvizet, a fiatalembernek pedig hozhat két deci kort, — mondta Iván Szemjonovics. — Hogyisne! — vágott közbe Vityka. — Egy üveg konyakot! A pincér hamarosan meghozta az ételt, az ásványvizet és egy üveg márkás konyakot. — Az első fizetés örömére! — mondta Vityka, és megtöltötte a két- decis poharakat... Húsz perc múlva Vityka se szó. se beszéd, áttelepedett egy fiatalemberhez, aki a szomszédos asztalnál ült. .. .Iván Szemjonovics fizetett, aztán nagy nehezen kivonszolta az étteremből a kapálódzó Vitykát. Taxiba ültette és hazavitte. Amint Iván Szemjonovics is hazaért, átadta a fizetését a feleségének. Az asszonytárs megolvasva a pénzt, rosz- szallóan jelentette ki: — Te Ványja, ez kevesebb a szokottnál ! — Tökéletesen igazad van, — mondta sóhajtva Iván Szemjonovics. — Az egyik gyerek, aki a kezem alatt dolgozik, most kapott először fizetést. Illő volt megvendégelni az étteremben... Ez, tudod — tradíció. Fordította: SIGÉR IMRE Férfias öltözék Párizsban piacra kerül ősszel az illatosított férfiruha. Viselőjük vagy bőr-, vagy dohányillatú lesz. Mert ezek a kiválasztott illatok. A bőr vagy a „bőrönd” vagy a „nagy autó”, vagy a „vadászat” gondolatát idézi fel. Erős illatok ezek, olyan erősek, amilyeneknek a férfiaknak lennie kellene. A dohányillatot viszont a férfiak maguk is előállíthatják, csakhogy ebből sokféle van, és állítólag a pipadohány szaga a legférfiasabb és legbizal- matkeltőbb. Megjegyzendő, hogy a vásárlásnál kiválasztott illat tartósságát két évig garantálják, még akkor is, ha az öltönyt közben többször is tisztítják. A túlzott napozás öregít!? Valamikor egyáltalán nem napoztak az emberek, manapság meg sokan túlzásba viszik. Nők és férfiak egyaránt. Napokon, sőt heteken át perzseltetik magukat, csakhogy minél barnábbak legyenek. A nők egy része azonban ösztönösen érzi a túlzott napozás károsságát, és a divat ellenére kalappal védi legalább az arcát, a tűző napsugarak ellen. Az orvosok sem ajánlották soha túlzásba vinni a napfürdőt. Űjabban pedig egyes kutatók egyenesen károsnak tartják a „lesülést”. Az amerikai orvosszövetség lapjában megjelent közlemény szerint a világos bőrű emberek számára a napfény igen veszedelmes lehet. Számtalan bizonyíték van arra, hogy a túl sok napsugár bőrrákot válthat ki. Ezenkívül a bőrgyógyászok többsége arra a megállapításra jutott, hogy a bőr öregedését a napfény jelentékenyen gyorsítja. A vizsgálatok tanulsága szerint a napsugárzás következtében fellépő bőröregedés utolsó stádiumában a kötőszövet hihetetlen mértékben szétroncso- lódik. Egyszerű bizonyítéka ennek, hogy az arcbőr elveszíti rugalmasságát, a rugalmas rostok eltűnnek, a farbőr rugalmassága viszont az ember életének utolsó éveiben is változatlan. Az arcbőr rugalmasságának eltűnése lelkileg is elősegíti az öregedést, mert a jó kedély és a fiatalos magatartás nehezen őrizhető meg akkor, ha az arcbőr az öregedés jegyeit tükrözi-
