Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 5. A rendőrtiszt naplójából HALÁL, ÉJSZAKA IV. A község főterén lévő han­gosbemondó többször is megismételte a szöveget: „A Szolnok megyei Rendőrfőka­pitányság Bűnüldözési Osztá­lya felhívja a község lakos­ságát, hogy azok a személyek akik 1958. január 17-én 18 és 19 óra között találkoztak Sz. Alajos és Sass Béla szemé­lyekkel, jelentkezzenek a körzeti megbízott irodájá­ban. . Közben megkezdődött a ta­núk kihallgatása. Elsőként Sós Amáliával, a gyanúsított Nemes Ferenc váltóőr őszintén elcsodálkozott, ami­kor tanúkihallgatásra idéz­ték. — Én kérem? Én nem be­széltem Sz. Alajossal. Igen, vele együtt utaztam 18-án reggel Vámosgyörkre, láttam a vonaton, de nem beszélget­tünk. Én nem mondtam ne­ki, hogy Sass Bélát gázolta el a vonat. Pacsai százados felvette a telefont: — Vezessék föl Sz. Alajost. Néhány perc múlva nyílt az ajtó. — Jöjjön közelebb — mondta a belépő férfinak a százados. Majd az idős váltó­őrhöz fordult. — Mondja meg neki, hogy maga nem beszélt vele 18-án reggel. — Nem is — szólt önérze­tesen Nemes Ferenc. — Ne mondja már — szólt ingerülten az előzetes letartóztatásban lévő férfi. — Nem azt kérdeztem, hogy szaki bácsi, kit ütött el a vonat? És maga mondta, hogy Sass Bélát. Az öreg a rendőrtisztre nézett: — Kérem, én határozottan állítom, hogy ez nem igaz. Én Sz. Alajossal nem beszél­tem, ő tőlem semmit nem kérdezett. A rendőrtiszt intett a gya­núsított mellett álló rend­őrnek: „Vezesse el”. Szitányi alezredes aprólé­kosan tanulmányozta a ta­núvallomásokat. Lassan ösz- szeáll a kép — gondolta. Va­jon szándékosan ölte meg a gyereket, mert az ellenállt, hogy kielégítse a férfi ne­mi vágyát, vagy... Az már kiderült, hogy Sz. Alajost délután is és este együtt lát­ták a gyerekkel. Sőt, akadt egy tanú, aki éjjel látta ha­zamenni Sz.-t. Ezt vallotta a gyanúsított háziasszonyának a lánya is. Vajon mi történ­hetett azalatt a néhány óra alatt? Az alezredest telefoncsön­gés riasztotta fel töprengésé­ből. Almási alezredes telefo­nált, a bűnügyi osztály ve­zetője. — Szervusz Zoli. Van itt egy ember nálunk előzetes letartóztatásban... igen, a Perényi... szándékos em­berölés miatt... azzal van egy cellában a te jómadarad, az az Sz. Nos, ez a Perényi most jelentkezett, hogy sze­retne beszélni velünk. Val­lomást akar tenni, arról ami­ről Sz-el beszélgettek. Az alezredes közbeszólt: — Hozasd fel, mindjárt nálad leszek... — Nos, tessék, beszélni akart velünk — mondta Al­mási Perényinek. — Kérem szépen, mikor Sz.-t a cellába kísérték, a bemutatkozás után elmondta, hogy már több hete előzetes letartóztatásban van szándé­kos emberölés miatt. Mivel én is emiatt vagyok itt, ér­deklődni kezdtem tőle, hogy mit követett el. És elmond­ta, hogy... A két rendőrtiszt összené­zett: szóval így történt. Sze­gény gyerek. — No menjen szépen visz- sza a cellájába. Sz.-nek ne szóljon arról, amit nekünk most itt elmondott. Kár ugrálni öregem, lebuktál — Hát akkor Sz., azt hi­szem, itt az ideje, hogy a szerelmeiről beszélgessünk — mondta Szitányi alezredes, háziasszonyának lányával beszélgetett Pacsai százados. — Aznap délután négy óra után jött haza Sz. Alajos. Nem sokáig volt otthon, el­ment valahová. Este nem zártam be a kaput, mert a bérlőnknél nem láttam vi­lágosságot, gondoltam, nincs otthon, majd ha hazajön be­zárja. Lefeküdtünk anyám­mal. Késő éjjel hallottam kapunyitást, nem néztem meg az órát, aludtam to­vább. .. Az iskolásfiú ijedten ült a rendőrtiszt előtt. Izgett, moz­gott a széken. — No Pisti, szóval te je­lentkeztél a felhívásra, hogy láttad Bélát. A gyerek egyszuszra kezd­te hadarni mondanivalóját: — Tetszik tudni, farsangra készülünk és szerepet tanul­tunk az iskolában. Amikor mentem hazafelé, láttam Bé­lát egy vasutas egyenruhás emberrel. — Ez este volt? — Nem. Délután. — Felismernéd azt az em­bert? — Igen. — No jó, most menj ki szépen a folyosóra, és ha szólunk gyere be — mondta a gyereknek Pacsai százados. Aztán gyorsan intézkedett. — Rózsika — mondta a jegyzőkönyvvezetőnek, — szóljon, hogy hozzák föl a gyanúsítottat, de néhányan a fiúk közül, akik cvilben van­nak, szintén jöjjenek be. Ki­váncsi vagyok, hogy a gye­rek ráismer-e Sz.-re. Nyolc férfi sorakozott egymás mellett. A tizenkét éves fiú rájuk nézett, aztán biztos kézzel mutatott az elő­zetes letartóztatásban lévő férfira: — Ö volt az! És ugyanígy kiválasztotta magának Sz. Alajost a két korábbi tanú; Farkas Sán­dor és a kis Szeles Balázs is. az előtte ülő férfinak. —■ Mióta szentel maga különö­sebb figyelmet a férfiaknak? — Fiatal fiú voltam, ami­kor egy kereskedővel megis­merkedtem, ő volt az első férfi... Tanulópénz Okos ember más kárán ta­nul. Sokan elfejetik ezt, és amikor bélyeggyűjtéssel kez­denek foglalkozni, nem tu­dakozódnak a filatéliai is­meretek iránt. A napokban két bőrönd bélyeget szeret­tek volna felértékeltetni, sok pénzért összevásárolt vala­mit, aminek filatéliai értéke már alig volt. Drága blokkok összetörve, sorozatok hiányo­san, a bélyegek közt fogazat­hibák és összeragadt példá­nyok. Közel harminc éve vásárolta kincseit a „gyűjtő”, akinek fogalma sem volt ar­ról, hogy a gondatlan kezelés miatt a legszebb bélyegek is értéktelenné válnak kezében. Ilyen kirívó példával ritkán találkozni, de annál gyakrab­ban kerülünk szembe a tájé­kozatlanság kisebb-nagyobb fokával. Az elsőnapi boríték csak akkor érték, ha a megjele­nés napján bélyegezték le, ilyen formában a használat­lannal egyenértékű. Na­gyon sok gyűjteményben őriznek mégis olyan boríték­ra ragasztott bélyeget, amely nincs lebélyegezve, és így még használtnak sem érté­kelhető. A gyűjtés nagyon kellemes szórakozás, sok is­meretet ad, de a legfonto­sabb szabályait meg kell is­merni. Vegyük igénybe hala­— Aztán jött a többi? — Igen, de én egyikkel sem erőszakoskodtam. — És Sass Bélával? — Én nem... — Mondja nem lenne jobb, ha most már mindent el­mondana őszintén. Beszél­tünk a maga cellatársával, akinek már elmondta, ho­gyan ölte meg a fiút. — Én nem mondtam Pe­rényinek semmit — szegezte előre konokul az állát Sz. — Jó, hát akkor ismét szembesítünk... — szólt az alezredes. Perényi csak ennyit mon­dott, amikor szemébe nézett Sz.-nek. „Kár ugrálni öre­gem. Lebuktál és kész. Én is öltem az igaz, de a felesé­gem, mert megcsalt az a ringyó. De te egy ártatlan gyereket és ez különbség!...” — Tudja mit Sz.? Ismét kap tintát, tollat, papírt. Lesz elég ideje is. Írja le szépen, mit csinált maga 1958. január 17-én este. (Folytatjuk) SZÁNTÓ ISTVÁN Fel­veszünk uszálykormányosokat, úszni tudó matrózokat, gépésztechnikusokat, 18—50 éves életkorig. Érettségivel rendelke­ző fiatalokkal esetleg szerződést kötünk. Fel­vétel esetén az utazási költséget megtérítjük. Jelentkezés: Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat V. Du­nai Kirendeltsége. Budapest, XIII., Cserha­lom u. 2. dottabb gyűjtő segítségét és lépjünk be az üzemben, vagy lakóhelyünkön működő bé­lyeggyűjtő körbe, ahol szak­szerű felvilágosítást, tanácsot kaphatunk. 130 évvel ezelőtt Az első bélyeggel szinte egyidőben jelentek meg a gyűjtők, bár az 1840-es évek­ben mást értettek filatélia alatt, mint ma. A londoni Times 1841-ben a következő hirdetést közölte: „Egy fiatal hölgy öltöző szobáját lebélyegzett posta­bélyegekkel szeretné tapétáz­tatok Barátai segítségével eddig 16 ezer darabot sike­rült összegyűjtenie, de még ez a mennyiség sem elegen­dő. Kéri jóindulatú szemé­lyek segítségét, akiknek ezek (az egyébként haszontalan kis cikkek) rendelkezésére állnak, támogassák elképze­lésében.” A nagyhírű Punch egy évvel később így írt: „Egy új mánia harapód­zott el az elfoglaltság nél­küli angol hölgyek körében. Fáradhatatlanok a pennys bélyegek gyűjtésében és több vágyakozást árulnak el a ki­rálynői fejek megszerzésében, mint VIII. Henrik tette, hogy lerázza nyakáról őket.” (A királynak ugyanis hat felesé­ge volt.) Amikor ártalmas a tej Thaiföldön a helyi lako­soknál a tejfogyasztás gyo­morbetegségeket idéz elő. Er­re a jelenségre már régen felfigyeltek, de a tudósok csak a közelmúltban próbál­ták meg felderíteni az oko­kat. A thaiföldi egyetem kuta­tói észrevették, hogy honfi­társaik többségének szerve­zete nem képes hasznosítani a tejcukrot. Ennek oka a laktáz nevű enzim hiánya. A tejcukrot ugyanis ez az en­zim bontja galaktózzá és szőlőcukorrá. A laktáz hiánya nem ve­lük született jelenség. A gyermekeknél körülbelül négy éves korig ez az enzim megvan, később azután tel­jesen eltűnik. Egyelőre isme­retlen, hogy ez miért törté­nik így. A kutatók szerint a tejes ételek állandó fo­gyasztása nem akadályozza meg a laktáz eltűnését. Az őstenger nyomában A Kerepesi úttól a Moszkva térig A Földalatti alagútjának fúrását élénk figyelemmel kísérték a földtan és az ős­lénytan kutatói is. Ök nem­csak a két végállomás kö­zötti térben „utaztak”; szá­múkra a Metro alagútja — egyben „időalagút” is. amely az ősidőkbe vezet vissza. Dr. Boda Jenő, az ELTE őslénytani tanszékének ad­junktusa 50 millió évre te­szi azoknak a földtani ré­tegeknek a korkülönbségét, amelyeken a Földalatti a felszíni „nulla éves” réteg­től a sok kilométeres alag­út on keresztül halad a két végállomás között. Rendkí­vül változatosak ezk a ré­tegek. Boda doktor egyik tanulmányában így ír: ..Ke­vés olyan városa és még ke­vesebb fővárosa van a vi­lágnak, ahol annyi földtani kor üledékeit megtalálhat­juk, mint éppen Budapes­ten.” Ez a megállapítás az alagút fúrása során teljesen beigazolódott. A változatos rétegekből pedig előkerültek azok az őslények, amelyek annakidején a főváros helyén hullámzó tengert népesítették be. Ez a később visszahúzó­dott tenger nagy területekre terjedt ki és a Kárpátok ma­gaslatai akkor mint szigetek emelkedtek ki belőle. Az ős­lénytani tanszéken ma már üveg alatt, tárlókban látha­tók azok az állatfajok, — amelyek „annakidején a Ke­repesi úton és a Rákóczi úton laktak.” Előkerült az alagút pesti oldalán a tinta­hal váza. Ez ősi formában lé­nyegében ugyánaz. mint amit a mai nénikék szépia „csont” néven kanárijuknak vesznek, hogy a kedvenc csontjai a szépia váz gazdag mésztartal- mától erősödjenek. A budai oldal őslakóiról dr. Hajós Márta tudományos kutató dolgozatában olvas­hatunk. a budai márgának nevezett rétegből itt a félel­metes őscária néhány csigo­lyája is előkerült. A Moszk­va tér és a Széna tér közelé­ben lévő 15. számú munkahe­lyen Nautilust találtak. Ez a lábasfejűek sorába tartozó faj távoli rokona az előbb említett Kerepesi úti tinta­halnak. Akadt itt tengeri sün maradványa is. A Batthvány téri fúrásnál halmaradványo­kat találtak őstengeri örök­ségként. Megemlítjük még a budai őslakók közül a . Tita- naster labiostoma Szöré­nyi”-! Ezt a mészvázú ten­geri egysejtűt először a tudo­mányos irodalomban a neves magyar kutató. Szörényi Er­zsébet írta le. így jutott ez az őslény magvar utónévhez. A „Clavulinoides szabói Hant­ken” elnevezését viszont az magyarázza hogv felfedezője. Hantken Miksa Szabó József­nek a nagynevű magyar geo­lógusnak családnevét foglalta bale a tudós iránti tisztelet­ből Diem beszéltem Sz. Alajosnál Vallomást tesz a cellatárs Érdemes gyöngytyúkot tenyészteni Egyre nagyobb az érdeklő­dés manapság a gyöngytyúk- tenyésztés iránt. Mind széle­sebb körben térnek rá a nagyüzemi tenyésztésre. Ez az érdeklődés azzal magyarázható, hogy a gyöngy­tyúk húsa keresett cikk a világpiacon, tehát valutát hoz. A nagyüzemi tenyésztés­sel párhuzamosan számítani lehet arra, hogy a gyöngy­tyúk tenyésztést fejleszteni fogják azok a baromfitenyész­tők is, akik az ehhez szük­séges feltételekkel (kifutó) rendelkeznek. A gyöngytyúk tenyésztés ugyanis speciális feltételeket igényel. A gyöngytyúk húsa egye­síti magában a szárnyas vad húsának kellemes ízét a há­zi baromfi húsának finom­ságával. A gyöngytyúk izom­szövetében több a festék­anyag — a mioglobin — amely megkopasztás után a hús színét egészen megsöté­títi. A tapasztalatlan fogyasz­tót ez a sötét pigmentáció el­riaszthatja. Ami a gyöngytyúkhús ízét illeti, gazdag változatosság és a vadon élő szárnyas sajátos aromája jellemzi. Aki egyszer megkóstolta a fiatal hizlalt gyönytyúk húsát sütve, az a továbbiakban a szokásos broiler-csirke ízét jóval ala­csonyabbra fogja becsülni. A gyönytyúknál a hasznos élősúly 78,9 százalék, a kö­zönséges tyúknál 64,8 száza­lék. A gyöngytyúk mellehúsa 20,5 százalék, a tyúké 16,7 százaléka. A közönséges tyúk combja fejlettebb. Minden jel arra mutat, hogy jobb íze miatt a gyöngytyúk húsa divatos és keresett cikk lesz, tartósan gazdagítani fogja étrendün­ket. Tenyésztés szempontjá­ból előnyt jelent az, hogy a jelenlegi baromfitenyésztési feltételekhez a gyöngytyúk- tenyésztés könnyebben alkal­mazkodik, mint például a fá­cántenyésztés. A gyöngytyúk — még ha viszonylag hosszú ideje él is háziszárnyasként — sokat megtartott vadon élő ősei eredeti ösztöneiből. Ilyen ösz­tön nyilvánul meg például az élelemkeresés konzervativiz­musában. És éppen ez teszi sajátossá a gyönygytyúk hú­sának ízét. Ha a gyöngytyú- kok etetését a broiler-csirke takarmánykeverékével olda­nák meg, akkor idővel a gyöngytyúk húsa elvesztené jellegzetes finom ízét. Ezért, amíg nem tudjuk megoldani olyan speciális takarmányke­verék előállítását, amely a gyönytyúk számára alkalmas, azaz a gyöngytyúk húsának sajátos ízét biztosítja, a gyöngytyúk-tenyésztést félig külterjes módon kell folytat­nunk. A gyöngytyúk csibéinek élelme eleinte főleg apró ro­varokból, hangyákból, férgek- , bői, ezek lárváiból és bábjai­ból, gilisztából, csigából, sás­kából, légyből stb áll. Ahogy nő a csirke, táplálékában egyre több a növényi erede­tű anyag és amikor kifejlő­dik, tápláléka 75 százalékban már növényi eredetű. Külö­nösen szereti a gyomnövé­nyek magvait, még a legap­róbbakat is, a sarjadó füvet, a tűlevelet, a különböző er­dei növények termését, cser­jéket, fiatal hajtásokat. E táplálék egy részét a gyöngytyúk megtalálja kül­terjes és félig külterjes te­nyésztés keretében és a ba­romfiudvarok kifutóiban. Ha sikerül megoldani a gyöngytyúkok tojáshozamá­nak növelését, akkor bizo­nyosra vehetjük, hogy a gyöngy tyúk-tojás fogyasztá­sa is széles körben elterjed. Mire alapítjuk ezt a felte­vésünket? A gyöngytyúk-tojás minő­ségileg kiváló tulajdonságok­kal rendelkezik. Igaz, hogy lényegesen kisebb, mint a közönséges tyúktojás (60 gramm helyett csak 42 gramm). A gyöngytyúk-tojás héja érdesebb, ugyanakkor sokkal keményebb, mint a tyúktojásé. Ennek a tulajdon­ságnak nagy jelentősége van a tojás szállításánál. A tojás­héj szilárdságával valószíríű- leg összefügg az, hogy a gyöngytyúk tojása sokáig el­áll. A kísérletek azt igazol­ják, hogy plusz 4—6 Celsius fokon tárolva a gyöngytyúk tojása 9 hónapig is eláll. A gyöngytyúk-tojás sárgája sö­tétsárga, világos narancsszí­nű, igen sok karotint és vita­mint tartalmaz. A kiváló minőségű francia gyöngytyúk-tenyészeteknél az évi tojáshozam a 200-at is eléri. Csehszlovákiában egy- egy gyöngytyúk tojáshozama 130—150 darab. Példátlan fellendülés a világ fakereskedelmében Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének legújabb évkönyve „példát­lannak” nevezi a fa- és fű­részáruk eladásának növeke­dési ütemét. Tűlevelű rönkfából 1968- ban a világon összesen 21 milliárd 1 millió köbmétert adtak el, vagyis 25 százalék­kal többet, mint 1967-ben. A lombos rönkfa exportja ugyancsak az alatt az egy év alatt 20 százalékkal nőtt. Húsz százalékos növekedést mutatott a fűrészáruk és a faalapú lemezek exportja is, a furnérlemezeké 23 százalé­kosat. A cellulóz-eladások 10 szá­zalékkal növekedtek, az író­Űj indiai burgonyafajta A simlai központi burgo­nyakutató intézet közzétette, hogy Indiában sikerült egy új burgonyafajtát előállítani, amely háromszor akkora ter­mést hoz, mint az eddig tér­és nyomópapíroké 24 száza­lékkal, a papír- és kartonle­mezeké 14 százalékkal. A kitermelt fa értéke 1968- ban elérte a 45 milliárd 500 millió dollárt (az 1950. évi ér­ték kétszerese) ezen belül a megmunkált és a faalapú le­mezeké a 21 milliárd dollárt. A papíripari termékek 19 milliárd dollár értéket kép­viseltek. Az 1950 utáni időszakban a leggyorsabb ütemben a pa­píripar fejlődött, továbbá a faalapú lemezek (furnér- és farostlemezek) gyártása. Ez utóbbiak összértéke a 150 évi 1 milliárd dollárról 5 mil­liárd 400 millió dollárra szö­kött fel. mesztett burgonyafajták. A kísérletek azt mutatják, hogy ez az új burgonyafajta az ed­digieknél sokkal ellenállóbb a különböző betegségekkel szemben. Üj csomagolóanyag: az Extruamid PP Extruamid PP néven új csomagolóanyagot kísérletez­tek ki. Az új göngyöleg 30 percen át akár 120 Celsius fok körüli hőt is kiáll. Ezen kívül rugalmas és ezért ki­válóan alkalmas olyan áruk csomagolására, mint a bur­gonya, sárgarépa, borsó vagy bab. A fólia szorosan hozzá­tapad az áruhoz és így a csí­rátlanítás is sokkal gyorsab­ban megtörténhet. Az új gön­gyöleg-fajtát különösen önki- szolgáló boltok számára ajánlják, minthogy átlátszó, jól tárolható és az ütődéssel szemben igen ellenálló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom