Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
1970. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Látogatás a vegyiművekben A porfesték üzemben mintegy 60 féle festéket gyártanak A közismert Tomi mosóporok at szállításra készítik elő Prognózis a szellemi és fizikai munka arányváltozásairól Az Országos Tervhivatal más szervek közreműködésével prognózist készített a dolgozók összetételének, képzettségének várható alakulásáról. Eszerint 1980-ig a tudományos és technikai fejlődés és a gazdaság szerkezeti változásai nyomán a szellemi és fizikai munka aránya eltolódik a szellemi munka javára. Az összdolgozóknak várhatóan 23,8 százaléka végez 1980-ban szellemi munkát, a jelenlegi 19,9 százalékkal szemben, ezen belül a növekedés még gyorsabb lesz az egészségügyi és a műszaki szakmákban. A fizikai munkások aránya 80,1-ről 76,2 százalékra csökken, ezen belül 18,7-ről majdnem 25 százalékra nő a szakmunkások aránya, s jóval kevesebb segédmunkásra és betanított munkásra lesz szükség, mint jelenleg. A korábbi tendenciáktól eltérően az egyetemi képzettségű szakemberek aránya csak kis mértékben növekszik, sőt az egészségügy területén csökken. A szakosodás miatt ugyanis sokkal hatékonyabbnak tűnik a felsőfokú technikumi képzettség, ennek az aránya a mostani 7-ről 15 százalékra nő. A legnagyobb előrehaladás a középfokú képzésben várható. A gazdasági és ügyviteli területeken dolgozó szakemberek 60 százaléka, a mezőgazdaságban dolgozókénak pedig kereken egyharmada rendelkezik 1980-ban középiskolai végzettséggel, a jelenlegi 43, illetve 20 százalékkal szemben. A dolgozók általános műveltsége és szakképzettsége tehát jelentősen növekedni fog. Egyre többen már az iskolában megszerzik a munkakörükhöz szükséges általános műveltséget és szakmai ismereteket. A prognózis szerint indokolatlan azonban az az illúzió, hogy a fizikai munka kiküszöbölése már a közeljövőben, vagy legalábbis a közeli egy-két évben megtörténik. Az ország munkaerőállománya 35—40 korosztályt képvisel. Ezért a fiatalok magasszínvonalú képzése csak abban a mértékben módosítja a munkásállomány egészének struktúráját, ahogyan az újonnan képzett korosztályok felváltják a munkából kiöregedő generációkat. A tradicionális munkakörök ás foglalkozások tehát hazánkban is még jó ideig megmaradnak. A dolgozóknak viszonylag jelentős része még egy-két évtized múlva is betanított munkás, vagy segédmunkás jellegű munkakörben fog dolgozni, ugyanakkor azonban az idő előrehaladásával nekik is egyre nagyobb általános műveltségre lesz szükségük munkájuk elvégzéséhez. Épül,a Tiszameatt Vegyiművek új lengyel gyártmánya kénsav üzeme Emelkedett az építőipari árszínvonal Az állami és tanácsi építőipar, valamint az építőipari ktsz-ek és TÖVÁLL-ok tevékenységét vizsgálta a NEB Ha a résztvevő félszáz népi ellenőrnek, hét NEB tagnak és huszonhárom szakértőnek „A beruházási piac feszültségének hatása az építőipari árszínvonal alakulására” című vizsgálatra fordított idejét összeadjuk, kereken tíz hónapot kapunk. Ennyi idő alatt 19 termelő egységben győződhettek meg arról, hogy az elmúlt évekre jellemző fizetőképes kereslet gyorsabb ütemű növekedése következtében fellépő építőipari kapacitáshiány teremtette monopolhelyzettel hogyan éltek a vállalatok. Mielőtt szóba kerülne a NEB-vizsgálat érdemi része, azaz: emelkedett-e az építőipari árszínvonal a már említett ok következtében, előbb néhány mondatot az általános megállapításokból. Annak ellenére, hogy az 1965—68 közötti években 36 százalékkal emelkedett az építőipar termelése, reprezentatív felmérések alapján jelenleg mintegy 200 millió forint értékű építőipari munkára nincs vállalkozó a megyében. Ennek következtében a IV. ötéves terv egyes létesítményei előreláthatóan 1—2 évvel későbben készülnek majd el. A vizsgálat, a megyénkben átmenetileg növekvő kapacitáshiányt — összefüggésben a népgazdasági helyzettel — a következőkben látja: Elégtelen az érvényben levő vállalati közgazdasági szabályozók hatékonysága. A beruházások műszaki előkészítése nem fejeződik be a kivitelezés megkezdéséig, az pedig akadályozza az építőipar folyamatos és gazdaságos termelésszervezését. Az ilyen hiányosságok jogot biztosítanak a kivitelezőnek, hogy 5—6 százalékos akadá- lyoztatási pótlékot is felszámolhasson. „A III. ötéves terv célkitűzései helyesnek bizonyultak és a megye területén bekövetkezett fejlesztési tevékenység jelentős előrehaladást biztosított az iparnak, a mezőgazdaságnak és a nem termelő ágazatoknak. Ezt a fejlődést azonban Szolnok megye szocialista építőipara — gyors ütemű fejlődése ellenére ,— csak részben tudta nyomon követni. Az állami építőiparban a fejlődési folyamatot a létszámnövekedésen kívül a gépesítés bizonyos mérvű növelése és korszerűbb technológiák bevezetése biztosította. Az egyéb építőipari szervezetek fejlődése elsősorban létszámnövekedés következménye.” Az építő- és szerelvényanyagokból rossz az ellátás, s ezért húzódik el az építések időtartama. A kivitelezők — elsősorban az állami építőipar — tartós létszám és ezen belül is szakmunkás hiánnyal küzdenek. Jelentős a munkaerő cserélődés, aminek egyenes következménye a munkafegyelem lazulása. Az építőipari árszint emelkedését, a költségek növekedését viszont az alábbiak idézik elő: A kívántnál lassabban csökken az építtetők igénye a pénzügyi források bővülése és a társadalom igényeinek fokozódása következtében. A jelenlegi gazdasági mechanizmussal egyidőben bevezetett új árrendszerre való átállás nehézségeket okozott a kivitelező és a beruházó szerveknek. A vizsgálati anyag ezek után az árak alakulásának részletesebb elemzésével foglalkozik, s megállapítja, hogy például a lakások árának emelkedését az időarányos gépköltség, a melléklétesítmények, az ÉKN normáinak díjtételei, illetőleg az építkezések hosszú átfutási ideje okozta. Az ÁÉV-nél (állami építőipari vállalat) a lakóépületek átfutási ideje 1968-hoz viszonyítva 1969-ben 8 százalékkal, 380 napról 420 napra nőtt. Az újabban épülő lakások viszont jobban felszereltek és használati értékük is nagyobb. A vizsgálat megállapítása szerint a lakásárak emelkedése fele-fele arányban a használati érték növekedésének, illetve az építőiparnál bekövetkezett árváltozásoknak, a szervezési és ármanipulációs tevékenységének a következménye. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során észlelt szabálytalanságok azonban arra utalnak, hogy az illetékes árhatóság részéről tételes vizsgálatra, s ennek eredményeként megfelelő intézkedésekre lenne szükség. Hasonló szúrópróbaszerű ellenőrzések a ktsz-eknél és a TÖVÁLL-oknál nem fedtek fe) szabálytalanságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy árhatósági ellenőrzésekre ezen kivitelezőknél nincs szükség, Nagyiparrá tenni az építőipart Azok a hiányosságok, melyeket a Szolnok megyei NEB vizsgálata feltárt, szerves részét képezik annak az országos gondnak, melyet a beruházási piac feszültsége okoz. Dr. Dabrónaki Gyula, a KNEB elnöke a június 26-i országgyűlési beszédében is hangsúlyozta: „Az építőipar minden szektorban dicséretreméltó és óriási erőfeszítéseket tesz a beruházási igények kielégítésére. A szükséges piaci egyensúly azonban legfőképpen azon az elhatározáson múlik, hogy kevesebb új nagy beruházást indítsunk, gyors ütemben fejlesszük építőanyag-iparunkat, s a műszaki fejlesztés, gépesítés eszközeivel igazi nagyiparrá tegyük az építőipart.” — bj — Nincs válla Ili «zó A folyamatos munka akadálya Szakm unkásképzés, vagy olcsó munkaerő? Még tanulók Á KISZÖV-nél — a munkavédelmi megbízottra várva — lapozgattam a balesetvédelmi jegyzőkönyvekben. Elszomorító adatok. Tiszler Ferenc a Mezőtúri Építőipari Ktsz ipari tanulója a szennyvízderítő medence belső oldalának szigetelése közben elvesztette eszméletét. Mérgezéssel orvosi kezelésre szó. rult. Késmárki Sándor, elsőéves ipari tanuló téglaszállításnál nyolc napon túl gyógyuló balesetet szenvedett. Tovább lapozgatok, sok a baleset. Sajnos megszokott adatok más munkahelveken is. Számuk olykor nő. máskor csökken. Ami elgondolkoztató, hogy a mezőtúri ktsz-nél sok tanulót ér baleset. Furcsa az is, hogy Késmárki Sándort például 1970. május 6-án érte baleset, a ktsz munkavédelmi megbízottia csak június 9-én szerzett róla tudomást. Már első évtől a termelésben A ktsz-nél kilencvenhét a termelők létszáma, közülük ötvenöt ipari tanuló a többi szakmunkás és segédmunkás. A tanulók már az első éves koruktól részt vesznek a termelésben gyakran segédmunkásként. 1968-ig még tanműhelyben képezték őket, azután megszüntették a tanműhelyt. A tanulókat olyan építési részlegekhez osztották be, ahol a legnagyobb szükség' volt a munkaerőre. Tanulófelelősük azóta nincs, az oktatásért járó különdíjazást a részlegvezetők kapják. Molnár István kőművestanuló. Vékonydongájú, sápadt- arcú gyerek. Már másodéves lenne, de számtanból bukott. Napi 9 órát dolgozik, munka után fáradt, már nem megy a tanulás. Horváth Zoltán — aki egy éve szakmunkás — elmondja, hogy neki még könnyebb volt, mert két évig tanműhelyben dolgozott. Ott lehetett tanulni, külön oktatójuk volt. A termelés érdekében A ktsz vezetői gondjaikat panaszolják. Gyakori a munkaerőhiány. állandó az anyaghiány. Ismerik a rendelkezést. hogy tizenötnél több tanuló esetében biztosítani kell a tanműhelyszerű- képzést. A termelés azonban arra kényszeríti őket. hogy kisebb csoportokban, közvetlenül a termelőmunkába osszák be a tanulókat. így is sok gondot okoz. hogv is- kolanapókon nagv a munkakiesés. A tanulóknak egv része Szolnokra, egy másik része Kunszentmártonba jár el iskolába, Amit lehet, azért megtesznek. A munkaverseny értékelésénél figyelembe veszik a tanulóik tanulmányi eredményeit. 1968-ig a ktsz tanárt foglalkoztatott a tanulók felkészítésére. Véleményük egyébként az, jó ha a tanulók valamennvi munka- folyamatot végigpróbálnak. Különben is az építőiparban nincs mereven elkülönítve a szakmunkás, a segédmunkás és a tanuló munkája. Több gondot A ktsz gazdasági eredményeit felfelé ívelő grafikon tükrözi. 1968-ban 11.3 millió forint volt a termelési érték. Egy évvel később elérték a 13.4 millió forintot és erre az évre már 16.2 millió forint termelési értéket terveztek. Közel 3 millió forint költ_ séggel felépítették a megve egyik legkorszerűbb szolgál- tatóhávát Az építkezés mintegy 75 százalékát ipari tanulók végezték. E nagyszerű eredményeket a ktsz kilencvenhét termelő létszámmal érte el. Ennek több mint fele ipari tanuló. Vaion ilven körülmények között tudnak-e „ ktsz-nél elég gondot fordítani a tanulók tervszerű oktatására, de mindenekelőtt egészségűk, testi épségük megóvására? I? As J
