Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

1970. július 4. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Eltüntetik az árvíz nyomait Csongrádban Csaknem 2 métert apadt a Tissa Szegednél a telőzés óta Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság egész Csongrád megyére, valamint Békés és Bács-Kiskun me­gye egy részére kiterjedő te­rületén tovább tart a folyók intenzív apadása. Szegednél csaknem 2 métert süllyedt már a Tisza szintje az em­lékezetes június 2-i 961 cen­timéteres éjféli tetőzéshez viszonyítva. Csongrádban nagy erőkkel dolgoznak az árvíz nyomai - nek eltüntetésén. A szegedi Tisza parti sétányon a lejá­rókat megszabadítják a be­falazástól és megkezdődött a mellvédfal meghosszabbított szakaszának elbontása a hajóállomás előtt. A sétá­nyon. az egykori Stefánián megtisztítják az utakat, vi­rágokat ültetnek a parkba. A folyamszabályozó és ka­vicskotró vállalat uszályait és az egyéb vízijárműveket, amelyeket az árvízvédelem­ben igénybevettek, visszaad­ják rendeltetésének. A Sze­geddel határos Tápé köz­ségben a töltésekhez közel­fekvő házakat a fakadóvi­zektől védő homokzsákokat felszedték. Ugyanakkor hoz­záfogtak a gátak menti mé­lyebb területek feltöltéséhez és erre felhasználják a ho­mokzsákok tartalmát is. A tápéi kikötőben még min­dig veszteglésre ítélt csónak­házakat felkészítik az indu­lásra. Néhány nap múlva, amikor 6 méter alá csökken a vízszint, a szegedi Tisza partra vontatják a Szőke Ti­sza hajószállót és az egyéb úszó- és csónakházakat. Pécsi Ipari Vásár Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára pénte­ken délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között megnyitotta a II. Pécsi Ipari Vásárt és Kiállí­tást a megye és a város párt, állami vezetői, a kiállí­tó vállalatok képviselői és a meghívott vendégek jelenlé­tében. Gáspár Sándor ezután a megye és a város vezetőinek kíséretében megtekintette a tizenötezer négyzetméter te­rületet elfoglaló „vásárvá­rost”, amelynek pavilonjai­ban száznál több magyar és harmincnégy jugoszláv vál­lalat sorakoztatta fel cikkeit. Az ünnepélyes megnyitó után a nagyközönség számá­ra is kitárta kapuit a II. Pé­csi Ipari Vásár és Kiállítás, amely tíz napon keresztül várja vendégeit. Az egészségügyi intézményekben javult a káder­és személyzeti munka Kommunista orvosok és egészségügyi dolgozók nagyaktíva ütését tartották Szolnokon Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében tanács­koztak Szolnok megye kommunista orvosai és egészségügyi . dolgozói az egészségügy káderhelyzetéről és a kórházakban, i intézetekben folyó személyzeti munkáról. Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte I a megjelenteket, és a rövid bevezető elmondása után felkérte i Zagyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárkát, tartsa meg J vitaindító beszédét. r — Kedves Elvtársnők! ►Kedves Elvtársak! A megyei párt végrehajtó bizottsága hevében meleg szeretettel köszöntőm a megjelenteket. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság az első negyedévben tárgyalta az egészségügy ká- derhelyzetét, az egészségügy területén folyó káder- és sze­mélyzeti munka tapasztala­tait. A végrehajtó bizottság arra kötelezett bennünket, hogy állásfoglalását, s a ha­tározatot ismertessük meg az egészségügy területén dolgozó vezető káderekkel, s azokkal a párt- és tanácsi funkcio­náriusokkal, akik irányítják e munkát az egészségügyi in­tézményekben. — A párt a káder- és sze­mélyzeti munkát soha nem — A végrehajtó bizottság e nézőpont alapján úgy érté­kelte, hogy a megye egész­ségügyi intézményeiben ösz- szességében eredményesen megvalósul a párt-, a kor­mány egészségügyi politiká­ja, a vezetők többsége meg­felel a párt, a társadalom ál­tal támasztott igényeknek, követelményeknek. Az egész­ségügyi dolgozók zöme egy­re nagyobb szakmai hozzá­értéssel és lelkesedéssel végzi mindennapi fáradtságos, ne­héz munkáját. — A megyei tanács a kö­zeljövőben tárgyalni fogja a III. ötéves terv időszakára szóló célkitűzések végrehaj­tását és megszabja a IV. öt­éves terv főbb feladatait. E gazdag anyagban tallózva ta­lálható néhány olyan adat, mely egyértelműen bizonyít­ja, hogy megyénk egészség­ügye — noha számos vonat­— Az egészségügyi munka szakmai színvonalának növe­kedésére következtethetünk abból is, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a szakorvosi óraszám tízezer lakosra szá­mítva, 24,1-ről 31,7 nőtt, de még mindig 2,7-el az orszá­gos átlag alatt van. Ha vi­szont tíz év fejlődését vizs­gáljuk, jelentős előrehala­dásról adhatunk számot az anya- és csecsemővédelemben tekintette elvont, öncélú te­vékenységnek, hanem mindig összefüggésben vizsgálta és vizsgálja az adott terület összes feladataival. A hatal­mon levő osztályok a törté­nelem során — s ez napjaink­ban is így van — mindig megkülönböztetett gondot fordítottak és fordítanak ar­ra, hogy a társadalom hatal­mi pozícióiban olyan veze­tők legyenek, akik hű képvi­selői és következetes végre­hajtói a hatalmon levő osz­tály politikájának. Természe­tes, hogy ez a mi rendsze­rünkben is így van. Ez a szemléletmód nemcsak az or­szág egészére, hanem egy megyére is vonatkozik, s azon belül a társadalmi élet egy-egy területére, így az egészségügyre is. kozásban még mindig elma­rad az országos színvonaltól — az elmúlt 5 éves tervben jelentősen fejlődött. Ezek után Zagyi János az eredményekről szólva a kö­vetkezőket mondotta: — Javult az elmúlt öt év alatt az egészségügy szemé­lyi ellátottsága. Megyénkben öt évvel ezelőtt tízezer lakos­ra, 89,4 egészségügyi dolgozó jutott, jelenleg pedig 109,5. Az országos vidéki átlag 114 fő. Jelentősen nőtt az orvo­sok száma. Míg öt évvel ko­rábban ötszázhuszonkét orvos volt a megyében, most hat- százharminckilenc van. Je­lenleg az országos 20,6-al szemben tízezer megyei la­kosra 14,1 orvos jut. öt esz­tendő alatt tizeneggyel nőtt az orvosi körzetek száma, s az egy körzeti orvosra jutó lakos 3609-ről 2838-ra csök­kent. is. 1960-ban 37, 1965-ben 44, jelenleg 51 a bölcsődék szá­ma. Ugyanezen idő alatt 386- al több csecsemőt tudtak a bölcsődékben elhelyezni. Ja­vult az elmúlt ötéves terv­ben a gyógyszertári ellátás is, tehát a gyógyszertárak szá­ma változatlanul 71, a gyógy­szerfogyasztás 97 millióról, 137 millió forintra emelke­dett. Az egy gyógyszerészre eső havi forgalom ugyanezen idő alatt 55 ezerről, 77 ezer forintra nőtt. — A IV. ötéves terv me­gyei fejlesztési programjának összeállításakor, véglegesíté­sekor ezért arra törekszünk, hogy anyagi lehetőségeinkhez mérten tovább fejlesszük, ja­vítsuk az egészségügy vala­mennyi területét és minde­nekelőtt a körzeti orvosi, s a fekvőbeteg ellátás feltéte­leit fogjuk a jelenleginél is kedvezőbbé tenni. A megyei pártbizotság tit­kára ezután a káder- és sze­mélyzeti munka konkrét kér­déseiről szólva először a po­zitív vonásokról beszélt. El­mondotta, hogy az elmúlt öt­év alatt javult a káderek ki­választása, a százhuszonhat vezetői munkakörben negy­venöt személyi csere történt. Az újólag funkcióba állítot­tak 45,5 százaléka párttag, 51,5 százalékuk pedig maga­sabb marxista végzettséggel rendelkezik. A politikai9 szakmai továbbképzésről — Elismerésre méltó, hogy az egészségügyben dolgozó párt-, állami és szakszerve­zeti szervek vezetői nagy gondot fordítottak beosztot­taik, az egészségügyi dolgo­zók nevelésére, politikai, szakmai továbbképzésére. Az eredmények ismertetése után Zagyi János, a hiányos­ságokra is felhívta a figyel­met. A párt-végrehajtóbizott­sága nem tartja kielégítőnek a vezetőfunkcióban levők kö­zött a nők arányát. Az egész­ségügyi dolgozók 73 százalé­ka nő, s ebből mindössze csak 19,2 a vezető. A megyei pártbizottság tit­kára ezután részletesebben szólt a hiányosságok okairól, majd így fejezte be beszédét: — Kérem az elvtársakat, a járási, városi párt, állami ve­zetőket, az egészségügy terü­letén dolgozó pártmunkáso­kat, az intézmények vezetőit, szívleljék meg az itt elhang­zottakat, s ezek figyelembe­vételével tegyük még ered­ményesebbé az egészségügy területén folyó káder- és sze­mélyzeti munkát, s végső so­ron megyénk egészségügyi helyzetét. Zagyi János vitaindító be­széde után szép számmal je­lentkeztek hozzászólók, akik a saját területükön tapasztalt káderhelyzetről és személy­zeti munkáról szóltak. A nagyaktiva ülés kora délutáni órákban ért véget. Az egészségügy fejlődéséről Növekedett a szakorvosi óraszám Lakásépítések támogatására 40 millió forint Ülést tartott az SxMT elnöksége — A dolgozok lakásépítésének támogatása a szakszer- vezetéknek is egyik legfontosabb feladata — mondotta töb­bek között Árvái István, az SZMT vezető titkára tegnap dél­előtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének ülésén. Ez alkalommal ugyanis egyik napirendi pontként az SZMT közgazdasági bizottságának jelentése alapján megvitatták, hogyan segítik a megyében a különböző vállalatok dolgozóik lakásépítését. A vita alapjául szolgáló anyag szerint, a megyében hat vállalat nyújtott tavaly támogatást dolgozóinak a Gazdasági Bizottság döntése alapján. E vállalatok száma az idén már mintegy har­mincra emelkedett. Mind­egyikük szabályzatot dolgo­zott ki, amelyben rögzítették a kölcsön formáját, mértékét, módját, az igényjogosultak körét, a vállalatnál eltöl­tendő kötelező időt, a köl­csön törlesztésére vonatkozó kötelezettségeket, a visszafi­zetési kedvezményeket és így tovább. Pénz — kétféle alapból Köztudomású, hogy a vál­lalatok kétféle alapból se­gítik a lakásépítkezést: a fejlesztési alapból kamat­mentes kölcsönöket, a része­sedési alapból előleget, il­letve hűségjutalmat adhat­nak dolgozóiknak. A megyé­ben szinte valamennyi válla­lat elsősorban a társas- és csoportos családiház épít­kezést támogatja. De például a Tisza Cipőgyár csak a cso­portos társasház építésekhez nyújt kölcsönt. Ez nem ép­pen szerencsés megoldás, hisz ezáltal a környező fal­vakból naponta bejáró dol­gozók családiház építkezé­sükhöz nem kapnak támo­gatást. Pedig az üzemnek — éppen azért, mert társasház­építéshez nem kaptak ele­gendő építőipari kapacitást — tavaly 320 000, az idén 1,5 millió forintja marad fel­használatlanul. Egyébként az építő kapacitás hiánya má­sutt is gátolja a vállalati támogatások mértékét. Pél­dául a jászberényi Hűtőgép­gyár az idén 50 társaházi la­kást igényelt az OTP-től, de az, az előbbi ok miatt, csak harminc átadására tudott vállalkozni. Késlekedik a tröszt De van más ok is, ami egyelőre mág gátat szab a nagyobb mérvű , támogatá­soknak, s tegyük hozzá, hogy azok mind az adott vállala­ton belül vannak. Az ÉVM megyei építőipari vállalata például csak a megyében la­kó dolgozóit támogatja köl­csönnel, holott a sok bejáró munkása közül többen igé­nyelnék azt. A Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat — annak ellenére, hogy a köl­csönnyújtási szabályzat el­készült — a tröszttől nem kapta meg a részesedési alapból e célra fordítható összeget, holott az igénylők sürgetik az abból nyújtandó támogatást. A hibák ellenére azonban a megyében a különböző vállalatok mintegy 40 millió forintot adnak több mint 400 dolgozó lakásépítéséhez. En­nek mintegy háromnegyedét a fejlesztési alap terhére fo­lyósítják. A kölcsönök ösz- szege általában 5000-től 40 000 forintig, az engedmé­nyek (a hűségjutalmak) 5000- től 25 000-ig forintig terjed­hetnek. Amíg például a BOV törökszentmiklósi gyá­ra a fejlesztési alapból 5000 forintot, addig a jászberényi sütőipari vállalat 15 000, a Tisza Cipőgyár a szobák szá­mától függően 15 000—30 000, a FŰSZERT Vállalat 20 000, a Víz- és Csatornamű Vál­lalat 25 000—40 000, az Ap­rítógépgyár 40 000 forint kölcsönt ad. De ez utóbbi vállalat 10 000 forinttal meg­emeli a kölcsön és hűség- jutalom összegét annak a dolgozónak, aki szolgálati, vagy tanácsi lakást szabadít fel a saját építkezéssel. A kölcsöntörlesztések ideje ál­talában 5—15 év. Viszont a Tisza Cipőgyár a részesedési alapból előleg­ként öt évi munkaviszony és az eltartottak száma után 5000—5000, hattól tíz évi munkaviszony után 10 000 pulsz 6000, tizenegy és húsz évi munkaviszony után 15 000 plusz 5000 forintot ad dolgozóinak. A visszatérítési kedvezmény mértéké tíz és húsz évi munkaviszony után 15 000, illetve 30 000 fo­rint. A Hűtőgépgyár enged­ménye: a szerződés megköté­sének idejétől számított öt évi munkaviszony után 25, tíz év után 50, tizenöt év után 100 százalék. Tervek a jövőre A jelentésből egyébként az is kiderült, hogy főképpen a nagyvállalatok — a kiseb­beknek sajnos, erre nincs elegendő pénzük — már a következő évek lakásépítke­zéseire is gondolnak. így pél­dául csupán Jászberény két nagy gyára, az Aprítógép­gyár és a Hűtőgépgyár, vala­mint a Tisza Cipőgyár ösz- szesen 617 lakás építéséhez szándékozik segítséget nyúj­tani a negyedik ötéves terv­ben. Mindezekből kiderül, hogy a Szolnok megyei vállalatok is eredményesen élnek a gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel, a dolgo­zók lakásépítésének segítésé­ben is. V. V. Üt menti építőtábor Reggel fél hétkor még ál­mosan, a csípős hajnali leve­gőtől meg-megborzongva ug­rálnak le a szajoli Pettyes vendéglő előtt a Törökszent- milós felől érkező teherau­tókról a sárga trikós, far­mer nadrágos fiúk. Aztán a kocsikról lekerülnek az ásók, csákányok, lapátok és a to- porgó, zajos boly tizenkét tagú brigádokra oszlik az út mentén. ­Az első napon majdnem mindenkinek feltörte a la­pátnyél a tenyerét — mond­ják az Apáczai Csere János gimnázium III. osztályosai. — A rekordot 18 vízhó­lyaggal Nyíri András állítot­ta fel — mutatnak az egyik, konyákig érő kesztyűben csá­kányozó társukra. — Nem, nem itt szereztem mindet. Ezelőtt Tabon dol­goztam két hetet a tsz-ben. Ott se volt valami könnyű a meló — szól vissza a napbarnított táborozó. — Ne vágj fel, mi sem most csákányozunk először. A srácok közül nagyon so­kan már harmadszor jönnek nyáron építőtáborba — — Ma sem fogunk lustál­kodni, az biztos. Igaz, any- nyira szem előtt vagyunk, hogy nem is lehet. Rengeteg autó jár erre, lelassítanak, jól megnéznek bennünket, kik vagyunk, mint csinálunk. Szóval az ember szégyell csak úgy tétlenül üldögélni. — Sajnos túl nagy a fe­gyelem a táborban — mond­ja az egyik brigád tag. — még egyszer sem kaptunk kimenőt, mert nem volt elég rend a szobánkban. Tíz Jelenleg a budapesti Ve­res Pálné, az Apáczai Csere János, a Kossuth Zsuzsanna és az Eötvös József gimná­ziumok százhetven diákja dolgozik a KISZ és a KPM törökszentmiklósi útépítő tá­borában. A 4-es számú fő­útvonal rekonstrukciós mun­káit segítik Szajol és Török- szentmiklós között. Padka­építéssel, árokfeltöltéssel szé­lesítik a műutat. Nehéz ku­bikos munka. mondja neki Csicsmann Já­nos. — Jól összeszokott bri­gád a miénk. Csak a déli hőségben nincs kedvünk dolgozni. Inkább reggel haj­tunk, mert a napi normát teljesíteni kell. — Mennyi az előírt telje­sítmény? — Tulajdonképpen minden nap változik. A körülmé­nyektől, a talaj minőségétől függ. A mi brigádunknak ma 19 négyzetméternyi te­rületet kell feltölteni, de olyan pechesek vagyunk, hogy ezen a mélyebben fek­vő területen az éjszakai eső jókora pocsolyává gyűlt ösz- sze. pont a maximum, amit a reggeli szobaszemlén adhat­nak, s nekünk még soha sem értékelték hat pontnál több­re a takarításunkat. — A tábori program vi­szont nagyon jó — ez a töb­biek egybehangzó véleménye. Az Eötvös gimnáziumnak itt a beat-zenekara. rendszere­sen van magnósklub és ál­lítólag lejön a Horváth Ti­vadar is egy estére. Renge­teg lemezünk van, gyakran rendezünk tábortüzet — so­rolják, hogy mivel töltik a délutánokat és az estéket. Lesz élmény Lesz elég élmény és sok mesélni való, sok jó „sztori” erről a két hétről az ottho­niaknak. S ha majd egyszer a széles, korszerű, 4-es mű­úton utaznak a táborozok Szajol és Törökszentmiklós között, kellemesen ismerős lesz nekik a vidék. Hiszen ahhoz az útszakaszhoz mun­kájuk révén nekik is közük lesz. H. M. HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy a törökszentmiklósi városi ta­nács 1970. évi május 29-én tartott ülésén — „a növény- védelmi jogszabályok foko­zott betartásáról” — vala­mint — „a város címerének megállapításáról és haszná­latának rendjéről” — tanács­rendeletet alkotott. A rendeletet a városi ta­nács épületében elhelyezett hirdetőtáblán a hivatalos órák alatt bárki megtekint­heti. Ráczi Sándor vb elnök 1 Jó kereseti lehetőséggel HÍRLAPÁRUSOKAT vesz fel azonnalra a szolnoki Postahivatal. Jelentkezés: már betöl­tött 16 évtől, a megyei postahivatal vezetőjénél. Szolnok. Rekord vízhólyagból A rend és a kimenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom