Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-18 / 167. szám
1970. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Minisztertanács ülése A tizennegyedik nyáron..* A (Folytatás az 1. oldalról) alföldi városaink, több milliárdnyi népgazdasági érték menekült meg a rendkívüli árvíz pusztításaitól. A védekezés rendkívüli méreteire jellemző, hogy hosszú időn át egyidejűleg 2800 kilométer hosszúságú védvonalon volt árvízvédelmi készültség, és egyszerre 1600 kilométeren kellett rendkívüli védekezési intézkedéseket foganatosítani. A védekezés lényegesen meghaladta az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezés piéreteit. A népgazdasági erőforrások nagyarányú mozgósítása mellett a védekezésben résztvevők áldozatkész helytállásának köszönhető, hogy a Tisza-völgyi árvízvédekezés eredményes volt. A védekezésben résztvevők átlagos napi létszáma meghaladta a 30 ezer főt. A védelem munkájához az ország minden részéről a Tisza völgyébe irányított hatalmas géppark segítette és rendkívüli méretű volt az anyagfelhasználás is. A védekezés gerincét az iárvízvédekezés egységes irányítását végző vízügyi szerkezet és fegyveres alakula- itok — a honvédség, a határőrség, a karhatalom, a rendőrség, a munkásőrség — alkották. Az árvízsújtotta területek helyreállításában fontos szerepet töltöttek be a polgári védelmi alakulatait. A tanácsi dolgozók, a Lenn, a földszinti épületben, ahol a takácsok, fonal- előkészítők dolgoznak nagy a zaj. Az emeleten a torontáli és perzsaszövők termében csendesebb a munka. A rek- kenő hőséget ventillátorok hűvöse űzi. Kell is a ventillátor, nagy a hőség: A szövőszékek egymáshoz közel állnak, a perzsacsomózók is ugyancsak egymás mellett dolgoznak. Alapító tag Szigeti Károlyné éppen 19 éve tagja a mezőtúri szőnyegszövők szövetkezetének. Alapító tag. Csakhogy sokkal, de sokkal korábban kezdte ő ezt a szakmát. — Tizenhárom éves kislány voltam, amikor először szövőszékhez álltam. Volt itt akkor Mezőtúron egy budapesti cég üzeme, ott, akkor kezdtem a szakmát. De régen is volt az. Megmondja őszintén, nem titkolja a korát: hét éve van még a nyugdíj korhatárig; — Olyan jól megvagyunk itt az asszonyokkal. Van egy háromszoros szocialista brigádunk. Évek óta sok-sok eredményt értünk el, kapunk is jutalmat, az elismeréssel sem fukarkodik a vezetőség. Menjen csak, itt az emeleti irodában van a brigádnaplónk. Nézze meg, igazat ad nekem. Különben az egész részleg, ez az emeleti műhely, már szocialista üzem. Mert jól dolgozó brigádjaink vannak. Asszonybrigádok. veszélyeztetett területek lakosságából szervezett közerő és az ország különböző területeiről a védekezéshez vezényelt dolgozók, az első hívó szóra önkéntesen a védekezők soraiba > álló üzemi munkások, KXSZ-fiatalok, gépkocsivezetők, a vasút dolgozói, a hírközlési, az egészségügyi és az ellátást szervező kereskedelmi dolgozók együttes munkája jelentősen segítette a védekezés sikerét. Több tízezer ember mentésének kiváló szervezettségét és fegyelmezett végrehajtását bizonyítja, hogy a nehéz körülmények ellenére a lakosságot a vízzel körülzárt településekről sikerült emberáldozat nélkül kimenteni. A Szamos mentén a lakosság közül két személy a mentés során, egy pedig az árvízi anyagszállítás közben közlekedési baleset áldozata lett. Annak ellenére, hogy az árvízvédekezés közvetve vagy közvetlenül százezreket érintett, az árvíz az ország életének, gazdaságának menetében számottevő zavart nem okozott. Azon üzemek kivételével, amelyek tevékenységét az árvíz közvetlenül érintette, vagy a védekezés résztvevői voltak, zavartalanul folyt a termelés, a védekezéssel közvetlenül nem érintett állami és társadalmi szervek folyamatosan végezték rendszeres feladataikat. A helyreállítás, a károk mielőbbi megszüntetése, ugyanolyan helytállást, áldoAz irodában valóban ott a Zrínyi Ilona szocialista brigád naplója. Hét asszony a tagja a kollektívának. Gondoson szerkesztett, a brigádélet minden eseményéről számot adó kis történelemkönyvecske. Abból olvasom azt is, amit Szigetiné szerényen nem mondott el magáról; hónapról hónapra túlteljesíti tervét, s kiváló dolgozó is. Tanítanak, patronálnak A Zrínyi brigádnapló után a Vörös Csillag ugyancsak háromszoros szocialista brigád naplóját mutatja meg Nagy Sándomé, a torontáli részleg vezetője. Patkós La- josné brigádvezetőt hiába is keresném — megmondja előre — nincs itthon. A szőnyegszövő két nagyhírű brigádjának vezetője Mikes Éva és Patkós Lajosné új dolgozókat tanítanak a szakma alapos ismeretére. — Mikes Éva Fegyvemeken a legfiatalabb a részlegben. — Tanítunk is, — mondják az iroda dolgozói — és patronálunk is. Tanítjuk a hozzánk kerülő fiatalokat, s patronáljuk az öregjeinket, akik már nem dolgoznak, — nyugdíjasok. Időnként a szociális otthonba is elmegyünk kis ajándékokkal, az idén meg a mezőtúri öregek napközijében jártunk. És természetes, hogy a hármas jelszó szellemében tanulunk is, s évről évre van társadalmi munkánk. Lenn az udvaron zatvállalást és segítőkészséget igénylő feladat, mint a védekezés. A helyreállítási és újjáépítési munkákat úgy kell ütemezni, hogy elsősorban a Szabolcs-Szatmár megyei árvízkárosult lakóépületek helyreállítása történjék meg, és biztosítani kell, hogy minden árvízsújtotta család feje felett november 10-ig tető legyen. Gondoskodni kell az ország epvéb területein bekövetkezett árvíz- és belvízkárok, s a lakóépületek mellett a károsult köz- intézmények, az ipari és mezőgazdasági termelőerők helyreállításához szükséges valamennyi feltétel fokozatos megvalósításáról is. A kormány felhívja az árvízsújtotta területeken élő lakosságot, hogy a helyreállítás munkájában való személyes részvételével támogassa az államnak az árvízkárok megszüntetésére, az új otthonaik megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Az árvízkárok felmérése folyamatban van, végleges összegük még nem állapítható meg. Az eddigi adatok szerint a nemzeti vagyont ért károk helyreállításának költsége, a védekezés és áttelepítés költségeivel, s a mezőgazdasági művelés ráfordításaival együtt kb. 3,5 milliárd forintot tesznek ki. Különösen jelentősek az épületkárok (a Szamos mentén kb. 5600 épületet kell újjáépíteni, a 4000- et helyreállítani), valamint a mezőgazdaságban bekövetkezett károk. A mezőgazdapáldául minden brigádnak van egy kis kertje. Virágokat ültetünk oda tavasszal, s gondozzuk őszig. Saját érdekünk, szebb, kedvesebb a környezetünk. I Könnyítés a szabad szombat — Mindez persze szerény, kis dolognak tűnő. Nekünk fontos, az összetartozás, a jó közösségi szellem szempontjából. Amióta szabad szombatjaink is vannak, még elégedettebbek vagyunk az élettel, a munkával. Nem köny- nyű ám a torontáli szövés, a perzsa csomózás. De mégis szép. Szigeti Károlyné a műhelyben ezt úgy mondta nehéz munka a torontáli szövés, állni évtizedek óta a szövőszék mellett! Aki szereti mégis szívesen csinálja, s eredményesen. Búcsúzáskor ő kér meg valamire. Hallotta, hogy talán néhány szakmában indokoltnak tartja a szakszervezet a nődolgozók nyugdíj korhatárának leszállítását. Írjam már meg: gondoljanak az egész életükön át szövőszék mellett dolgozó nőkre is. S mutatja lábát, amelyen szorosan feszül a gyógycipő. — Harmincöt évi munka után megfárad az ember. Sóskúti Júlia ságban és kisebb mértékben az iparban jelentős terméskieséssel is kell számolni. A népgazdaság árvíz okozta terheit növelik a tavaszi hóolvadásből és a júniusi esőzésekből származó, az átlagosat jóval meghaladó méretű belvízkárok is. Bár a károk jelentősek, a népgazdaság egyensúlyában azonban nem okoznak jelentősebb zavart. A társadalom önkéntesen és gyorsan sietett az árvíz- károsultak segítségére. A július 15-ig beérkezett társadalmi segély összesen 265 millió forint. A közületi gazdálkodó szervek, vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek folyamatosan bocsátják rendelkezésre — a kormány korábbi felhívásában foglalt irányelvek szerint — hozzájárulásukat a népgazdaságot ért károk csökkentéséhez, a kormány ismételten felhívja a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, valamint az érintett gazdálkodó szerveket és a termelőszövetkezeteket, hogy felajánlásaikat mielőbb juttassák el az e célra megnyitott számlára. A kormány szükségesnek tartja az árvíz- és belvízvédelem fejlesztésének meggyorsítását, valamint, hogy a Tisza vízgyűjtő területén érdekelt államokkal még hatékonyabb többoldalú vízügyi kapcsolatok alakuljanak ki, a közös vízgyűjtő egészére kiterjedő vízjárási viszonyok kölcsönös megismerése, a vízkárelhárításnál és a vízhasznosításnál egymás érdekeinek figyelembevétele, az árvízi előrejelzés korszerű megszervezése és a védekezés során a közvetlen és folyamatos együttműködés érdekében. A szocialista országok együttműködése és segítőkészsége az 1970. évi árvíz- védekezésnél is megmutatkozott. Az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány köszönetét fejezi ki a Szovjetuniónak és a többi baráti szocialista országnak az áldozatkész segítségükért és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, amelyek kimagasló segítséget nyújtottak a védekezés és a mentés munkájában. Köszönetét mond a kormány mindazoknak az országoknak és nemzetközi szervezeteknek, amelyek adományaikkal az árvízkárok enyhítéséhez hozzájárultak. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács elismerését fejezi ki mindazoknak, akik hozzájárultak a védekezés eredményességéhez. Külön köszönetét és elismerését fejezi ki a vízügyi szervezet dolgozóinak, a fegyveres testületeknek, valamint Szabolcs-Szatmár, Csongrád és a többi érintett megye párt-és tanácsi szerveinek. A kormány úgy határozott, hogy kitüntetésben kell részesíteni azokat, akik a védekezésben. kimagaslóan helytálltak. Felhatalmazta az árvízvédelmi kormánybiztost, hogy a védekezésben tevékenyen közreműködőknek „árvízvédelmi emlékérmet” adományozzon. A több száz holdas őszi árpa táblában hét kombájn köröz a túrkevei Búzakalász Tsz határában. A gabona rendkívül gazos, felverte a gyomnövény. A mélyfekvésű talajon méteres magasra nőtt a nád. Így nem csoda, hogy a gaz nagyon igénybéveszi a gépeket. Bizony nem egyszer elakadnak. Az egyik SZK—4-es kombájn éppen üríteni fordul a tábla végén várakozó pótkocsihoz. A nyergében Bedő Károly kombájnos ül. Egy hete váltotta fel az MTZ kormányát a kombájnéval. Egész éven át a talaj munkán, majd a szállításnál dolgozik, nyáron arat. — Ez a tizennegyedik nyaram a kombájnnal. Azelőtt a gépállomáson dolgoztam, de akkor is a Búzakalász földjein. 1961 óta vagyok tsz-tag, jól érzem itt magamat. Anyagilag is megtalálom a számításomat, éves keresetem 37— 38 ezer forint. Nyáron 4—5 ezer forintot is keresek havonta. Két hold háztáji földünk van, mivel a feleségem is tsz-tag. A kombájnos panaszkodik: — Ilyen nyárra nean emlékszem. Máskor július második felében már az aratás vége felé jártunk, most alig hogy elkezdtük. Reggel öt órakor kijövök, karbantartom a gépet, de a nagy harmat miatt csak 8—9 órakor fogAz elmúlt héten a mezőtúri városi tanácshoz több vásárló fordult olyan panasszal, hogy a boltokban dohos kenyeret árusítanak, a Kőműves-féle sütőüzemben készített kenyér pedig nyers. A mezőtúri városi pártbizottságon érdeklődtünk, mi adott okot a panaszokra, és milyen intézkedések történtek a kenyér minőségének javítására? Megtudtuk, hogy a városi tanács és a városi pártbizottság illetékes osztályai együttesen megvizsgálták hogyan került dohos kenyér az üzletekbe. Tizenöt vagon búza felázott A gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat mezőtúri telepén tárolási gondokkal küzdenek. A tárolók nem felelnek meg a követelményeknek. Ezek építésekor, a padlózáshoz szükséges anyagot a vállalat más létesítményekhez használta fél, hiányát azután kátránypapírral és fóliaborítással próbálta pótolni. Ez a szigetelés nem felelt meg, mert az idén a belvíz miatt szokatlanul nedvesek voltak a raktárak. A helytelen tárolás miatt felázott 15 vagon kenyérgabona, ebből több vagont exportra szántak. Ilyen búzából őrölt liszt került a pékségekbe. Sajnos, ezeknél az üzemeknél nincs készletező raktár, ahol a liszt megvárhatná azt a szükséhatok hozzá az aratáshoz. Így a napi teljesítmény is alacsony, mindössze 6—7 hold. Pedig Bedő Károly a szövetkezet egyik legjobb kom- bájnosa. Abonyi Lajos tsz-el- nök és Vad Imre brigádvezető mondja ezt róla. Idényteljesítménye 450—500 hold kalászos. Az utóbbi három évben mindig első volt a versenyben. Tavaly 800 forint jutalmat kapott a jó munkájáért. Az eső miatt most kényszer pihenőt tartanak a kombáj- nosok. Várják a napos, meleg időt, hogy újból gépre ülhessenek. A munka zöme még hátra van. Nagyon nehéz az idei aratás. ges biológiai utóérést, ami csökkentené a nedvességből származó hátrányokat. Az így sütött kenyér került azután dohosán a fogyasztókhoz. A Kőműves-féle sütőüzemben pedig a belvíz miatt a kemence annyira „felnyer- sült”, hogy nem tudták rendesen megsütni a kenyeret. A talajvíz azóta visszahúzódott, ezt az üzemrészt kisebb javítási munkákkal már rendbehoztak. Épület és gépi felújítások A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalatról mulasztása ellenére is el kell mondani, hogy a panaszokra késedelem nélkül reagált. Tiszafüredről azonnal jóminőségű búzát diszponáltatott a mezőtúri malomba. Ennek is köszönhető, hogy pár nap múlva a fogyasztók újból jóízű és kifogástalan minőségű kenyeret ehettek. Mezőtúron remélik, hogy a jövőben hasonló panaszokra nem lesz ok. A sütőipari vállalat a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése érdekében öt és fél millió forint költséggel korszerűsíti a mezőtúri telep valamennyi üzemrészlegét. A rekonstrukciós munkák egy részét már korábban elkezdték. Az épület- és gépi felújítások egy részével végeztek, az egész rekonsturkciót tervek szerint 1973 végére fejezik be. I. A. nuVa rcnrarftrt^f m Váltás este hatkor Tulajdonképpen nem nagy megterhelés, kilenc—tíz éjszakai szolgálatból összejön a havi ötszáz. Nyugdíjkiegészítőnek jó az nagyon, de meg azért is, hogy tudja az ember, van még munka, mi rá vár. A négy kisöreg rendre pontosan mindig este hatkor kezd. Négyen látják el az éjjeli szolgálatot, hóvégén rendszerint néhány éjszaka ketten. A nagy raktárban olyankor éjszaka is jönnek-mennek az anyagszállítók. A négy kisöreg négy világ. Egyikük negyven éven át egy nagy gyárban dolgozott, a másik kisipari termelőszövetkezetből ment nyugdíjba, a harmadik boltos volt világéletében, a negyedik pedig a számok embere. Akkurátosan most is ő jegyez legtöbbet az éjszakai portások naplójába. És micsoda bejegyzések azok! „Az éjszaka folyamán semmi rendkívülit nem tapasztaltam, minden a legnagyobb rendben ment.” „A környéken kóbor kutyák garázdálkodnak, néha a kerítésre is felkapaszkodnak. Olyankor bottal ijesztem meg őket, nehogy kárt okozzanak”... így telik, szép csendben felettük az idő. A számok embere — az egykori könyvelő — minden este hat óra előtt öt perccel érkezik. A volt gyári munkás már félórával szolgálat előtt ott toporog a portán. A boltos meg a kisiparos szeme alatt reggelre mindig erős, sötét karikák mélyednek. ök ketten a legidősebbek, s kicsit elnézően fogadják a másik kettő időnkénti érdeklődését. Nem, nem betegek, nincs semmi baj, hiszen az egészség a legfontosabb. Időnként kicsit haragszanak egymásra. A két idősebb például reggelre mindig szépen kisepri a portásfülkét, letörli a székeket. A másik kettő haragszik ezért. Nem is harag az csak zsémbeskedés. Hízelegnek a fóportásnak — mondogatják, s ilyenkor buzgalomból ők is hozzálátnak a rendcsináláshoz. De nem tart sokáig a buzgalom. Az éjszaka csendes, ál- mosító nagyon, a hajnal meg ilyenkor nyáron úgy meglepi az embert, hogy mire észbekap, már jön is a nappali műszak, a váltás. A kis pénzüket mindig egyszerre kapják meg. Hó elején, délelőtt ko- moly-fontoskodva mennek a bérelszámolásra. Kibontják a borítékot, megszámolják a pénzt, aztán zsémbeskedés ide-oda, beülnek egy korsó világosra a szemközti kisvendéglőbe. Rendszerint ilyenkor tárgyalják meg a világ, meg a körülöttük zajló élet dolgait is. Beszélnek a gyerekekről, unokákról, rohanásról, amit a mostaniak úgy szeretnek. Aztán szép csendesen hazasétálnak. Anyókák ilyenkor a kapuajtóban várják őket, s jó ebéd kerül az asztalra. Az embert, ha dolgos, meg kell becsülni! — sj Asszonybiigádok — m. 1. — Dohos volt a kenyér Mezőtúron
