Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
1970. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitelepítések a Fekete-Körösnél A Kraszna Ágerdőmajor- nál szombaton tovább áradt, kétóránként 2—4 centiméterrel emelkedett a vízszint. — Szombaton délelőtt 651 centimétert jelzett a vízmérce, tehát már 1 centiméterrel meghaladta a vízszint a maximumot. A magyar szakaszon tovább áradt a Szamos is. Tovább magasítják, szélesítik a községek körgátjait és építik a lokalizációs töltéseket. Szombaton 5670 ember dolgozott a gátokan, s munkájukat 200 földmunkagép és 670 szállítójármű segítette. Tiborszállás és Mérkvállaj község mélyebben fekvő részeiből a község magasabb területeire költöztettek át mintegy száz családot. Ä megáradt Fekete-Köröstől fenyegetett falvak mélyeben fekvő külterületeiről és a tanyavilágból a szombatra virradó éjszaka mintegy 500 asszonyt, gyermeket és beteget költöztettek biztonságos helyre. Sarkadról többszáz sertést és fejőstehenet Békéscsabára, Kötegyánból több mint kétezer sertést és juhot, valamint többszáz tehenet Gyulára szállítottak. A megáradt Sebes-Körös Hajdu-Bihar megyei szakaszán újabb erőket vonultattak fel a környékbeli települések. Üjiráz, Csökmő, Körösszakái, Körösszegapáti és Komadi védelmére. Így délelőtt már a környékbeli községek több mint 3000 lakója erősítette a töltéseket és gyors ütemben építette a lokalizációs védelmi vonalakat. Több honvédelmi alakulat is részt vesz a munkában. Szombaton délelőtt Üjiráz határában rendkívül veszélyesre fordult a helyzet, mert mintegy száz méteres szakaszon a gát oldalában homokréteget ért a víz. Az árvédelmi központ intézkedésére két árvízvédelmi osztagot irányítottak a kritikus helyre, hogy a töltés víz felőli oldalán pátrialemezekből szádfalat verjenek le. Az árvízsújtotta mezőgazdasági nagyüzemek soron kívül kapnak mintegy 200 féle növényvédőszert — erről intézkedett az AGROTRÖSZT vezérigazgatósága. A szakszerű növényvédelemre ugyanis ezen a vidéken különösen nagy szükség van. A vízborítás miatt többezer holdas területen elmaradtak az időszerű növényvédelmi munkák és ezért a gombabetegségek júniusban nagy károkat okozhatnak. A kórokozók elburjánzását a páratelt klíma szintén elősegíti. A szabolcsi almáskertekből levonult az ár. Az első jelentések szerint remény van arra, hogy a fák kiheverik a néhány napos „kényszerfürdőt” és a későbbiekben sem dobják majd le a termést. A Szamos, a Kraszna, a Berettyó és a Körösök újabb árhulláma magyar területre érkezett Az utóbbi napok felhőszakadásszerű zivatarai nyomán a romániai vízgyűjtő területekről indult heves árhullámok magyar területre érkeztek, s több szakaszon a maximumot megközelítő, illetve azt jelentősen meghaladó vízszint emelkedéseket okoztak. Különösen súlyos a Kraszna, „ Berettyó és a Körösök védelmi helyzete. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság fő védvonalait az árhullámok egyelőire közvetlenül nem érintik. de hatásuk az elkövetkező napokban egyre súlyosabban érződik majd. A Tisza Tiszafüredig árad, Tas- kony, Martfű között apadó jellegű, Csongrád alatt szintén emelkedik a víz szintje. Nehéz helyzetre számítanak a Körös mentén, ahol összegeződik a Berettyó és a Körösök árhulláma és a torkolati szakaszra hatással lesz a Tiszán levonuló árhullám is. a Hortobágy—Berettyó főcsatorna víszíntje változatlanul az eddig mért maximum felett van. A Zagyva—Tama kisebb árhulláma már levonulóban van. így azon a szakaszon első fokú árvízvédelmi készültséget tartanak. Az árvízvédelmi tevékenység keretében továbbra is tartják a figyelőszolgálatot, ellenőrzik a védőműveket és ahol szüksz-re$ szivárgópadkát építenek. Tiszakécske térségében a gépesített árvédelmi osztag szádfalat ver le. A bajban nincsenek egyedül Folytatódik a gyűjtés az árvízkárosultaknak Vezseny község lakóinak is kárt okozott az árvíz. A tsz-tagoknak az idén nem jut háztáji terület „elrabolta a víz”, öt családnak az otthonát is el kellett hagynia. Mégis megmozdult az egész község, gyűlnek a forintok, hogy a még tőlük is nagyobb bajban lévőkön segíthessenek. A családok 40 százaléka már csatlakozott a gyűjtéshez. 7 ezer forintot adtak az árvízkárosultaknak. Az óvoda 20 gyermekágyat és 20 takarót ajánlott fel. A jászberényi Kossuth Tsz vöröskeresztes aktivistái felkeresték a szövetkezeti gazdákat, s az összegyűjtött mintegy 22 ezer forintot már be is fizették. A megyei állategészségügyi állomás dolgozói 30 ezer forinttal enyhítik az árvízkárosultak gondját. A jászárokszállási Spartacus sportegyesület rendezvényei bevételéből 3470 forintot fizetett be a csekkszámlára. Jánoshidán már 115 ezer forint gyűlt össze. A helvi Vörös Hajnal Tsz 76 ezer forintot, egy vagon árpát és ugyanennyi takarmányszalmát adott. Tiszapüspökiben a Rákóczi Tsz tagjai és a tanács dolgozói egy napi kerestüket ajánlották fel. A lakosság 8600 forintot jegyzett, de a gyűjtést még folytatják. Szolnokon a Jézus Szíve templomban a hívek 3230 forintot adományoztak a templomi gyűjtés során az árvízkárosultaknak. Kunhegyes üzemeiben, termelőszövetkezeteiben és hivatalaiban maguk a dolgo- zók kezdeményezték a gyűjtést. Általában egy-két napi keresetüket ajánlották fel, így gyűlt össze 400 ezer forint. A Lenin Tsz 2 vagon kenyérgabonát. a Vörös Október pedig 3 vagon szemes abraktakarmányt adott. A községben házi tészta készítéssel foglalkozó asszonyok 200 kilogramm tésztát Fehérgyarmatra szállítottak. Jászapátiban a termelőszövetkezet nyugd'iasai közül a 90 éves Bugvi János, - majdcsak annyi idő«? Btio's András és a 75 éves Bátor József. BeJoiann;S7 út 33 szám alatti lakosok 300—300 forintot adtak a gyűjtés során. Jellemző vízállások A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint szombaton 14 órakor Tiszaroffnál 776, Szolnoknál 800, Tiszaugnál 761, Ecsegfalvánál 380 centiméter volt a Tisza illetve a Hortobágy-Berettyó vízállása. A Hortobágy-Berettyó torkolatánál 721 centimétert, Csong- rádnál pedig 864 centimétert jelzett a vízmérce. AzAKOV is segít Az Autóközlekedési Tröszt Igazgatótanácsa szombaton rendkívüli ülést tartott. Tapolczai Kálmán vezér- igazgató értékelte az autóközlekedés dolgozóinak az ár- vízvédelem és a helyreállítás során eddig kifejtett áldozatos munkáját, szólt a soron- következő feladatokról. Az autóközlekedés csaknem 4000 kocsija dolgozik rendszeresen az árvízvédelmi munkálatoknál. A közhasznú autófuvarozásra rendkívüli feladatok várnak az év hátralevő részében is. Már jelentkeznek a tavaszi nagy feladatok, a gyűmölcsszállítás stb. és sürgető az elmaradt fuvarok pótlása. Mindezt úgy akarják végrehajtani, hogy se a népgazdaság, sem a vállalatok ne károsodjanak. A tanácsülésen a tröszt 24 vállalatának vezetője — közte a Szolnok megyeiek is — megszavazta az Autóközlekedési Tröszt felajánlását, amely szerint hozzájárulnak a nemzeti jövedelemnek a tervezettnél nagyobb mértékű növeléséhez. Az előzetes számítások szerint ugyanis az árvíz következtében — a kocsik fokozott igénybevétele, a rendkívüli magas karbantartási költségek, az elmaradt fuvarok bevételének kiesése miatt — eddig mintegy 50 millió forinttal csökken a tröszt gazdasági eredménye. Ezt az elmaradást részletes intézkedési terv alapján a termelékenység növelésével pótolják. Az Autóközlekedési Tröszt irányítása alá tartozó 74 000 dolgozó összesen 6 millió forintot — felajánlott az árvíz- károsultak megsegítésére. Számítani az emberekre Kormányhatározat kötelezi a tanácstagokat arra, hogy évenként egyszer beszámoljanak tevékenységükről választóiknak. Az idén megtartott beszámoló volt az utolsó, amelyet tanácstagjaink e ciklusban tartottak. Még néhány hónap és már új választásra készülünk: ismét urnához járulnak majd az emberek, hogy bizalmat szavazzanak községekben és városokban azoknak, akiket ők a legalkalmasabbaknak tartanak a tanácstagi feladatok ellátására. Éppen ezért — mert négy év beszámolóinak tapasztalatai gyűltek össze — érdemes megvizsgálni menynyire voltak hasznosak azok, mennyire elégítették ki az emberek érdeklődését, s egyáltalán: igényli-e és milyen mértékben a lakosság a tanácstagok e tevékenységét. A Szolnok megyei tanácsnál egy összefoglaló értékelést készítettek e témában — nagyszerű segítséget ad az ahhoz, hogy az előbbi kérdésekre válaszolhassunk. Ha csupán a statisztikai adatokat vizsgáljuk, könnyen kimondhatjuk: csökkent az emberek érdeklődése a tanácstagi beszámolók iránt. Az idén például csaknem tízezerrel kevesebben vettek részt azokon, mint 1968-ban- Ezen belül is elsősorban a községekben mentek el kevesebben a gyűlésekre. Külön figyelmet érdemel az a tény is, hogy feltűnően kevés KISZ-korosztályba tartozó fiatal és értelmiségi foglalkozású volt a megjelentek között. Ám mégsem egyértelmű az érdeklődések csökkenése, mert a városokban viszont mintegy kétezerrel többen hallgatták meg a tanácstagok beszámolóit, mint 1968- ban. iVent politizálnak eléggé Nézzük a községeket, ott mi az oka az érdektelenségnek? A tanácsok azzal igyekeznek megmagyarázni, hogy erre az időszakra esett a népszámlálás, ez lekötötte az apparátus erejét, kevesebb idő jutott a szervezésre. És ross7 volt az időjárás, sok volt az influenzás beteg és így tovább. Sokkal inkább igaz viszont az, hogy egyes községekben nem politizálnak eléggé a tanácstagok. Nem elemzik a község eredményeit, problémáit, csak „felolvassák” azokat a számokat, amelyeket a szakigazgatási szerv vezetői összeállítottak számukra. így azután beszámolóik sablonossá, érdektelenné válnak. És az is az igazsághoz tartozik, hogy voltak községek ahol az ilyen írásbeli tájékoztatón kívül a szakigzgtási szervek vezetői nem beszélték meg a beszámoló anyagát a tanácstagokkal, így azok a speciális kérdésekre egyszerűen nem tudtak kielégítő választ adni és ez tovább csökkentette a beszámolók iránti érdeklődést. Alaposabb felkészítés A városokban alaposabb felkészítés előzte meg a tanácstagok számadását, s ez az érdeklődés növekedésében éreztette is kedvező hatását. Kisújszálláson például a beszámolóra elkísérte a tanácstagot a szakigazgatási szerv vezetője, s ha szükség volt rá, ott a helyszínen ő is válaszolt sok vitatott kérdésre. Szolnokon a tanácstagok beszámolóik előtt nemcsak alaposabban tájékozódtak a város jövőbeni fejlesztésének lehetőségeiről, de sokan elvitték magukkal a városrendezési terveket és azokat is ismertették beszámolóik alkalmával. Nem utolsó sorban a megyeszékhelyen, dó általában a városokban a pártbizottságok is több segítséget adtak a tanácstagoknak, mint a községekben. Azok, akik a beszámolókra elmentek és felszólaltak, közérdekű kéréseket, javaslatokat tettek szóvá többségében. Probléma csak az, hogy ezeket a javaslatokat — mint például a vízellátás, belvíz- elvezetés, lakáshelyzet javítása — csak évek során lehet megvalósítani. És mivel a tanácstag sem tud részletes magyarázatot adni a miértre, a lakosság nem mindig érti meg, miért húzódik olyan soká javaslatuk megvalósítása. A községekben szintén a kommunális ellátás további javítása volt a legfőbb téma a tanácstagok beszámolóin, csak ezeken a helyeken legtöbbször a külterületek alapvető kommunális helyzetének megoldása is szóba került. Tiszakürtön, amikor azt javasolták, hogy villamosítsa a tanács a külterületi iskolát, egyúttal a javaslattevők azt is hozzátették: ők anyagilag is segítik kérelmük valóra váltását. Martfűn pedig éppen a tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok alapján intézkedett azonnal a tanács, s az eredmény: megjavult a kenyérellátás, vasárnap is nyitva tart a tejbolt, megoldódott a szövetkezeti lakásoktól a szemét elszállítása. Szükség van a beszámolókra Végső következtetésként elmondhatjuk, helyes a tanácstagi beszámolók rendszere. Szükség van arra, hogy a tanácstag ilyen alkalmakkor is találkozzon választóival. De csak akkor van értelme mindennek, ha a tanácstagok alaposan felkészülnek arra, ha valóban a reális lehetőségek figyelembevételével vitatják meg az emberekkel együtt adott lakóterületük fejlesztésének lehetőségeit, a tanácsok munkájának mikéntjét. Ha valóban tájékoztatják az embereket olyan gondokról, problémákról, elkövetkezendő feladatokról, amelyek valóban minden ember számára érdekesek. És főképpen, ha a beszámolókon elhangzott javaslatok nem válnak pusztába kiáltott szavakká, hanem napról napra megvalósulnak. Akkor érzi majd az ember valóban kötelességének, hogy elmenjen egy tanácstagi beszámolóra, mert tudja, hogy ott az ő javaslatára, véleményére is számítanak. V. V. Húszmillió dolláros importszerződés A Chemokomplex külkereskedelmi vállalat a BNV idején a francia Gexa-cégtől megrendelte a péti nitrogénművekben létesülő új, nagy műtrágyagyár néhány üzemegységének berendezéseit. A létesítmény berendezéseit különböző cégektől vásárolják. A Szovjetunió szállítja például a salétromsav üzemet. Szombaton újabb import- szerződést írtak alá a Che- mokomplexnél, ezúttal a londoni Kellogg International Corporation-nal kötöttek megállapodást. A most megkötött szerződés 20 millió dollár értékű importról szól, ez az összeg magában foglalja az új ammóniagyár berendezéseinek és a tartalékalkatrészeknek az árát és a várható szerelési költségeket is. Az üzem naponta ezer tonna ammóniát állít majd elő. Ezt az ammóniát dolgozzák majd fel a francia Gexa-cégtől- vásárolt karbamidüzemben és a komplex műtrágyát előállító üzemben. Történelem a fiókban Drachma és dinár, forint és félkoronás. Némelyiket egy évezred választja el egymástól. Egyben azonban megegyeznek: mindegyik dr. Borbényj Zoltán jászárokszállási orvos gyűjteményében található. Numizmatika latin szó, jelentése éremtan. Hobby, szenvedély, elhivatottság — mindegyik kifejezés jellemezheti ennek a szép szórakozásnak hódolóit. Dr. Borbényi Zoltán már szegedi egyetemista korában kezdett foglalkozni a régi pénzek gyűjtésével — ma háromezerötszáz fémpénze van. Kedvencei az ókori érmék. Nála volt szerencsém megismerkedni Kleopátrával. Az említett hölgy arcképe ugyanis megtalálható egy érmén. Nagy csalódás ért, mert kénytelen voltam rádöbbenni, hogy a kortárs vésnök nem is látta olyan szépnek a történelemben olyan nagy felfordulást okozó királynőt. III. Ptolemaios idejében súlyos pénzekkel fizettek mindenért, a medálnak is beillő érem 76 grammot nyom. Mindezt a precíz személyi lappal ellátott gyűitemény- ből tudom. Sorakoznak itt további érde- keSiségek is, például az észak-afrikai, időszámításunk körül uralkodott III. Juba király fizetőeszköze. Magyar vonatkozású érme is akad egy drachma Moesiából. A régi görög és szicíliai pénzek után következnek az Árpád-házi érmék. Dr. Borbényi Zoltán gyűjteményében 150 darab található. Akad közöttük igen ritka is, például Aba Sámuel idejében vert pénz. A papírpénzek ma már rongyolt szélű, értéktelen fecnik, a gyűjtő szemében azonban kincsek. Dr. Borbényi 1800 féle papírpénzzel büszkélkedhet. Van ennek a hobby- nak értéke is? Apró pénzecske, 1905-ben Angliában nyomott félkoronás. A katalógus szerint ma 100 fontot ér. De tulajdonosa nem válna meg tőle ezerért sem. Gyűjteményét nemcsak rendszerezi, de katalógusokból azonosítja is. Külön szekrényt készített az érmék számára. Abban az ötven fiókban benne van a történelem. Ha külföldi beteg fordul meg a jászárok- szállási rendelőben, csak egyfajta honoráriummal fizethet, katalógussal és régi pénzzel. Boríték nem szükséges. — ke — Díjnyertes filmek Egerben a Vörös Csillag Filmszínházban szombaton díjkiosztással befejeződött a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari filmszemle, Dr. Lénárd Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes záróbeszédében elmondotta, hogy a június 8-tól 13-ig tartó egri nemzetközi filmszemlén hét szocialista ország filmeseinek 75 alkotását mutatták be. A seregszemle a külföldről és hazánk legkülönbözőbb részeiből érkezett több mint 1500 szakembernek nyújtott élményt és ismereteket. A külföldi delegációk által felajánlott és hazánkban maradó filmek lehetőséget nyújtanak arra, hogy azokat az érdeklődő szakemberek az egész országban megismerhessék és bemutathassák az idén rendezendő jubileumi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron is, A filmszemle színvonaláról tanúskodik, hogy összesen 21 díjat adtak ki. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nagydíját a Szovjetunió által benevezett állategészségügyi, növényegészségügyi és állattenyésztési témájú magas pontszámot elért filmeknek ítélték. A Heves megyei tanács vb nagy- díjával a Román Szocialista Köztársaság által beküldött és a belterjes kertészeti kultúrákról készült filmeket jutalmazta a zsűri. A nemzetközi zsűri különdíját a „Növényevő bslak” című magyar film kapta.
