Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

2 SÄOLNOEf MEGTta WfSPfeA? 1970 június 14 Vasárnap: Tartományi választások Olaszországban. Hetid: Buenos Aires-ben a hadsereg vezetői lemondásra kényszerítették Ongania elnököt. — Bonnban folytatódtak a lengyel—nyugatnémet megbeszé­lések. Kedd: Merényletet kíséreltek meg Husszein jordániai ki­rály ellen. Szerda: Megállapodás Ammanbam Husszein király és Arafat, a palesztínai felszabadítási szervezet el­nöke között. — Nyomdász-sztrájk Angliában. Csütörtök: Az utolsó amerikai is távozott a líbiai Whee- lus Field támaszpontról. — Elrabolták a brazíliai nyugatnémet nagykövetet. Pcntek: Leonyid Brezsnyev beszéde választói előtt — Tüntetések Libanonban. Szombat: Súlyos harcok Kambodzsában. így látja a hetet kommentátorunk: Pálfy József: Arabok arabok ellen Ammanban Sbkakat megdöbbenthettek azok a hírek, amelyek Jordá­nia fővárosából érkezve arról tudósítottak, hogy ott arabok harcolnak arabok ellen, hogy szabályos tűzharcokra került sor a Jordániái hadsereg egy­ségei és különböző palesztin partizáncsoportok között E sorok írásakor még nem lát­ni tisztán, de az ammanj lő­porfüstön át homályosan ki­rajzolódnak már azoknak az alakjai, akik a testvérharcot előidézték. Testvérharc? Ta­lán nem ig pontos a szó. Vér szerint egy nemzet fiai áll­nak szembein egymással, de az osztályhoz tartozás szem­pontjából már nem azok. A Jordániái hadsereg töb- be-kevésbé az uralkodó, Husszein király „magán-had­serege”, mint ahogyan az egész kis jordániai állam a 'Hasemita-dinasztia fél-feudá- * lis országa (területe — az Iz­rael által 1967-ben elfoglalt, a Jordánon túli földdarabbal .együtt — akkora, mint Ma- fgyarország, a lakossága vi- <*zont kétmillió körül van.) Husszein király korábban hű és teljes kiszolgálója volt az imperialista érdekeknek. A körülmények alakulása so­dorta őt is olyan helyzetbe, hogy „az arab ügy védelme­zőjeként” lépjen fel, ha nem teszi ezt, trónját már az 1967-es háború idején meg­döntötték volna. Most azon­ban — ügy tűnik — végleges kenyértörésre kerülhet sor közte, a jordániai feudális urak és a palesztin ellenállá­si csoportok között. A palesztin partizánok sok­arcú képet mutatnak. Eddig mintegy 40. különféle, más­más elnevezésű mozgalom, szervezet. csoport alakult Jordánia és Libanon arab menekült táboraiban: nagy­jából azonos céllal, az elvesz­tett haza visszaszerzésére. Akadhatnak persze „parti­zánvezérek” akiket- személyes politikai ambíciók fűtenek, vannak, akik áttételesen Pe­king politikai törekvéseit akarnák érvényesíteni, sőt, lehetnek az amerikai és az izraeli titkos szolgálat meg­vásárolt ügynökei is közöt­tük! A harcosok óriási több­sége aduban valóban haza­fias és tiszta törekvéseket akar szolgálni. Minthogy azonban a Pa­lesztinái ellenállási szerveze­tek sokasága Izrael tőszom­szédságában a helyzetet bo­nyolulttá teszi, kézenfekvő hosv az imperialista zavar­keltők, ezt megpróbálják ki­használni. Minden valószínű­ség szerint két vonalon lép­tek akcióba: egyrészt a jor­dániai királyi hadsereg ve­zetőit (angol katonai isko­lákban nevelkedtek, imperia­listabarát érzel műek!) biz­tattál* a palesztin partizánok elleni fellépésre, másrészt egyes ügynökeik segítségével bizonyos ellenállási szerveze­tekét is befolyásoltak a Jor­dániát király és kormány el­leni harcra. „Cui prodest”? „Kinek áll érdekében ?” A nyomozás klasszikus kérdését az ara­bok elleni, jordániai harcá­nak esetében is felvethetjük. Izraelnek. Washington szö­vetségedének abból a szem­pontból ma érdekében all a jordániai zűrzavar, hogy így egyrészt elkeseredést, meg- hasonlást kelthetne;* a velük szembenállók egyik szaka­szán, a palesztin ellenállás frontján, másrészt a jordá­niai válság alkalmat adhat a beavatkozásra Az Egyesült Államok például nyomban riadókészültségbe helyezett egy légi úton szállított had­osztályt. Mindenesetre a palesztínai partizánok esetleges győzel­me Jordániában Washington­nak a Buenos Aires-i „rózsa­szín házban”, az elnöki pa­lotában. Igaz, Argentína nagy iparvárosaiban már he­tek óta sztrájkok és zavar­gások vannak, igaz, hogy Ongania kormánya nem tud­ta stabilizálni az ország zi­lált pénzügyi helyzetét, de a világsajtó találgatásai eze­ken az okokon túlmennek. Azt is emlegetik, hogy Ar­gentínában szintén akadnak „perui” tisztek azaz olyan tábornokok, ezredesek, akik Peruban hatalomra került társaikhoz hasnolóan balol­dali irányba akarnák fordí­tani az ország kormányrűd- ját, — az USA ellen. Meg­lehet, hogy az argentin „pe­ruiak’ esetleges kísérletének akartak elébe vágni a mos­tani puccsisták. Nem szabad elfedekeznünk arról sem, hogy Argentínának sajátos politikai adottsága a még mindig erős peronista mozga­lom, amely az egykori diktá­tor. Peron, szociális színezetű kormányzásához hasonlót akar. Az argentin elnökbuk­tatásra végül sok hírmagya­rázó a rejtélyes körülmények között elrabolt, volt köztár­sasági elnök, Aramburu his­Nyikolaj Podgormj, a Szovjetunió legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke június 11-én találkozott választóival, Moszkva leningrádi választókerületének dolgozóival, akik őt jelölték a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A képen: Nyikolaj Podgornij a szónoki emelvényen (TELEFOTO — TASZSZ—MTI—KB) nak és Tel Aviv-nak alkal­mat éK igazolást szolgáltatna az Izraelbe irányuló ameri­kai fegyverszállítások fokozá­sára, a Phantom-repülőgépek hónapok óta vajúdó ügyében az Izrael által sürgetett ni- xoni döntés meghozatalára. Ezzel kapcsolatban is meg­kérdezhetjük hát. „Kinek áll érdekében” a jordániai vál­ság elmélyítése... De a kö­zel-keleti kusza helyzetben nehéz kiszámítani egy lépés várható ellenlépéseit. Ha Husszeinnek távoznia kell, a jordániai fordulat kihat nyu­gati szomszédjára, Libanon­ra. amelynek hasonló prob­lémát okoz a palesztin par­tizánok jelenléte. Jellemzően heves és nagyméretű tünte­tés zajlott le Bejrutban a jordániai király ellen. — va­lójában Husszein libanoni elvbarátai ellen. Ammant Argentínától több mint tízezer kilométer vá­lasztja el. Ezt a nagy ugrást beszámolónkban az indokol­ja, hogy a dél-amerikai or­szág élén puccs-szerű körül­mények között személyi vál­tozás történt. A hadsereg ve­zetői eltávolították Ongania tábornokot, az addigi elnö­köt, aki 1440 nappal ezelőtt maga is államcsíny segítsé­gével jutott hatalomra. Ma még mindig nem látni, mi volt az oka. hogy Ongania ellen felléptek az argentin szárazföldi. haditengerészeti és légierők főparancsnokai, az a három katona. akik most felváltva kormányozz tortájában keresi a magyará­zatot. Amikor e sorokat írom, még sem élve, sem holtan nem találtak rá. Ugyanez illik az újabb dip­lomata elrablás ügyére is; brazil gerillák, feltehetően ugyanazok, akik 1969-ben az amerikai nagykövetet ejtet­ték foglyul, most a brazíliai nyugatnémet nagykövetet ra­gadták el. Von Spreti guate- malai nyugatnémet nagykö­vet gyászos vége most talán engedékenyebb magatartásra készteti a brazil kormányt és enged a követelésnek, hogy cserébe bocsásson szabadon baloldali politikai foglyokat. A brazíliai emberrabi;« bizonyos fokig kihat a nyu­gatnémet belpolitikára is, hiszen az eset két nappal a nyugat-németországi részle­ges tartományi választások előtt történt. Walter Scheel- nek, nem csak mint külügy- minszternek. hanem mint a kormánykoalíció kicsiny, de fontos pártja, az FDP vezé­rének ig fel kell lépnie a kellő eréllyel... Az NSZK részleges tarto­mányi választásait egyébként rendkívüli érdeklődés előzi meg. A választópolgárok az­zal, ha Willy Brandt szo­ciáldemokrata és Walter Scheel szabaddemokrata párt­jainak jelöltjeire szavaznak, azt is kifejezésre juttatható ják hogy helyeslik a jelen­legi kormány politikáját, amely legalábbis tárgyalási készséget mutat az NSZK és a szocialista országok vi­szonyának normaiizalasara Az osztrák elnök látogatása Argentína Könnyebb egy elnököt tisztségéből eltávolítani, mint megtalálni utódját — ez a követlceztetés vonható le az utóbbi napok argentin bel­politikai eseményeiből. Az Ongania elnököt leváltó tri­umvirátusnál* ugyanis meg mindig nem sikerült megta­lálóim a megfelelő személyt, aki a leváltott elnök helyébe léphetne. Hírek szerint eddig 8 lehet­séges jelölt neve merült fel, de egyikük sem számíthat általános támogatásra az or­szág lakossága részéről. Egy­re több.megfigyelő jut arra a véleményre, hgy „végső megoldásként” a junta egyik tagja, valószínűleg Alejand­ro Lanusse altábornagy, a szárazföldi haderők főpa­rancsnoka veszi át az elnöki tisztet. Kozmösz-348 Szembatoft a Szovjetunó­ba föld körüli pályára juttat­ták a Kozmosz—348 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei ' segítségével foly­tassák a korábban bejelen­tett szovjet űrkutatási prog­ram megvalósítását Peru Juan Valasco Alvarez, pe­rui köztársasági elnök a nmzethez rádión és te­levízión keresztül inté­zett üzenetében még szoro­sabb összefogásra szólított fel a földrengés következ­ményeinek felszámolására. A földrengésnek több mint 50 000 halálos áldozata volt, mintegy félmillióan marad­tak hajlék nélkül, egész vá­rosok tűntek el a föld fel­színéről. Mintegy 500 iskola, több kórház vált rommá. Szinte téliesen megsemmú sültek p kereskedői mi ’.ál­la latok, súlyos k«" érte az ipari központokat. NSZK Június 14-én tartományi választások lesznek a nyu- gat-németországj Északrajna- Vesztfáliáhan. Alsó Szászor­szágban és a Saar-vidéken. Hosszú évek óta először in­dulnak a választásokon a nyugatnémet kommunisták. A Német Kommunista Párt Nyugat-Németország egyetlen legálisan működő marxista munkáspártja választási programjában harcot hirdet a békéért és a társadalmi haladásért, az NDK nemzet­közi jogi elismeréséért, a je­lenlegi európai határok elis­meréséért. Konkrét tettekért az európai biztonság érde­kében; ENSZ Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken egyetértés­re jutott abban, hogy a vi­lágszervezet megalakulása óta első ízben végrehajtásra kerül az alapokmány 28. cik­kelye HcgaS vendéget üd­vözlünk holnap: Magyaror­szágra érkezik Franz Jo­nas, az Osztrák Köztársa­ság elnöke, aki hivatalos látogatást tesz hazánk­ban. Magyarország és Ausztria sok évszázados kapcsolatai sok keserűséget halmoztak fel történel­münkben, ezek az emlékek azonban valóban múlttá váltak, a két ország mai kapcsolatai jók. barátságo­sak. Az évszázadok hagyo­mányaiból mégis maradt valami: a gazdasági egy­másrautaltság, és egy föld­rajzi tény, a szomszédság. Ezt a mostani látogatást fontos találkozások előzték meg. Bruno Kreisky, ak­kori osztrák külügyminisz­ter (a jelenlegi kancellár), 1963-ban Budapesten járt, a következő esztendőben Péter János magyar kül­ügyminiszter visszaadta ezt a látogatást. Josef Klaus, akkori osztrák kancellárt 1967-ben üdvö­zöltük Magyarországon, Fock Jenő miniszterelnök pedig tavaly májusban folytatott tárgyalásokat Bécsben. Ekkor adta át Lo­son czi Pál meghívását Jo­nas elnöknek. Ezek a személyes talál­kozások jelezték, hogy fo­kozatosan eltűntek a két ország kapcsolatait zavaró politikai problémák. A va­gyonjogi megállapodás alá­írásával. a határeseménye­ket kivizsgáló vegyesbizott­ság megalakításával, az idegenforgalom fellendülé­sével, a kulturális csere kisizélesedésével jó politi­kai, emberi légkör alakult ki közöttünk. Nem nagy­szabású. de említésreméltó jede ennek, hogy az idén nyáron újabb vonatjáratot állítottak be Budapest és Bécs között. Ha mostanában osztrák és magyar politikusok ta­lálkozásakor főképpen a gazdasági együttműködés fejlesztéséről esik szó. ez a fentieknek köszönhető S 1 ami ezt a gazdasági együtt­működést illeti: ugyancsak jó eredményekről számol­hatunk be. Tavaly a két ország kereskedelmi for­galma rekordmagasságot, mintegy 110 millió dollárt ért eL Ez több mint két­szerese a tíz esztendővel ezelőttinek. Mi gépeket, mosószereket, vegyianya­gokat, s más félkész- és késztermékeket vásárolunk Ausztriától — partnerunk mezőgazdasági cikkeket, különböző nyersanyagokat, olajat, kokszot, nyersvasat talál nálunk; a gépek és a készáruk aránya Ausztriá­ba irányuló exportunkban sajnos még elég alacsony. Ezzel a felsorolással azonban még korántsem jellemeztük átfogóan gaz­dasági kapcsolatainkat. Az egyszerű árucsereforgalmi megállapodások természe­tesen rendkívül fontosak, de nagyon változékonyak, túlságosan is ki vannak téve a politikai széljárás­nak, a konjunktúráknak. Az ipari kooperáció azonban alaposabb, mélyrehatóbb, és tartós alapot biztosít két ország hosszabb távú együttműködéséhez is. S a magyar—osztrák gazdasá­gi együttműködés mindin­kább ilyen alapokra tá­maszkodik, efelé kívánjuk fejleszteni. Hadd említ­sünk erre néhány példát. A Steyr gyárral közös traktortípust viszünk a piacra, bizonyos ponton összekapcsoltuk a két or­szág villamosenergia rend­szerét, a nyergesújfalui Viscosa gyár osztrák alap­anyagból készít műszálat Cikkünkben a két ország közvetlen kapcsolatairól, protokolláris szaknyelven szólva kétoldalú kapcsola­tairól szóltunk. A magyar és az osztrák kormány azonban kész arra, hogy nemzetközi síkon, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében is együttmű­ködjék olyan kérdésekben, amelyekben azonos, vagy vagy hasonló álláspontot képviselnek. Két európai országról lévén szó, Ma­gyarország örömmel fogad­ta az osztrák politikusok kijelentéseit, hogy támo­gatják a7 európai biztonsá­gi konferencia ügyét A köztársasági elnök kísére­tében van Rudolf Kirch­schläger osztrák külügymi­niszter is, aki ebben a mi­nőségében először találko­zik Péter János magyar külügyminiszterrel, s meg­beszéléseiken minden bi­zonnyal bő teret szentelnek nemzetközi problémáknak, elsősorban a7. európai biz­tonsági konferenciánál!. Magyarország szí­vélyes barátsággal üdvözli az osztrák államfőt. A szűkre szabott idő keretein belül igyekszünk minél többet megmutatni neki. minél több helyre elvezet­ni a vendéget S természe­tesen tanácskozásokat is folytat majd: programjában fontos helyet foglalnak el (Jonas elnök szavaival él­ve) „az intenzív munka- megbeszélések magyar ál­lamférfiakkal”. Reméljük, jól érzi majd magát ná­lunk, a szomszédos ország államfőjének kijáró tisztelet­tel és a jó együttműködés szülte barátsággal fogadjuk Franz Jonas elnököt Brazíliai gerillák kiáltványa A brazil kormány szomba­ton reggel Ehrenfried von Holleben nyugatnémet nagy­követ elrablóinak kívánságá­ra az állami rádió és televí­zió adásainak keretében tet­te közzé azt a politikai ki­adványt, amelyet a nyugat­német diplomata elrablói a szombatra virradó éjjel Rio De Janeiro Santa Monica ne- vű templomában helyeztek el Hírügynökségi jelentések szerint e kiáltvány szövegé­nek közzététele a rádióban. a televízióban és a sajtóban, Von Holleben szabadon bo­csátásának egyik feltétele. A kiáltvány kétpontos prog­ramot tartalmaz, megbélyeg- zi a jelenlegi brazil kormány bel- és külpolitikáját, s meg­állapítja: a katonai diktatú­ra egyre inkább a nép ellen­ségeként, a nagy külföldi ka­pitalista érdekeltségek és a nagybirtokosok szolgájaként lép fel. A program egyebek között követeli a külföldi vállalatok kisajátítását, a polgári szabadságjogok hely­reállítását. azt. hogy a kor­mány folytasson antiimperia- lista külpolitikát. Rámutat hogy 1964, a ka­tona kormánv hatalomátvé­tele óta brazíliában csökken­tek a reálbérek, és kilenc po­litikai foglyot halálra kínoz­tak. A politikai káltványt, — amely végül követeli a kato­nai diktatúra megszünteté­sét és a népi kormány meg­alakítását, három gerilla cső port írta alá Szombaton a kora délelőt­ti órákban még mindig nem volt, ismeretes, hogy a brazil gerillák konkrétan milyen feltételekhez kötik Von Hol­leben szabadon bocsátását. Hírügynökségi jelentések sze­rint azonban a gerillák a Santa Monica templomban elhelyezett politikai kiált­ványhoz állítólag levelet is csatoltak, amelyben negyven politikai fogoly szabadon bo­csátását követelték. A brazil kormány — mint ismeretes — széles körű haj­tóvadászatot indított az em­berrablók kézrekerítésére. Ugyanakkor azonban — nyil­ván a külföldi közvélemény nyomására — mór is megtet­te a lépéseket arra, hogv mi­helyt ismeretessé válik az emberrablók által Holleben szabadon bocsátása ellenében kért politikai foglyok neve és száma, az utóbbiak 24 órán belül vonatra szállhas­sanak és elindulhassanak a tetszésüknek megfelelő or­szágba. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom