Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június 13. A Nap hatásfoka A Taskentä Műszaki Fizikai Intézet mellet­ti szabad téren külön­böző formájú és mé­retű tükrök sokasága vonja magára a figyel­met. A Nap sugarait gyűjtik ezek a tükrök egy hatalmas sugár­nyalábba. A geofizikai osztály vezetőjének, Gijász Umarovnak asztalán is különféle gyűjtő- tükrök életnagyságú makettjei állnak. Ha­talmas mértékben nő az energiaszükséglet a Földön — kezdte is­mertetését Gijász Uma- rov. Az utóbbi húsz évben a ínyi energiát használt fel az emberiség, mint ezt meg­előzően történelme során összesen. A statisztikák szerint a földgolyón kitermelt elektro­mos energia 80—90 százalé­kát különféle energiahordo­zók elégetése útján nyerik és csak az elektromos ener­gia mintegy 15 százalékát szolgáltatják a vízierőművek. Eljöhet az az idő, amikor már fogytán lesznek a Föld „mé- hében” felhalmozott termé­szetes energiahordozók. Le­het, hogy ez nem a ma vagy a _ holnap problémája, de előbb-utóbb, akár néhány ezer év múlva meg kell majd oldani. A Föld nem fenekeltlen hordó, készletei korlátozottak. Éppen ezért foglalkoztatja a jövőben várható „energia­éhség” már ma is 3 tudó­sokat, akik nem véletlenül fordították figyelmüket a Nap felé. A földi élet különféle meg­nyilvánulásai során a kisu­gárzott napenergiának csak jelentéktelen részét (0.015 százalék) hasznosítják a nö­vények. Még kevesebbet használ fel ebből a kis mennyiségből az ember fű­tésre, illetve táplálkozásra (0,002 százalék). A Nap gigantikus méretű termonukleáris reaktor, amelynek mélyén önszabá­lyozású radioaktív reakciók mennek végbe kolosszálisán magas hőmérsékleten és nyo­máson. A természetes termo­nukleáris reaktor teljesítmé­nyét mintegy 500 ezer trillió lóerőben lehetne kifejezni. A Nap hatalma* mennyisé­gű energiát sugároz ki. Má­sodpercenként 4200 tonna anyag alakul át a Napban hővé és fénysugarakká, melynek következtében a Nap tömege huszonnégy óra alatt majdnem 400 milliárd tonnával csökken. Földünk annyi kisugárzott napenergiát kap másodper­cenként, amennyi három millió tonna (50 ezer tar­tálykocsi) szuperbenzin el­égetésével fejlődne. Ez a mennyiség többszöröse az összes földi erőmű energia­termelésének. Ha a Földet érő napener­gia legalább egy százalékát elektromos energiává tud­nánk alakítani, mintegy 170 milliárd kilowatt teljesít­ményt nyernénk. A Nap energetikai vizs­gálatával foglalkozó Üzbe­gisztán! tudósok sok érdekes és népgazdasági szempontból is fontos kutatást végeztek. Kidolgozták néhány naperő­mű terveit is. A geofizikai részleg munkatársai olyan napenergiával működő mele­gítőket ajánlottak otthoni használatra, amelyek egy­szerre a tetőszerkezet és a központi fűtés funkcióit is ellátnák. Nyáron, amikor a lakóknak csak meleg vízre van szükségük, ki lehet ik­tatni a fűtőrendszert. A telő 60 fokra melegítené az egy síkban elhelyezett speciális radiátorokban cirkuláló vi­zet, majd kiosztaná az egy lakásra jutó átlag 300 liter forróvizet. Felhasználják a napener­giát fémek olvasztására és hegesztésére is. Mégpedig a napsugár jóval gyorsabban és tisztábban heeeszt. mint a közönséges gázhegesztő ké- szü'ék. Mindez azért lehet­séges, mert a koncentrált napsugár 3 fémet közvetle­nül levegőn vagy a kívánt gőzkörnyezetben, előmelegí­tés nélkül gyorsan fel tud­ja olvasztani. Napjainkban már tekinté­lyes számú műszaki beren­dezés működik napenergiá­val. Nagy mélységből emelik ki a vizet a napenergiával hajtott szivattyúk, sőt már speciális vízsótalanító beren­dezések is működnek nap­energiával. Hogy gazdasági­lag mennyire kifizetődő a hasonló berendezések alkal­mazása, ékesen bizonyítja a következő tény: egy köbmé­ter ivóvíz, amelyet repülőn szállítanak Kelet-Türkménia olaj kút jaihoz. több mint 100 rubelbe kerül. a szovjet gyártmányú sótalanító be­rendezések felhasználásával azonban csak 2 rubelbe ke­rül. a sivatagi és félsivatagi területeken egy köbméter ivóvíz előállítása. A Szovjetunió ivóvízben szegény 800 ezer négyzetkilo­méternyi élettelen homok­pusztáin is elő lehet terem­teni napenergia segítségével a szükséges vizet az óceá­nokból, tengerekből és a mé­lyen fekvő talajvízből. Szokatlan világítóbólyák jelentek meg nemrég a ta- gonrogí kikötőöbölben. A napelemekben felhalmozott napenergiát éjjel elektromos fényforrások táplálására for­dítják ezek a szerkezetek, amelyek éveken keresztül képesek működni emberi kéz érintése nélkül. A magas hőmérsékletű, napenergiával működő ke­mencék jól hasznosíthatók a vegyiparban (különlegesen tiszta anyagok előállítására) és a színesfém kohászatban (félvezető anyagok gyártásá­nál), a napenergiával hajtott A KGM felhívta a tárcá­hoz tartozó vállalatokat, hogy a minőségileg megfele­lő. korszerű, de olcsó cik­kekből jobban elégítsék ki a lakosság igényeit. A minisztérum összeállí­totta annak a 95 olcsó cikk­nek a listáját, amelyekből fontosnak tartja a gyártás fokozását, illetve azt, hogy e termékekhez mindig hozzá­juthassanak a vásárlók. E kategóriába tartoznak az építkezéssel összefüggő vas­áruk, az alapvető háztartási kéziszerszámok, a mezőgaz­dasági szeráruk, a kerti szerszámok, sodronyfonatok, a konyhai és fürdőszobai felszerelések, a főző- és fű­tőberendezések, edényáruk, kézihajtású háztartási kis­hű tő berendezések jól bevál­tak a leégkondicionálókban és a hűtőházakban, bizonyos betegségek gyógyításánál ki­válóan használhatók a nap­fényreflektorok, a vetőmag vetés előtti koncentrált nap­sugaras kezelése pedig nö­veli a gabonafélék és a zöldségek terméshozamát. Nagy szolgálatot tesz a Nap az űrben is. így például a szputr^dkokon, bolygóközi űrállomásokon már széles körben használnak napele­meket, amelyek biztosítják a fedélzeti berendezések energiaellátását. A napele­mek szerepe a jövőben még jelentősebb lesz. Elég bonyo­lult feladatot jelentene a jö­vő nagy űrállomásainak ösz- szeszereléséhez szükséges elektromos és gázhegesztő berendezések megfelelő pá­lyára juttatása, — nem be­szélve a hagyományos mód­szerekkel folytatott űrhegesz­tés bonyolult és költséges vol­táról. Sokkal megbízhatób­ban és könnyebben lehet majd felhasználni e célra az egyszerű felépítésű, köny- nyű „napkemencéket”. A napenergia hasznosítása szempontjából a Hold ideális objektumnak ígérkezik, a felszínén létrehozott naperő­műveket nem fogják zavar­ni a különböző földi termé­szeti jelenségek: felhők, eső, viharos erejű szél, hóesés stb. A Holdon nincsenek felhők és a holdbéli nap időtartama 14-szer hosszabb mint a földi amelynek je­lentősége a holdfelszín egy négyzetméterére eső nagy- mennyiségű napenergia miatt nyilvánvaló. M. Rebrov mérnök APN gépek, evőeszközök és fi­nomacéláruk, továbbá az ol­csó elektormos háztartási készülékek. Gondoskodni kell például arról, hogy mindig legyen forgalomban 690 forintnál nem drágább kályha, 1000 forintosnál ol­csóbb rádió, 5200 forintnál nem drágább televízió, 4500 forintnál olcsóbb hű­tőgép, 1600 forintos, vagy ennél olcsóbb mosógép. A Belkereskedelmi Minisz­tériumban elmondották: né­hány termékcsoportból még nem kielégítő az ellátás. Több mezőgazdasági szeráru­ra, ásóra, kapára, lapátra, villára, kaszára, sarlóra len­ne szükség. A belkereskede­lem akár három évre élőre Kémcsővel a barlangok nyomában Kora tavasszal különös át­alakuláson megy át, sokszor félelmetesen lenyűgöző ter­mészeti jelenségek színhelyé­vé válik a mészkő hegységek holdbéli tájat idéző világa. A vulkáni kráterekhez ha­sonló töbrökkel, dolinákkal, a tarajos, csipkés sziklákkal tarkított karszt-fennsíkon néhány hétig a víz ural min­dent. Olvadó hólétől, tavaszi záporoktól duzzadó búvó-pa- takok kelnek életre, s tűn­nek el a sötéten ásító víz­nyelőkben. A hegyek lábánál csörgedező források egyik óráról a másikra haragosan prüszkölő „sárkányokká” vál­nak, pataknyi, nem egyszer folyónyi vizet bocsátanak át torkukon. A patakos barlan­gokban, ezekben a „fedett” földalatti völgyekben való­ságos szélvihar támad, majd bömbölve tajtékozó áradat söpör végig a sziklafolyosó­kon. s jaj annak, aki óvatla­nul merészkedik ilyenkor a máskor csendes, örök éjsza­ka világába. A barlangkutatók ezt a koratavaszi, tiszavirág éle­tű időszakot kedvelik a leg­jobban, illetve leghatásosab­ban ilyenkor vetik be mo­dem fegyvertárukat. hogy nyömon kövessék a mélyben áramló vizek útját, kimutas­sák az ember elől a még el­zárt, ismeretlen barlangrend­szereket. A felderítő vegy­szerek, anyagok közül a legkedveltebb a só, a fluo- reszcein, és az úgynevezett likopodium spóra. A búvópa­takok, időszakos nyelők vi­zébe néha több mázsa sót öntenek, s a környékbeli ka rsztf orrá sokat kémcsővel vallatják, hogy mikor, meny­nyi idő múlva jelenik meg a dórid ionokat bővebben tar­talmazó víz Hasonló mó­don nyomjeizésre használják a fluoreszceint is. Ez a rend­kívüli festőképességű szerves anyag smaragd zöldre színezi a vizet, egyetlen kilogramm több millió liter megfestésére alkalmas­Készül a szellem atlasza Néhány év óta érdekes ter­ven dolgozik egy irodalom- történész munkaközösség. Feltérképezik az egyes or­szágrészeket a szellemi élet: irodalom, művészét és tudo­mány szempontjából. __ Külön érdekességet je­lent — mondotta Csabai L. Ernő, a munkaközösség ve­zetője — hogy a szellem tér­képe merészen felesel a ge­ográfiával. A csupa síkság Alföídön olyan ormait, csú­csait találjuk szellemi éle­tünknek — mint irodalom­ban: Csokonai, Móricz, Pe­tőfi, Arany, Juhász és Mó­ra. színművészetben Korda Sándor, Pethes Imre. Zsúfolt táj szellemi szempontból a Dunántúl és Délvidék, ahol Babits Mihálytól Somlyó Zoltánig, Hevesi Sándorig a művészet színfoltjai hihetet­len gazdagságban tárulnak elénk. a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget lekötne, az ipar kapacitása azonban pillanat­nyilag nem bírja kielégíteni a nagyobb keresletet. Rozsdamentes evőeszközből is a jelenlegi mennységnek kétszeresét rendelné a ke­reskedelem a hazai ipartól. A forgalom növelését az ol­csó cikkekből sem írják kö­telezően elő a vállalatoknak, elvárják azonban tőlük, hogy ezekből az árukból is a leg­teljesebben kielégítsék az igényeket. Örvendetes, hogy a belkereskedelmi és ipari vállalatok ebben az évben már körülbelül kétszer annyi olcsó vas-műszaki cikk szál­lítására. illetve beszerzésére kötöttek szerződést mint kél évvel ezelőtt 95 féle tömegcikk gyártásának fokozása Hatalmas tükrök a Nap energiájának felfogására Családihoz építkezés Szlovákiában A felszabadulás óta eltelt 25 év alatt Szlovákia igen nagy gazdasági fejlődésen ment keresztül. E fejlődés ékesen szóló bizonyítéka az, hogy ez idő 'alatt falvakban városokban rendkívül nagy méreteket öltött a családi házépítkezés. Több mint 320 ezer családi ház épült, ami az összes lakásépítkezésnek 50 százaléka. A legújabb sta­tisztikai adatok* szerint a szlovák lakosságnak több mint 70 százaléka jelenleg saját tulajdonát képező csa­ládi házban lakik. A szlová­kiai családi házépítkezésekre az jellemző, hogy e házak mintegy 98 százalékát „ka­lákában” közös erővel építik, az építkezésnél gépesítést és építőipari munkaszervezést, építőipari szakembereket — nem vesznek igénybe. Az ilyen magánépítkezés az alap kiásásától a beköltözésig átlagosan 3—5 évig, néha még tovább tart. Annak érdekében, hogy az építkezési ütemet az elkövet­kező 25 évben is tartani le­hessen, megfelelő intézkedé­sek történtek a viszonylagos építőanyag-hiány kiküszöbö­lésére. Szlovákia egész terü­letén bővítik az építőanyag­ipari bázist. Az építőanyag­ipar beruházásai idén elérik a másfél milliárd korona ösz- szeget, ami az elmúlt két év beruházásaival együtt 3,5 milliárd koronát tesz ki. Üj cementgyárakat és mészége­tőket építenek, sor kerül új téglagyárak építésére és a régiek rekonstrukciójára, épülnek tetőfedő anyagokat gyártó üzemek is. A salak­beton blokkokat gyártó meg­lévő üzemeken kívül épül­nek új, panelleket gyártó üzemek is. Évi kapacitásuk előreláthatóan 1300 lakás lesz. Az állam egyre na­gyobb pénzügyi támogatás­ban, hitelnyújtásban része­síti a családi házak építőit. Kívánságuknak megfelelően megszüntették az állam által nyújtott kölcsön nagyságára vonatkozó korlátozást (eddig a kölcsön összege nem ha­ladhatta meg a 25 ezer koro­nát) és a kölcsön után fize­tendő kamatot igen alacso­nyan — 1—2.7 százalékban — szabták meg. A kölcsön törlesztésének ideje egyes esetekben eléri a 30 évet. A Szlovák Szocialista Köz­társaság Építésügyi és Tech­nikai Minisztériuma legújabb rendeletének értelmében a jövőben a falusi családi ház- építkezés főformája a mér­nöki tervek szerint készülő úgynevezett blokkrendszerű házépítés lesz. Ezek a csalá­di házak az adott hélységben létesülő új lakónegyedekben, telepeken épülnek. A családi házépítők igénybe vehetik azoknak 'a műszaki közpon­toknak a segítségét, amelyek szervezeti, technikai és anya­gi támogatásban részesítik az építtetőket. Az építkezé­sek színvonalának növelése érdekében különböző típus­terveket tartalmazó kiadvá­nyokat jelentetnek meg. — 1970-ben 40—50. később pe­dig még több ilyen terv áll az építtetők rendelkezésére. E típusterveket bárki fel­használhatja, 'aki családi há­zat kíván építeni. „Hétmérföldes csizmák" Jugoszláviában manapság különösen elfoglaltak a köz­gazdászok és a statisztikusok — a komputerekről nem is beszélve: folyik az 1970—75. évekre szóló gazdaságfejlesz­tési terv előkészítése. Ezt a tervet széles körben, nyilvá­nosan megvitatták a legkü­lönbözőbb szinteken — a vállalatoktól a szövetségi or- ’szággyűlésig bezárólag. Jugoszlávia űj középtávú gazdaságfejlesztési terve két­ségkívül hatalmas ütemben, „hétmérföldes léptekkel” nö­veli majd a lakosság élet- színvonalát. Néhány szám­adat: 1975-ben a személy­autók száma több mint 2 millióra emelkedik, a rádió- készülékeké 5 millióra, a tv- készülékeké 4.3 millióra és több mint 4 millió háztartás rendelkezik majd villanytűz­hellyel. hűtőszekrénnyel és mosógéppel. .Javul és ugyanakkor szerke­zetileg megváltozik a jugo­szláv emberek táplálákozása is. Csökken a kenyérfogyasz­tás, a más gazdagabb .kaló­riatartalmú élelmiszerek ja­vára. Egy lakosra számítva a fogyasztás cukorból évente mintegy 5 kg-mal, húsból éá halból 7.5 kg-mal, zsírból 3 kg-mal, tejből pedig 36 liter­rel fog növekedni. . Mindez csak néhány rész­let abból a tervből, amely­nek megvalósítására az or­szág minden erejét mozgósí­tani kell. Bár maguk a jugo- szlávok sem tartják ezt a tervet „befejezett ténynek” (és ezért kidolgozták a mint­egy f0 százalékkal alacso­nyabb mutatókkal számoló „szerényebb variánst” is), — mégis reálisnak látszik ez az 5 éves terv, minthogy a jugoszláviai fejlődésnek az elmúlt néhány évben tapasz­talt tendenciáira támaszko­dik, arra a fejlődésre, amely a gazdasági reform beveze­tése óta az országban végbe­ment. Végezetül meg kell je­gyezni. hogy a lakosság élet- színvonalának ilyen gyors­ütemű növekedése közepette, a terv teljes megvalósítása esetén nem éri utói Jugoszlá­via a fejlődésben élen járó európai országok lakosságá­nak életszínvonalát. Mennyiért lehet Bulgáriában üdülni ? Az idei nyárra a Balkán- turiszt 265 szállodája, 160 kemping-tábora, 10 motelja és számtalan bungalója, va­lamint a magánszállások 30 ezer férőhelye áll a külföldi türisták rendelkezésére. A Fekete-tenger bulgáriai sza­kaszán a legdrágább szállo­da az Internacional az Arany­homokon. 211 szobáját min­den kényelemmel felszerel­ték. A szállodának van fe­dett* úszómedencéje is, — amelybe melegített tengervi­zet vagy meleg gyógyvizet engednek. A szobaár: 15 dollár egy napra. A többi fekete-tengeri szállodában a szobák ára 5.5 dolártól 8 dol­lárig terjed, az ország más vidékein a szállodai árak en­nél még alacsonyabbak. A turisták fizetővendég­szobát is igénybevehetnek, 1.4—2 dollárért, a kemping­táborokban pedig a szállá­sért, (beleértve a parkírozást is) mindössze néhány centet kell fizetni. A fekete-tengeri üdülőhelyeken október 1 és június 15 között 50 százalé­kos, szeotember 16 és 30 kö­zött pedig 25 százalékos ár- kedvezményt adnak a szállo­dákban. Egy teavajból, tojásból, sajtból, tejből, kávéból álló reggeli csak 0.50—0.70 dol­lárba kerül. Ha a külföldi turistának valami bolgár ételspecialitásra támad ked­ve, maximum 2.— dollárért megkaphatja. A gyümölcs­kúrára vágyóknak nagyszerű lehetőségeik vannak: kitűnő a bolgár szőlő, alma, körte. Egy ilyen kúra napi 0.5—1 dollárba kerül. Persze az is­mert szórakozóhelyek — As­toria, Kukeri, — valamelyi­kében eltöltött este három- szor-négyszer annyiba kerül, mint egy rendes vendéglői vacsora. A bolgár hegyek, a Rila, Rodope, Stara-Planina hegy­ség, a horgászoknak és a va­dászoknak valóságos paradi­csoma. A múlt évben Bulgá­riát osztrák, olasz, belga va­dászok keresték fel, akik igen jól érezték magukat )

Next

/
Oldalképek
Tartalom