Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

1970. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Emberek és milliárdok Évente 2 millió tonna NPK — Mammut beruházás Péten Nyolcszorosára növelt termelékenység Épül az ország leg jelentősebb műtrágyagyára A kemizálás rendkívül je­lentős sajátossága, hogy a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipari ágak befektetései igen rövid idő alatt térülnek meg. Számítások szerint 1970-ben 4 milliárd forint ér­tékű, döntő részben hazai eredetű vegyszer felhaszná­lása csak: a növénytermesz­tésben 17 milliárd forint ér­tékű terméstöbbletet hozhat a 10 évvel ezelőtti átlaghoz viszonyítva. S hogy még a milliók, milliárdok bűvköré­ben maradjunk, optimális számítások szerint egy 3,8 milliárd forint értékű vegy­ipari beruházás a mezőgaz­daságban 11 milliárd forint termelésnövekedéssel jár. Ezek után senki sérti lepőd­het meg, hogy éppen a me­zőgazdasági termelés növelé­se érdekében népgazdaságunk építésének jelenleg egyik központi feladata a vegyipar erőteljes ütemű fejlesztése. A Péti Nitrogénművek az ország legrégebbi műtrágya- gyára. A gyár építését 1930­De még be sem fejeződött a 2,5 milliárd forint értékű rekonstrukció Péten, amikor mári, jóváhagyta a kormány Gazdasági Bizottsága újabb műtrágyagyár megépítését, ugyancsak Péten. Az új gyár beruházási költsége hozzáve­tőlegesen 8,5 milliárd forint lesz. És kapacitása — évi 2 millió tonna kombinált mű­trágya — már a magyar me­zőgazdaság 1980-ig terjedő távlati fejlesztési tervéhez igazodik. Hármas műtrágyát készítenek majd itt, amely nitrogént, foszfort és káliu­mot tartalmaz. Az NPK ha­tóereje többszöröse a jelenleg gyártott egyedi nitrogén mű­trágyának. A több milliárdos beruhá­zás. amely ez évben kezdő­Ä részben állami, rész­ben a Péti Notrogénművek saját anyagi erejéből megva­lósuló beruházás előkészítése óriási szervező, tervező és koordináló munkát igényelt A Vegyiműveket Tervező Vállalat hosszú ideig dolgo­zott a szükséges út-, vasút-, .épület- víz-, gőz-, energia­szolgáltatás tervein. A Ma­gyar Vegyipari Egyesülés _ szakember gárdájával segí­tette és segíti még most is a pétiek tárgyalás-sorozatát, hiszen az új műtrágyagyár gépeinek jelentős résziét, a technológiát, a gyártási licen- cet külföldi vállalkozóktól kell megvásárolni. A nemzet­közi kooperációban szovjet, norvég és francia cégek .vesznek részt többek között. A területfoglalás már meg­kezdődött. Az új gyár építé­séhez a Veszprémi Állami Gazdaságtól közel 4 millió forintért 300 hold mezőgaz­Nagy érdeklődés a szegedi nyári egyetem iránt A TIT szegedi pedagógiai nyári egyetemének igazgató­sága úgy döntött, hogy az idei kurzus július 12-től jú­lius 23-ig tartó első szekció­jára, a 370 jelentkező közül 220 pedagógusnak biztosít részvételt. így körülbelül 180 magyar és 40 külföldi, több­ségében szovjet, csehszlovák és jugoszláv hallgatója lesz ennek az előadássorozatnak, amelynek fő témája a tudás- és neveltségi szint méresse­nek módszere. A hallgatók szabadidejükben megtekintik a szegedi ünnepi hetek külön­féle rendezvényeit, s balato­ni, gyulai, bugaci kirándulá­sokon vesznek részt. Az igé­nyeknek megfelelően az idén először a szegedi nyári egye­tem második szekcióját is megrendezik július 27-től augusztus 8-ig. Ezen a kur­zuson 80 USA-beli hallgató yesz részt, ban határozták el, 1931-ben megkezdődött az építkezés és 1932-ben már meg is indult a termelés. Először két kü­lönálló egységként „funkcio­nált” a gyér, mint ammónia­gyár és mint péti gyár álla­mi érdekeltséggel. A két gyá­rat 1933-ban Péti Nitrogén Műtrágyagyár néven egyesí­tették. A gyár technológiája a várpalotai szénbányák ol­csó szenére, a lignitre épült. Az 1944. évi . légitámadások megbénították a gyárat, amely csak 1948-ban kez­dett újra dolgozni. 1964-ben a Borsodi Vegyi kombinát és a Tiszai Ve­gyikombinát létesítése után a párt és a korntány a Péti Nitrogénművekre bízta a nitrogén műtrágyagyártás mintegy 2,5 milliárd forintot igénylő fejlesztését. E beru­házás keretén belül épült üzemek a régi gyár termelő kapacitását ötszörösére nö­velték, miközben a létszám csak 30 százalékkal emel­kedett. dött meg, nagyságát tekintve egyedülálló a magyar ipar­ban. Ilyen koncentrált és korszerű vegyipari építkezés sem a felszabadulás előtt, sem azt követően még nem volt hazánkban. Az 1974 vé­gére megépülő új gyár ter­melékenységére jellemző, hogy míg 1969-ben a gyár­ban egy munkásra 150 ezer forint, 1970-ben 400 ezer fo­rint értékű termelés jutott, 1974 után ez az egy főre ju­tó termelés értéke évi 1,3 millió forintra növekszik. A műszaki színvonalról „árul­kodik”, hogy míg a régi üzem 1 tonna ammóniájához 1750, a jelenleg dolgozó üzemben 270, az épülő üzem­ben 11 kilowattóra elektro­mos; áram szükséges. dasági célra alig használha­tó földet vásároltak. A kivitelező, a vegyipari építkezésekben jártas 22. Ál­lami Építőipari Vállalat már építi a felvonulási épülete­ket. A durva tereprendezési munkát már a múlt évben megkezdték. Rövidesen hely­színre települ a beruházás bonyolítója, a Petrokémiai Beruházási Vállalat, hiszen a 8,5 milliárdos vállalkozással a Péti Nitrogénművek már nem tud egymaga megbirkózni. • Iparfejlesztés— városfejlesztés Az építőiparra ez évben mintegy 160 millió forint ér­tékű munka vár. Az egész beruházás alatt 1,2 milliárd forintot kell „beépíteniük”. Ehhez 2,5 ezer építőipari munkás kell a beruházás csúcsidőszakában. Ugyaneb­ben az időben a közreműkö­dők mintegy félszáz vállalat, újabb 2000 embert hoznak Pétre. Fogadásuk, megfelelő ellátásuk nem kis gondot okoz Ugyanakkor az új mű­trágyagyár mintegy ezer dol­gozójának szociális és kom­munális ellátásáról is gon­doskodni kell a beruházás során. Már az építőipar fel­vonulási épületeit is úgy épí­tik íneg, hogy később kis költségekkel azokat lakások­ká alakíthassák át. A külföldi szakmunkások, üzletemberek részére szállo­da épül, míg a többezer épí­tőmunkás számára a meglévő másfélezres mellé újabb ezeradagos konyhát építenek. Gondot okoz jelenleg Vár­palotán és Péten ‘és a jövő­ben méginkább a kórházi el­látás. Ezért a szakemberek jelenleg dolgoznak azon az elképzelésen, hogy a műtrá­gyagyár járulékos beruházá­saként egy vegyipari baleseti kórház is épüljön. Ebben el­sősorban speciális vegyipari betegségek, balesetek, gyógy­kezelésére rendezkednének be, de más hagyományos osz­tályok is helyet kapnának. Mindez bizonyítja, hogy az idén elkezdődött nagyjelen­tőségű vegyipari beruházás nemcsak ipari jellegű, ha­nem hozzájárul Várpalota város fejlődéséhez. A lényeg perszé az, hogy hihetetlen rövid idő, négy év alatt Pét- fürdőn olyan ipari létesít­mény épül. amely európai vi­szonylatban is számottevő, hazai viszonylatban pedig az ország legjelentősebb, leg­nagyobb műtrágyagyárává alakul, Andrássy Antal t Hol készül a Lehel- gy érmék szoba? Csatlakoztok a BUBIV-hoz irtVvr» olci/>cn.mr A *7 nrlTTr,« mólvoim Zegzugos utcák, alacsony kerítésekkel szegélyezett si­kátorok vezetnek a gyáregy­séghez. Apró vályog házak­ból kimagasló kétszintes — szürke épület, a bejáratnál tábla, felirattal budapesti Bútoripari Vállalat 9-es szá­mú gyáregysége. Az udvar mélyéről felvi­sító fűrészgép sem sejteti, hogy olyan üzem területén vagyunk, amelynek híre túl­lépte a megye határát. Két évtizeden át tanácsi vállalat volt. Tavaly óta a budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) Gyáregységeként működik. Jók a munkafeltételek A gyáregységben három­százhatvan dolgozót foglal­koztatnak, küzülük száznegy­ven jól képzett szakmun­kás. A korszerű bútorgyár­tás számos munkafolyama­tát nők végzik. A hagyományos kézi poli­túrozás helyét elfoglalta a poliészter. A kárpitos ipar technológiája is változott. A tölcsér-rugókat egyre inkább felváltják az epeda-rugók. Előállításuk aDrólékos mun­Egyedüli főtermékük a Lehel gyermekszobabútor — nagy népszerűségnek örvend. A jelentős állami dotációval gvártott. igen olcsó és na­gyon praktikus garnitúrát ma a gyermekszobák „leg­eszményibb” berendezésének mondják. A jelenleg gyártott mennyiség többszörösére len­ne igény. Több kiskereskedelmi vál­lalat is rendelne szívesen, a BŰTORÉRT azonban hosszú időre lekötötte teljes kapaci­tásukat. A gyártásuk tavaly kát igényel. Ezért van, hogy a dolgozók negyven százalé­ka nő. X BUBIV jászberényi te­lepén jók a munkafeltételek. Munkaerő vándorlásról itt alig lehet beszélni. Előrelá­tók, gondoskodnak a szak­ember utánpótlásáról. Jelen­leg harmincnégy — kárpitos, asztalos lakatos és villany­szerelő — tanulójuk van. — Mindeevfkre szüksée lesz itt. 32 millió forint értékű volt, az idén 43 millió forintra emelkedik. Növeli a jövedelmet az évente mintegy 6—7 millió forintot érő melléktermékek előállítása is- A budapesti Villamossági Berendezések Gyárának akkumulátor-szek­rényeket, a PIÉRT részére rajztáblákat készítenek. Ez a tevékenység is nagyon gaz­daságos- A bútorgyártásból lemaradt minden darab anyagot fel tudnak így hasz­nálni. L A. „Gyönyörű a mi lengyel hasúnk99 Szolnokra jön a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese Szovjet földön, 1943-ban alakult meg az együttes és a Szovjetunióban szerveződött lengyel hadsereggel együtt Berlinig elkísérte a harcoló csapatokat. Kisebb műsorok után 1946-ban -rendezte első nagy bemutatóját „Építjük Varsót” címmel. Azóta hat­ezer előadást tartott, ame­lyeket több mint nyolc mil­lió néző tekintett meg. A hazai fellépéseken kívül az együttes sokszor vendég­szerepeit külföldön is. Be­mutatta műsorait a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában. Romániában, P Német De­mokratikus Köztársaságban, Jugoszláviában. Koreában és Franciaországban. A lengyel rádió és televízió többször is bemutatta őket, legnép­szerűbb ének-, és zeneszá­maikat pedig hanglemezre is felvették. A magyar nézők szintén több alkalommal gyönyör­ködhettek az együttes mű­soraiban. Mostani vendég- szereplésük már a harmadik lesz Magyarországon. Turné­juk alkalmából Szolnokra is ellátogatnak. „Gyönyörű a mi lengyel hazánk” című mű­sorukat június 16-án este 7 órakor mutatják be a Szig­ligeti Színházban. A kétrészes bemutató első fele a régmúlt lengyel tör­ténelmet idézi. Erre utalnak a címek is (Köntös szvit. Betyár tánc, Kosciuszko har­cosai, Régi katonadalok. Ma- zűr). A második részben az együttes emléket állít „ vi­lágháborúban a német fasisz­ták elleni küzdelem során elesett hősöknek. A Varsói szimfónia Varsó lakosságának a hitleri meg­szállás elleni hősies küzdel­méről szóló táncköltemény. Hasonló témát dolgoz fel a Varsó él és a A II. világ­háború dalai című műsor- szám is. A második részben a programot népi tánc­jelenetek. népdalok és mo­dem dalok egészítik ki. Be- nedykí Konowalski feldol­gozásában többek között ma­gyar • katonadalok is szere­pelnek az együttes műsorán. Vii iil r r Torok, árvíz, járvány A Mohácson működő hon­ismereti kör ifjú tagjai régi krónikák, dokumentumok, el­beszélések alapján összeállí­tották: mikor és milyen vész érte Mohácsot az elmúlt századokban. A kiinduló tör­ténelmi dátum természetesen 1526, a nagy vész esztendeje, amikor a törökök felperzsel­ték a meghódított várost. Az utolsó nagy veszedelerti az 1965-ös úgynevezett százna­pos árvíz volt, amelynek kö­vetkeztében sok lakóház ösz- szedőlt vagy megrongálódott a városban. Az elmúlt négy és fél évszázad során tíz nagy tűzvész és tíz súlyos árvíz pusztított, s hat alkalommal tizedelte meg a lakosságot a kolera és a pestis. A három „vész” közül ma már egyik sem jelent igazi veszedelmet: járvány utoljára 1910-ben. tűzvész 1944-ben pusztított a városban, az öt évvel ezelőt­ti árvíz után pedig úgy meg­erősítették az árvízvédelmi töltéseket, hogy a Duna felől is nyugodtan alhatnak már a mohácsiak. Egy pártpzopagandista portréja Beszélgetés Bereczky Lajossal, az «Oktatásügy Kiváló Dolgozójáéval A Középtiszavidéki és Jász­sági Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének központja Szolno­kon, egy újonnan épült, mo­dern irodaház második eme­letén van, Bereczky Lajos, a szövetség titkára elfoglalt ember. Beszélgetésünket gyakran szakítja meg a te­lefon csörgése vagy egy-egy munkatárs belépése. — A Szovjetunióban végez­tem el az egyetemet — kez­di a beszélgetést Bereczky Lajos. — Utána rögtön, 1957- ben a megyébe kerül­tem. Első munkahelyem a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályán volt. Agrárszak­ember vagyok, de mindig ér­dekelitek a társadalomtudo­mányok is. Másodéves ko­romtól kezdve az egyetemen politikai gazdaságtan szak­körre jártam. A megyei ta­nácstól rövidesen átkerültem a megyei pártbizottságra. Ott dolgoztam a mezőgazdasági osztályon 1958-tól 1967-ig. — Mikor kezdett propa­gandamunkát végezni? — Már az első időszakban, az 1957—58-as oktatási évben tanítottam politikai gazda­ságtant a megyei tanács dol­gozóinak. Később pedig, 1958- tól a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemen taní­tottam, különböző szinteken és oktatási formákban, sán­tán politikai gazdaságtant. Három évig tanszékvezető voltam, két évig levelező hallgatókat készítettem fel államvizsgára. Három eszten­deje pedig kísérleti agrárpo­litikai szakosított tagozatú osztályt vezetek. E,, kezdet­ben egyedülálló volt az or­szágban. A tematikáját ne­kem kellett kidolgoznom és az irodalmat összegyűjtenem. A munkát figyelemmel kísér­ték a politikai főiskolán és a más megyékben működő esti egyetemeken is. Azóta már több helyen is indítottak ha­sonló osztályt. Közben per­sze tanulnom is kellett. El­végeztem a politikai főisko­lát. — Említette, hogy mező-* gazdasági mérnöki diplomát szerzett. Ezen belül milyen speciális képzésben része­sült? — Agrárközgazdász va­gyok. Kezdettől fogva agrár- közgazdaságtannal foglal­koztam, ezt szeretem és sze­rencsére mindig olyan mun­kát végeztem, amely öissz- függésben van vele. Részt vettem a termelőszövetkezeti szövetségi rendszer kialakí­tásában. Utána kértek meg, hogy vállaljam el a jelenlegi munkát. Szívesen jöttem ide 1967-ben, hiszen amit itt csi­nálok, egybeesik érdeklődési körömmel. — Propagandista tapaszta­latait tudja hasznosítani je­lenlegi munkájában? — A szövetségnek három fő működési területe van. Foglalkozunk t ermeléspoliti- kai, közgazdasági és árufor­galmi, szövetkezetpolitikai és jogi kérdésekkel. Mindezt a termelőszövetkezetek érdek- képviseletének oldaláról tesz- szük. Az egyenlő partneri vi­szony kialakulását segítjük elő a termelőszövetkezetek és a velük kapcsolatban álló egyéb vállalatok, intézmé­nyek között. A propaganda- munka tehát közvetlenül nem szerepel a feladataink között. De lépten-nyomon végzünk ilyen munkát is, terjesztünk közgazdasági és agrárpolitikai ismereteket napi tevékenységünk során. Ügyrendünkből következik, hogy ezt elsősorban informá­ciók adásával tesszük. Nem egyszerűen összegyűjtjük és továbbítjuk az információkat, elemezzük is őket és az elem­zés eredményeit is a terme­lőszövetkezetek rendelkezé­sére bocsátjuk. — Jelenleg milyen formá­ban vesz részt a közvetlen propagandamunkában? — Említettem, hogy van egy osztályom az okatási igazgatóságon. Jelenleg pedig éppen egy szövetkezetelméle­ti kutatócsoportot szervezünk ugyanott, az esti egyetem ta­náraiból. Ennek a csoportnak a működési tervezetét már elkészítettem, a hivatalos megalakulás a közeljövőben lesz; — Milyen céllal szervezik a szövetkezetelméleti kutató- csoportot... — Azokat a kérdéseket vizsgáljuk majd, amelyeket maga az élet vetett fel: a szövetkezeti demökrácia, a szövetkezeti belső mechaniz­mus, a szövetkezeti tag és a szövetkezet viszonya. Csak néhányat említettem. Sok, je­lenleg is meglevő ellentmon­dás késztet arra, hogy foglal­kozzunk ezekkel a témákkal. — Személy szerint melyik kérdés izgatja legjobban? — A politikai gazdaságta­non belül is kedvenc témám a tulajdonviszonyok kérdése. Ez ugyan némileg elüt az ag­rárközgazdasági témáktól, de nagyon érdekel a szövetke­zeti tulajdon fejlődése, fej­lesztésének lehetősége. — Tapasztalatait kizárólag a gyakorlati munkában hasz­nosítja, vagy publikálja Is? — Írtam néhány cikket ak­tuális témákról a Pártéletbe és a Magyar Mezőgazdaság­ba. „Profi” kutató nem aka­rok lenni, de ha éppen úgy hozza a sor és használhatok vele, lehet, hogy megírom a tapasztalataimat. — Elégedett-e az eddig végzett propagandamunka- val? — Ha eredményesen tud­tam dolgozni, az nemcsak rajtam múlt. Munkámat min­dig jó kollektívában végez­tem. Alig száradt meg a pe­csét a diplomámon, már fe­lelősségteljes munkát bíztak rám és megadtak minden se­gítséget, hogy azt el is tud­jam végezni. Munkája eredményességét bizonyítja az is, hogy az idei pedagógusnapon megkapta az „Oktatásügy Kiváló Dolgozó­ja” kitüntetést. Bistey András MEGÖL! p»M»aH*ZWOTA» feWUAISZHjPOUOIW»» 1 Keresett a főtermékük Műtrágyagyár 8.5 milliárdért Helyszínen a 22-esek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom