Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évf. 131.S z. 1910. június 6., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Megfeszített küzdelem az árral A 36 órás esőzés lelassította az apadást Szolnok térségében változatlan az árvédelmi helyzet Martfűtől délre fokozni kell a védekezést Ä Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén működő Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság közleménye Az elmúlt 3.6 órában az esőzés fokoza­tosan a Tisza teljes vízgyűjtő területére kiterjedt. Hatására lelassul a Felső-Tisza és a mellékfolyók apadása. A Tiszafü­redtől Csongrádig húzódó védvonalak kö­zött azonban folytatódott a mérsékelt apadás. A kiadós esőzés miatt számolni kell egyes belvízöblözetekben a vízelborítások- kal, belvíz főcsatornák torkolataiban pedig a szivattyú-telepek üzembeállításával. A Szolnok—Csongrád közötti töltésekre változatlanul nagy nyomás nehezedik. Az átázások, szivárgások, különösen a Tisza bal partján, Tiszakürt, Tiszainoka térségé­ben igen erősen fokozódnak. Ebben a térség­ben növelni kellett a védekezéshez szük­séges anyagmennyiséget és a védelmi erők számát is. Az esőg időjárás megnehezítette, több helyen lehetetlenné tette a közlekedést, a személy és anyagszállítást a gátakon. ' A folyamatos védekezés érdekében sok he­lyen a nehézkesebb és lassúbb vízi szál­lítást kellett igénybevenni. A szolnoki—zagyvarékasi 1. számú (Szol­nok város védelmét szolgálja) és a tisza- ugi 3-as számú biztonsági lokalizációs töl­tések építése az esős időjárás ellenére is folytatódott. E munkák során több mint 10 ezer köbméter földet építettek be. összegezve a megye területén folyó ár­vízvédekezés helyzetét, három fázist lehet megkülönböztetni: I Tiszafüred és Tisza- bő közötti szakaszon a védekezési munka intenzitása csökkenthető, II. Tisza bő és Martfű között, tehát Szolnok térségében változatlan erővel folytatódik a védekezés. III. Martfűtől délre a Körös torokig, első­sorban Tiszakürtnél, Tiszainokánál, Tisza- sastól délre, VI/2. gátőrjárásban mind a személyi, mind az anyagi erők vonatkozá­sában tovább kell növelni az árvédelmi munka intenzitását. A mai napon összeülő területi ár- és belvízvédelmi bizottság a helyzet áttekin­tésének birtokában a további intézkedések megtételére hoz határozatot. További esőzésekre számíthatunk,— fokozni kell a védekezést Interjú Hegedűs Lajossal, a megye árvédelmi vezetőjével Két napja Szolnok megyé­ben is az esős idő hátráltatja a gátak védőinek munkáját. Mindez nehezíti az amúgy sem könnyű helyzetet. Hege­dűs Lajost, a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság ve­zetőjét, megyei védelemveze­tőt kérdeztük az ár elleni harc jelenlegi állásáról. — Egyetlen mondatban nem lehet értékelni és bemu­tatni a jelenlegi helyzetet — mondotta. — Az 535 kilomé­teres védvonalunk egyes pontjain ugyanis más és más a jelenlegi helyzet. Területün­ket három részre oszthatjuk fel. Tiszafüred és Tiszabő között az apadó víz mellett enyhülnek a védelmi mun­kák, egyre kevesebb helyen van szükség beavatkozásra. Tiszabő és Martfű között, lé­nyegében Szolnok térségében, változatlan intenzitással kell védekezni. Természetesen a munkánál figyelembe kell vennünk a csapadékos időjá­rást. mivel az mind a telje­sítményben, mind a közleke­désben gondokat okoz. A har­madik térségben Martfűtől délre eső védelmi szakaszo­kon lényegesen növelnünk kell a védekezést. — Mi teszi ezt szükségessé? — Egyrészt az, hogy a te- fcőzás óta mindössze 15—20 centiméteres apadás követ­kezett be a folyón Tiszaug, Tiszainoka és Csongrád tér­ségében. E területeken továb­bi gátátázásokra, szivárgások­ra kell számítanunk. Ezért a pátriázást, a könnyűbúvárok­nak a szivárgás ellen fólia­terítést, a töltések megtá­masztását, leterhelését, a rossz időjárási viszonyok kö­zött is lényegesen növelni kell nemcsak ma és holnap, de holnapután is. Ennek ér­dekében munkaerő és anyag­átcsoportosítást határoztunk el. Az esős időjárás nehéz feladat elé állítja az ár ellen védekezőket. A gépkocsival való közlekedés szinte lehe­tetlen. A töltéseket csak ott lehet megközelíteni, ahol azokhoz műút vezet ki. Így a védelmi anyagokat a műút és a gát csatlakozásánál a gépkocsikról vízi járművekre kell raknunk és csak azokkal szállíthatjuk a beépítés he­lyére. Többször kell rakodni és ez fokozza a balesetve­szélyt is- Egyébként a hon­védség is javaslatunknak megfelelően létszám és anyagátcsoportosítást hajtott végre, így az együttműködés és kooperáció olyan helyze­tet teremt, hogy a védelmi intézkedések időben megtör­ténhetnek. — A területi bizottság köz­leményeiben naponta hírt kapunk a lokalizációs tölté­sek építéséről. Mi indokolja ezt a nagyarányú földmun­kát? — A lokalizációs töltések építése lényegében azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen bekövetkező gátszakadásokon kiömlő vizeket a lakott he­lyektől távol tartsa, elterelje, illetve feltartsa. Mint azt már hírül adtuk, két helyen épül ilyen lokalizációs vonal a megyében. Az egyik Szol­noktól északra, az úgyneve­zett határmenti szivattyúte­lephez vezető belvízcsatorna töltésén a város felőli olda­lon. Ennek elsősorban az a szerepe, hogy Szolnokot men­tesítse egy olyan esetben, ha gátszakadás következtében közvetlen árvízveszély fe­nyegetné a várost. Hangsú­lyozom, hogy ez megelőző és biztonsági intézkedés. Bizton­sági intézkedés egyrészt arra az időre, ha a Zagyva okoz­na gondot a Tisza duzzasztá­sa következtében, másrészt ha a Mátrában lehulló nagy- mennyiségű csapadék hatá­sára meginduló árhullámot nem lehetne a töltések között tartani. A védett értékek nagyságrendje ezt a megelő­ző intézkedésünket feltétle­nül megköveteli és indokolt­tá teszi. A másik lokalizációs vona­lunk Tiszaug térségében épül. Ez lényegében olyan terelő lokalizációs töltés, amely mind tiszai, mind körösi gát­szakadásnál a víz kiterülé- sét megakadályozza. Mindkét helyen nagyteljesítményű földmunkagépek, billenő te­herautók dolgoznak. A rossz időjárás ellenére naponta többezer köbméter föld meg­mozgatására és beépítésére kerül sor. — Említette a Mátrából levonuló árhullámot. Ezek szerint a csapadékviszonyok azt mutatják, hogy újabb áradásra számíthatunk? — Feltétlen megindul egy árhullám, hiszen az egész Tisza vízgyűjtőjén átlagban péntek reggelig 10—30 milli­méteres csapadék esett. A legtöbb Mezőtúr térségében volt 54 milliméter. Ma még az árhullámoknak nagyság­rendje nem számítható, arra csak előreláthatólag a holna­pi, vagy holnaputáni vízállá­sokból következtethetünk. — És mit mutatnak a töb­bi folyók? — Ma még a Zagyván és a Körösön néhány centiméteres emelkedés tapasztalható. Vi­szont Vásárosnamény felett a Tiszán és mellékfolyóin az árhullám több deciméter, de van ahol az egy métert is meg­haladja. Ebből sem vonható le végleges következtetés, a térségünkbe érkező árhullá­mot illetően. Erre is csak néhány nap múlva lehet vá­laszt adni. — Számíthatunk tehát ar­ra, hogy a Tisza mellett a Zagyván is védekeznünk kell majd? — Kékesen eddig 19 mil- liméternyi csapadék esett ez számunkra még nem jelent veszélyes árhullámot. A Zagy­va vízgyűjtőjén 60—70 mil­liméteres csapadékhullás je­lent veszélyes áradást — mondta befejezésül Hegedűs Lajos. V. V. Fock Jenő hazautazott Fock Jenő miniszterelnök pénteken délután nemzetközi sajtóértekezletet tartott belg­rádi rezidenciáján. A hivatalos magyar—ju­goszláv tárgyalások csütörtök esti befejezése és a rendkí­vül szívélyes légkörben le­zajlott vacsora után, amelyet a magyar kormány elnöke és felesége adott Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő és fele­sége tiszteletére, Fock Jenő és kísérete pénteken Kragu- jevácra utazott. Fock Jenő és kísérete pén­teken. késő délután haza­utazott Budapestre. A magyar kormány elnö­két és feleségét a belgrádi repülőtéren Mitja Ribicsics, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) el­nöke és felesége búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Mirko Tepavac külügymi­niszter, valamint a jugoszláv politikai élet számos más vezető személyisége. Tiszai vízállások A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tá­jékoztatása szerint teg­nap 18 órakor Tiszaroff- nál 863, Szolnoknál 874, Tiszaugnál 822, centi­métert jelzett a vízmér­ce. Tiszafürednél 670, Csongrádnál pedig 917 centiméter volt a folyó vízszintje. Segít az ország Az árvízkárosultak megse­gítésére tett újabb felajánlá­sokról kaptunk hírt megyénk különböző részeiből. A Szolnok megyei rendőr­főkapitányság dolgozói egy napi illetményüket ajánlot­ták fel és fizették be az ár­vízkárosultak csekkszámlájá­ra. A kisújszállási Faipari Vállalatnál a fizikai mun­kások kezdeményezésére kétszázkileneven ember egy napi keresetét — összesen 18 650 forintot — adták az árvízsújtotta területek la­kosságának. A Pedagógus Szakszervezet megyei bizott­sága legutóbbi ülésén a me­gyei tanács művelődésügyi osztályával együtt felhívással fordult a megye oktatásügyi dolgozóihoz, hogy egy napi keresetüket ajánlják fel a Szabolcs megyei árvízkáro­sultaknak. Az összegyűjtött pénzösszegből 150 ezer fo­rintot egy nagycsaládos pe­dagógusnak juttatnak ház­építésre és 150 ezer forintot juttatnak egy tesz tag ré­szére is. A tiszafüredi Főnix beat együttes vasárnapi fel­lépésének bevételét ajánlot­ta fel az árvízkárosultaknak. A mindenütt megnyilvánu­ló segítőkészség eredmé­nyessé teszi a Vöröskereszt aktíváinak, a gyűjtőpárok­nak a tevékenységét is. Szol­nokon idáig, elsősorban a háziasszonyok és a nyugdí­jasok 30 ezer forintot adtak. Sokan szinte az erejükön fe­lül segítenek. A Rákóczi út 33. szám alatt lakó özv. Károlyi Jó- szefné például nyugdíjából 200 forintot, a Bajtárs u. B. Ma hajnalban 5 órakor a szolnoki tsz szövetség 22 tag­szövetkezetéből 28 teherautó indult útra a Szamos-közi Kisar községbe. Az ottani árvízsújtotta Űj Élet Terme­lőszövetkezet felett vállalt védnökséget a szolnoki tsz szövetség. Kétízben szállítot­tak már élelmiszert, takar­mányt Kisarra. A mai ra­komány 300 mázsa szénából, épületének egyik családja, özv. Stifter Béláné 90 éves pedagógus, valamint ala­csony. leszázalékolt nyugdíj­jal rendelkező rokkant fia és menye fejenként 50 forinttal támogatja az árvízkárosulta­kat- özv. Földes Ferencné pedig, aki a Ságvári körút 10. szám alatt lakik és már hosszú idő óta ágyban fekvő beteg, 420 forintos nyugdíjá­ból 100 forintot jegyeztetett a Vöröskereszt gyűjtőlapjára. 180 mázsa búzából, 450 má­zsa abrakból, kukoricából és árpából, s 60 mázsa szal­mából állt. A termelőszövetkezeti jár­művek visszafelé jövet hoz­zák magukkal a kisari tsz megmaradt juhállományát és növendékmarháit, hogy az itteni tiszacsegei legelőkön neveljék tovább. 28 teherautó Kisarra HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK^ Pedagógusok kitüntetése Tegnap délelőtt a KISZ Szolnok megyei Bizottsága és a Magyar Üttörő Szövetség- ségnek Szolnok megyei El­nöksége a pedagógus nap al­kalmából ünnepséget rende­zett, amelyen részt vett Vad András, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. Fehér József, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, azokat, akik nagysze­rű aktivistái, segítői a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Az ifjúsági mozga­lom különböző posztjain dol­gozó pedagógusok legjobbjai közül tizennyolcán kaptak ki­tüntetést. Kiss Józsefnénak. a szolnoki városi úttörő elnök­ség’ tagjának a KISZ Érdem­érmet nyújtotta át Fehér Jó. zsef. Sárközi Jánosné, a jász­berényi Kálai Éva Gimná­zium párt összekötő tanára, Koczkás Erzsébet, a KISZ Karcag városi végrehajtó bi­zottságának tagja és Csikós István, a jászalsószentgyörgyi általános iskola úttörőcsapat­vezetője az aranykoszorús KISZ-ielvény birtokosa lett. A „Kiváló Úttörő Vezető” kitüntetést tízen, a KISZ KB dicsérő oklevelét négyen kap­ták meg. Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénte­ken rövid hivatalos látoga­tásra Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari mi­niszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője, ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Színigazgatók országos értekezlete Évadzáró értekezletet tar­tottak pénteken a Művelő­désügyi Minisztériumban a színigazgatók, amelyen részt vettek a fővárosi és megyei tanácsok képviselői is. Dr. Bízó Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosz­tályának vezetője megállapí­totta: a színházak műsorpo- litikája művészileg igénye­sebb volt a megelőző éveké­nél. A fővárosi és vidéki színházak az 1969—70-es idényben 44 új magyar mű­vet mutattak be, s több új szerzőt is avattak. A magyar drámák egyikében-másiká- ban azonban fellelhető volt bizonyos „divatos” irányzat, utánérzés, sőt eszmei zavar is. Megemlítette, hogy bár a drámaírók tematikája gazda­godott, alkotásaikból hiá­nyoznak a munkások és pa­rasztok életét, örömeit és gondjait megelevenítő szín­padi művek. A fővárosi és a vidéki szín­házak mellett sorra alakul­nak az úgynevezett stúdió- színházak amelyek terméke­nyen hatnak az „anyaszínhá­zakra” fontos műhelyeivé válnak a drámaírásnak, a rendezésnek a fiatal művé­szek tehetsége kibontakozta­tásának. Egy legutóbb készült rep­rezentatív felmérés szerint a lakosság 12 százaléka rend­szeresen látogatja a színhá­zak előadásait, ezenbelül a fizikai dolgozók aránya azon­ban csak 16 százalék. Az Országgyűlés soronkövetkező ülésszakáról tanácskoztak a Parlamentben Dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökcnek elnökletével pénteken a par­lament gobelin termében ér­tekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei cs a megyei képviselőcsopor­tok vezetői. Dr. Beresztóczy Miklós tá­jékoztatta a képviselőket az országgyűlés soronkövetkező ülésszakának tennivalóiról, tervezett napirendjéről, majd Faluvégi Lajos pénzügymi­niszterhelyettes adott átte­kintést az 1969-es állami költségvetés végrehajtásáról, Dr. Dabrónaki Gyula ál­lamtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzési vizsgála­tok tükrében elemezte el­múlt évi gazdálkodásunkat. A két beszámolót követő vitában kifejtette véleményét Sándor József. Katona Sán­dor. Papo Lajos Varga Pé­ter, dr. Orbán László. Gazsó Sándor és Kovács István or­szággyűlési képviselő. Az ülés dr. Beresztóczy Miklós zárszavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom