Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-05 / 130. szám
* SZOLNOK WEGTEI NÉPLAP me. jűnías a. A tabáni parton is figyelni kell Megszokott látvány » Tiszán a kövekkel megrakott uszály. Az Is, bogy Üköt a part mentén, aztán a szállítmányt talicskákon 150—100 métert tolják míg a partra viszik, vagy amíg a rakomány a partról az uszályra jut. Ezekben a napokban ritka látványban van részünk. Az uszályok közvetlenül a vasúti kirakodó mellett horgonyozhatnak — a magas ár teszi ezt lehetővé. Aztán már indulnak is tovább, viszik a védanyagot oda, ahol éppen szükség van arra. Jó ez az „újítás”, de minél ritkábban legyen rá szükség Hazatérnek a századok Új munkásőregységek a gátakon Egy „civil” a szolnoki járműjavító technológusa, egy vízügyi szakember és egy katona őrzi több mint tíz napja reggel 6-tól este 6-ig — a következő váltásig — az 1200 méter hosszú Zagyva-parti gáton Szolnok legrégibb részét a tabáni települést. Nyugodtan róják a.z 'utat oda és vissza, hiszen a folyó apadása óta nem veszélyezteti az árvíz a gát védelmében meghúzódó apró, öreg v^lyogházakat. Xtt-ott a mélyebben fekvő kertekben igaz megcsillan a viz. S azokon a részeken, ahol jelentősebb szivárgást vettek észre, homokzsákok állnak készenlétben, ha netalán gyors és hathatós védekezésre lenne szükség. A házak közül csak egynek a kamrájában tört fel a talajvíz, s nedvesedtek át a falak. Nagyon régi egészségtelen, dohos épület, különben is régen „megérett” a lebontásra. A gáton figyelőknek volt idejük, megismerkedni a környező házak lakóival. Főként áz idős emberekkel, nyugdíjasokkal, akik minden reggel szinte menetrendszerű pontossággal sétálnak ki a vízpartra, hogy megállapítsák egy nap alatt mennyit ment vissza a Zagyva. két nem küldhetik le a gátról — habár idegeneknek tilos ott a járkálás — mert gyorsan kész az öregek válasza: — „Hatvan éve Itt lakom én édes fiam, ismerem még abból az időből, amikor áradáskor két sor házat is elöntött. Most, hogy szabályozták, kiépítették a medrét jól viselkedik. Nagyon fontos munkát végeztek itt. ezért is bírja a part visszatartani ezt az iszonyú sok vizet” H. M. A via hiába próbáit alulról utat tómi a Tabán apró házai közé. A vízügyi munka* sok megerősítették a gát belső oldalát is A vízügyi munkaHárom testvér a Tisza ellen .. .És a három fiú Jászberényből elindult a gátakra. Nem szerencsét próbálni... Az ő és megannyi társuk erejét, helytállását teszik próbára a megáradt folyók. Tukora Sándor a legidősebb fivér gépjárműjével együtt az Aprítógépgyárból vonult be katonának az árvízvédekezéshez, s most mint kepkocsivezető teljesít szolgálatot. Az öccse István, aid a jászberényi dohánybeváltóban karbantartó lakatos, először a Zagyvarékast védő töltések megerősítésében vett részt Aztán egysége tovább vonult az árral, s jelenleg a testvér nem is tudja melyik gátszakaszon lapátolja István a homokot, töltögeti a homokzsákokat vagy teljesít figyelőszolgálatot Unokaöccsükről a zet oroszról sem hallott mostanában. Ö valahol a Tiszaligefcben őrzi a folyót. Van még egy öccsük. aid szintén katona, sorkatonai szolgálatot teljesít Lehet, hogy a Szamosnál, vagy Szegednél. Hamarosan a sorozó- biaottság elé kerül a legfiatalabb Tukora fiú is. A le- geslegfiatalabb Tukora még sokára ölti magára a katonaruhát hiszen ő csupán kilenc és félhónapos. Az ő álmára édesanyja és nagymamája vigyáz. A nagymama, akinek mindhárom fia a megáradt folyó ellen harcol. Kivitelezési rendelkező gyakorlattal építésztechnikust vagy kőművesmestert keres Szölnok megyei TEMPO Szolgáltató Termelő Ipari Szövetkezet, Szolnok, Jaszkürt u. 17. A „kacsa 9 és hqlála Tegnap délután elterjedt Szolnokon a hír, hogy a szolnók—kiskunfélegyházi műút a gát megcsúszása miatt a szolnoki cukorgyár bejárata előtt leszakadt. Azonnal a helyszínre mentünk,- ahol az árvízvédelmi és a közlekedési hatóságoktól tájékoztatást kertünk. Megtudtuk, hogy a műút védőgát felőli oldalán történt kisebb megsüllyedés- nek semmi köze az árvízhez. Az úttest alatti használaton kívüli csatorna beszakadása okozta az aszfaltréteg megsüllyedósét, feltöredezését A meghibásodott útszakasz gát felőli oldalát lezárták, ezen a 15—20 méteres szakaszon a forgalom ideiglenesen csak az út félszélességében folytatható Csáki István, a?. MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára engedélyezte, hogy a jelenleg szolgálatot teljesítő megyei munkás- öregvségeket az eddigi tartalékállomány váltsa fel. Erről kértünk nyilatkozatot Kiss Istvántól, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettesétől. — Pihenőre térnek a századok — mondta Kiss István. Tudomásom szerint a jelenleg figyelőszolgálatra vezényelt alakulataink legidősebb munkásőre 70 éves. A feszes szolgálat fárasztotta az embereket Becsülettel helytálltak. Tizenkét órákat töltöttek a gátakon egyfolytában, sőt a kunszentmártoni Nagy Péter század néhány munkásőre 19 órát is jár- őrözött egyvégtében. A megyei védelmi bizottság tervszerűen dolgozott, s tartalékot hagyott. Most lehetőséget kaptunk a friss erők bevo- nultatására az eddig szolgálók felváltására. A mai napon hazatérnek az egységek. Mennek a jászberényiek BesenyszögrőL Ti- szasülyről. A 35 kilométeres folyamszakasz az átázott, csurgó töltésekkel azonban nem marad őrizetlenül. A szolnoki járási zászlóalj települ helyükre. A törökszentmiklósi zászlóalj 64 kilométer hosszan őrizte eddig a Tiszát nagyon derekasan, őket a szolnoki városi zászlóalj követi. A kunszentmártoni század a Körös gáton teljesített szolgálatot Öcsödön, Szelevényen. Helyükre a mezőtúri alakulat költözik. Tiszafüredi alakulatunkat nem cseréljük le Abádszaló- koji még pár napig. Egységeink ünnepélyesen vesznek búcsút a lakosságtól, amely olyan kedvesen fogadta őket, olyan figyelmesen vette körül a munkás- őröket. A jászsági zászlóalj Besenyszögön és Tiszasülyön búcsúzik a községtől, a törökszentmiklósi Tiázabőn és Tiszapüspökj ben. Ma estére már Otthoni vacsorát fogyasztanak a hazatérők. S már közvetlenül beszámolhatnak a hozzátartozóknak, akik eddig a Néplapból követték férjeik, apáik hollétét, munkáját. MÉSZÁROS LAJOS RAJZA: Katonák a gáton A riporter jegyzetfüzetéből Néhány napig a délmagyarországi Tisza szakasz és a Maros gátjait jártam. Ezen a vidéken a kritikus napokban Szeged volt a legnagyobb tét. (Már múlt időben írok, mert lehetetlen, hogy a tengernyi áldozat, fáradtság, ne fékezné meg végképp a tengerré nőtt Tiszát.) Amerre mentem a „hátországban”, mindenhol ez volt a kérdés: Szeged? Az emberek százezreinek aggódása ott volt a homokzsák-gyűrűk között a Móra parkban, a gyermekklinika alatt, végig-véglg a folyó mentén. Nem ismer országhatárt sem ez a féltés, aggódás. Alighogy csökkent Szegednél á veszély, az emberek gondolata együtt vándorolt délnek a Tisza árhullámával: csak a „jugók- nál” se legyen nagyobb baj, csak még a következő öt-hat napot kibírják a gátak, nálunk, náluk... Nem igaz — kósza hímek is csak kósza volt —, hogy Szegeden pánik tőrt ki. — A védekezés tervszerűen folyt, a város a megszokott életét éltet (A Makóról és a környező falvakból kitelepítetteknek Szentesen előadásokat tartott a szegedi Nemzeti Színház...) Fecsegő, fontoskodó'« persze mindenhol vannak. Szegeden is, a rossz hír meg úgy terjed, mint a préritűz. Össze-vissza bírálhatni, fcmtokodni persze mindig könnyebb, mint dolgozni. A szegediek dolgoztak és dolgoznak. Az embereket különleges helyzetben, a veszély óráiban lehet igazán megismerni, A feladat, a megterhelés megmutatja ki mennyit ér. A munka az egyén és a közösség legfontosabb értékmérője Megváltozott körülmények között dolgozó emberekkel ismerkedtem meg. A közös gond hullámhosszán könnyebb volt a megismerés és a megértés. Szegedi újságíró kollegáim elvittek az ottani vízügyi igazgatóságra, ahogy ők mondták, az egyik „agytröszthöz, akitől fenn a harmadik emeleten, mindent megtudunk.” Olyan kétszer három méteres kis szobácskába kopogtattunk be. Egyszerű bútorzaté, szűk kis iroda. — Meglepődtem a feltűnő szerénység láttán, mert — talán a rossz beidegződés, vagy a lépten-nyomon látottak miatt — mást vártam... Ez a nagyon egyszerű kis szoba, dr. Vágás István kandidátus, osztály- vezető főmérnök munkahelye. Milyen szoros az összefüggés a leltem és az ízlés között? A tudós nem külsőségekben kondolkodi k Percek alatt dr. Vágás István gondolathullámainak hatása alá kerültem; Kétszer kettő négy színtiszta logikával bizonyított be egészen hihetetlennek tűnő dolgokat. Ügy ismeri a Tiszát, mint a tenyerét, de ezzel még nem modtam semmit. A folyó várható visekedését is számba tudták venni. így történt, hogy a szegediek már eleve 980 centiméteres víz „fogadására” készültek fel. Megmagyarázta a kandidátus, hogy a valószínűség számításnak miből eredt ez a 20 centiméteres tévedése. Egyáltalán nem volt tévedés, 20 centi felültervezés biztonsági okokból történt Számoltak azzal, hogy a legrendhagyóbb körülmények között se csinálhasson nagyobb bajt a Tisza. Gondoljuk meg: másodpercenként négyezer köbméter víz hömpölyög át egy adott keresztmetszeten Szeged alatt. Milyen pusztítást okozhatott volna ez az irdatlan víz, ha valahol áttörte volna a védővonalat A vízügyi szakemberek a Tisza várható viselkedésének minden lehetőségét számbavették, kiszámolták azok bekövetkezésének valószínűségét, meghatározták a védekezés irányát és tennivalóit. Dr. Vágás István azzal nyűgözött le elsősorban hatalmas tudásával, hogy a lehetőségek kombinációit is részletesen ismeri. — a Tisza egészére és mellékfolyóira vonatkoztatva. Ez az apró termetű, szerény tudós — abból a parányi szobából — a ró bízott területen ura az iszonyatos víztömegnek. Borbás József tsz-elnökkel Makón ismerkedtem meg. A hagymatermesztés országos hírű szakembere, a dolgozó szobája valóságos múzeum. A különböző nemzetközi kertészeti kiállításokon nyert oklevelektől alig látszik a szoba fala. Az elnök pszichológiai érzéke és emberismerete meghökkentett. (Nem az ellentét kedvéért mondom; a hagymatermesztésről írott tudományos értekezését nemég adta nyomdába.) Nem azért, mintha legjobb szövetkezeti vezetőink ennek híjával lennének, de ilyen széles látókörű, nagy műveltségű tsz-elnökkel még alig találkoztam. Elmagyarázta, — hogy — az elöntött földek terméskiesésén túlmenően —, milyen kárt is csinált az árvíz. Az ok okozati összefüggések feltárásával elemezte, hogy az emberek hangulatát, munkakedvét hogyan befolyásolta a kitelepítés, az ezer holdak pusztulása^ „Az érős lelkitartású ember kétszeresen dolgozik majd. aki megtört egy kicsist is, az nehezebben mozdul, tovább kesereg. A munka pedig már a körmünkre égett.” Borbás József ezekben a napokban is éjjel nappal dolgozik, mert az erősek közé tartozik, a legerősebbek egyike. Megtudom, hogy a kritikus hetekben csak az íróasztalán aludt, egy-egy keveset. Szolgálatot teljesített a munkásőrségben, közben embertelenül nehéz körülmények között Irányította a közös gazdaságot. Ügy gondolom, ha valamikor megírják a Nagy Árvíz történetét, akkor a dr. Vágásokról é« a B^rbások- ró! fejezeteket kell majd írni.
