Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

1970. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A „második front" katonái A gálakon do’gozó kato­nák — úgy érezzük — las­san személyes ismerőseinkké válnak. A homokzsákot rakó, pátriázó, folyót őrző honvé­dek nélkül nehezen lehetne elképzelni az eredményes ár­víz védekezést. A negyedik árvízvédelmi körzet katonai parancsnoksá­gának azonban vannak olyan műszaki alakulatai, amelye­ket szerencsére még nem is­mernek a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terüle­tén. A Szamos mentén azon­ban nem egy esetben jelen­tették kétéltű járműveikkel azt a bizonyos utolsó szalma­szálat, az ár elől menekülők számára, ök most készenlét­ben vannak és bár a tettre- kész fiatalok nehezen viselik el a semmittevést, abban mégis egyetértenek, hogy ne legyen szükség életmentő te­vékenységükre. Kipróbált emberek Tegnap délelőtt megláto­gattuk őket és szinte termé­szetes, hogy néhány mondat után már a nyírségi emlékek­ről volt szó. F. Nagy István főtörzsőrmester, Kun Imre őrmester, Kovács Pál és Ka- kuk József tizedesek egy életreszó'ó nyoma ztó emlé­ket szereztekl Fehérgyarmat és Jánkmajtis lakóinak men­tésénél. Megnyugtató érzés, hogy ilyen kipróbált emberek áll­nak készenlétben. Az egység két óra alatt a védvonal leg­távolabbi pontjára is elér, és a polgári védelem alakulatai­val. valamint a lakosság se­gítségével egy nap alatt akár húszezer embert is képesek bizottságba helyezni. Amikor kell a víz A technika segítségével életet mentenek, nemcsak a vízből, de szükség esetén víz­zel. Ivóvízzel- A hatalmas kétéltű acélszömyek mellett Ott állnak a polgári védelem víztisztító kocsijai is. Tóth Miklós alezredes is­merteti a feladatukat — Bár a Tisza szennyező­dése még a felső szakaszon sem ad okot aggodalomra, mégis felkészültünk arra, hogy szükség esetén a víz­tisztító berendezésekkel a fer­tőzött, vagy szennyezett vizet szinte desztillált tisztaságúra szűrjük. Bízunk benne, hogy a ké­szenlétben álló alakulatok beavatkozására nem lesz szükség, mégis jó érzés tud­ni, hogy ott állnak a máso­dik vonalban. Társaik a gáta­kon a folyót vigyázzák, ők pedig az emberek életét — Pb — Egészségünk védelmében Tiszafürednél, ahol a folyó megyénkbe lép, a Középti­szavidéki Viz-ügyi Igazgatóság vízminőségi felügyelete egészségünk védelmében biológiai és kémiai vizsgálatot végez. Képünkön Lelik István vegyésztechnikus vízmin­tát vizsgák Árvízvédelmi értelmező szótár Szivárgó- és nyomó­padka: A töltés mentett oldali rézsű mellé épí­tett földmű, amely az átázott töltés rézsű le­csúszását megakadá­lyozza és biztosítja a töltésrézsűből kiszivárgó •víz károsodás nélküli el­vezetését. Szivárgó víz: A folyó­ból a töltésen keresztül a mentett oldalra át­szivárgó víz, amely a mentett oldali rézsűn je­lenik meg Tetőző vízállás, tető­zés: Az adott árhullám maximális vízállása. Töltéscsúszás: A nagy­mértékű átázás követ­keztében a töltés állé­konysága csökken és a töltés valamelyik része elmozdul eredeti helyé­ről. Töltésszakadás: Ami­kor a víz romboló hatá­sára a töltés folytonos­sága megszakad, s az így keletkezett nyíláson a víz a mentett oldalra zúdul. Csak a risling meg a kövidinka miatt Egyes árvédelmi szakasz: 9 község — Újfalutól Tósze­gig _ 100 000 hold föld, eny- nvit védelmeznek a 66 ki'°" méter hosszú szakaszon. A védelemvezető Blaskó Pál. Vele, s Kádár Zoltán szakasz- mérnökkel a tiszakécskei vé­delmi központban találkoz­tunk. Helyszínrajzokkal, tér­képekkel illusztrálták hírei­ket: nagyon lassan apad a Tisza, s területükön több mint 16 ezer folyóméteren fakadó víz, tizenháromezer folyóméternél nagyobb hos­szúságban pedig szivárgó víz jelentkezik. S ennek legna­gyobb része az ugi_ hídtól a Tiszakécskéig levő részen. Eddig 300 hold került viz alá, de mire a víz levonul, szá­mításaik szerint lesz az 5 600 hold is. így azután természetes, hogy a védekezésben ott is nemcsak a környéken lakók, hanem katonák, a megye kü­lönböző területeiről érkezett munkásőrök, vízügyi szakem­berek is segítenek. A töltés­rézsűt bevédték hullámverés ellen, ahol kellett leterhelték homokzsákéi, terméskővel. Van azonban mintegy 12 ki­lométer hosszúságban olyan területük is, ahol nincs ár­védelmi töltés, hanem a fo­lyó magaspartja nyújtott ed­dig védelmet a szeszélyes fo­lyó ellen. Most bizony kide­rült, ez a magaspart sem elég magas: biz’ emelni kel­lett azt jócskán, nehogy na­gyobb baj legyen. Mert veszély ezekben a na­pokban bőven leselkedik rá­juk. A fgiyel őszol gálát lelki- ismeretes tagjai sok helyen tűzték már ki a kis gallyakat, a töltés oldalában, amelyek csurgást jelölnek. Amikor ott jártunk, a 3080-as méternél Zoboki Béla irányításával egy kisebb buzgárt igyekeztek elfogni. Térdig jártak az em­berek a sárban, vízben, la­tyakban, de gyorsan hordták, rakták a homokzsákokat — az árvédekezésnél kincset érő anyagot Néhány kilométerrel lej­jebb dózer egyengette a föl­det amelyet billenős kocsik hordtak: zárógát épül ott, mert a talaj teljesen felpu­hult, fellazult. A víz nyomja a gátat, földnek kell hát szo­rítani a másik oldalát ne­hogy összeroppanjon. Aztán a zárógát és a töltés közötti területet feltöltik. Ezért öt­ezer köbméter földet horda­nak oda. A gép munkája nyo­mán lassa-n eltűnnek, föld te­rül a szőlőtőkére, a kis gyü­mölcsfákra. Siménfalvi La­jos, a telek gazdája szinte könnyes szemmel nézi mun­kájukat­— Mióta dédelgetem azt a kis diófát, aztán vége. Az meg a kedvenc almafám volt, 18—20 mázsát is adott az egy évben — panaszolta. — Nem szüretelek én már itt többek — Még ültethet szőlőt — vigasztaljuk. — Majd az unokám. Het­venötévesen, én már nem érem meg az újat... Hallgatunk. Az öregnek a fái, szőlőtőkéi kincsekké vál­tak pusztulásukkal. Egyszer újra megszólalt: — Azért maradt még egy kis szőlőm, meg mégse ha­ragszom én teljesen erre a vízre, meg a homokos talaj­ra, már csak a jóféle riz- ling meg kövidinka miatt sem... V. V. A gáton. című lapban olvastuk: A töltésen pihennek a ka­tonák. Az egyik nézi a gu­micsizmáját, majd felfedezi, hogy lyukas. Ez szivárog — gondol­kodik hangosan. — Rakd körül homok­zsákkal — tanácsolja a má­sik. ☆ Embertelen küzdelem fo­lyik a gátszakadás kivédé­séért. a súlyos homokzsá­kokkal a hátukon rohannak a katonák a szállító vonta­tóktól a veszélyes helyig. A vízügyi hatóság védelmet vezető mérnöke nem is állja meg szó nélkül: — Ez igen. Bámulatos, hogy mit kibírnak, meg is látszik rajtuk, hogy melós srácok. — Azzal megállít egy katonát a nagy iramban, s megkérdi: — Mi a foglalkozása ci­vilben? — Francia—magyar sza­kos vagyok a'z egyetemen. ☆ A nagy munkában össze­folynak a napok, csak a számok jelzik az idő múlá­sát. Pihennek n. tisztek, s amikor az egyik kézbe ve­szi az újságot, csodálkozva megszólal: — Nahát, vasárnap van, vastag az újság. Szolnokon a cukorgyár közelében a görbéén zsilip mel­lett az egyik délutánon a rézsű több mint 1 méterre be­szakadt és gyors csurgás indult meg. Az átcsurgó víz mennyisége másodpercenként elérte a 6 litert. A vízügyi igazgatóság gyorsan intézkedett: billenős gépkocsik mint­egy 50 köbméter követ hordtak oda, azzal terheltek le a töltés lábát a csurgás megakadályozására „Itt a védelemveze A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság épülete. Innen irányítják az ár- és belvíz- védelem ,,hadműveleteit”. A „frontszakasz” az igazgató­sághoz tartozó 666 kilomé­ter hosszú védvonal. Délután 6 óra. A védelem- vezető szobájában együtt ül a ,.stáb”. Lassan a kívülálló előtt is világossá válik a védelemvezetés hadrendje. Hegedűs Lajos védelemveze­tő helyettesei Karcagi Gábor főmérnök, Zéman László, Szaloki József és Nagy Illés. Egy félemelettel lejjebb a honvédségi, a belügyminisz­tériumi és a tanácsi összekö­tők tartanak ügyeletet. És természetesen a tájékoztató szolgálat. De mindez Szol­nokon van. A Tiszát pe­dig Tiszafüredtől Csongrádig kell őrizni az igazgatóságnak úgy, hogy közben a védvonal minden méteréről minden percben tudni kell. — Mennyi idő alatt lehet kapcsolatot teremteni, mond­juk... Tiszaroífal? — Üzemi, állami, vagy URH-vonalon kéri? — Legyen üzemi. — Né­hány kurblizás a készüléken, egy perc sem telik el és a vonal másik végén Molnár Lajos, a szakasz védelemve­zetője jelentkezik Tiszarofí- ról. Egy a sok közül, mert a 666 kilométeres front 14 ár­védelmi szakaszra oszlik. Az őrzendő védvonal hol rövi- debb, hol hosszabb; általá­ban 30—50 kilométer között váltakozik. Egy szakasz 6—8 gátőrjárás és természetesen ennyi gátőr, akiket üzemi telefon kapcsol össze a sza­kasz-központtal. Mindennap elkészül vala­mennyi védelmi szakasz „anatómiai térképe”, amely vetekszik egy röntgenfelvétel pontosságával. Lejátszani az árvizet A védelemvezetés központ­jában minden bejelentést, te­lefonbeszélgetést. intézkedést iktatni kell. Eddig ezek több mint 800 oldalt tesznek ki. Az ár levonulása után eb­ből a vaskos forgatókönyv­ből vissza lehet játszani az egész védekezést. Egy-egy huszonnégy órás szolgálat so­rán nem ritka, amikor 50 te­lefonhívás érkezik a lakos­ságtól. Van aki tudni véli. Egyiküket mindig benn le­het találni éjjel 2-kor is. Az ügyeletvezetők hárma­sa: Polgár László. Csikász Sándor és Pálhidi Csaba. Az ő szolgálatuk is három mű­szakos. Nováki Béla hidroló- gus a várható vízállást és az időjárást térképezi. És mert olyan fiatalnak tűnik ez az együttes, rövid számvetés és kiderül, hogy az átlagéletkor 36,5 év. En­nek ellenére az elmúlt 9 év­ben nyolc árvizet csináltak végig, benne az eddig ész­lelt legnagyobbat. hogy ezt és ezt a községet ki­telepítik, mások a gátak csurgását, átázását közük. A bejelentések mindegyikét le- ellenőrzik és az eredmény bekerül a naplóba. Az ügyeletesek „megnyug­tató szolgálatot” is ellátnak, hiszen a kétségbeesett tele­fonálók — akik nem egyszer az ország másik végéből ér­deklődnek — csak hosszabb meggyőzés után hiszik el, hogy nincs baj. Száztizenegy nap — és még nincs vége Riasztás 20 órakor Este 10 órára a védelemvezetés kétszáz emberéből százkilenc- venhárom volt a helyén. Hogy többen a színházi elő­adást hagyták ott. vagy fél­ben maradt a vacsora? Hat­ezer négyzetkilométeren 21 milliárd forintnyi érték vé­delméről van szó. Az árvízi védekezés száz­tizenegy napja múlt el. Ne­gyedik hónapja vasárnap nélkül ,,rövidített” éjszakák­kal dolgoznak a vízügyi igaz­gatóságon. Ez azonban á ke­délyállapoton nem látszik meg. — Nem is szabad — mond­ja Hegedűs Lajos védelem- vezető. — A mi szervezetünk egy géphez hasonlítható, ahol minden alkatrésznek tökéletesen kell működnie. Elég egy kis csavarnak meg­lazulni ahhoz, hogy rövid­zárlat álljon be. A telefonostól a gátőrig mindenki a helyén van. És a szemük a folyón. Ilyen szervezettség mellett bízha­tunk abban, hogy a Tisza ,.húzza a rövidebbet”, — Pb. — Hegedűs Lajos védelemvezető és Szalóki József védelem­vezető helyettes a „hadműveleti”, térkép előtt Tiszaroff egy perc!

Next

/
Oldalképek
Tartalom