Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

1970, június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kétszáznegyven lány munkát kapott Húszmillió lyukkártya készül A jövő a gépi adatfeldolgozásé Megnyílt a szolnoki Adatfeldolgozó Központ nyitójában hangsúlyozta mi­lyen nagy szükség van ezekre a vidéki számítóközpontokra. Ezt bizonyítja, hogy a parla­ment jelenlegi ülésszakán pénzügyminiszterünk is meg­említette: gyorsítani kell a döntésekhez a számítás tech* nikai központok alkalmazás sát Hazánkban központi fejj lesztési programot határoz-' tunk meg, együttműködve a szocialista országokkal, s ez nemcsak a különböző számí­tógépek alkalmazását, hanem gyártását is jelenti. Hiszen ezek nélkül az információkat feldolgozni a rendelkezésre álló információkban eligazod­ni ma már szinte lehetetlen. Beszéde befejezéseként köszö­netét mondott mindazoknak, akik segítették a szolnoki központ létrehozását Felszólalt az ünnepélyes megnyitón Csorna Kálmán, a szolnoki városi tanács vb el­nöke is. Hangsúlyozta, szíve­sen adott a tanács a központ létrehozására 4,5 millió forin­tot, mert ezzel — távlatokban nézve — mintegy háromszáz nő foglalkoztatását tudjg biz­tosítani. Majd kedves meg­emlékezésként átadta Hu­szár Istvánnak, a Szolnok város címeréről készített díszplakettet. V. V. Tegnap délelőtt 10 órakor finnenélyes kerete^ között nyitotta meg Huszár István államtitkár, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, a KSH Számitásteclinikai és Ügyvi­telszervező Vállalata szolno­se Budapesten, a KSH nagy­teljesítményű számítógépén történik. Ezt követően viszont 1971 második félévétől a szol­noki központ különböző vál­lalatok, intézmények ügyvi­Huszár István államtitkár, a KSH elnöke Ünnepi megnyi­tóját tartja ki Adatfeldolgozó Központ­ját. Az ünnepélyes megnyitón résztvettek a megye, a város párt-, tanácsi vezetői, az épí­tők, számos közéleti személyi­ség. , A szolnoki adatfeldolgozó telszervezési és gépi adatfel­dolgozási munkáit végzi majd megbízásos, illetve szerződé­ses alapon. Huszár István államtitkár, a KSH elnöke, ünnepi meg­Jelenleg kétszáznegyven lány és asszony dolgozik a szolnoki adatfeldolgozóban január elsején alakult meg a Számítástechnikai és Ugyvi- telszervezői Vállalat hatodik vidéki kirendeltségeként A központ feladata, Szolnok megye vállalatainak számítás- technikai és gépi adatfeldol­gozását elvégezni, korszerű elektromechanikus és elektro­nikus gépek segítségével. A szolnoki adatfeldolgozóban — melyet elsősorban a népszám­lálási feladatok elvégzésére alakította^ ki — száz hagyo­mányos lyukkártya lyukasz­tót és ellenőrzőgépet vala­mint különböző típusú ren­dező- és táblázógépeket he­lyeztek el. Jelenleg kétszáz- negyven lány dolgozik ott Az üzem átlagéletkora nem éri el a húsz évet. Az adatfeldolgozó központ működésének első évében — a világnépszámlálás részeként 1970. január 1-i eszmei idő­pontban hazánkban megtar­tott — népszámlálás adatai­nak lyukkártyára rögzítését kell elvégeznie. Ez az óriási adattömeg több mint húsz­millió lyukkártya lyukasztá­sát és ellenőrző lyukasztását jelenti, amely egy évre igény­beveszi a vállalat teljes ka­pacitását. A továbbiakban a népszámlálási anyag feldol­gozása, logikai ellenőrzése, automatikus hibajavítása, a különböző táblázatok készíté­Nyári tárlat, ifjúsági napok Az idén tizenegyedszer rendezik meg Szegeden a nyári tárlatot. Az egész or­szágból beérkező jelentkezé­sek és művek közül az idei esztendőben a zsűri 124 fes­tőművész 253 alkotását továbbá 159 grafikát és 94 szobrot, kisplasztikát, érmet mutat be a nagyközönség­nek. A Szegedi Szabadtéri Játé­kok időszakában nyílik a So­mogyi könyvtárban az a kiál­lítás, amely a barokk és a felvilágosodás korszakának több — Nagyszombatban, Po­zsonyban, Debrecenben és Nagyváradon nyomtatott — könyvritkaságát teszi köz­szemlére. Űi régészeti kiállítás nyit­ja kapuit a Móra Ferenc Múzeumban is. ahol 800 ezer forint ráfordítással rendezték be az országos érdeklődésre számottartó hunok, avarok és magyarok kiállítás termeit. Július 25—26 és 27-én pe­dig mintegy hétezer vendég érkezését várják a IV. Szege­di Ifjúsági Találkozóra, ame­lyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség rendez; a megnyi­tó ünnepségnek színhelye az idén is az árnyas Széchenyi tér és nem marad el a szoká­sos utcai karneváli felvonu­lás sem. Félmilliárd bútorgyárainkra Bútorgyártásunkat mintegy félmilliárdos beruházással kí­vánják fejleszteni a követke­ző ötéves tervben a kisipari szövetkezetek, a szocialista országokban és nyugaton egy­aránt főleg a stílbútorok ke­resettek. Ezért a gyártmány­struktúrát is ezeknek az igé­nyeknek megfelelően kíván­ják kialakítani. A stíl-, illet­ve stilizált bútorok kapják a főszerepet a júliusi leningrá- di magyar lakberendezési ki­állításon is. a szövetkezeti bútoripar 20 lakószobával képviselteti magát; azokkal a típusokkal, amelyeket a jö­vő évre megrendelői figyel­mébe ajánl. Véget ért az országgyűlés nyári ülés (Folytatás az 1. oldalról) Felvételünk az országgyűlés szünetében készült: Tímár Mátyás. Fock Jenő, Szurdi István és Nagy Józseíné a Parlament folyosóján beszámolt arról, hogy 17 in­tenzív terápiás osztály és számos részleg működik már a kórházakban, mintegy 700 ággyal az életveszélyes be­tegek ápolására és ehhez je­lentékenyen hozzájárultak a múltévi költségvetés adta fejlesztési lehetőségek. A negyedik ötéves tervben to­vább növelik ezeknek a részlegeknek a számát. Ami pedig a mentőgépkocsikat illeti, az országgyűlés által tavaly megszavazott 30 mil­lió forint pótlólagos költség- vetési juttatás jórészét, 180 új kocsi beszerzésére hasz­nálták fel. Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költ­ségvetés növekedésének ered­ményeképpen javult a kór­házak gyógyszerellátása, lét­számellátottsága és jelentős mennyiségű értékes műszert szerezhettek be. Siófokon, Kazincbarcikán és Dombóvá- rott, 1600 ággyal, új kórhá­zat avattak. Ezzel országosan 83 600 ágy áll rendelkezésre, de mivel a betegek száma kisebb arányban növekedett, a kórházi ellátás javult, bár egyes helyeken még mindig igen nagy a zsúfoltság. Bő­vült a rendelőhálózat is, ám az igénybevétel csak Buda­pesten csökkent, vidéken emelkedett. Külkereskedelmünk jó lehetőségei A kedvezően növekvő kül­kereskedelmi lehetőségeket érintette felszólalásában Nagy Miklós, Pest megyei képviselő, a Kulturkapcsola- tok Intézetének elnökhelyet­tese, aki tagja volt annak a delegációnak, amelyet a pénzügyminszter vezetett nemrég három dél-amerikai országba. Elmondotta a képviselő, hogy miután ezekben az or­szágokban nagy lehetőségek vannak a gazdag nyersanyag­kincs nagyobb arányú hazai feldolgozására, és a mezőgaz­dasági termékhozam növelé­sére, a magyar ipar szer­számgépek, bányászati és kohászati berendezések, ok­tatási, valamint egészségügyi felszerelések, valamint vá­góhidak és hűtőházak szállí­tásával, esetleg közös vállal­kozásokkal részt vehetne az ottani fejlesztésben. A beruházások hatékonysága A felszólalók sorában dr. Havasi Béla miskolci képvi­selőt, a városi pártbizottság első titkárát, továbbá Weisz- böck Rezsőné győri képvise­lőt említjük, akik főleg az előző nap már olyan sokol­dalúan érintett beruházási kérdésekkel foglalkoztak. Ha­vasi dr. elmondotta, hogy noha Miskolcon is küzdenek a szűk építési kapacitással, számottevően fejlődött az építkezés. Több lakást épí­tettek, mint tervezték, csak az a baj, hogy még mindig túlságosan hosszadalmasan épülnek a lakások. Weisz- böckné a szintétikus szálak gyártásának nagyobb ará­nyú fejlesztésére, s ezzel összefüggésben a Magyar Viscosa Gyárnak a terve­zettnél nagyobb szabású bő­vítésére tett javaslatot. A pénzügyminiszter válasza A koradélutáni órákban került sor a pénzügyminisz­ter válaszadására. Elsősorban a beruházási feszültségekkel kapcsolatos megjegyzésekre reagált. A feszültség csök­kentésére, mondotta, komoly lépések történtek már eddig is és várhatunk a jövőben is. De teljesen kielégítő megol­dás egy-két év alatt nem le­hetséges. Mindenekelőtt, megfelelő korlátok között kell tartani a beruházási ke­resletet és párhuzamosan bő­víteni kell az építőanyag­ipar, valamint az építkezési lehetőségeket. Ugyancsak számos képvi­selőt foglalkoztat a vállala­tok fokozottabb pénzügyi együttműködésének problé­mája, aminek érdekében a kormány további intézkedé­seket készít elő. Az a terv, mondotta Vályi Péter, hogy hatásosabb kereskedelmi kapcsolatok alakulhassanak ki az eszközök megfelelő át­csoportosításával, közös vál­lalkozásokkal, a vállalatok kölcsönös hitelügyleteinek engedélyezésével. Végül az árellenőrzéssel kapcsolatos képviselői meg­jegyzésekre válaszolt mond­ván, hogy az utóbbi időben ismételten előfordult, hogy több millió illetéktelen hasz­not elvontak olyan vállala­toktól, amelyek jogtalanul számláztak munkát, amelyet el sem végeztek, avagy árut, amelynél silányabbat szállí­tottak. összegezésül a pénzügymi­niszter megelégedéssel nyug­tázta, hogy a képviselők egyetértettek a múlt évi gaz­dálkodással és azokkal a kedvező változásokkal, ame­lyek gazdaságunkban vég­bementek. Egyszersmind rá­mutattak azokra a gazdasá­gi problémákra is, amelyek jelenleg elsősorban foglal­koztatják a gazdaság-veze­tést. Az országgyűlés tudomásul vette a múltévi költségvetés végrehajtásáról elhangzott beszámolót. Ezzel az ülésszak véget ért. Az árvízi védekezés „nehéz tüzérsége" Nem egy vízügyi dolgozó­tól hallottam úgy emlegetni a Gépesített Ár- és Belvízvé­delmi Osztagot, (ismertebb nevén az ÁKSZ-t), mint az igazgatóság „elit gárdáját”. Kétségtelen, megalakulásuk óta mindig ott vannak, ahol a legmelegebb a helyzet. A minap szokatlanul jám­bor tevékenység közepette kerestük meg őket. Nem pát- riáztak, még csak cölöpöt sem vertek — homokzsákkal birkóztak. Mégpedig a könnyűrészleg Kungyalu ha­tárában bontotta a nyári gá­tat, ürítette a homokzsáko­kat. A „nehéz emberek” Csongrádnál a torkolat kör­nyékét rendezgették. Csak a nagyját Az osztag 1957-ben alakult és első vezetője Hegedűs La­jos, a jelenlegi vízügyi igaz­gató volt. Most Makray Mi­hály kezében van a „mar- salíbot”. Major István és Szurmay Károly, a két he­lyettes. A mintegy hetvenöt fős alakulat valamennyi tag­ja régi kipróbált árvizes. Tóth Gyula brigádjának például mind a tizenkét em­bere alapítótagnak számit. Ha nincs árvíz, mindannyian „békebeli” foglalkozásukat űzik. Egyrészük a folyamsza­bályozásnál tevékenykedik, mások a vízgazdálkodásnál dolgoznak. Az eddigi beavatkozásaik­nak csak a nagyját említik. Az 1963-as nagy zagyvái ár volt az igazi próbatétel. 1965-ben 69 napig voltak a gátakon a Rába és a Tárná mentén. Hazaérkezésük után Jugoszláviába siettek segíte­ni. A dunai árvíznél Apa- tint védték és nekik is kö­szönhető, hogy nem került víz alá Bácska nagy része. 1966-ban a Berettyó Szeg­halom térségében átszakítot­ta a gátat. Ők ne lettek vol­na ott? És az idén ? A mostani árvíznél a Ti- szaligetben kezdték a mun­kát pátriázással, majd Ti- szakürt, Tiszaug, Tiszainoka és Kungyalu térségében ver­tek le összesen mintegy 3 ezer 6—7 méteres lemezt, 742 méternyi vasfalat húzva a víz útjába. És persze szá- molatlanul rakták a homok­zsákokat. Egyszerre két munkahe­lyen képesek éjjel-nappal dolgozni. A nehézosztag gát­szakadás során is megfogja a vizet, mivel nem a töltés­ről, hanem vízről verik a pátriát. Most csökkentett tempóban megy a munka. Naponta „csak” 16 órát dol­goznak. Megbecsülés, elégedettség Szólni kell arról a magas­fokú munkaszervezettségről és öntudatról, amelyet náluk tapasztal az ember. Az egész „zenekar” együtt van, sehol egy disszonáns hang nem csendül. A brigádok közül szinte valamennyi többszörös birtokosa a szocialista cím­nek. Az osztag vezetői va­lamennyien párttagok és közülük többen tagjai az igazgatóság vezetésének. Az emberek elégedettek, igaz anyagi megbecsülésük sem marad el. A védekezés ideje alatt 5—6 ezer forint a havi keresetük. Az idei tevékenységük előreláthatóan akkor ér véget, ha az igaz­gatóság területén megszűnik a harmadfokú készültség. Amennyiben az Időjárás ked­vező lesz, erre akár a jövő hónap első hetében is sor kerülhet. Rájuk fér a pihe­nés. — pb —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom