Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. június Üt. így készült a terv Mertünk választani 2. Miután a párt Köz­ponti Bizottsága kijelölte a tervezés gazdaságpolitikai irányait, a konzultációk so­ra kezdődött újból. A terv- készítés központjának, az Országos Tervhivatalnak egy. egy szakterületi előadója s egy-egy vállalat között sze­mélyes konzultatív kapcsola­tok alakultak ki: lényegében az elméleti elképzeléseket mérték meg a kisebb gazda­sági egységek gyakorlati ta­pasztalatain. Szélesebb kon­zultációkat is szerveztek — 50—100 vállalat bevonásával, s itt már nem egyszer konst­ruktív vita is kerekedett. — Ezekben a kapcsolatokban most már egy régóta várt, új vonás is megjelent: a vállalati véleményekből, be­számolókból eltűnt a „féle­lem”, — hogy tervutasítás­ként esetleg visszakaphat­ják az „őszinteséget”. Ez ar­ra utal, hogy immár széles­körben megszületett jelenlegi irányítási rendszerünk lénye­gének, szellemének megér­tése: csak egyetlen dolog kö­telező — tessék gondolkodni, kalkulálni. Legfeljebb ez a kalkuláció ad majd „paran­csot” valamilyen cselekedet­re. magatartásra g vállala­toknál. Az összhang nem körlevelekben, hanem a sza­bályozókon keresztül érvé­nyesül, s ezek nyújtják a kalkulációhoz is a pluszok és mínuszok egy részét is. Az ágazati minisz­tériumok is részletesen válaszoltak a kérdére: mi le­gyen egy-egy ágazat fejlesz­tési iránya. Ezt igyekeztek indokolni is, megjelölve hoz­zá a forrásokat, eszközöket. Igaz, persze, hogy pl. az egyedi nagy beruházásokra így beérkezett javaslatoknak a fele nem került be, nem kerülhetett be a tervbe, — amely— hiába — a népgaz­daság egészének, egészséges egyensúlyát kell, hogy vi­gyázza, különben egy-egy tervidőszak programja köny- nyen elveszthetné minden realitását. A Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Miniszté­rium, az Anyag- és Árhiva­tal, a Bankok, a Munkaügyi Minisztérium is új módon segítette a tervezők munká­ját. Korábban ezek a ható­ságok nem is nagyon vettek részt a népgazdasági tervké­szítésben. legfeljebb a ma­nuális részét, a számításokat végezték el, miután a terv elkészült. Most menet köz­ben az elemző, értékelő al­ternatívák sokaságát „zon- gorázták” végig — keresve a legmegfelelőbb irányt, a legkedvezőbb hatásokat ki­váltó közgazdasági szabályo­zó módszereket. Minthogy az egyensúllyal kapcsolatos követelmények, vagy az életszínvonallal, élet­körülményekkel kapcsolatos elképzelések csak akkor va­lósulhatnak meg, ha a ter­melését hatékonyságában, a kereslethez való alkalmazko­dásban jelentős lesz a válto­zás, s minthogy ezek csak ak­kor lehetségesek, ha a mű­szaki fejlődés felgyorsul — így az OMFB (az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizott­ság) lett az egyik legfőbb partnere a tervezőknek: ta­nulmányaival, számításaival a műszaki fejlesztésre, a struktúra változtatására az egyes ágazatokon belüli és közötti kapcsolatok fejlesz­tésére vonatkozóan. A gyors műszaki fejlődés alapkérdése a IV. ötéves tervben — szá­mottevően nagyobb összeget is szánunk rá, mint a koráb­bi ötéves tervidőszakban tet­tük. 1969 őszén pedig belé­pett a tervkészítés menetébe a legkorszerűbb technika: megkezdődött a népgazdasági terv lineáris programozási modelljének gyakorlati össze­állítása. Hazánkban eddig ez a legnagyobb modell munka. Felkeltette — méretei, mód­szere miatt — a programozó szakmai világ érdeklődését is. A modell ma már szinte pil­lanatok alatt képes kiadni a nemzeti jövedelem, vagy a társadalmi termék mérlegét a IV. ötéves terv kategóriái­ban. A tíz fő ágazat optimum számításai (az adott lehető­ségek és követelmények mel­lett a legkedvezőbb megol­dások keresése) lefutottak már a gépeken, s napokban elkészüli az ágazatok között, együttes optimum számítás is. Mi az optimum, a legked­vezőbb megoldás — fejlesz­tésben, gyártásban, kereske­désben — jelenlegi adottsá­gainkhoz, lehetőségeinkhez képest? A gépipari ágazatokra pél­dául 3 alternatíva szerint számítottak optimumot: mi­lyen legyen a termelés szer­kezete, a külkereskedelem szerkezete, s a ráfordítással arányos gyártási volumen — ha: maximális nyereséget akarunk; ha: a tőkés vi- szonylatú kedvező deviza egyenleg a cél ha: a szocia­lista viszony latú pozitív egyen­legének legelőnyösebb maxi­mumát akarjuk. A mezőgaz­daság^ viszont pl. már nyolc ilyen „hat-t” fogalmaz­tak meg. Ezek a számítások pontos választ adnak arra, hogy milyen termékek gyár­tását, termesztését érdemes fejlesztenünk, milyen mér­tékben, s melyeket nem. Mit érdemes importálnunk, s hon­nan, s mit exportálnunk, s hova a legelőnyösebben. — Ezekkel a számításokkal — most tovább finomíthatok a tervjavaslat egyes fejezetei. A tervkészítés me­nete a lehetőségek közötti választások sorozata lényegé­ben. Választani kell. rangso­rolni. Ezek a választások a koncepció kidolgozásakor el­kezdődtek már, s a IV. öt­éves tervjavaslat kialakítá­sát tán ez teszi minden ed­diginél figyelemreméltóbbá — hogy mertünk választani, valamennyi kérdésben. A bi­zony jócskán kínálkozó, kü­lönböző megoldások között, mertünk rangsorolni a szük­ségletek és a szükségesség között; A jóváhagyásra váró IV. ötéves terv' nem ígéretes terv — hanem munkaprogram. Tisztes, szorgos, tervszerű munkával valamennyi célja elérhető. Gerencsér Ferenc Sziklarezervátum Kielce, az egyik lengyel vajdasági város déli kerülete mellett magas domb emelke­dik amelynek egyik oldalát hatalmas fehér sziklatömeg alkotja. — Ez Lengyelország egyik legérdekesebb termé­szeti rezervátuma, a „Kad- zielnia”, amely alatt párat­lan természeti látványosság: többemeletes barlangrendszer húzódik. A Kadzielnia földalatti la­birintusa 15 barlangból áll. Legnagyobb részük az ún. Geológus-sziklában és a domb keleti oldalán találha­tó, s négy rétegben helyez­kednek el egymás fölött. Az egyes „emeletek” közötti magasság 5—10 méter. A két legnagyobb barlang, a Szcze- lina és a Wschodnia egyen­ként 100 m hosszúságú. A barlangok fölött elterülő Kadzielnia rezervátumban, a hajdani kőbánya területén amfiteátrum épül a smaragd­színű tó partján. Számos művészegyüttés lép majd fel itt a Szent Kereszt-hegység vidékének kultúmapjai al­kalmából; Magyar ruhagyár Ulán­bátorban Július 3-án ünnepélyesen átadják rendeltetésének az ulanbatori új ruhagyárat. — Mongol barátaink az avató­ünnepségre meghívták Har- dai Gusztávot, a magyar Gépexport Iroda főosztályve­zetőjét, aki a munkát éveken át szervezte, irányította, és Mester Jánost, a Gépexi igazgatóját. Az elutazás előtt a nagy ruhagyári beruházás­ról beszélgettünk Hardai Gusztávval, aki a gyár jelen­tőségét így foglalja össze. — Ez az üzem lesz Mongó­lia első nagy konfekció gyá­ra. ahol kabátokat, férfiinge­ket és öltönyöket állítanak majd elő. Kapacitására jel­lemző, — hogy felsőruhából és alsó fehérneműből képes lesz egész Mongóliát ellátni. Nagy öröm számomra, hogy ez a többéves munka siker­rel befejeződött, s az építők a ruhagyár dolgozóinak ad­hatják át helyüket. A gyár lé­tesítésével kettős célt szolgál­tunk: egyrészt jelentős ipari bázist teremtettünk, másrészt pedig a magyar szakemberek az építkezés során mongol barátaikat megtanították az építőipar különböző ágainak gyakorlatára. A magyar szak­emberek oldalán a kőműves munkák mellett a betonszere­lést, a belső szakipari munká­kat, a villanyszerelést, transz­formátor szerelést, műköve­zést és csempézést is megta­nulták. — Több alkalommal hosz- szabb időt töltöttem Mongó­liában, — folytatja a kiváló magyar szakember — idén is már három hónapot dolgoz­tam a ruhagyár építkezésé­nél. Megelégedéssel mondha­tom, hogy a testvéri morgol nép nagy szeretettel fogadta és megbecsülte a magyar fi­zikai és műszaki dolgozókat. — A gyár dolgozóit is rész­ben Magyarországon képezték ki: Május 1 Ruhagyárban vé­geztek szakmai gyakorlatot. Most. az üzem megindulásá­hoz is magyar szakemberek érkeznek Ulánbátorba, akik egy éven át dolgoznak majd az új gyárban. Seeítik a mon­Nagy Lajos A rajzfilmesek alkonya? Az amerikai Pennsylvania egyetem tudósai azon dolgoz­nak, hogy létrehozzák a rajz­filmek elektronikus számító­gép útján történő előállításá­nak rendszerét. Már megszer­kesztették azt a speciális nyelvet, amelyen a kompju- ter számára leírják a felvé­telek objektumára, a cselek­mény menetére, a hangeffek­tusokra stb. vonatkozó rész­letes követelményeket. Az instrukciókat betáplál­ják a kompjuler emlékezeté­be, amely az oszcilloskóp ve­títővásznára vetíti a kész fil­met. A filmet egy rendkívül érzékeny kamera a vetítővá­szonról lejegyzi. A rajzfilm­készítésének ez az új módszere jóval gyorsabb és olcsóbb az eddiginél. Egyszemélyes díszvacsora Washingtonban mostaná­ban már nem látsz annyi apát és fiút együtt vacsoráz­ni étteremben, mint azelőtt. A titok nyitja, nem sok ét­terem hajlandó „bevenni” a tisztes apák fiainak öltözé­két. Barátom, McGrory, az egyik este azt javasolta Marshall fiának, hogy érett­ségijének örömére vacsoráz­zanak együtt egy előkelő étteremben. — Remek — mondta Marshall, — mehetünk. — Nem lenne jó, ha fel­vennél egy inget? — kérdezi McGrory. — Egy már van rajtam, egy garbó. Valami gőz van? — Én úgy gondoltam, hogy felvehetnél inget, nyakken­dőt — mondja McGrory. — Miért, esküvőre me­gyünk? — kérdezi Marshall. — A legtöbb előkelő étte­remben a nyakkendő kötele­ző — így McGrory. — Miért? — így Marshall. — Hogy legyen mit leönte­ni levessel! — ordítja McGrory. — Na gyerünk, ve­gyél fel inget, nyakkendőt és ne szemtelenkedj!” McGrory felesége sietve beront. — Mi ez a nagy kia­bálás? McGrory: Elviszem őt va­csorázni a Paul Young étte­rembe, hogy megünnepeljük az érettségijét és még nyak­kendőt sem akar kötni! — Ha nyakkendőt kell köt­ni, nem megyek — így Mars­hall. — Köss nyakkendőt és ve­gyél zakót is. Apád büszke akar lenni rád! — mondja Mrs. McGrory. — Mi köze az ingnek és a nyakkendőnek ahhoz, hogy apám büszke-e rám, vagy sem? — Dehogyis akarok büszke lenni rád, csak nem akarok szégyent vallani veled! — ordít McGrory. Néhány perccel később Marshall gyűrött ingben és szakadt nyakkendővel meg­jelenik. Az arca vörös a méregtől. McGrory már éppen in­dulni akar, de hirtelen meg­torpan a látványtól: — Nincs rajtad cipő — mondja McGrory. — Cipőről nem volt szó — mondja Marshall. — Miért kellene cipőt húznom? — Egészségügyi rendsza­bály! — üvölti McGrory. — Senki sem fogja a lá­bam nézni. Az asztal alatt lesz — tiltakozik Marshall. — Valaki meglátja a lá­bad, amikor az asztalhoz kí­sérnek. Az emberek kiborul­nak, ha azt látják, hogy a vendég mezítláb sétál egy előkelő étteremben. — De hiszen nyár van. Senki nem hord nyáron ci­pőt. Mrs. McGrory közbeszól: — Marshall, menj fel és húzz valamilyen cipőt. Apád olyan keveset kér tőled. Marshall elbaktat. ;— Nem akartam előkelő étterembe menni. Pár pillanat múlva lejön, szó nélkül kocsiba ülnek. — Marshall, — mondja McGrory — kivennéd a ha­jadból a vörös szalagot, mi­előtt bemegyünk a vendég­lőbe? — Micsoda helyre me­gyünk, ahol még szalag sem lehet az ember hajában! — Nagyon jó hely, Mars­hall. Nagyon jól főznek. Te most már felnőttél és más iránt is kell érdeklődnöd, nemcsak a turmixek és a rósejbni iránt. — Azt akarod mondani, hogy ahová megyünk, ott nem kaphatunk turmixét és rósejbnit? Azt mondtad, egy jó étterembe megyünk! — Marshall — mondja McGrory nyugodtan. — Lá­tod ott McDonald lacikony­háját? Tessék, itt van 2 dol­lár. Menj oda és egyél, amit akarsz, érettségid örömére. — Jössz? — kérdi Mars­hall. McGrory bánatosan rázza a fejét. — Nem, csak szégyent vál­lánál velem. ART BUCHWALD Állattenyésztési kutatt központ A Rostock melletti Dum- tóközpont. Az új tartomá- merstorfban megalakult a nyi intézmény csúcsteljesít- Berlini Német Agrártudomá- ményeket ér el az állatte- nyi Akadémia hatáskörébe nyésztésben és rendszermeg- tartozó állattenyésztési kuta- oldásokat dolgoz ki. Üj termékeket gyárt aVEB Zsírkémia öt új termék gyártását kezdte meg a Karl-Marx- Stadt-i VEB Zsírkémia. A készítményeket a műszálipar­nak és a textilnemesítésnek szánták, amelyek révén ész­szerűbben használhatják ki a A „jéghegy-terv” Az Egyesült Államok és az NSZK tudósai az úgynevezett „jéghegy-terven” dolgoznak. Az utópisztikusán hangzó, de józanul kiszámított terv cél­ja az, hogy az északi és a déli sarkon levő jéghegyeket hajókkal elvontassá^ és me­legebb zónákra szállítsák. korszerű technológiákat és importot takaríthatnak meg. Az új készítményeket elő­zőleg eredményesen próbál­ták ki üzemi feltételek kö­zött a Premnitzi és a Gubeni Műszál gyárban. Ott a jéghegyeket felol­vasztják és ezáltal az orszá­gos területeket, vagy az ipari gócpontokat ivó és ipari víz­zel láthatják el. Egy német mérnöki hivatal dolgozik azo­kon a kísérleteken, amelyek­kel meg akarják akadályoz­ni, hogy a hegyek már útköz­ben olvadni kezdjenek. A Fülöp-szigetek külföldi eladósodása A Fülöp-szigetek központi bankjának közlése szerint az ország külföldi tartozása el­érte a másfél milliárd dol­lárt, s ebből az összegből 770 millió dollárt még ez év de­cember 31-ig ki kell fizetni. Noha a bank vezetője biz­tosította a szenátus gazdasá­gi bizottságát arról, hogy a Fülöp-szigetek idejében ren­dezni fogja külföldi fizetési kötelezettségeit, elismerte, hogy nagy nehézséget jelent az év végéig a fizetési eszkö­zök előteremtése. Irak — az olajipar fejlesztésének ötéves terve Irak minisztertanácsa jó­váhagyta a kőolajipar fejlesz, tésének ötéves tervét (1970- től 1974-ig) s ennek értelmé­ben a kőolajipari miniszté­rium, s egyéb szervek 106 millió iraki dinárt fordítanak majd két új olajfinomító üzem létesítésére — az egyik Basra, a másik Mosul városá­ban lesz — a működő üzemek kapacitásának növelésére, petrokémiai üzemek felállítá­sára, az olajtároló tartályok számának növelésére, vala­mint technikai és a vállalati inf ormációgy ű j tésre. Az általános ingyenes oktatás terve Libanonban Pierre Gémayel munka­ügyi miniszter egy törvény- tervezetet nyújtott be a mi­nisztertanácsnak arra vonat­kozóan, hogy az oktatás álta­lánossá és ingyenessé váljék az iskolák mindhárom tago­zatában. A törvénytervezet célja, mondotta Gémayel, az egyen­lőség elvét biztosítani az ok­tatásban. Figyelembe veszi a pedagógiai, az egészségügyi és a felszerelési kérdéseket. A költségeket közösen visel­nék a szülők, az iskolák tu­lajdonosai és az állam. A állam része 46 millió li­banoni font, amit a követke­zőkből fedeznek: az oktatás támogatására eddig szolgáló alapok (1971-ben 18 millió libanoni font), egyes pótadók bevezetése, amelyek évente 18 millió fontot hoznának és a beiratási díjak kis emelése, ami 1 millió fontot hozna. E terv alapján az iskolák­ban, mindhárom tagozatban, az oktatás majdnem ingyenes lenne és nem jelentene nagy terhet a szülőknek — anél­kül, hogy hátrányos volna a magán- és állami iskolák szá­mára. Elektronika az óceánon A szevosztopoli hidrofizikai intézetben olyan rendszert helyeztek üzembe, amelynek segítségével a világóceán nagy térségeiről lehet igen rövid idő alatt információt gyűjteni és feldolgozni. Szov­jet tudósom egy csoportja a tengerek mélyéről informá­ciót gyűjtő automatizált rend­szer segítségével mintegy 300 hidrológiai térképet állított össze az Atlanti-óceánról. Ezek a térképek bekerülnek az UNESCO óceonográfiai bi­zottsága által kiadásra kerü­lő atlaszba. A „Vernadszkij akadémi­kus” és a „Mihail Lomono­szov” kutatóhajókon elektro­nikus gépeket állítottak fel. amelyek átveszik a műsze­rektől érkező adatokat, s a partmenti számítóközpont­ban dolgozzák fel véglegesen azokat. Az óceán felső réte­geinek hőmérsékletéről, elekt­romos vezetőképességéről, hidrosztatikus nyomásáról szóló adatok kábeleken ér­keznek a hajóra. Nagy mély­ségekben az ,,Agat” automa­tikus szonda vizsgálja az áramlás sebességét és a víz hőmérsékletét. A szondát le­eresztik az óceán mélyére, majd horgonnyal rögzítiK. Amikor a munkálatok prog­ramja befejeződött, a műszer magától a felszínre úszik, s a rádiós irányadó jelzései nyomán könnyen meg lehet találni. Gépkocsira szerelt atomreaktor Az elmúlt években sok terv született az atomener­giának a motor-dugattyúk mozgatására történő felhasz­nálására, de a fémek forma­nyelvén nem valósult meg egyik sem. Kolin zágrábi pro­fesszor elképzelései talán ki­vételt fog képezni- Az elgon­dolás szerint a hasznos mun­kát a nukleáris reaktor elő­állította hő által meggyújtott gáz szolgáltatja. Mivel az atomreaktor jóval egyszerűbb mint a „Sterling ciklus” le­zajlásához szükséges kazánok, kondenzátorok, rekuperátorok — a várakozás szerint az új motor az eddigieknél sikere­sebb és jobb hatásfokú lesz. Hirdessen a Néplap-ban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom